View More View Less
  • 1 MAZSIHISZ Szeretetkórház, Metabolikus Ambulancia, , Budapest
  • | 2 Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Tüdőgondozó Intézet, , Budapest
Restricted access

Összefoglaló. Az emberek a lehető leghosszabb ideig akarnak élni, jó egészségben. Ha kiküszöbölnénk a kedvezőtlen külső körülményeket, a várható élettartam meghaladhatná a 100 évet. A 20. és 21. században a jóléti társadalmakban a várható élettartam jelentősen megnőtt, így Magyarországon is. Az áttekintett irodalom alapján megvizsgáltuk, hogy a genetika és az öröklődés mellett milyen endokrinológiai és metabolikus tényezők játszanak szerepet az élet meghosszabbításában. Megvizsgáltunk minden endogén tényezőt, amely pozitívan vagy negatívan befolyásolhatja az életkorral összefüggő betegségeket (Alzheimer-kór, szív- és érrendszeri betegségek, rák) és az élettartamot. Kiemeltük a hyperinsulinaemia, az inzulinrezisztencia, a metabolikus szindróma öregedést gyorsító hatását, az inzulinszerű növekedési hormon-1 ellentmondásos szerepét, valamint az élet meghosszabbításában részt vevő, újabban felfedezett peptideket, mint a klotho és a humanin. Ismertettük a mitochondriumok szerepét az élettartam meghatározásában, bemutattuk a mitohormesis folyamatát és annak stresszvédő funkcióját. Bemutattuk a rapamicin célszervét, az mTOR-t, amelynek gátlása meghosszabbítja az élettartamot, valamint a szirtuinokat. Kitértünk az autophagia folyamatára, és ismertettük a szenolitikumok szerepét az öregedésben. Az időskori autoimmunitás csökkenése hozzájárul az élettartam rövidüléséhez, utaltunk a thymus koordináló szerepére. Kiemeltük a bélmikrobiom fontos szerepét az élettartam szabályozásában. Hivatkoztunk a „centenáriusok” megfigyeléséből nyert humánadatokra. Megvizsgáltuk, milyen beavatkozási lehetőségek állnak rendelkezésre az egészségben tölthető élettartam meghosszabbításához. Az életmódbeli lehetőségek közül kiemeltük a kalóriabevitel-csökkentés és a testmozgás jótékony szerepét. Megvizsgáltuk egyes gyógyszerek feltételezett hatásait. Ezek közé tartozik a metformin, az akarbóz, a rezveratrol. E gyógyszerek mindegyikének hatása hasonló a kalóriamegszorításéhoz. Nincs olyan „csodaszer”, amely igazoltan meghosszabbítja az élettartamot emberben. Egyes géneknek és génmutációknak jótékony hatásuk van, de ezt környezeti tényezők, betegségek, balesetek és más külső ártalmak módosíthatják. Kiemeljük az elhízás, az alacsony fokozatú gyulladás és az inzulinrezisztencia öregedésre gyakorolt gyorsító hatását. A metabolikus szindróma elterjedtsége miatt ez jelentős népegészségügyi kockázatot jelent. Az inzulin, a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktorok hatásainak értékelése továbbra is ellentmondásos. Az egészséges, szellemileg és fizikailag aktív életmód, a kalóriacsökkentés mindenképpen előnyös. Az életet meghosszabbító szerek értékelése még vitatott. Orv Hetil. 2021; 162(33): 1318–1327.

Summary. People want to live as long as possible in good health. If we eliminate the unfavorable external conditions, the life expectancy could exceed 100 years. In the 20th and 21th centuries, life expectancy in welfare societies increased significantly, including in Hungary. Based on the reviewed literature, we examined what endocrinological and metabolic factors play a role in prolonging life in addition to genetics and inheritance. We examined all endogenous factors that can positively or negatively affect age-related diseases (Alzheimer’s disease, cardiovascular disease, cancer) and longevity. We highlighted the aging effects of hyperinsulinemia, insulin resistance, metabolic syndrome, the controversial role of insulin-like growth factor-1, and more recently discovered peptides involved in prolonging lifespan, such as klotho and humanin. We described the role of mitochondria in determining longevity, we demonstrated the process of mitohormesis and its stress-protective function. We presented the target organ of rapamycin, mTOR, the inhibition of which prolongs lifespan, as well as sirtuins. We covered the process of autophagy and described the role of senolytics in aging. The decrease in autoimmunity in old age contributes to the shortening of life expectancy, we referred to the coordinating role of the thymus. We highlighted the important role of intestinal microbiome in the regulation of longevity. We referred to human data obtained from observations on “centenarians”. We examined what intervention options are available to prolong healthy life expectancy. Among the lifestyle options, we highlighted the beneficial role of calorie reduction and exercise. We examined the putative beneficial effects of some drugs. These include metformin, acarbose, resveratrol. The effect of each of these drugs is similar to calorie restriction. There is no “miracle cure” that has been shown to prolong life-span in humans. Some genes and gene mutations have beneficial effects, but this can be modified by environmental factors, diseases, accidents, and other external harms. We highlight the accelerating effects of obesity, low-grade inflammation, and insulin resistance on aging. Due to the prevalence of metabolic syndrome, this poses a significant risk to public health. The assessment of the effects of insulin, growth hormone, and insulin-like growth factors remains controversial. A healthy, mentally and physically active lifestyle, calorie reduction is definitely beneficial. The evaluation of life-prolonging agents is still controversial. Orv Hetil. 2021; 162(33): 1318–1327.

  • 1

    Xu M, Pirtskhalava T, Farr JN, et al. Senolytics improve physical function and increase lifespan in old age. Nat Med. 2018; 24: 1246–1256.

  • 2

    Vitale G, Pellegrino G, Vollery M, et al. Role of IGF-1 system in the modulation of longevity: controversies and new insights from a centenarians’ perspective. Front Endocrinol (Lausanne). 2019; 10: 27.

  • 3

    Adams J. Genetic control of aging and life span. Nature Education 2008; 1: 130.

  • 4

    Sebastiani P, Gurinovich A, Bae H. Four genome-wide association studies identify new extreme longevity variants. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2017; 72: 1453–1464.

  • 5

    Singh PP, Demmitt BA, Nath RD, et al. The genetics of aging: a vertebrate perspective. Cell 2019; 177: 200–220.

  • 6

    Csaba Gy. Possibilities for prolonging human lifespan. [Az emberi élettartam megnövelésének lehetőségei.] Orv Hetil. 2018; 159: 1655–1663. [Hungarian]

  • 7

    Preston JD, Reynolds LJ, Pearson KJ. Developmental origins of health span and life span: a mini review. Gerontology 2018; 64: 237–245.

  • 8

    Marron MM, Miljkovic I, Boudreau RM, et al. A novel healthy metabolic phenotype developed among a cohort of families enriched for longevity. Metabolism 2019; 94: 28–38.

  • 9

    Neel JV. Diabetes mellitus – a “thrifty” genotype rendered detrimental by “progress”? Am J Hum Genet. 1962; 14: 353–362.

  • 10

    Sadagurski M, White MF. Integrating metabolism and longevity through insulin and IGF1 signaling. Endocrinol Metab Clin North Am. 2013; 42: 127–148.

  • 11

    Akintola AA, van Heemst D. Insulin, aging, and the brain: mechanisms and implications. Front Endocrinol (Lausanne). 2015; 6: 13.

  • 12

    Templeman NM, Flibotte S, Chik JH, et al. Reduced circulating insulin enhances insulin sensitivity in old mice and extends lifespan. Cell Rep. 2017; 20: 451–463.

  • 13

    Milman, S. Huffman, DM, Barzilai N. The somatotropic axis in human aging: framework for the current state of knowledge and future research. Cell Metab. 2016; 23: 980–989.

  • 14

    Halmos T, Suba I. Physiological patterns of intestinal microbiota. The role of dysbacteriosis in obesity, insulin resistance, diabetes and metabolic syndrome. [A bélbakterióta élettani jellemzői és a dysbacteriosis szerepe az elhízásban, inzulinrezisztenciában, diabetesben és metabolikus szindrómában.] Orv Hetil. 2016; 157: 13–22. [Hungarian]

  • 15

    Podlutsky A, Valcarcel-Ares MN, Yancey K, at al. The GH/IGF-1 axis in a critical period early in life determines cellular DNA repair capacity by altering transcriptional regulation of DNA repair-related genes: implications for the developmental origins of cancer. Geroscience 2017; 39: 147–160.

  • 16

    Mao K, Quipildor GF, Tabrizian T, et al. Late-life targeting of the IGF-1 receptor improves healthspan and lifespan in female mice. Nat Commun. 2018; 9: 2394.

  • 17

    AsghariHanjani N, Vafa M. The role of IGF-1 in obesity, cardiovascular disease, and cancer. Med J Islam Repub Iran 2019; 33: 56.

  • 18

    Harrison DE, Strong R, Allison DB, et al. Acarbose, 17-α-estradiol, and nordihydroguaiaretic acid extend mouse lifespan preferentially in males. Aging Cell 2014; 13: 273–282.

  • 19

    Ashpole NM, Logan S, Yabluchanskiy A, et al. IGF-1 has sexually dimorphic, pleiotropic, and time-dependent effects on healthspan, pathology, and lifespan. GeroScience 2017; 39: 129–145.

  • 20

    Tachang GK. Metabolic syndrome may be a sign of rapid aging. J Diabetes Metab. 2016; 7: 5.

  • 21

    Aguirre GA, De Ita JR, de la Garza RG, et al. Insulin-like growth factor-1 deficiency and metabolic syndrome. J Transl Med. 2016; 14: 3.

  • 22

    Bonomini F, Rodella LF, Rezzani R. Metabolic syndrome, aging and involvement of oxidative stress. Aging Dis. 2015; 6: 109–120.

  • 23

    Cheikhi A, Barchowsky A, Sahu A, et al. An elephant in ageing research. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2019; 74: 1031–1042.

  • 24

    Olejnik A, Franczak A, Krzywonos-Zavadska A, et al. Corrigendum to “The biological role of klotho protein in the development of cardiovascular diseases”. Biomed Res Int. 2020; 2020: 1463925. [Erratum: Biomed Res Int. 2018; 2018: 5171945.]

  • 25

    Zhou X, Fang X, Jiang Y, et al. Klotho, an anti-aging gene, acts as a tumor suppressor and inhibitor of IGF-1R signaling in diffuse large B cell lymphoma. J Hematol Oncol. 2017; 10: 37.

  • 26

    Xiao J, Kim SJ, Cohen P, et al. Humanin: functional interface with IGF-I. Growth Horm IGF Res. 2016; 29: 21–27.

  • 27

    Yen K, Wan J, Mehta HH, et al. Humanin prevents age-related cognitive decline in mice and is associated with improved cognitive age in humans. Sci Rep. 2018; 8: 14212.

  • 28

    Zárate SC, Traetta ME, Codagnone MC, et al. Humanin, a mitochondrial-derived peptide, released by astrocytes, prevents synapse loss in hippocampal neurons. Front Aging Neurosci. 2019; 11: 123.

  • 29

    Yen K, Mehta HH, Kim SJ. The mitochondrial derived peptide humanin is a regulator of lifespan and healthspan. Aging (Albany NY) 2020; 12: 11185–11199.

  • 30

    Kolb H, Eizirik DL. Resistance to type 2 diabetes mellitus: a matter of hormesis? Nat Rev Endocrinol. 2012; 8: 183–192.

  • 31

    Yun J, Finkel T. Mitohormesis. Cell Metab. 2014; 19: 757–766.

  • 32

    Bárcena C, Mayoral P, Quirós PM. Mitohormesis, an antiaging paradigm. Int Rev Cell Mol Biol. 2018; 340: 35–77.

  • 33

    Ristow M, Schmeisser K. Mitohormesis: promoting health and lifespan by increased levels of reactive oxygen species (ROS). Dose Response 2014; 12: 288–341.

  • 34

    Saxton RA, Sabatini DM. mTOR signaling in growth, metabolism, and disease. Cell 2017; 168: 960–976. [Erratum: Cell 2017; 169: 361–371.]

  • 35

    Papadopoli D, Boulay K, Kazak L, et al. mTOR as a central regulator of lifespan and aging [version 1; peer review: 3 approved]. F1000Research 2019; 8(F1000 Faculty Rev): 998. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 36

    Weichhart T. mTOR as regulator of lifespan, aging, and cellular senescence. A mini-review. Gerontology 2018; 64: 127–134.

  • 37

    Bareja A, Lee DE, White JP. Maximizing longevity and healthspan: multiple approaches all converging on autophagy. Front Cell Dev Biol. 2019; 7: 183.

  • 38

    Csaba Gy. The immunoendocrine thymus as a pacemaker of lifespan. Acta Microbol Immunol Hung. 2016; 63: 139–158.

  • 39

    Csaba Gy. Immunity and longevity. Acta Microbiol Immunol Hung. 2019; 66: 1–17.

  • 40

    Nguyen V, Mendelsohn A, Larrick JW. Interleukin-7 and immunosenescence. J Immunol Res. 2017; 2017: 4807853.

  • 41

    Halmos T, Suba I. The physiological role of growth hormone and insulin-like growth factors. [A növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktorok élettani szerepe.] Orv Hetil. 2019; 160: 1774–1783. [Hungarian]

  • 42

    Rinninella E, Cintoni M, Raoul P, et al. Gut microbiota during dietary restrictions. New insights in non-communicable diseases. Microorganisms 2020; 8: 1140.

  • 43

    Kim M, Benayoun BA. The microbiome: an emerging key player in aging and longevity. Transl Med Aging 2020; 4: 103–116.

  • 44

    Milman S, Atzmon G, Huffman DM, et al. Low insulin-like growth factor-1 level predicts survival in humans with exceptional longevity. Aging Cell 2014; 13: 769–771.

  • 45

    Suh Y, Atzmon G, Cho MO, et al. Functionally significant insulin-like growth factor 1 receptor mutations in centenarians. Proc Natl Acad Sci USA 2008; 105: 3438–3442.

  • 46

    Székács B. Ageing now … and in the future? What could be done for today and what for tomorow? [Megöregedni ma … és holnap? Mit tehetünk a máért, mit a holnapért?] Demográfia 2016; 59(2–3): 155–172. [Hungarian]

  • 47

    Pifferi F, Terrien J, Marchal J, et al. Caloric restriction increases lifespan but affects brain integrity in grey mouse lemur primates. Commun Biol. 2018; 1: 30.

  • 48

    Dorling JL, Martin CK, Redman LM. Calorie restriction for enhanced longevity: the role of novel dietary strategies in the present obesogenic environment. Ageing Res Rev. 2020; 64: 101038.

  • 49

    Chistiakov DA, Sobenin IA, Revin VV, et al. Mitochondrial aging and age-related dysfunction of mitochondria. Biomed Res Int. 2014; 2014: 238463.

  • 50

    Yu D, Tomasiewicz JL, Yang SE, et al. Calorie-restriction-induced insulin sensitivity is mediated by adipose mTORC2 and not required for lifespan extension. Cell Rep. 2019; 29: 236–248.e3.

  • 51

    Broskey NT, Marlatt KL, Most J, et al. The panacea of human aging: calorie restriction versus exercise. Exerc Sport Sci Rev. 2019; 47: 169–175.

  • 52

    De Haes W, Frooninckx L, Van Assche R, et al. Metformin promotes lifespan through mitohormesis via the peroxiredoxin PRDX-2. Proc Natl Acad Sci USA 2014; 111: E2501–E2509.

  • 53

    Sunjaya AP, Sunjaya AF. Targeting and preventing organ degeneration with metformin. Diabetes Metab. 2021; 47: 101203.

  • 54

    Barzilai N, Crandall JP, Kritchevsky SB, et al. Metformin as a tool to target aging. Cell Metab. 2016; 23: 1060–1065.

  • 55

    Espada L, Dakhovnik A, Chaudhari P, et al. Late life metformin treatment limits cell survival and shortens lifespan by triggering an aging-associated failure of energy metabolism. bioRxiv 2019; 863357. https://doi.org/10.1101/863357.

  • 56

    Konopka AR, Laurin JL, Schoenberg HM, et al. Metformin inhibits mitochondrial adaptation to aerobic exercise training in adults. Aging Cell 2019; 18: e12880.

  • 57

    Kulkarni AS, Gubbi S, Barzilai N. Benefits of metformin in attenuating the hallmarks of aging. Cell Metab. 2020; 32: 15–30.

  • 58

    Soukas AA, Hao H, Wu L. Metformin as anti-aging therapy: is it for everyone? Trends Endocrinol Metab. 2019; 30: 745–755.

  • 59

    Fernandez E, Ross C, Liang H. Evaluation of the pharmacokinetics of metformin and acarbose in the common marmoset. Pathobiol Aging Age Relat Dis. 2019; 9: 1657756.

  • 60

    Jaba T, David A. Dasatinib and quercetin: short-term simultaneous administration improves physical capacity in human. J Biomed Sci. 2019; 8: 3.

  • 61

    Kirkland JL, Tchkonia T. Senolytic drugs: from discovery to translation. J Intern Med. 2020; 288: 518–536.

  • 62

    Pollack RM, Barzilai N, Anghel V, et al. Resveratrol improves vascular function and mitochondrial number, but not glucose metabolism in older adults. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2017; 72: 1703–1709.

  • 63

    Gonzalez-Freire M, Diaz-Ruiz A, Hauser D, et al. The road ahead for health and lifespan interventions. Ageing Res Rev. 2020; 59: 101037.

  • 64

    Székács B. (ed.) Geriatrics. The medicine of old age. [Geriátria az időskori gyógyászatban.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005. [Hungarian]

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 0 0 0
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 134 16 25
Sep 2021 476 18 19
Oct 2021 214 3 5
Nov 2021 178 1 2
Dec 2021 64 0 0