Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 38
Fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai jelenségek: a szürkezóna jelentősége
Authors:
András Zóka Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Központi Laboratórium, Mikrobiológiai Profil, Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097

Search for other papers by András Zóka in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Béla Kádár Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Központi Laboratórium, Mikrobiológiai Profil, Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097

Search for other papers by Béla Kádár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Eszter Vad Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Központi Laboratórium, Mikrobiológiai Profil, Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097

Search for other papers by Eszter Vad in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1526–1532
Online Publication Date:
19 Sep 2021
Publication Date:
19 Sep 2021
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32222
Keywords:
infections; immunologic diseases; precipitating factors;
Keywords (Hungarian):
fertőzések; immunológiai kórképek; kiváltó tényezők;
Restricted access

Összefoglaló. A fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai kórképekre különösen jellemző, hogy mind etiológiai tényezőikben, mind klinikai képükben rendkívül heterogének. Az átfedő és inkomplett megjelenési formák nem ritkák, ami a diagnosztika standardizálását nehezíti. Egyes, a fertőzésekhez opcionálisan kapcsolódó tünetek megfigyelése már több mint egy évszázaddal ezelőtt elvezetett a gócelmélet megszületéséhez, amely eredeti formájában leginkább elnagyolt és naiv feltételezéseken alapult. Folyamatosan bővülő ismereteink ugyanakkor egyre több esetben támasztják alá, hogy az átvészelt, esetleg krónikus vagy perzisztáló fertőzések, illetve a mikrobiom összetétele számos ponton lehet befolyással immunológiai, metabolikus és endokrin homeosztázisunkra. A jelen munkában az ismert összefüggéseket, illetve a meghaladott feltételezéseket is röviden érintve megkíséreljük a rendelkezésre álló ismereteken keresztül áttekinteni a fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai jelenségek szürkezónáját, azon kórtani folyamatokat és tüneteket, amelyek létezése igazolható, de terápiás következményeik az egyén szintjén egyelőre bizonytalanok. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1526–1532.

Summary. Immunologic phenomena related to infections are well known to be truly heterogeneous, both regarding their etiology and the clinical picture. Overlapping symptoms and incomplete presentations are not seldom, which often constitute diagnostic challenge. Certain, optional complications of infectious diseases led to the creation of the focal infection theory more than a century ago, although only on the basis of assumptions derived from elusive and naive theories. However, an expanding body of evidence ever since did underline the impact of previous and persistent infections on the immunologic, metabolic and endocrine homeostasis. Besides briefly touching the well-defined diseases, as well as the outdated theories of this field, we aim to provide an overview of the grey zone of infection-related immunologic phenomena, the existence of which is biologically well established, however, their true significance on an individual basis remains uncertain. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1526–1532.

  • 1

    Reimann HA, Havens WP. Focal infection and systemic disease: a critical appraisal: the case against indiscriminate removal of teeth and tonsils clinical lecture at St. Louis Session. JAMA 1940; 114: 1–6.

  • 2

    Guilherme L, Steer AC, Cunningham M. Pathogenesis of acute rheumatic fever. Chapter 2. In: Dougherty S, Carapetis J, Zühlke L, et al. (eds.) Acute rheumatic fever and rheumatic heart disease. Elsevier, San Diego, CA, 2020; pp. 19–30.

  • 3

    Schmitt SK. Reactive arthritis. Infect Dis Clin North Am. 2017; 31: 265–277.

  • 4

    Satoskar AA, Parikh SV, Nadasdy T. Epidemiology, pathogenesis, treatment and outcomes of infection-associated glomerulonephritis. Nat Rev Nephrol. 2020; 16: 32–50.

  • 5

    Ronco P, Debiec H. Pathogenesis of membranous nephropathy: recent advances and future challenges. Nat Rev Nephrol. 2012; 8: 203–213.

  • 6

    De Virgilio A, Greco A, Magliulo G, et al. Polyarteritis nodosa: a contemporary overview. Autoimmun Rev. 2016; 15: 564–570.

  • 7

    Roccatello D, Saadoun D, Ramos-Casals M, et al. Cryoglobulinaemia. Nat Rev Dis Primers 2018; 4: 11.

  • 8

    Hafsi W, Badri T. Erythema nodosum. StatPearls Publishing, Treasure Island, FL, 2021.

  • 9

    van den Berg B, Walgaard C, Drenthen J, et al. Guillain–Barré syndrome: pathogenesis, diagnosis, treatment and prognosis. Nat Rev Neurol. 2014; 10: 469–482.

  • 10

    Bingham CO 3rd, Moni M. Periodontal disease and rheumatoid arthritis: the evidence accumulates for complex pathobiologic interactions. Curr Opin Rheumatol. 2013; 25: 345–353.

  • 11

    Wessely S. Surgery for the treatment of psychiatric illness: the need to test untested theories. J R Soc Med. 2009; 102: 445–451.

  • 12

    Billings F. Focal infection: its broader application in the etiology of general disease. JAMA 1914; 63: 899–903.

  • 13

    Mathias M. Autointoxication and historical precursors of the microbiome–gut–brain axis. Microb Ecol Health Dis. 2018; 29: 1548249.

  • 14

    Iung B, Duval X. Infective endocarditis: innovations in the management of an old disease. Nat Rev Cardiol. 2019; 16: 623–635.

  • 15

    Park SY, Kim SH, Kang SH, et al. Improved oral hygiene care attenuates the cardiovascular risk of oral health disease: a population-based study from Korea. Eur Heart J. 2019; 40: 1138–1145.

  • 16

    Batty GD, Jung KJ, Mok Y, et al. Oral health and later coronary heart disease: cohort study of one million people. Eur J Prev Cardiol. 2018; 25: 598–605.

  • 17

    Seymour RA. Is oral health a risk for malignant disease? Dent Update 2017; 37: 279–280.

  • 18

    Engebretson SP, Hey-Hadavi J, Ehrhardt FJ, et al. Gingival crevicular fluid levels of interleukin-1β and glycemic control in patients with chronic periodontitis and type 2 diabetes. J Periodontol. 2004; 75: 1203–1208.

  • 19

    D’Aiuto F, Parkar M, Andreou G, et al. Periodontitis and systemic inflammation: control of the local infection is associated with a reduction in serum inflammatory markers. J Dent Res. 2004; 83: 156–160.

  • 20

    Santos Tunes R, Foss-Freitas MC, Nogueira-Filho Gda R. Impact of periodontitis on the diabetes-related inflammatory status. J Can Dent Assoc. 2010; 76: a35.

  • 21

    Goodrich JK, Waters JL, Poole AC, et al. Human genetics shape the gut microbiome. Cell 2014; 159: 789–799.

  • 22

    Chang CJ, Lin TL, Tsai YL, et al. Next generation probiotics in disease amelioration. J Food Drug Anal. 2019; 27: 615–622.

  • 23

    Lee P, Yacyshyn BR, Yacyshyn MB. Gut microbiota and obesity: an opportunity to alter obesity through faecal microbiota transplant (FMT). Diabetes Obes Metab. 2019; 21: 479–490.

  • 24

    Jie Z, Xia H, Zhong SL, et al. The gut microbiome in atherosclerotic cardiovascular disease. Nat Commun. 2017; 8: 845.

  • 25

    Kashtanova D, Tkacheva O, Popenko A, et al. Gut microbiota and vascular biomarkers in patients without clinical cardiovascular diseases. Artery Res. 2017; 18: 41–48.

  • 26

    Yang T, Santisteban MM, Rodriguez V, et al. Gut microbiota dysbiosis is linked to hypertension. Hypertension 2015; 65: 1331–1340.

  • 27

    Seksik P, Rigottier-Gois L, Gramet G, et al. Alterations of the dominant faecal bacterial groups in patients with Crohn’s disease of the colon. Gut 2003; 52: 237–242.

  • 28

    Lepage P, Häsler R, Spehlmann ME, et al. Twin study indicates loss of interaction between microbiota and mucosa of patients with ulcerative colitis. Gastroenterology 2011; 141: 227–236.

  • 29

    Machiels K, Joossens M, Sabino J, et al. A decrease of the butyrate-producing species Roseburia hominis and Faecalibacterium prausnitzii defines dysbiosis in patients with ulcerative colitis. Gut 2014; 63: 1275–1283.

  • 30

    Wong SH, Yu J. Gut microbiota in colorectal cancer: mechanisms of action and clinical applications. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2019; 16: 690–704.

  • 31

    Zhang X, Zhang D, Jia H, et al. The oral and gut microbiomes are perturbed in rheumatoid arthritis and partly normalized after treatment. Nat Med. 2015; 21: 895–905.

  • 32

    Nicoletti A, Ponziani FR, Biolato M, et al. Intestinal permeability in the pathogenesis of liver damage: from non-alcoholic fatty liver disease to liver transplantation. World J Gastroenterol. 2019; 25: 4814–4834.

  • 33

    DeMeo MT, Mutlu EA, Keshavarzian A, et al. Intestinal permeation and gastrointestinal disease. J Clin Gastroenterol. 2002; 34: 385–396.

  • 34

    Hartmann P, Seebauer CT, Schnabl B. Alcoholic liver disease: the gut microbiome and liver cross talk. Alcohol Clin Exp Res. 2015; 39: 763–775.

  • 35

    Firneisz G. Non-alcoholic fatty liver disease and type 2 diabetes mellitus: the liver disease of our age? World J Gastroenterol. 2014; 20: 9072–9089.

  • 36

    Guo C, Huang T, Chen A, et al. Glucagon-like peptide 1 improves insulin resistance in vitro through anti-inflammation of macrophages. Braz J Med Biol Res. 2016; 49: e5826.

  • 37

    Winters BD, Eberlein M, Leung J, et al. Long-term mortality and quality of life in sepsis: a systematic review. Crit Care Med. 2010; 38: 1276–1283.

  • 38

    Mankowski RT, Yende S, Angus DC. Long-term impact of sepsis on cardiovascular health. Intensive Care Med. 2019; 45: 78–81.

  • 39

    Yende S, D’Angelo G, Kellum JA, et al. Inflammatory markers at hospital discharge predict subsequent mortality after pneumonia and sepsis. Am J Respir Crit Care Med. 2008; 177: 1242–1247.

  • 40

    Hawkins RB, Raymond SL, Stortz JA, et al. Chronic critical illness and the persistent inflammation, immunosuppression, and catabolism syndrome. Front Immunol. 2018; 9: 1511.

  • 41

    Zhou J, Nefedova Y, Lei A, et al. Neutrophils and PMN-MDSC: their biological role and interaction with stromal cells. Semin Immunol. 2018; 35: 19–28.

  • 42

    Boettler T, von Herrath M. Protection against or triggering of type 1 diabetes? Different roles for viral infections. Expert Rev Clin Immunol. 2011; 7: 45–53.

  • 43

    Schloot NC, Willemen SJ, Duinkerken G, et al. Molecular mimicry in type 1 diabetes mellitus revisited: T-cell clones to GAD65 peptides with sequence homology to Coxsackie or proinsulin peptides do not crossreact with homologous counterpart. Hum Immunol. 2001; 62: 299–309.

  • 44

    Christen U, Edelmann KH, McGavern DB, et al. A viral epitope that mimics a self antigen can accelerate but not initiate autoimmune diabetes. J Clin Invest. 2004; 114: 1290–1298.

  • 45

    Smatti MK, Cyprian FS, Nasrallah GK, et al. Viruses and autoimmunity: a review on the potential interaction and molecular mechanisms. Viruses 2019; 11: 762.

  • 46

    Zhang A, Stacey HD, Mullarkey CE, et al. Original antigenic sin: how first exposure shapes lifelong anti-influenza virus immune responses. J Immunol. 2019; 202: 335–340.

  • 47

    Sorini C, Cosorich I, Conte ML, et al. Loss of gut barrier integrity triggers activation of islet-reactive T cells and autoimmune diabetes. Proc Natl Acad Sci USA 2019; 116: 15140–15149.

  • 48

    Zuberbier T, Aberer W, Asero R, et al. The EAACI/GA2 LEN/EDF/WAO Guideline for the definition, classification, diagnosis, and management of urticaria: the 2013 revision and update. Allergy 2014; 69: 868–887.

  • 49

    Saleh D, Tanner LS. Guttate psoriasis. StatPearls Publishing, Treasure Island, FL, 2021.

  • 50

    Rasa S, Nora-Krukle Z, Henning N, et al. Chronic viral infections in myalgic encephalomyelitis/chronic fatigue syndrome (ME/CFS). J Transl Med. 2018; 16: 268.

  • 51

    Lande A, Fluge Ø, Strand EB, et al. Human leukocyte antigen alleles associated with myalgic encephalomyelitis/chronic fatigue syndrome (ME/CFS). Sci Rep. 2020; 10: 5267.

  • 52

    Curriu M, Carrillo J, Massanella M, et al. Screening NK-, B- and T-cell phenotype and function in patients suffering from chronic fatigue syndrome. J Transl Med. 2013; 11: 68.

  • 53

    Montoya JG, Holmes TH, Anderson JN, et al. Cytokine signature associated with disease severity in chronic fatigue syndrome patients. Proc Natl Acad Sci USA 2017; 114: E7150–E7158.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 79 0 0
Nov 2024 40 0 0
Dec 2024 41 0 0
Jan 2025 50 0 0
Feb 2025 73 1 1
Mar 2025 21 0 0
Apr 2025 0 0 0