Authors:
Eszter Ambrus Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Közhasznú Nonprofit Kft., Harkány, Zsigmondy sétány 1., 7815

Search for other papers by Eszter Ambrus in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Alexandra Makai Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Alexandra Makai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Viktória Prémusz Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Viktória Prémusz in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Julianna Boros-Balint Babeș–Bolyai Egyetem, Kolozsvár, Románia

Search for other papers by Julianna Boros-Balint in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Péter Tardi Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Péter Tardi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Anett Tóvári Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft., Harkány

Search for other papers by Anett Tóvári in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Nóra Nusser Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Közhasznú Nonprofit Kft., Harkány, Zsigmondy sétány 1., 7815

Search for other papers by Nóra Nusser in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Melinda Járomi Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Melinda Járomi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Pongrác Ács Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Pongrác Ács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Miklós Koppán Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs

Search for other papers by Miklós Koppán in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
József Bódis Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs

Search for other papers by József Bódis in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Márta Hock Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

Search for other papers by Márta Hock in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

  • 1

    Markland AD, Richter HE, Fwu CW, et al. Prevalence and trends of urinary incontinence in adults in the United States, 2001 to 2008. J Urol. 2011; 186: 589–593.

  • 2

    Digesu GA, Chaliha C, Salvatore S, et al. The relationship of vaginal prolapse severity to symptoms and quality of life. BJOG 2005; 112: 971–976.

  • 3

    Wood LN, Anger JT. Urinary incontinence in women. BMJ 2014; 349: g4531.

  • 4

    Vergeldt TF, Weemhoff M, IntHout J, et al. Risk factors for pelvic organ prolapse and its recurrence: a systematic review. Int Urogynecol J. 2015; 26: 1559–1573.

  • 5

    Braekken IH, Majida M, Ellström Engh M, et al. Pelvic floor function is independently associated with pelvic organ prolapse. BJOG 2009; 116: 1706–1714.

  • 6

    Leanza V, Passanisi A, Leanza G. Urinary incontinence: quality of life and psychological aspects. Urogynaecologia 2013; 27: e3.

  • 7

    Larsson C, Hedberg CL, Lundgren E, et al. Anal incontinence after caesarean and vaginal delivery in Sweden: a national population-based study. Lancet 2019; 393: 1233–1239.

  • 8

    Saraçoğlu M, Eroğlu A, Divrik RT. Prevalence of anal incontinence and constipation in female patients with urinary incontinence. J Urol Surg. 2018; 5: No. 1.

  • 9

    Li-Yun-Fong R, Larouche M, Hyakutake M, et al. Is pelvic floor dysfunction an independent threat to sexual function? A cross-sectional study in women with pelvic floor dysfunction. J Sex Med. 2017; 14: 226–237.

  • 10

    Dietz HP, Stankiewicz M, Ata IK, et al. Vaginal laxity: what does this symptom mean? Int Urogynecol J. 2018; 29: 723–728.

  • 11

    Banyó T. Diagnosis and treatment of urinary dysfunctions. [A vizelési zavarok kórismézése és kezelése.] Nőgyógy Onk. 2008; 13: 63–67. [Hungarian]

  • 12

    Lipcsey A, Matányi S, Szüle E, et al. Statistics of urinary incontinence of women in Hungary. [A női vizeletinkontinencia országos statisztikai vizsgálata.] Orv Hetil. 2004; 145: 2237–2240. [Hungarian]

  • 13

    Kovács Á, Vártokné Hevér N, Tóth A, et al. Epidemiology of female urinary incontinence in Hungary; a questionnaire survey, 2011. [A női vizeletinkontinencia epidemiológiája Magyarországon; kérdőíves vizsgálat, 2011.] Magy Urol. 2012; 24: 159–166. [Hungarian]

  • 14

    Matányi S. Urinary disorders in pregnancy and post-partum. [A vizelettartás és ürítés zavarai a terhesség alatt és szülés után.] Orv Hetil. 1992; 133: 2551–2553. [Hungarian]

  • 15

    Baessler K, Schüssler B, Burgio K, at al. (eds.) Pelvic floor re-education: principles and practice. Springer-Verlag, London, 2008.

  • 16

    Baessler K, O’Neill SM, Maher CF, et al. A validated self-administered female pelvic floor questionnaire. Int Urogynecol J. 2010; 21: 163–172.

  • 17

    Obesity: preventing and managing the global epidemic. Report of a WHO consultation. World Health Organ Tech Rep Ser. 2000; 894: i–xii, 1–253.

  • 18

    Freyd M. The graphic rating scale. J Educ Psychol. 1923; 14: 83–102.

  • 19

    Wu JM, Vaughan CP, Goode PS, et al. Prevalence and trends of symptomatic pelvic floor disorders in U.S. women. Obstet Gynecol. 2014; 123: 141–148.

  • 20

    Swenson CW, Kolenic GE, Trowbridge ER, et al. Obesity and stress urinary incontinence in women: compromised continence mechanism or excess bladder pressure during cough? Int Urogynecol J. 2017; 28: 1377–1385.

  • 21

    Giri A, Hartmann KE, Hellwege JN, et al. Obesity and pelvic organ prolapse: a systematic review and meta-analysis of observational studies. Am J Obstet Gynecol. 2017; 217: 11–26.e3.

  • 22

    Whitcomb EL, Lukacz ES, Lawrence JM, et al. Prevalence and degree of bother from pelvic floor disorders in obese women. Int Urogynecol J Pelvic Floor Dysfunct. 2009; 20: 289–294.

  • 23

    Farkas B, Gál P, Rácz S, et al. Should we consider obesity a risk factor for pelvic organ prolapse? Pelviperineology 2017; 36: 104–107.

  • 24

    Durnea CM, Khashan AS, Kenny LC, et al. The role of prepregnancy pelvic floor dysfunction in postnatal pelvic morbidity in primiparous women. Int Urogynecol J. 2014; 25: 1363–1374.

  • 25

    Brochard C, Vénara A, Bodère A, et al. Pathophysiology of fecal incontinence in obese patents: a prospective case-matched study of 201 patients. Neurogastroenterol Motil. 2017; 29: e13051.

  • 26

    Bharucha AE, Pemberton JH, Locke GR 3rd. American Gastroenterological Association technical review on constipation. Gastroenterology 2013; 144: 218–238.

  • 27

    Lian WQ, Li FJ, Huang HX, et al. Constipation and risk of urinary incontinence in women: a meta-analysis. Int Urogynecol J. 2019; 30: 1629–1634.

  • 28

    ACOG Practice Bulletin No. 198: Prevention and management of obstetric lacerations at vaginal delivery. Obstet Gynecol. 2018; 132: e87–e102.

  • 29

    Frigerio M, Mastrolia SA, Spelzini F, et al. Long-term effects of episiotomy on urinary incontinence and pelvic organ prolapse: a systematic review. Arch Gynecol Obstet. 2019; 299: 317–325. [Published: 18 December 2018]

  • 30

    Gyhagen M, Bullarbo M, Nielsen TF, et al. Prevalence and risk factors for pelvic organ prolapse 20 years after childbirth: a national cohort study in singleton primiparae after vaginal or caesarean delivery. BJOG 2013; 120: 152–160.

  • 31

    Horst W, do Valle JB, Silva JC, et al. Pelvic organ prolapse: prevalence and risk factors in a Brazilian population. Int Urogynecol J. 2017; 28: 1165–1170.

  • 32

    Lalji S, Lozanova P. Evaluation of the safety and efficacy of a monopolar nonablative radiofrequency device for the improvement of vulvo-vaginal laxity and urinary incontinence. J Cosmet Dermatol. 2017; 16: 230–234.

  • 33

    Chambers R, Lucht A, Reihill A, et al. Prevalence and impact of pelvic floor dysfunction in an adult cystic fibrosis population: a questionnaire survey. Int Urogynecol J. 2017; 28: 591–604.

  • 34

    Lethaby A, Mukhopadhyay A, Naik R. Total versus subtotal hysterectomy for benign gynaecological conditions. Cochrane Database Syst Rev. 2012; 4: CD004993

  • 35

    Bohlin KS, Ankardal M, Lindkvist H, et al. Factors influencing the incidence and remission of urinary incontinence after hysterectomy. Am J Obstet Gynecol. 2017; 216: 53.e1–53.e9.

  • 36

    Løwenstein E, Møller LA, Laigaard J, et al. Reoperation for pelvic organ prolapse: a Danish cohort study with 15–20 years’ follow-up. Int Urogynecol J. 2018; 29: 119–124.

  • 37

    Practice Bulletin No. 176: Pelvic organ prolapse. Obstet Gynecol. 2017; 129: e56–e72.

  • 38

    Zeleke BM, Bell RJ, Billah B, et al. Symptomatic pelvic floor disorders in community-dwelling older Australian women. Maturitas 2016; 85: 34–41.

  • 39

    Saarni SI, Härkänen T, Sintonen H, et al. The impact of 29 chronic conditions on health-related quality of life: a general population survey in Finland using 15D and EQ-5D. Qual Life Res. 2006; 15: 1403–1414.

  • 40

    Lopes MH, Costa JN, Bicalho MB, et al. Profile and quality of life of women in pelvic floor rehabilitation. Rev Bras Enferm. 2018; 71: 2496–505.

  • 41

    Laganà AS, La Rosa VL, Rapisarda AM, et al. Pelvic organ prolapse: the impact on quality of life and psychological well-being. J Psychosom Obstet Gynaecol. 2018; 39: 164–166.

  • 42

    Meyer I, Richter HE. Impact of fecal incontinence and its treatment on quality of life in women. Womens Health (Lond). 2015; 11: 225–238.

  • 43

    Bilgic D, Gokyildiz S, Kizilkaya Beji N, et al. Quality of life and sexual functıon in obese women with pelvic floor dysfunction. Women Health 2019; 59: 101–113.

  • 44

    Belsey J, Greenfield S, Candy D, et al. Systematic review: impact of constipation on quality of life in adults and children. Aliment Pharmacol Ther. 2010; 31: 938–949.

  • 45

    Demir G, Erbesler ZA. Quality of life and factors associated with it in elderly women with urinary incontinence. Turkish Geriatr Der. 2017; 20: 213–222.

  • 46

    Mattsson NK, Karjalainen PK, Tolppanen AM, et al. Pelvic organ prolapse surgery and quality of life – a nationwide cohort study. Am J Obstet Gynecol. 2020; 222: 588.e1–588.e10.

  • 47

    Shaw C, Wagg A. Urinary incontinence in older adults. Medicine 2017; 45: 23–27.

  • 48

    Forootan M, Bagheri N, Darvishi M. Chronic constipation: a review of literature. Medicine 2018; 97: e10631.

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 169 4 5
Nov 2024 67 0 0
Dec 2024 58 0 0
Jan 2025 56 10 8
Feb 2025 78 4 7
Mar 2025 37 0 0
Apr 2025 0 0 0