Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 52
A gyermekkori tibiatörések kezelése – a konzervatív terápiától a hazai innovációig
Authors:
Máté Burkus Die Filderklinik, Általános, Hasi, Mellkasi és Balesetsebészet, Sebészeti Ortopédia Im Haberschlai 7, 70794 Filderstadt, Németország
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály Győr

Search for other papers by Máté Burkus in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ferenc Tömböl Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály Győr

Search for other papers by Ferenc Tömböl in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Sándor Pellek Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály Győr
Magyar Honvédség Egészségközpont, Általános Traumatológiai Osztály Budapest

Search for other papers by Sándor Pellek in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
András Kretzer Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály Győr

Search for other papers by András Kretzer in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
2079–2088
Online Publication Date:
26 Dec 2021
Publication Date:
26 Dec 2021
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32295
Keywords:
pediatric trauma; tibial fracture; epiphyseal plate; conservative treatment; operative management; intramedullary nailing;
Keywords (Hungarian):
gyermektraumatológia; lábszárcsonttörés; növekedési zóna; konzervatív terápia; műtéti ellátás; velőűrszegezés;
Restricted access

Összefoglaló. A tibiatörés a gyermekkorban előforduló leggyakoribb csontsérülések egyike. Felosztása során elsődlegesen elkülönítendők a növekedési zóna közeli, az azt érintő, illetve a diaphysisre lokalizált sérülések. A gyermekkor jelentette speciális adottságoknak – mint a jó gyógy- és regenerációs hajlam – köszönhetően a tibiatörések kezelése az esetek többségében konzervatív módon kitűnő eredményekkel végezhető. A kezelési lehetőségek fejlődésével, illetve a sérülteknek a mielőbbi funkcionális felépüléshez való megnövekedett igénye miatt az elmúlt időszakban a műtétes beavatkozások aránya egyértelmű emelkedést mutatott. Ez kifejezetten igaz a lábszártestet érintő törésekre. A műtétes beavatkozások során elsődleges szempont a minimális invazivitásra való törekvés, kitüntetett figyelmet fordítva a növekedési zónák iatrogén károsításának elkerülésére. A megfelelő terápiás módszer megválasztása során azonban a sérülés lokalizációja és típusa mellett szem előtt kell tartani a sérült gyermek életkorát, fizikális állapotát és személyes igényeit is. A jelen közlemény célja egy átfogó kép adása a gyermekkorban előforduló, a lábszárat érintő töréses sérülésekről, különös tekintettel azok kezelési lehetőségeire. A sérülések átfogó ismertetésén túl a szerzők kiemelt célja volt a diaphysist érintő serdülőkori törések behatóbb értékelése, kihangsúlyozva ezzel az említett csoport kezelésében az elmúlt időszakban megfigyelhető stratégiai változásokat, valamint azok operatív terápiájával kapcsolatosan a szerzők nevéhez köthető újfajta műtéti lehetőséget. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2079–2088.

Summary. Tibial fractures are among the most common fracture types in children. Their classification is primarily based on the affected part of the tibia which can be close to the epiphyseal plate, involving the epiphyseal plate or diaphyseal. Owing to the special characteristics of childhood, such as excellent tendency for healing and recovery, the first-line treatment of tibial fractures should be conservative, which has a favorable outcome in most cases. However, the rate of operative management has risen recently due to the improvement of treatment options and the patients’ increasing demand for a quick functional recovery, especially in the treatment of diaphyseal fractures. Pursuing a minimally invasive method is an essential aspect of operative management, while special attention is paid to avoid further iatrogenic damage to the physes. When selecting the adequate method for treatment, the age, physical condition, and personal needs of the injured child should also be considered along with fracture type and localization. This review aims to provide a comprehensive summary about pediatric tibial fractures, especially the available therapeutic approaches. A strong emphasis is placed on the treatment of adolescent diaphyseal fractures, highlighting the recent changes in strategy and the authors’ innovation in the operative management of adolescent diaphyseal fractures. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2079–2088.

  • 1

    Fekete K, Ács G. (eds.) Traumatology. [Fekete K, Ács G. (szerk.) Traumatológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]

  • 2

    Goodbody CM, Lee RJ, Flynn JM, et al. Titanium elastic nailing for pediatric tibia fractures: do older, heavier kids do worse? J Pediatr Orthop. 2016; 36: 472–477.

  • 3

    Gordon JE, O’Donnell JC. Tibia fractures: what should be fixed? J Pediatr Orthop. 2012; 32(Suppl 1): S52–S61.

  • 4

    Mubarak SJ, Kim JR, Edmonds EW, et al. Classification of proximal tibial fractures in children. J Child Orthop. 2009; 3: 191–197.

  • 5

    Meyers MH, McKeever FM. Fracture of the intercondylar eminence of the tibia. J Bone Joint Surg Am. 1959; 41-A: 209–220.

  • 6

    Ogden JA, Tross RB, Murphy MJ. Fractures of the tibial tuberosity in adolescents. J Bone Joint Surg Am. 1980; 62: 205–215.

  • 7

    von Laer L, Kraus R, Linhardt WE. (eds.) Fractures and luxations during growth. [Frakturen und Luxationen im Wachstumsalter.] 4. neubearbeitete und erw. Aufl. ed. Georg Thieme, Stuttgart, New York, NY, 2001. [German]

  • 8

    Rockwood CA, Wilkins KE, Beaty JH, et al. (eds.) Rockwood and Wilkins’ fractures in children. 6th ed. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, PA, 2006.

  • 9

    Setter KJ, Palomino KE. Pediatric tibia fractures: current concepts. Curr Opin Pediatr. 2006; 18: 30–35.

  • 10

    Dunbar JS, Owen HF, Nogrady MB, et al. Obscure tibial gracture of infants – the toddler’s fracture. J Can Assoc Radiol. 1964; 15: 136–144.

  • 11

    Kraus R, Schneidmüller D, Röder C. Prevalence of fractures in long bones during growth. [Häufigkeit von Frakturen der langen Röhrenknochen im Wachstumsalter.] Dtsch Ärztebl. 2005; 102: A-838/B-708/C-661. [German]

  • 12

    Schneidmüller D, Marzi I. Ankle. In: Marzi I. (ed.) Pediatric traumatology. [Sprunggelenk. In: Kindertraumatologie.] Hrsg. Marzi I. 2. Aufl., Springer, Berlin, Heidelberg, 2009. [German]

  • 13

    Gufler H, Schulze CG, Wagner S, et al. MRI for occult physeal fracture detection in children and adolescents. Acta Radiol. 2013; 54: 467–472.

  • 14

    Varga M, Gáti N, Kalóz E, et al. Ultrasonographic diagnosis of distal pediatric forearm fractures. [Gyermekkori csuklótáji törések diagnosztikája ultrahanggal.] Orv Hetil. 2017; 158: 944–948. [Hungarian]

  • 15

    Varga M, Tóth L, Garancsy G, et al. Ultrasound diagnostics of fractures in children. [Gyermekkori csontsérülések vizsgálata ultrahanggal.] Magy Traumatol Ortop Kézseb Plaszt Seb. 2018; 61(3–4): 99–111. [Hungarian]

  • 16

    Müller ME, Koch P, Nazarian S, et al. The comprehensive classification of fractures of long bones. Springer-Verlag, Berlin, New York, NY, 1990.

  • 17

    Salter RB, Harris WR. Injuries involving the epiphyseal plate. J Bone Joint Surg Am. 1963; 45: 587–622.

  • 18

    Wiegand N. Clinical and experimental assessment of the current treatment of tibial shaft fractures. [Lábszártörés korszerű kezelésének értékelése klinikai és kísérletes vizsgálatokkal.] Orv Hetil. 2010; 151: 627–635. [Hungarian]

  • 19

    Ho CA. Tibia shaft fractures in adolescents: how and when can they be managed successfully with cast treatment? J Pediatr Orthop. 2016; 36(Suppl 1): S15–S18.

  • 20

    Iobst CA, Tidwell MA, King WF. Nonoperative management of pediatric type I open fractures. J Pediatr Orthop. 2005; 25: 513–517.

  • 21

    Ács G, Hargitai E. (eds.) Pediatric traumatology. [Ács G, Hargitai E. (szerk.) Gyermektraumatológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001. [Hungarian]

  • 22

    Weber BG, Brunner C, Frueler F, et al. Treatment of fractures in children and adolescents. Springer-Verlag, Berlin, New York, NY, 1980.

  • 23

    Ward WT, Rihn JA. The impact of trauma in an urban pediatric orthopaedic practice. J Bone Joint Surg Am. 2006; 88: 2759–2764.

  • 24

    Burkus M, Tömböl F, Wiegand N, et al. Physeal-sparing unreamed locked intramedullary nailing for adolescent tibial fractures. Injury 2021; 52(Suppl 1): S67–S73.

  • 25

    Kretzer A, Tömböl F, Burkus M. Adolescents tibial fracture treated with undreamed, solid, locked intramedullary nailing. [A serdülőkori lábszártörés kezelése felfúrás nélküli, tömör, reteszelt velőűrszegezéssel.] Magy Traumatol Ortop Kézseb Plaszt Seb. 2018; 61: 17–24. [Hungarian]

  • 26

    Sarmiento A. On the behavior of closed tibial fractures: clinical/radiological correlations. J Orthop Trauma 2000; 14: 199–205.

  • 27

    Goodwin RC, Gaynor T, Mahar A, et al. Intramedullary flexible nail fixation of unstable pediatric tibial diaphyseal fractures. J Pediatr Orthop. 2005; 25: 570–576.

  • 28

    Nandra RS, Wu F, Gaffey A, et al. The management of open tibial fractures in children: a retrospective case series of eight years’ experience of 61 cases at a paediatric specialist centre. Bone Joint J. 2017; 99: 544–553.

  • 29

    Srivastava AK, Mehlman CT, Wall EJ, et al. Elastic stable intramedullary nailing of tibial shaft fractures in children. J Pediatr Orthop. 2008; 28: 152–158.

  • 30

    Vallamshetla VR, De Silva U, Bache CE, et al. Flexible intramedullary nails for unstable fractures of the tibia in children. An eight-year experience. J Bone Joint Surg Br. 2006; 88: 536–540.

  • 31

    Al-Sayyad MJ. Taylor spatial frame in the treatment of pediatric and adolescent tibial shaft fractures. J Pediatr Orthop. 2006; 26: 164–170.

  • 32

    Kubiak EN, Egol KA, Scher D, et al. Operative treatment of tibial fractures in children: are elastic stable intramedullary nails an improvement over external fixation? J Bone Joint Surg Am. 2005; 87: 1761–1768. [Erratum: J Bone Joint Surg Am. 2006; 88: 1339.]

  • 33

    Song KM, Sangeorzan B, Benirschke S, et al. Open fractures of the tibia in children. J Pediatr Orthop. 1996; 16: 635–639.

  • 34

    Müller ME, Allgöwer M, Schneider R, et al. Manual of internal fixation: techniques recommended by the AO-ASIF Group. 3rd ed. Springer-Verlag, Berlin, New York, NY, 1990.

  • 35

    Sankar WN, Jones KJ, David HB, et al. Titanium elastic nails for pediatric tibial shaft fractures. J Child Orthop. 2007; 1: 281–286.

  • 36

    Yang JP, Letts RM. Isolated fractures of the tibia with intact fibula in children: a review of 95 patients. J Pediatr Orthop. 1997; 17: 347–351.

  • 37

    Court-Brown CM, Byrnes T, McLaughlin G. Intramedullary nailing of tibial diaphyseal fractures in adolescents with open physes. Injury 2003; 34: 781–785.

  • 38

    Kretzer A, Tömböl F, Burkus M. Innovation in paediatric trauma surgery: the TK junior solid tibial nail. [Innováció a gyermektraumatológiában: A TK junior tömör tibia szegezés.] Magy Traumatol Ortop Kézseb Plaszt Seb. 2019; 62: 7–15. [Hungarian]

  • 39

    Leary JT, Handling M, Talerico M, et al. Physeal fractures of the distal tibia: predictive factors of premature physeal closure and growth arrest. J Pediatr Orthop. 2009; 29: 356–361.

  • 40

    Barmada A, Gaynor T, Mubarak SJ. Premature physeal closure following distal tibia physeal fractures: a new radiographic predictor. J Pediatr Orthop. 2003; 23: 733–739.

  • 41

    Cottalorda J, Béranger V, Louahem D, et al. Salter-Harris type III and IV medial malleolar fractures: growth arrest: is it a fate? A retrospective study of 48 cases with open reduction. J Pediatr Orthop. 2008; 28: 652–655.

  • 42

    Caterini R, Farsetti P, Ippolito E. Long-term followup of physeal injury to the ankle. Foot Ankle 1991; 11: 372–383.

  • 43

    Gordon JE, Gregush RV, Schoenecker PL, et al. Complications after titanium elastic nailing of pediatric tibial fractures. J Pediatr Orthop. 2007; 27: 442–446.

  • 44

    Ogata K, Whiteside LA. Effects of external compression on blood flow to muscle and skin. Clin Orthop Relat Res. 1982; 168: 105–107.

  • 45

    Hargens AR, Mubarak SJ. Current concepts in the pathophysiology, evaluation, and diagnosis of compartment syndrome. Hand Clin. 1998; 14: 371–383.

  • 46

    McQueen MM, Duckworth AD, Aitken SA, et al. Predictors of compartment syndrome after tibial fracture. J Orthop Trauma 2015; 29: 451–455.

  • 47

    Pape JM, Goulet JA, Hensinger RN. Compartment syndrome complicating tibial tubercle avulsion. Clin Orthop Relat Res. 1993; 295: 201–204.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2024 14 0 0
Apr 2024 43 1 1
May 2024 48 0 0
Jun 2024 14 0 0
Jul 2024 27 0 2
Aug 2024 25 1 3
Sep 2024 20 0 0