Author:
Aleksey M. Chaulin Szamarai Állami Orvostudományi Egyetem, Kardiológiai és Szív- és Érrendszeri Sebészet Tanszék Szamara, Gagarin u. 18. Oroszország; Samara State Medical University, Department of Cardiology and Cardiovascular Surgery 18 Gagarin Street, Samara, Russia

Search for other papers by Aleksey M. Chaulin in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Összefoglaló. A cardialis troponinok biomarkerként való alkalmazása az akut myocardialis infarctus diagnosztikájában nagy múltra tekint vissza, és ez idő alatt jelentősen megváltoztak a cardialis troponinok diagnosztikai jelentőségével kapcsolatos elképzelések. Ez pedig a szívtroponinok és mindenekelőtt az érzékenység mérésére szolgáló laboratóriumi módszerek fejlődésének köszönhető. A legelső laboratóriumi módszerek, amelyeket több mint 30 évvel ezelőtt fejlesztettek ki a cardialis troponinok vérszérumban való kimutatására, még rendkívül alacsony érzékenységűek voltak, ezért csak 12–24 órával az akut myocardialis infarctus jelentkezése után tudták kimutatni a diagnózis felállításában jelentőséggel bíró troponinszintet. Ezenkívül a szívtroponin molekuláinak diagnosztikai reagensei nem specifikus módon kölcsönhatásba léphetnek a vázizombeli troponin molekuláival, ami a vázizmok betegségei és sérülései esetén a cardialis troponin koncentrációjának gyakori hamis pozitív növekedéséhez vezetett. Ahogy a cardialis troponinok mérési módszerei javultak, érzékenységük növekedésével (nagy érzékenységű cardialis troponinok) új lehetőségek nyíltak meg az akut myocardialis infarctus korai diagnózisának felállítására, és többek között modern diagnosztikai algoritmusokat is kifejlesztettek: 0–1 órás, 0–2 órás, 0–3 órás. Ez a korai diagnózis felállítását engedte meg azoknál a betegeknél, akiknek mellkasi fájdalmaik voltak, s ezzel korábban dönthettek a páciens gyógyításának optimális taktikájáról. Miután bevezetésre kerültek a cardialis troponin szintjének nagy érzékenységű mérési módszerei, a cardialis troponin molekuláinak biológiájával kapcsolatos elképzeléseink némileg megváltoztak, különösképpen, hogy innentől kezdve már nem tekinthetők szigorúan intracelluláris molekuláknak, mivel minden egészséges emberben kimutathatók, valamint nemi, életkori és cirkadián tulajdonságokat is felfedeztek a cardialis troponin koncentrációiban, amelyek ugyancsak szerepet játszhatnak az akut myocardialis infarctus diagnózisának felállításában. Arról nem is beszélve, hogy a nagy érzékenységű cardialis troponinok alkalmazási lehetőségei messze túlmutatnak az akut myocardialis infarctus diagnózisán. A jelen cikk egy történeti és egy modern perspektívát kíván bemutatni a cardialis troponinok legfontosabb analitikai jellemzőiről, érintve az azok biológiájára vonatkozó új adatokat és felhasználásuk új diagnosztikai lehetőségeit is. Orv Hetil. 2022; 163(1): 12–20.

Summary. Throughout a very long history of using cardiac troponins in clinical practice as biomarkers of acute myocardial infarction, there have been significant changes in ideas about their diagnostic value. Such a circumstance is caused by the improvement of laboratory methods of cardiac troponin determination and, first of all, sensitivity. Thus, the very first laboratory methods designed to detect cardiac troponins in serum, developed over 30 years ago, had extremely low sensitivity, due to which they could detect diagnostically significant levels of troponins only 12–24 hours after the development of acute myocardial infarction. In addition, diagnostic antibodies directed against cardiac troponin molecules could interact nonspecifically with skeletal troponin molecules, leading to frequent false-positive increases in cardiac troponin concentrations in skeletal muscle disease and injury. As the methods of determining cardiac troponins improved, increasing their sensitivity (high-sensitivity cardiac troponins), the prospects for early diagnosis of acute myocardial infarction opened up, in particular, modern diagnostic algorithms: 0–1 hour, 0–2 hours, 0–3 hours. This allowed earlier diagnosis of patients who came with chest pain, and earlier decision-making on the choice of optimal tactics for the treatment of patients. With the introduction of high-sensitivity cardiac troponin assays, our understanding of the biology of cardiac troponin molecules has changed somewhat, in particular, they are no longer considered strictly intracellular molecules, as they are now detectable in all healthy individuals, and gender, age and circadian patterns in cardiac troponin concentrations have been discovered, which may have an impact on the diagnosis of acute myocardial infarction. Moreover, the possibilities of using highly sensitive cardiac troponins go far beyond the diagnosis of acute myocardial infarction. This article presents a view of the main analytical characteristics from a historical and contemporary perspective, covering some new data on the biology of cardiac troponins and new diagnostic possibilities for their use. Orv Hetil. 2022; 163(1): 12–20.

  • 1

    Thygesen K, Alpert JS, Jaffe AS, et al. Executive Group on behalf of the Joint European Society of Cardiology (ESC)/American College of Cardiology (ACC)/American Heart Association (AHA)/World Heart Federation (WHF) Task Force for the Universal Definition of Myocardial Infarction. Fourth Universal Definition of Myocardial Infarction (2018). Glob Heart 2018; 13: 305–338.

  • 2

    Pasquale F, Syrris P, Kaski JP, et al. Long-term outcomes in hypertrophic cardiomyopathy caused by mutations in the cardiac troponin T gene. Circ Cardiovasc Genet. 2012; 5: 10–17.

  • 3

    Duplyakov DV, Chaulin AM. Mutations of heart troponines, associated with cardiomyopathies. Cardiology: news, opinions, training 2019; 7: 8–17. [Russian]

  • 4

    Messner B, Baum H, Fischer P, et al. Expression of messenger RNA of the cardiac isoforms of troponin T and I in myopathic skeletal muscle. Am J Clin Pathol. 2000; 114: 544–549. [Erratum: Am J Clin Pathol. 2000; 114: 986.]

  • 5

    Ricchiutti V, Apple FS. RNA expression of cardiac troponin T isoforms in diseased human skeletal muscle. Clin Chem. 1999; 45: 2129–2135. [Erratum: Clin Chem. 2000; 46: 437.]

  • 6

    Wens SC, Schaaf GJ, Michels M, et al. Elevated plasma cardiac troponin T levels caused by skeletal muscle damage in pompe disease. Circ Cardiovasc Genet. 2016; 9: 6–13.

  • 7

    Schmid J, Liesinger L, Birner-Gruenberger R, et al. Elevated cardiac troponin T in patients with skeletal myopathies. J Am Coll Cardiol. 2018; 71: 1540–1549.

  • 8

    Rusakov DY, Vologdina NN, Tulayeva ON. The development of striated cardiac muscle tissue in the walls of the caval and pulmonary veins. J Anatomy Histopathol. 2015; 4: 105. [Russian]

  • 9

    Chaulin AM, Karslyan LS, Duplyakov DV. Non-coronarogenic causes of increased cardiac troponins in clinical practice. J Clin Pract. 2019; 10: 81–93. [Russian]

  • 10

    Park KC, Gaze DC, Collinson PO, Marber MS. Cardiac troponins: from myocardial infarction to chronic disease. Cardiovasc Res. 2017; 113: 1708–1718.

  • 11

    Chaulin AM, Abashina OE, Duplyakov DV. Pathophysiological mechanisms of cardiotoxicity in chemotherapeutic agents. Russian Open Med J. 2020; 9: e0305.

  • 12

    Chaulin AM, Duplyakov DV. Arrhythmogenic effects of doxorubicin. Complex Issues Cardiovasc Dis. 2020; 9: 69–80. [Russian]

  • 13

    Chaulin AM, Duplyakov DV. MicroRNAs in atrial fibrillation: pathophysiological aspects and potential biomarkers. Int J Biomed. 2020; 10: 198–205.

  • 14

    Wilhelm J, Hettwer S, Schuermann M, et al. Elevated troponin in septic patients in the emergency department: frequency, causes, and prognostic implications. Clin Res Cardiol. 2014; 103: 561–567.

  • 15

    Dubin RF, Li Y, He J, et al. Predictors of high sensitivity cardiac troponin T in chronic kidney disease patients: a cross-sectional study in the chronic renal insufficiency cohort (CRIC). BMC Nephrol. 2013; 14: 229.

  • 16

    Zümrütdal AO, Bakinen O, Uçan H, et al. Relationship between uremic myopathy and false-positive cardiac troponin T test. Nephron 2000; 86: 522–523.

  • 17

    Klinkenberg LJ, Wildi K, van der Linden N, et al. Diurnal rhythm of cardiac troponin: consequences for the diagnosis of acute myocardial infarction. Clin Chem. 2016; 62: 1602–1611.

  • 18

    Chaulin AM, Duplyakova PD, Duplyakov DV. Circadian rhythms of cardiac troponins: mechanisms and clinical significance. Russian J Cardiol. 2020; 25: 4061. [Russian]

  • 19

    Chaulin AM, Duplyakov DV. High-sensitivity cardiac troponins: circadian rhythms. Cardiovasc Ther Prev. 2021; 20: 2639. [Russian]

  • 20

    Apple FS, Jaffe AS, Collinson P, et al. IFCC educational materials on selected analytical and clinical applications of high sensitivity cardiac troponin assays. Clin Biochem. 2015; 48: 201–203.

  • 21

    Gore MO, Seliger SL, deFilippi CR, et al. Age- and sex-dependent upper reference limits for the high-sensitivity cardiac troponin T assay. J Am Coll Cardiol. 2014; 63: 1441–1448.

  • 22

    Trupp RJ, Albert G, Ziegler A. Sex-specific 99th percentiles derived from the AACC Universal Sample Bank for the Roche Gen 5 cTnT assay: comorbidities and statistical methods influence derivation of reference limits. Clin Biochem. 2018; 52: 173.

  • 23

    van der Linden N, Cornelis T, Klinkenberg LJ, et al. Strong diurnal rhythm of troponin T, but not troponin I, in a patient with renal dysfunction. Int J Cardiol. 2016; 221: 287–288.

  • 24

    Chaulin AM, Duplyakov VD. On the potential effect of circadian rhythms of cardiac troponins on the diagnosis of acute myocardial infarction. Signa Vitae 2021; 17: 79–84.

  • 25

    International Federation of Clinical Chemistry. High-sensitivity* cardiac troponin I and T assay analytical characteristics designated by manufacturer. IFCC Committee on Clinical Applications of Cardiac Bio-Markers (C-CB) v122019. Available from: https://www.ifcc.org/media/478231/high-sensitivity-cardiac-troponin-i-and-t-assay-analytical-characteristics-designated-by-manufacturer-v122019.pdf [accessed: July 1, 2021].

  • 26

    Pervan P, Svaguša T, Prkačin I, et al. Urine high sensitive troponin I measuring in patients with hypertension. Signa Vitae 2017; 13(Suppl 3): 62–64.

  • 27

    Chaulin AM, Karslyan LS, Bazyuk EV, et al. Clinical and diagnostic value of cardiac markers in human biological fluids. Kardiologiia 2019; 59: 66–75. [Russian]

  • 28

    Mirzaii-Dizgah I, Riahi E. Salivary high-sensitivity cardiac troponin T levels in patients with acute myocardial infarction. Oral Dis. 2013; 19: 180–184.

  • 29

    Chaulin AM, Duplyakova PD, Bikbaeva GR, et al. Concentration of high-sensitivity cardiac troponin I in the oral fluid in patients with acute myocardial infarction: a pilot study. Russian J Cardiol. 2020; 25: 3814.

  • 30

    Cummins B, Auckland ML, Cummins P. Cardiac-specific troponin-I radioimmunoassay in the diagnosis of acute myocardial infarction. Am Heart J. 1987; 113: 1333–1344.

  • 31

    Venge P, Lindahl B. Cardiac troponin assay classification by both clinical and analytical performance characteristics: a study on outcome prediction. Clin Chem. 2013; 59: 976–981.

  • 32

    Katus HA, Looser S, Hallermayer K, et al. Development and in vitro characterization of a new immunoassay of cardiac troponin T. Clin Chem. 1992; 38: 386–393.

  • 33

    Alpert JS, Thygesen K, Antman E, et al. Myocardial infarction redefined – a consensus document of The Joint European Society of Cardiology/American College of Cardiology Committee for the redefinition of myocardial infarction. J Am Coll Cardiol. 2000; 36: 959–969. [Erratum: J Am Coll Cardiol. 2001; 37: 973.]

  • 34

    Hermsen D, Apple F, Garcia-Beltràn L, et al. Results from a multicenter evaluation of the 4th generation Elecsys troponin T assay. Clin Lab. 2007; 53: 1–9.

  • 35

    Reichlin T, Hochholzer W, Stelzig C, et al. Incremental value of copeptin for rapid rule out of acute myocardial infarction. J Am Coll Cardiol. 2009; 54: 60–68.

  • 36

    Mingels A, Jacobs L, Michielsen E, et al. Reference population and marathon runner sera assessed by highly sensitive cardiac troponin T and commercial cardiac troponin T and I assays. Clin Chem. 2009; 55: 101–108.

  • 37

    Keller T, Zeller T, Ojeda F, et al. Serial changes in highly sensitive troponin I assay and early diagnosis of myocardial infarction. JAMA 2011; 306: 2684–2693.

  • 38

    Adams JE 3rd, Bodor GS, Dávila-Román VG, et al. Cardiac troponin I. A marker with high specificity for cardiac injury. Circulation 1993; 88: 101–106.

  • 39

    Apple FS. Counterpoint: Standardization of cardiac troponin I assays will not occur in my lifetime. Clin Chem. 2012; 58: 169–171.

  • 40

    Anand A, Shah AS, Beshiri A, et al. Global adoption of high-sensitivity cardiac troponins and the universal definition of myocardial infarction. Clin Chem. 2019; 65: 484–489.

  • 41

    Armbruster DA, Pry T. Limit of blank, limit of detection and limit of quantitation. Clin Biochem Rev. 2008; 29(Suppl 1): S49–S52.

  • 42

    Apple FS. A new season for cardiac troponin assays: it’s time to keep a scorecard. Clin Chem. 2009; 55: 1303–1306.

  • 43

    Collinson PO, Heung YM, Gaze D, et al. Influence of population selection on the 99th percentile reference value for cardiac troponin assays. Clin Chem. 2012; 58: 219–225.

  • 44

    Eggers KM, Apple FS, Lind L, et al. The applied statistical approach highly influences the 99th percentile of cardiac troponin I. Clin Biochem. 2016; 49: 1109–1112.

  • 45

    Sörensen NA, Neumann JT, Ojeda F, et al. Challenging the 99th percentile: a lower troponin cutoff leads to low mortality of chest pain patients. Int J Cardiol. 2017; 232: 289–293.

  • 46

    Pickering JW, Than MP, Cullen L, et al. Rapid rule-out of acute myocardial infarction with a single high-sensitivity cardiac troponin T measurement below the limit of detection: a collaborative meta-analysis. Ann Intern Med. 2017; 166: 715–724.

  • 47

    Jaeger C, Wildi K, Twerenbold R, et al. One-hour rule-in and rule-out of acute myocardial infarction using high-sensitivity cardiac troponin I. Am Heart J. 2016; 171: 92–102.e5.

  • 48

    Nestelberger T, Wildi K, Boeddinghaus J, et al. Characterization of the observe zone of the ESC 2015 high-sensitivity cardiac troponin 0 h/1 h-algorithm for the early diagnosis of acute myocardial infarction. Int J Cardiol. 2016; 207: 238–245.

  • 49

    Greenslade JH, Carlton EW, Van Hise C, et al. Diagnostic accuracy of a new high-sensitivity troponin I assay and five accelerated diagnostic pathways for ruling out acute myocardial infarction and acute coronary syndrome. Ann Emerg Med. 2018; 71: 439–451.e3.

  • 50

    Garcia-Osuna A, Gaze D, Grau-Agramunt M, et al. Ultrasensitive quantification of cardiac troponin I by a single molecule counting method: analytical validation and biological features. Clin Chim Acta 2018; 486: 224–231.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2022 71 0 0
Jul 2022 4 0 0
Aug 2022 5 0 0
Sep 2022 5 1 1
Oct 2022 7 0 0
Nov 2022 17 2 3
Dec 2022 1 0 0