Authors:
and
Tamás Halmos
fishwash@t-online.hu
Tamás Halmos
MAZSIHISZ Szeretetkórház, Metabolikus Ambulancia Budapest Magyarország
Search for other papers by Tamás Halmos in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Tamás Halmos in
Current site
Google Scholar
PubMed
Ilona Suba
suba.ilona@gmail.com
Ilona Suba
Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, X.
Tüdőgondozó Budapest Magyarország
Search for other papers by Ilona Suba in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Ilona Suba in
Current site
Google Scholar
PubMed
A közel kétszáz éve ismert, valamennyi humán sejtben megtalálható mitochondriumok morfológiai leírását csak lassan követte működésük alaposabb megismerése ép és kóros viszonyok között. Az utóbbi évtizedekben felgyorsult ennek a kiterjedt hálózatnak a megismerése mind elméleti téren, mind a klinikai gyakorlatban. Célunk a mitochondriumok biogenezisének és a diszfunkciós működésük okozta megbetegedéseknek az áttekintése a jelenlegi legkorszerűbb ismeretek alapján. Az irodalom tanulmányozása során ismertetjük a mitochondriumok működésének fontosabb területeit, mint a szervezet energiaellátásában meghatározó fontosságú ATP termelését, kitérünk a piruvát és citromsavciklus, az elektronszállító lánc, az oxidatív foszforiláció és a ROS-képződés jelentőségére. Ismertetjük a szervezet védekezőképességéhez hozzájáruló mitohormesis működését. A mitochondrialis diszfunkció ismertetése után rátérünk az egyes mitochondrialis kórképek jellemzésére. A veleszületett, mitochondrialis eredetű kórképek után kiemeljük az egyes parenchymás szervek, a szív, a máj, a vesék, a tüdők működését súlyosan károsító fibrosist. Hangsúlyozzuk a cardialis fibrosis, különösen a mitochondrialis diszfunkcióval összefüggő szívritmuszavarok jelentőségét, röviden kitérve a legújabb terápiás ajánlásokra. Ebben az összefüggésben eredmény várható az SGLT2-, illetve a kombinált SGLT1/2-gátló alkalmazásától. Érintjük e rendszer szerepét az 1-es típusú diabetes mellitusban, valamint az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabetes kialakulásában. Vázoljuk a mitochondrium-diszfunkció szerepét a neurodegeneratív betegségek kialakulásában. E kórképek kezelésében kitérünk a testmozgás fontosságára, az antioxidáns terápiára, a kardiolipin-védelemre, a mitochondrialis biogenezis fokozására, a nátrium-glükóz-kotranszporter-gátlók alkalmazására és – aláhúzva – a nemrégen bevezetett, reményt keltő mitochondrialis transzplantációra. A mitochondrialis rendszer nemcsak energiaközpont, de valamennyi életfontos szervünk működését is szabályozza. Mitochondrialis diszfunkció esetén életfontos szerveink működése kritikussá válik a kialakuló fibrosis következtében. Ugyanakkor nem foglalkozunk a mitochondriumok és a mitochondrialis diszfunkció onkológiai vonatkozásaival, mert ez már meghaladná e cikk kereteit. Célunk e munkával elsősorban e szisztéma sokrétű összefüggéseinek feltárása, ismereteink elmélyítése és hasznosítása betegeink jobb ellátása érdekében. Egyesek úgy vélik, hogy a medicina jövőjét a mitochondriumok fogják meghatározni. Orv Hetil. 2022; 163(35): 1383–1393.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
1
Kölliker A. Memories from my life. [Erinnerungen aus meinem Leben.] Verlag Wilhelm Engelmann, Leipzig, 1899. [German]
-
2
Siekevitz P. Powerhouse of the cell. Sci Am. 1957; 197: 131–140.
-
3
Rizzuto R, De Stefani D, Raffaello A, et al. Mitochondria as sensors and regulators of calcium signalling. Nat Rev Mol Cell Biol. 2012; 13: 566–578.
-
4
Montgomery MK. Mitochondrial dysfunction and diabetes: is mitochondrial transfer a friend or foe? Biology (Basel) 2019; 8: 33.
-
5
Kühlbrandt W. Structure and function of mitochondrial membrane protein complexes. BMC Biol. 2015; 13: 89.
-
6
Frey TG, Mannella CA. The internal structure of mitochondria. Trends Biochem Sci. 2000; 25: 319–324.
-
7
Schlame M, Ren M. The role of cardiolipin in the structural organization of mitochondrial membranes. Biochim Biophys Acta 2009; 1788: 2080–2083.
-
8
Osellame LD, Blacker TS, Duchen MR. Cellular and molecular mechanisms of mitochondrial function. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab. 2012; 26: 711–723.
-
9
Prasun P. Mitochondrial dysfunction in metabolic syndrome. Biochim Biophys Acta Mol Basis Dis. 2020; 1866: 165838.
-
10
Wunderlich L, Szarka A. Electron transport chain and power generation. Chapter 8. In: The basics of biochemistry. [Elektrontranszport-lánc és energiatermelés. 8. fejezet. In: A biokémia alapjai.] Typotex Kiadó, Budapest, 2014; pp. 138–150. [Hungarian]
-
11
Ndi M, Marin-Buera L, Salvatori R, et al. Biogenesis of the bc1 complex of the mitochondrial respiratory chain. J Mol Biol. 2018; 430: 3892–3905.
-
12
Schmidt-Rohr K. Oxygen is the high-energy molecule powering complex multicellular life: fundamental corrections to traditional bioenergetics. ACS Omega 2020; 5: 2221–2233.
-
13
Murphy MP. How mitochondria produce reactive oxygen species. Biochem J. 2009; 417: 1–13.
-
14
Kung HC, Lin KJ, Kung CT, et al. Oxidative stress, mitochondrial dysfunction, and neuroprotection of polyphenols with respect to resveratrol in Parkinson’s disease. Biomedicines 2021; 9: 918.
-
15
Johann K, Kleinert M, Klaus S. The role of GDF15 as a myomitokine. Cells 2021; 10: 2990.
-
16
Sun X, Zhan L, Chen Y, et al. Increased mtDNA copy number promotes cancer progression by enhancing mitochondrial oxidative phosphorylation in microsatellite-stable colorectal cancer. Signal Transduct Target Ther. 2018; 3: 8.
-
17
Lionaki E, Gkikas I, Daskalaki I, et al. Mitochondrial protein import determines lifespan through metabolic reprogramming and de novo serine biosynthesis. Nat Commun. 2022; 13: 651.
-
18
Poudel SB, Dixit M, Neginskaya M, et al. Effects of GH/IGF on the aging mitochondria. Cells 2020; 9: 1384.
-
19
Li X, Zhang W, Cao Q, et al. Mitochondrial dysfunction in fibrotic diseases. Cell Death Discov. 2020; 6: 80.
-
20
Molnar MJ. Kovacs GG, Mitochondrial diseases. Handb Clin Neurol. 2017; 145: 147–155.
-
21
Orsucci D, Caldarazzo Ienco E, Rossi A, et al. Mitochondrial syndromes revisited. J Clin Med. 2021; 10: 1249.
-
22
Halmos T, Suba I, Barta L. Optic nerve atrophy and diabetes mellitus. [Zum Syndrom “Optikusatrophie” mit Diabetes mellitus.] Wien Klin Wochenschr. 1980; 92: 279–282. [German]
-
23
John P, Whatley FR. Paracoccus denitrificans and the evolutionary origin of the mitochondrion. Nature 1975; 254: 495–498.
-
24
Martin WF, Garg S, Zimorski V. Endosymbiotic theories for eukaryote origin. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci. 2015; 370: 20140330.
-
25
Rai P, Janardhan KS, Meacham J, et al. IRGM1 links mitochondrial quality control to autoimmunity. Nat Immunol. 2021; 22: 312–321.
-
26
Somogyi V, Chaudhuri N, Torrisi SE, et al, The therapy of idiopathic pulmonary fibrosis: what is next? Europ Respir Rev. 2019; 28: 190021. Erratum: Eur Respir Rev. 2019; 28: 195021.
-
27
Bueno M, Calyeca J, Rojas M, et al. Mitochondria dysfunction and metabolic reprogramming as divers of idiopathic pulmonary fibrosis. Redox Biol. 2020; 33: 101509.
-
28
Che R, Yuan Y, Huang S, et al. Mitochondrial dysfunction in the pathophysiology of renal diseases. Am J Physiol Renal Physiol. 2014; 306: F367–F378.
-
29
Gibb AA, Lazaropoulos MP, Elrod JW. Myofibroblasts and fibrosis mitochondrial and metabolic control of cellular differentiation. Circ Res. 2020; 127: 427–447.
-
30
van Opbergen CJ, den Braven L, Delmar M, et al. Mitochondrial dysfunction as substrate for arrhythmogenic cardiomyopathy: a search for new disease mechanisms. Front Physiol. 2019; 10: 1496.
-
31
Shum M, Ngo J, Shirihai OS, et al. Mitochondrial oxidative function in NAFLD: friend or foe? Mol Metab. 2021; 50: 101134.
-
32
Prasun P, Ginevic I, Oishi K. Mitochondrial dysfunction in nonalcoholic fatty liver disease and alcohol related liver disease. Transl Gastroenterol Hepatol. 2021; 6: 4.
-
33
Monaco CM, Gingrich, MA, Hawke, T. Considering type 1 diabetes, as a form of accelerated muscle aging. Exerc Sport Sci Rev. 2019; 47: 98–107.
-
34
Jin S, Diano S. Mitochondrial dynamics and hypothalamic regulation of metabolism. Endocrinology 2018; 159: 3596–3604.
-
35
Chiurazzi M, Di Maro M, Cozzolino M, et al. Mitochondrial dynamics and microglia as new targets in metabolism regulation. Int J Mol Sci. 2020; 21: 3450.
-
36
Sergi D, Naumovski N, Heilbronn LK, et al. Mitochondrial (dys)function and insulin resistance: from pathophysiological molecular mechanisms to the impact of diet. Front Physiol. 2019; 10: 532.
-
37
Sangwung P, Petersen KF, Shulman GI, et al. Mitochondrial dysfunction, insulin resistance, and potential genetic implications: potential role of alterations in mitochondrial function in the pathogenesis of insulin resistance and type 2 diabetes. Endocrinology 2020; 161: bqaa017.
-
38
Pinti MV, Fink GK, Hathaway QA. et al. Mitochondrial dysfunction in type2 diabetes mellitus: an organ-based analysis. Am J Physiol Endocrinol Metab. 2019; 316: E268–E285.
-
39
Haythorne E, Rohm M, van de Bunt M. Diabetes causes marked inhibition of mitochondrial metabolism in pancreatic beta-cells. Nat Commun. 2019; 10: 2474.
-
40
Maassen JA, ’T Hart LM, van Essen E, et al. Mitochondrial diabetes: molecular mechanisms and clinical presentations. Diabetes 2004; 53(Suppl 1): S103–S109.
-
41
Yeung RO, Al Jundi MA, Gubbi S, et al. Management of mitochondrial diabetes in the era of novel therapies. J Diabetes Complications 2021; 35: 107584.
-
42
Song J, Yang R, Yang J, et al. Mitochondrial dysfunction-associated arrhythmogenic substrates in diabetes mellitus. Front Physiol. 2018; 9: 1670.
-
43
Muszińsky P, Bonda TA. Mitochondrial dysfunction in atrial fibrillation – mechanisms and pharmacological interventions. J Clin Med. 2021; 10: 2385.
-
44
Mason FE, Pronto JR, Alhussini K, et al. Cellular and mitochondrial mechanisms of atrial fibrillation. Basic Res Cardiol. 2020; 115: 72.
-
45
de Oliveira LG, Angelo YS, Iglesias AH, et al. Unraveling the link between mitochondrial dynamics and neuroinflammation. Front Immunol. 2021; 12: 624919.
-
46
Norat P, Soldozy S, Sokolowski JD, et al. Mitochondrial dysfunction in neurological disorders: exploring mitochondrial transplantation. NPJ Regen Med. 2020; 5: 22. Erratum: NPJ Regen Med. 2021; 6: 13.
-
47
Halmos T, Suba I. Alzheimer’s disease and diabetes – the common pathogenesis. [Alzheimer kór és diabétesz mellitusz – a közös patomechanizmus.] Neuropsychopharmacol Hung. 2016; 18: 5–19.
-
48
Swerdlow RH, Khan SM. The Alzheimer’s disease mitochondrial cascade hypothesis: an update. Exp Neurol. 2009; 218; 308–315.
-
49
Zong WX, Rabinowitz JD, White E. Mitochondria and cancer. Mol Cell. 2016; 61: 667–676.
-
50
Zhang L, Zhang Z, Khan A, et al. Advances in drug therapy for mitochondrial diseases. Ann Transl Med. 2020; 8: 17. Retraction: Ann Transl Med. 2020; 8: 1206.
-
51
El-Hattab AW, Zarante AM, Almannai M, et al. Therapies for mitochondrial diseases and current clinical trials. Mol Genet Metab. 2017; 122: 1–9.
-
52
Caicedo A, Zambrano K, Sanon S, et al. The diversity and coexistence of extracellular mitochondria in circulation: a friend or foe of the immune system. Mitochondrion 2021; 58: 270–284.
-
53
Hayashida K, Takegawa R, Shoaib M, et al. Mitochondrial transplantation therapy for ischemic reperfusion injury: a systematic review of animal and human studies. J Transl Med. 2021; 19: 214.
-
54
McCully JD, Levitsky S, del Nido JP, et al. Mitochondrial transplantation for therapeutic use. Clin Transl Med. 2016; 5: 16.
-
55
Yeung RO, Al Jundi M, Gubbi S, et al. Management of mitochondrial diabetes in the era of novel therapies. J Diabetes Complications 2021; 35: 107584.
-
56
Lee CC, Chen WT, Chen SY, et al. Dapagliflozin attenuates arrhythmic vulnerabilities by regulating connexin43 expression via the AMPK pathway in post-infarcted rat hearts. Biochem Pharmacol. 2021; 192: 114674.
-
57
Bode D, Semmler L, Wakula P, et al. Dual SGLT-1 and SGLT-2 inhibition improves left atrial dysfunction in HFpEF. Cardiovasc Diabetol. 2021; 20: 7.
Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.
All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.
Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief:
- Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
- Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:
- László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
- Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
- Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:
- Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
- Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
- Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
- Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
- Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
- Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
- Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
- Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
- Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
- Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
- András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
- Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
- István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
- Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
- Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
- János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
- Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
- Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
- Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
- Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
- Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
- Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
- András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
- László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
- Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
- János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
- Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
- Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
- Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
- László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
- Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
- Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
- Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
- Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
- György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
- István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
- Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
- Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
- László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
- Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
- Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
- Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
- Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
- Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
- György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
- Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
- Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
- Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
- Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
- Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
- Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:
- Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
- Ernest ADEGHATE (Al Ain)
- Ferenc ANTONI (Edinburgh)
- Maciej BANACH (Łódź)
- Klára BERENCSI (Rosemont)
- Angelo BIGNAMINI (Milano)
- Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
- Hubert E. BLUM (Freiburg)
- G. László BOROS (Los Angeles)
- Frank A. CHERVENAK (New York)
- József DÉZSY (Wien)
- Peter ECKL (Salzburg)
- Péter FERENCI (Wien)
- Madelaine HAHN (Erlangen)
- S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
- Michael KIDD (Toronto)
- Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
- Márta KORBONITS (London)
- Asim KURJAK (Zagreb)
- Manfred MAIER (Wien)
- Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
- Amado Salvador PENA (Amsterdam)
- Guliano RAMADORI (Goettingen)
- Olivér RÁCZ (Košice)
- Roberto ROMERO (Detroit)
- Rainer SCHÖFL (Linz)
- Zvi VERED (Tel Aviv)
- Josef VESELY (Olomouc)
- Ákos ZAHÁR (Hamburg)
Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu
- Web of Science SCIE
- Scopus
- Medline
- CABELLS Journalytics
| 2024 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | |
| CiteScore rank | |
| SNIP | |
| Scimago | |
| SJR index | 0.227 |
| SJR Q rank | Q4 |
| 2023 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Journal Impact Factor | 0.8 |
| Rank by Impact Factor | Q3 (Medicine, General & Internal) |
| Journal Citation Indicator | 0.2 |
| Scopus | |
| CiteScore | 1.2 |
| CiteScore rank | Q3 (General Medicine) |
| SNIP | 0.343 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.214 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Language | Hungarian |
| Size | A4 |
| Year of Foundation |
1857 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
52 |
| Founder | Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation |
| Founder's Address |
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0030-6002 (Print) |
| ISSN | 1788-6120 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Nov 2024 | 160 | 1 | 1 |
| Dec 2024 | 135 | 0 | 0 |
| Jan 2025 | 128 | 0 | 0 |
| Feb 2025 | 146 | 2 | 3 |
| Mar 2025 | 173 | 1 | 1 |
| Apr 2025 | 47 | 1 | 0 |
| May 2025 | 16 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory