Author:
György Jermendy
gyjermendy@gmail.com
György Jermendy
Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Budapest, Maglódi út 89–91., 1106 Magyarország
Search for other papers by György Jermendy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by György Jermendy in
Current site
Google Scholar
PubMed
A pancreaticus lipidakkumuláció – amelyet egyre gyakrabban NAFPD (non-alcoholic fatty pancreas disease) néven említenek az angol nyelvű szakirodalomban – az elmúlt néhány évben került az érdeklődés előterébe. Az elváltozást több, eltérő névvel illették korábban; a NAFPD megnevezést hazánkban még ma is csak ritkán használjuk, magyar nyelvű megfelelője sem kristályosodott ki. A pancreaticus lipidfelhalmozódást az ectopiás zsírszövet-akkumuláció egyik megjelenési formájaként tartják számon. A NAFPD felismerése képalkotó vizsgálatokkal lehetséges, a klinikai gyakorlatban leginkább az ultrahangvizsgálat és a komputertomográfia jön szóba, de a kvantifikáció még nem kiforrott. A NAFPD prevalenciája a felnőtt lakosság körében 30–35%-ra tehető, előfordulására elhízott gyermekek/serdülők körében is számíthatunk. A NAFPD érinti a pancreas endokrin és exokrin funkcióját. A NAFPD és a 2-es típusú diabetes/metabolikus szindróma összefüggését több tanulmány igazolta, a NAFPD lokális következményeiről még kevés ismerettel rendelkezünk. Adatok szólnak amellett, hogy a NAFPD-nak szerepe lehet a heveny és az idült pancreatitis, illetve a pancreascarcinoma kialakulásában, a pancreas exokrin diszfunkciójában. A NAFPD-t előnyösen befolyásolja a testsúly csökkenése, ami elhízottak körében életmód-terápiával, gyógyszeres intervencióval vagy bariátriai sebészeti beavatkozással érhető el. Fontos, hogy a 2-es típusú diabetesben szenvedő, testsúlyfelesleggel rendelkező betegek antihyperglykaemiás kezelése olyan antidiabetikumokkal történjen, amelyek a jó glykaemiás kontroll mellett testsúlyredukciót is eredményeznek. A NAFPD feltehetően gyakori, de ritkán felismert, viszonylag új klinikai entitás, amely a belgyógyászaton belül több szubspecialitás (gasztroenterológia, diabetológia, lipidológia, obezitológia), illetve a sebészet területén tevékenykedő szakemberek érdeklődési körébe esik. Orv Hetil. 2022; 163(44): 1735–1742.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
1
Lim S, Meigs JB. Links between ectopic fat and vascular disease in humans. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2014; 34: 1820–1826.
-
2
Tchernof A, Després JP. Pathophysiology of human visceral obesity: an update. Physiol Rev. 2013; 93: 359–404.
-
3
Pár A, Pár G. Non-alcoholic fatty liver disease and hepatocellular carcinoma – 2016. [Nem alkoholos zsírmáj és hepatocellularis carcinoma – 2016.] Orv Hetil. 2016; 157: 987–994. [Hungarian]
-
4
Eslam M, Sanyal AJ, George J.; International Consensus Panel. MAFLD: A consensus-driven proposed nomenclature for metabolic associated fatty liver disease. Gastroenterology 2020; 158: 1999–2014.e1.
-
5
Younossi ZM, Rinella ME, Sanyal AJ, et al. From NAFLD to MAFLD: implications of a premature change in terminology. Hepatology 2021; 73: 1194–1198.
-
6
Iacobellis G, Malazavos AE, Corsi MM. Epicardial fat: from the biomolecular aspects to the clinical practice. Int J Biochem Cell Biol. 2011; 43: 1651–1654.
-
7
Smits MM, van Geenen EJ. The clinical significance of pancreatic steatosis. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2011; 8: 169–177.
-
8
Catanzaro R, Cuffari B, Italia A, et al. Exploring the metabolic syndrome: nonalcoholic fatty pancreas disease. World J Gastroenterol. 2016; 22: 7660–7675.
-
9
Singh RG, Yoon HD, Wu LM, et al. Ectopic fat accumulation in the pancreas and its clinical relevance: a systematic review, meta-analysis, and meta-regression. Metabolism 2017; 69: 1–13.
-
10
Zhang CL, Wang JJ, Li JN, et al. Nonalcoholic fatty pancreas disease: an emerging clinical challenge. World J Clin Cases 2021; 9: 6624–6638.
-
11
Khoury T, Asombang AW, Berzin TM, et al. The clinical implications of fatty pancreas: a concise review. Dig Dis Sci. 2017; 62: 2658–2667.
-
12
Ogilvie RF. The islands of Langerhans in 19 cases of obesity. J Pathol Bacteriol. 1933; 37: 473–481.
-
13
Mathur A, Marine M, Lu D, et al. Nonalcoholic fatty pancreas disease. HPB (Oxford) 2007; 9: 312–318.
-
14
Filippatos TD, Alexakis K, Mavrikaki V, et al. Nonalcoholic fatty pancreas disease: role in metabolic syndrome, “prediabetes”, diabetes and atherosclerosis. Dig Dis Sci. 2022; 67: 26–41.
-
15
Sepe PS, Ohri A, Sanaka S, et al. A prospective evaluation of fatty pancreas by using EUS. Gastrointest Endosc. 2011; 73: 987–993.
-
16
Li J, Xie Y, Yuan F, et al. Noninvasive quantification of pancreatic fat in healthy male population using chemical shift magnetic resonance imaging: effect of aging on pancreatic fat content. Pancreas 2011; 40: 295–299.
-
17
Wu WC, Wang CY. Association between non-alcoholic fatty pancreatic disease (NAFPD) and the metabolic syndrome: case-control retrospective study. Cardiovasc Diabetol. 2013; 12: 77.
-
18
Wang CY, Ou HY, Chen MF, et al. Enigmatic ectopic fat: prevalence of nonalcoholic fatty pancreas disease and its associated factors in a Chinese population. J Am Heart Assoc. 2014; 3: e000297.
-
19
Wong VW, Wong GL, Yeung DK, et al. Fatty pancreas, insulin resistance, and β-cell function: a population study using fat-water magnetic resonance imaging. Am J Gastroenterol. 2014; 109: 589–597.
-
20
Della Corte C, Mosca A, Majo F, et al. Nonalcoholic fatty pancreas disease and nonalcoholic fatty liver disease: more than ectopic fat. Clin Endocrinol (Oxf). 2015; 83: 656–662.
-
21
Lesmana CR, Pakasi LS, Inggriani S, et al. Prevalence of non-alcoholic fatty pancreas disease (NAFPD) and its risk factors among adult medical check-up patients in a private hospital: a large cross sectional study. BMC Gastroenterol. 2015; 15: 174.
-
22
Pham YH, Bingham BA, Bell CS, et al. Prevalence of pancreatic steatosis at a pediatric tertiary care center. South Med J. 2016; 109: 196–198.
-
23
Zhou J, Li ML, Zhang DD, et al. The correlation between pancreatic steatosis and metabolic syndrome in a Chinese population. Pancreatology 2016; 16: 578–583.
-
24
Okada K, Watahiki T, Horie K, et al. The prevalence and clinical implications of pancreatic fat accumulation identified during a medical check-up. Medicine (Baltimore) 2021; 100: e27487.
-
25
Bi Y, Wang JL, Li ML, et al. The association between pancreas steatosis and metabolic syndrome: a systematic review and meta-analysis. Diabetes Metab Res Rev. 2019; 35: e3142.
-
26
Kim SY, Kim H, Cho JY, et al. Quantitative assessment of pancreatic fat by using unenhanced CT: pathologic correlation and clinical implications. Radiology 2014; 271: 104–112.
-
27
Chen Y, Zhang P, Lv S, et al. Ectopic fat deposition and its related abnormalities of lipid metabolism followed by nonalcoholic fatty pancreas. Endosc Ultrasound. 2022 Jul 8. . [Epub ahead of print]
-
28
Zsóri G, Illés D, Ivány E, et al. In new-onset diabetes mellitus, metformin reduces fat accumulation in the liver, but not in the pancreas or pericardium. Metab Syndr Relat Disord. 2019; 17: 289–295.
-
29
Britton KA, Fox CS. Ectopic fat depots and cardiovascular disease. Circulation 2011; 124: e837–e841.
-
30
Rugivarodom M, Geeratragool T, Pausawasdi N, et al. Fatty pancreas: linking pancreas pathophysiology to nonalcoholic fatty liver disease. J Clin Transl Hepatol. 2022 July 14. . [Epub ahaed of print]
-
31
Jermendy G, Kolossváry M, Drobni Z, et al. Environmental factors slightly outweigh genetic influences in the development of pancreatic lipid accumulation: a classical twin study. Metab Syndr Relat Disord. 2020; 18: 413–418.
-
32
Yu TY, Wang CY. Impact of non-alcoholic fatty pancreas disease on glucose metabolism. J Diabetes Investig. 2017; 8: 735–747.
-
33
Zhao ZZ, Xin LL, Xia JH, et al. Long-term high-fat high-sucrose diet promotes enlarged islets and β-cell damage by oxidative stress in bama minipigs. Pancreas 2015; 44: 888–895.
-
34
Hung CS, Tseng PH, Tu CH, et al. Increased pancreatic echogenicity with US: relationship to glycemic progression and incident diabetes. Radiology 2018; 287: 853–863.
-
35
Lim S, Bae JH, Chun EJ, et al. Differences in pancreatic volume, fat content, and fat density measured by multidetector-row computed tomography according to the duration of diabetes. Acta Diabetol. 2014; 51: 739–748.
-
36
Heni M, Machann J, Staiger H, et al. Pancreatic fat is negatively associated with insulin secretion in individuals with impaired fasting glucose and/or impaired glucose tolerance: a nuclear magnetic resonance study. Diabetes Metab Res Rev. 2010; 26: 200–205.
-
37
van der Zijl NJ, Goossens GH, Moors CC, et al. Ectopic fat storage in the pancreas, liver, and abdominal fat depots: impact on beta-cell function in individuals with impaired glucose metabolism. J Clin Endocrinol Metab. 2011; 96: 459–467.
-
38
Ou HY, Wang CY, Yang YC, et al. The association between nonalcoholic fatty pancreas disease and diabetes. PLOS ONE 2013; 8: e62561.
-
39
Oh J, Park HJ, Lee ES, et al. Severity of hyperechoic pancreas on ultrasonography as a risk factor for glycemic progression. Ultrasonography 2021; 40: 499–511.
-
40
Yamazaki H, Tsuboya T, Katanuma A, et al. Lack of independent association between fatty pancreas and incidence of type 2 diabetes: 5-year Japanese cohort study. Diabetes Care 2016; 39: 1677–1683.
-
41
Wagner R, Jaghutriz BA, Gerst F, et al. Pancreatic steatosis associates with impaired insulin secretion in genetically predisposed individuals. J Clin Endocrinol Metab. 2020; 105: 3518–3525.
-
42
Nádasdi Á, Gál V, Masszi T, et al. Combined effect of pancreatic lipid content and gene variants (TCF7L2, WFS1 and 11BHSD1) on B-cell function in middle aged women in a post hoc analysis. Diabetol Metab Syndr. 2022; 14: 106.
-
43
Xie J, Xu L, Pan Y, et al. Nonalcoholic fatty pancreas disease is related independently to the severity of acute pancreatitis. Eur J Gastroenterol Hepatol. 2019; 31: 973–978.
-
44
Takahashi M, Hori M, Ishigamori R, et al. Fatty pancreas: A possible risk factor for pancreatic cancer in animals and humans. Cancer Sci. 2018; 109: 3013–3023.
-
45
Hori M, Takahashi M, Hiraoka N, et al. Association of pancreatic fatty infiltration with pancreatic ductal adenocarcinoma. Clin Transl Gastroenterol. 2014; 5: e53.
-
46
Lesmana CR, Gani RA, Lesmana LA. Non-alcoholic fatty pancreas disease as a risk factor for pancreatic cancer based on endoscopic ultrasound examination among pancreatic cancer patients: a single-center experience. JGH Open 2017; 2: 4–7.
-
47
Mathur A, Hernandez J, Shaheen F, et al. Preoperative computed tomography measurements of pancreatic steatosis and visceral fat: prognostic markers for dissemination and lethality of pancreatic adenocarcinoma. HPB (Oxford) 2011; 13: 404–410.
-
48
Sreedhar UL, DeSouza SV, Park B, et al. A systematic review of intra-pancreatic fat deposition and pancreatic carcinogenesis. J Gastrointest Surg. 2020; 24: 2560–2569.
-
49
Petrov MS. Post-pancreatitis diabetes mellitus and excess intra-pancreatic fat deposition as harbingers of pancreatic cancer. World J Gastroenterol. 2021; 27: 1936–1942.
-
50
Mathur A, Pitt HA, Marine M, et al. Fatty pancreas: a factor in postoperative pancreatic fistula. Ann Surg. 2007; 246: 1058–1064.
-
51
Zhou L, Xiao WM, Li CP, et al. Impact of fatty pancreas on postoperative pancreatic fistulae: a meta-analysis. Front Oncol. 2021; 11: 622282.
-
52
Karasu S, Gungor F, Onak C, et al. Relation of computed tomography features of the pancreatic tissue and development of pancreatic fistula after pancreaticoduodenectomy. Clin Imaging 2021; 72: 114–119.
-
53
Lozano M, Navarro S, Pérez-Ayuso R, et al. Lipomatosis of the pancreas: an unusual cause of massive steatorrhea. Pancreas 1988; 3: 580–582.
-
54
Tahtaci M, Algın O, Karakan T, et al. Can pancreatic steatosis affect exocrine functions of pancreas? Turk J Gastroenterol. 2018; 29: 588–594.
-
55
Melitas C, Meiselman M. Metabolic pancreatitis: pancreatic steatosis, hypertriglyceridemia, and associated chronic pancreatitis in 3 patients with metabolic syndrome. Case Rep Gastroenterol. 2018; 12: 331–336.
-
56
Sun P, Fan C, Wang R, et al. Computed tomography-estimated pancreatic steatosis is associated with carotid plaque in type 2 diabetes mellitus patients: a cross-sectional study from China. Diabetes Metab Syndr Obes. 2021; 14: 1329–1337.
-
57
Della Pepa G, Brancato V, Costabile G, et al. An isoenergetic multifactorial diet reduces pancreatic fat and increases postprandial insulin response in patients with type 2 diabetes: a randomized controlled trial. Diabetes Care 2022; 45: 1935–1942.
-
58
Honka H, Koffert J, Hannukainen JC, et al. The effects of bariatric surgery on pancreatic lipid metabolism and blood flow. J Clin Endocrinol Metab. 2015; 100: 2015–2023.
-
59
Fang T, Huang S, Chen Y, et al. Glucagon like peptide-1 receptor agonists alter pancreatic and hepatic histology and regulation of endoplasmic reticulum stress in high-fat diet mouse model. Exp Clin Endocrinol Diabetes 2021; 129: 625–633.
-
60
Chavda VP, Ajabiya J, Teli D, et al. Tirzepatide, a new era of dual-targeted treatment for diabetes and obesity: a mini-review. Molecules 2022; 27: 4315.
Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.
All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.
Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief:
- Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
- Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:
- László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
- Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
- Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:
- Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
- Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
- Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
- Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
- Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
- Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
- Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
- Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
- Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
- Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
- András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
- Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
- István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
- Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
- Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
- János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
- Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
- Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
- Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
- Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
- Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
- Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
- András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
- László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
- Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
- János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
- Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
- Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
- Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
- László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
- Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
- Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
- Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
- Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
- György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
- István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
- Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
- Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
- László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
- Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
- Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
- Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
- Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
- Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
- György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
- Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
- Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
- Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
- Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
- Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
- Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:
- Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
- Ernest ADEGHATE (Al Ain)
- Ferenc ANTONI (Edinburgh)
- Maciej BANACH (Łódź)
- Klára BERENCSI (Rosemont)
- Angelo BIGNAMINI (Milano)
- Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
- Hubert E. BLUM (Freiburg)
- G. László BOROS (Los Angeles)
- Frank A. CHERVENAK (New York)
- József DÉZSY (Wien)
- Peter ECKL (Salzburg)
- Péter FERENCI (Wien)
- Madelaine HAHN (Erlangen)
- S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
- Michael KIDD (Toronto)
- Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
- Márta KORBONITS (London)
- Asim KURJAK (Zagreb)
- Manfred MAIER (Wien)
- Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
- Amado Salvador PENA (Amsterdam)
- Guliano RAMADORI (Goettingen)
- Olivér RÁCZ (Košice)
- Roberto ROMERO (Detroit)
- Rainer SCHÖFL (Linz)
- Zvi VERED (Tel Aviv)
- Josef VESELY (Olomouc)
- Ákos ZAHÁR (Hamburg)
Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu
- Web of Science SCIE
- Scopus
- Medline
- CABELLS Journalytics
| 2024 | |
|---|---|
| Scopus | |
| CiteScore | |
| CiteScore rank | |
| SNIP | |
| Scimago | |
| SJR index | 0.227 |
| SJR Q rank | Q4 |
| 2023 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Journal Impact Factor | 0.8 |
| Rank by Impact Factor | Q3 (Medicine, General & Internal) |
| Journal Citation Indicator | 0.2 |
| Scopus | |
| CiteScore | 1.2 |
| CiteScore rank | Q3 (General Medicine) |
| SNIP | 0.343 |
| Scimago | |
| SJR index | 0.214 |
| SJR Q rank | Q4 |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2025 | Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Language | Hungarian |
| Size | A4 |
| Year of Foundation |
1857 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
52 |
| Founder | Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation |
| Founder's Address |
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0030-6002 (Print) |
| ISSN | 1788-6120 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Nov 2024 | 178 | 1 | 0 |
| Dec 2024 | 129 | 0 | 0 |
| Jan 2025 | 119 | 0 | 1 |
| Feb 2025 | 185 | 0 | 2 |
| Mar 2025 | 166 | 0 | 0 |
| Apr 2025 | 73 | 0 | 0 |
| May 2025 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory