Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 1
Az endometriosis és a mikrobiom
Authors:
Vilmos Fülöp Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház, Szülészet-nőgyógyászati Osztály Budapest Magyarország
Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar Miskolc Magyarország

Search for other papers by Vilmos Fülöp in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Kornél Lakatos Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, Szülészeti Nőgyógyászati Osztály Budapest, Diós Árok 1–3., 1125 Magyarország

Search for other papers by Kornél Lakatos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
György Végh Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, Szülészeti Nőgyógyászati Osztály Budapest, Diós Árok 1–3., 1125 Magyarország

Search for other papers by György Végh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Kalmár Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház, Szülészet-nőgyógyászati Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by László Kalmár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Éva Pállinger Semmlweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Éva Pállinger in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
3–13
Online Publication Date:
07 Jan 2024
Publication Date:
07 Jan 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32954
Keywords:
endometriosis; microbiome; female genital tract;
Keywords (Hungarian):
endometriosis; mikrobiom; női genitalis traktus;
Restricted access

Az endometriosis multifaktoriális betegség, melynek szűrése és kezelése komoly kihívások elé állítja a nőgyógyászokat. Jelenleg a hormonális kezelés – például GnRH-agonista injekciók, gesztagénimplantátumok – és az érintett szövet műtéti eltávolítása, illetve méretének csökkentése az endometriosis leggyakoribb kezelési módszerei. Jelenleg megbízható noninvazív módszerek hiányában az endometriosis igazolásának legbiztosabb módszere a műtéti feltárás. Kutatócsoportunk – részben saját eredményekre támaszkodva, részben széles körű irodalmi adatok alapján – arra a következtetésre jutott, hogy az alsó, illetve felső női genitalis traktus és a bél mikrobiomja kiemelkedő szerepet játszik az endometriosis kialakulásában. Az említett területek baktériumközösségének jelenleginél részletesebb feltérképezése fontos lépés lehet az endometriosis patomechanizmusának megértésében, és új diagnosztikai módszereket is biztosíthat a klinikum számára. A mikrobiom-vizsgálatok összehasonlíthatósága azonban megköveteli, hogy a jövőbeli, prospektív vizsgálatok során szigorú és standardizált módszertant alkalmazzanak annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a mikrobiom pontos szerepét a betegség patogenezisében, a klinikai kép formálásában és a terápia monitorozásában. Orv Hetil. 2024; 165(1): 3–13.

Endometriosis is a multifactorial disease, hence the difficulty to explain its cause with a single factor. Since the causes of endometriosis are not clear, it is difficult to screen and treat the disease. Currently, the most common treatment methods for endometriosis are hormonal drugs – such as GnRH agonist injections, progestogen implants – and surgical removal of the affected tissue or reduction of its size. Currently, there is no reliable non-invasive method to confirm endometriosis without surgery, and many patients feel that hormone therapy and surgery are ineffective in preventing recurrence. Based partly on our own results and partly on the basis of extensive literature, our research group concluded that the microbiome of the lower and upper female genital tract and the gut play a role in the development of endometriosis. A more detailed mapping of the bacterial community of the mentioned areas can be an important step towards a better understanding of the pathomechanism of endometriosis and provide additional new diagnostic methods for the clinician. Future prospective studies with larger samples and a more rigorous methodology combined with standardization of patients are needed to clarify the role of the microbiome in the pathogenesis and clinical features of endometriosis and to clarify the effect of possible interventions. Orv Hetil. 2024; 165(1): 3–13.
  • 1

    Zimmermann P, Curtis N. Factors that influence the immune response to vaccination. Clin Microbiol Rev. 2019; 32: e00084–18.

  • 2

    Miklós D, Dobó N, Csibi N, et al. Laparoscopic treatment of deeply infiltrating colorectal endometriosis – ten years of single center experience. [Mélyen infiltráló colorectalis endometriosis laparoszkópos kezelésével szerzett tízéves tapasztalataink.] Orv Hetil. 2023; 164: 348–354. [Hungarian]

  • 3

    Joseph RJ, Ser HL, Kuai YH, et al. Finding a balance in the vaginal microbiome: How do we treat and prevent the occurrence of bacterial vaginosis? Antibiotics 2021; 10: 719.

  • 4

    Meštrović T, Matijašić M, Perić M, et al. The role of gut, vaginal, and urinary microbiome in urinary tract infections: from bench to bedside. Diagnostics 2020; 11: 7.

  • 5

    Ser HL, Wong JY, Letchumanan V, et al. Moving beyond the gastrointestinal tract: the involvement of gut microbiome in endometriosis. Gut 2021; 70(Suppl 2): A46–A47.

  • 6

    Younes SA, Csire M, Pályi B, et al. Endotoxins do not influence transplacental transmission of lymphotropic human herpesviruses and human papillomaviruses into amniotic fluid taken from healthy mothers before parturition in Hungary. Acta Microbiol Immunol Hung. 2007; 54: 279–303.

  • 7

    Plesniarski A, Siddik AB, Su RC. The microbiome as a key regulator of female genital tract barrier function. Front Cell Infect Microbiol. 2021; 11: 790627.

  • 8

    Punzón-Jiménez P, Labarta E. The impact of the female genital tract microbiome in women health and reproduction: a review. J Assist Reprod Genet. 2021; 38: 2519–2541.

  • 9

    Marschalkó M, Ambrus L. Characteristics and physiologic role of female lower genital microbiome. [A női alsó genitalis traktus mikrobiom tulajdonságai és szerepe.] Orv Hetil. 2023; 164: 923–930. [Hungarian]

  • 10

    Cani PD. Human gut microbiome: hopes, threats and promises. Gut 2018; 67: 1716–1725.

  • 11

    Gajer P, Brotman RM, Bai G, et al. Temporal dynamics of the human vaginal microbiota. Sci Transl Med. 2012; 4(132): 132ra52.

  • 12

    Ravel J, Gajer P, Abdo Z, et al. Vaginal microbiome of reproductive-age women. Proc Natl Acad Sci USA 2011; 108(Suppl 1): 4680–4687.

  • 13

    Baker JM, Chase DM, Herbst-Kralovetz MM. Uterine microbiota: residents, tourists, or invaders? Front Immunol. 2018; 9: 208.

  • 14

    Zhou Q, Zhu K, Cheng H. Toll-like receptors in human papillomavirus infection. Arch Immunol Ther Exp. (Warsz) 2013; 61: 203–215.

  • 15

    Khan KN, Fujishita A, Hiraki K, et al. Bacterial contamination hypothesis: a new concept in endometriosis. Reprod Med Biol. 2018; 17: 125–133.

  • 16

    Khan KN, Kitajima M, Yamaguchi N, et al. Role of prostaglandin E2 in bacterial growth in women with endometriosis. Hum Reprod. 2012; 27: 3417–3424.

  • 17

    Burns KA, Rodriguez KF, Hewitt SC, et al. Role of estrogen receptor signaling required for endometriosis-like lesion establishment in a mouse model. Endocrinology 2012; 153: 3960–3971.

  • 18

    Herath S, Fischer DP, Werling D, et al. Expression and function of Toll-like receptor 4 in the endometrial cells of the uterus. Endocrinology 2006; 147: 562–570.

  • 19

    Lin WC, Chang CY, Hsu YA, et al. Increased risk of endometriosis in patients with lower genital tract infection: a nationwide cohort study. Medicine (Baltimore) 2016; 95: e2773.

  • 20

    McGowin CL, Spagnuolo RA, Pyles RB. Mycoplasma genitalium rapidly disseminates to the upper reproductive tracts and knees of female mice following vaginal inoculation. Infect Immun. 2010; 78: 726–736.

  • 21

    Ser HL, Au Yong SJ, Shafiee MN, et al. Current updates on the role of microbiome in endometriosis: a narrative review. Microorganisms 2023; 11: 360.

  • 22

    Martinez-Guryn K, Leone V, Chang EB. Regional diversity of the gastrointestinal microbiome. Cell Host Microbe 2019; 26: 314–324.

  • 23

    Lopetuso LR, Scaldaferri F, Franceschi F, et al. The gastrointestinal microbiome – functional interference between stomach and intestine. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2014; 28: 995–1002.

  • 24

    Noto JM, Peek RM Jr. The gastric microbiome, its interaction with Helicobacter pylori, and its potential role in the progression to stomach cancer. PLoS Pathog. 2017; 13: e1006573.

  • 25

    Ruan W, Engevik MA, Spinler JK, et al. Healthy human gastrointestinal microbiome: composition and function after a decade of exploration. Dig Dis Sci. 2020; 65: 695–705.

  • 26

    Mason KL, Huffnagle GB, Noverr MC, et al. Overview of gut immunology. Adv Exp Med Biol. 2008; 635: 1–14.

  • 27

    Mörbe UM, Jørgensen PB, Fenton TM, et al. Human gut-associated lymphoid tissues (GALT); diversity, structure, and function. Mucosal Immunol. 2021; 14: 793–802.

  • 28

    Li S, Chen S, Nie M, et al. Salt-sensitive ileal microbiota plays a role in atrial natriuretic peptide deficiency-induced cardiac injury. Nutrients 2022; 14: 3129.

  • 29

    Itoh H, Sashihara T, Hosono A, et al. Lactobacillus gasseri OLL2809 inhibits development of ectopic endometrial cell in peritoneal cavity via activation of NK cells in a murine endometriosis model. Cytotechnology 2011; 63: 205–210.

  • 30

    Huang L, Liu B, Liu Z, et al. Gut microbiota exceeds cervical microbiota for early diagnosis of endometriosis. Front Cell Infect Microbiol. 2021; 11: 788836.

  • 31

    Shan J, Ni Z, Cheng W, et al. Gut microbiota imbalance and its correlations with hormone and inflammatory factors in patients with stage 3/4 endometriosis. Arch Gynecol Obs. 2021; 304: 1363–1373.

  • 32

    Kelly D, Yang L, Pei Z. Gut microbiota, fusobacteria, and colorectal cancer. Diseases 2018; 6: 109.

  • 33

    Muraoka A, Suzuki M, Hamaguchi T, et al. Fusobacterium infection facilitates the development of endometriosis through the phenotypic transition of endometrial fibroblasts. Sci Transl Med. 2023; 15(700): eadd1531.

  • 34

    Larsen B, Galask RP. Vaginal microbial flora: practical and theoretic relevance. Obstet Gynecol. 1980; 55(Suppl 5): 100S–113S.

  • 35

    Chao X, Liu Y, Fan Q, et al. The role of the vaginal microbiome in distinguishing female chronic pelvic pain caused by endometriosis/adenomyosis. Ann Transl Med. 2021; 9: 771.

  • 36

    Lu F, Wei J, Zhon Y, et al. Antibiotic therapy and vaginal microbiota transplantation reduce endometriosis disease progression in female mice via NF-kappaB signaling pathway. Front Med. (Lausanne) 2022; 9: 831115.

  • 37

    Hernandes C, Silveira, P, Rodrigues Sereia AF, et al. Microbiome profile of deep endometriosis patients: comparison of vaginal fluid, endometrium and lesion. Diagnostics (Basel) 2020; 10: 163.

  • 38

    Ata B, Yildiz S, Turkgeldi E, et al. The endobiota study: comparison of vaginal, cervical and gut microbiota between women with stage 3/4 endometriosis and healthy controls. Sci Rep. 2019; 9: 2204.

  • 39

    Perrotta AR, Borrelli GM, Martins CO, et al. The vaginal microbiome as a tool to predict rASRM stage of disease in endometriosis: a pilot study. Reprod Sci. 2020; 27: 1064–1073.

  • 40

    Khan KN, Fujishita A, Kitajima M, et al. Intra-uterine microbial colonization and occurrence of endometritis in women with endometriosis. Hum Reprod. 2014; 29: 2446–2456.

  • 41

    Melis GB, Piras B, Marotto MF, et al. The stimulation of the vaginal immune system with short-term administration of a vaginal gel containing fraction of Propionibacterium acnes, hyaluronic acid and polycarbophil is efficacious in vaginal infections dependent on disorders in the vaginal ecosystem. Gynecol Endocrinol. 2018; 34: 880–883.

  • 42

    Wiesenfeld HC, Hillier SL, Krohn MA, et al. Lower genital tract infection and endometritis: insight into subclinical pelvic inflammatory disease. Obstet Gynecol. 2002; 100: 456–463.

  • 43

    Simões-Silva L, Araujo R, Pestana M, et al. Peritoneal microbiome in end-stage renal disease patients and the impact of peritoneal dialysis therapy. Microorganisms 2020; 8: 173.

  • 44

    Gilbreath JJ, Semino-Mora C, Friedline CJ, et al. A core microbiome associated with the peritoneal tumors of pseudomyxoma peritonei. Orphanet J Rare Dis. 2013; 8: 105.

  • 45

    Semino-Mora C, Liu H, McAvoy T, et al. Pseudomyxoma peritonei: is disease progression related to microbial agents? A study of bacteria, MUC2 AND MUC5AC expression in disseminated peritoneal adenomucinosis and peritoneal mucinous carcinomatosis. Ann Surg Oncol. 2008; 15: 1414–1423.

  • 46

    Wei W, Zhang X, Tang H, et al. Microbiota composition and distribution along the female reproductive tract of women with endometriosis. Ann Clin Microbiol Antimicrob. 2020; 19: 15.

  • 47

    Oishi S, Mekaru K, Tanaka SE, et al. Microbiome analysis in women with endometriosis: does a microbiome exist in peritoneal fluid and ovarian cystic fluid? Reprod Med Biol. 2022; 21: e12441.

  • 48

    Ferrero S, Vellone VG, Barra F. Pathophysiology of pain in patients with peritoneal endometriosis. Ann Transl Med. 2019; 7(Suppl 1): S8.

  • 49

    Lee SR, Lee JC, Kim SH, et al. Altered composition of microbiota in women with ovarian endometrioma: microbiome analyses of extracellular vesicles in the peritoneal fluid. Int J Mol Sci. 2021; 22: 4608.

  • 50

    D’Alterio MN, Giuliani C, Scicchitano F, et al. Possible role of microbiome in the pathogenesis of endometriosis. Minerva Obstet Gynecol. 2021; 73: 193–214.

  • 51

    Chadchan SB, Naik SK, Popli P, et al. Gut microbiota and microbiota-derived metabolites promotes endometriosis. Cell Death Discov. 2023; 9: 28.

  • 52

    García-Peñarrubia P, Ruiz-Alcaraz AJ, Martínez-Esparza M, et al. Hypothetical roadmap towards endometriosis: prenatal endocrine-disrupting chemical pollutant exposure, anogenital distance, gut-genital microbiota and subclinical infections. Hum Reprod Update 2020; 26: 214–246.

  • 53

    Guo SW, Simsa P, Kyama CM, et al. Reassessing the evidence for the link between dioxin and endometriosis: from molecular biology to clinical epidemiology. Mol Hum Reprod. 2009; 15: 609–624.

  • 54

    Rier S, Foster WG. Environmental dioxins and endometriosis. Semin Reprod Med. 2003; 21: 145–154.

  • 55

    Petriello MC, Hoffman J, Vsevolozhskaya O, et al. Dioxin-like PCB 126 increases intestinal inflammation and disrupts gut microbiota and metabolic homeostasis. Environ Pollut. 2018; 242(Pt A): 1022–1032.

  • 56

    Koninckx PR, Ussia A, Adamyan L, et al. Pathogenesis of endometriosis: the genetic/epigenetic theory. Fertil Steril. 2019; 111: 327–340.

  • 57

    Giampaolino P, Della Corte L, Foreste V, et al. Dioxin and endometriosis: a new possible relation based on epigenetic theory. Gynecol Endocrinol. 2020; 36: 279–284.

  • 58

    Miyashira CH, Oliveira FR, Andres MP, et al. The microbiome and endometriosis Reprod Fertil. 2022; 3: R163–R175.

  • 59

    Bokor A, Kyama CM, Vercruysse L, et al. Density of small diameter sensory nerve fibres in endometrium: a semi-invasive diagnostic test for minimal to mild endometriosis. Hum Reprod. 2009; 24: 3025–3032.

  • 60

    Khodaverdi S, Mohammadbeigi R, Khaledi M, et al. Beneficial effects of oral lactobacillus on pain severity in women suffering from endometriosis: a pilot placebo-controlled randomized clinical trial. Int J Fertil Steril. 2019; 13: 178–183.

  • 61

    Itoh H, Uchida M, Sashihara T, et al. Lactobacillus gasseri OLL2809 is effective especially on the menstrual pain and dysmenorrhea in endometriosis patients: randomized, double-blind, placebo-controlled study. Cytotechnology 2011; 63: 153–161.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 148 1 2
Jan 2025 182 5 6
Feb 2025 139 9 14
Mar 2025 154 5 6
Apr 2025 53 1 3
May 2025 18 1 3
Jun 2025 0 0 0