Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 16
Környezetből származó mikrobiális nukleinsavminták vizsgálati lehetőségei
Authors:
Ivett Kriszta Kerekes B+N Referencia Zrt., K+F Budapest, Árbóc u. 6., 1133 Magyarország

Search for other papers by Ivett Kriszta Kerekes in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ádám Nagy B+N Referencia Zrt., K+F Budapest, Árbóc u. 6., 1133 Magyarország

Search for other papers by Ádám Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ágnes Ősz B+N Referencia Zrt., K+F Budapest, Árbóc u. 6., 1133 Magyarország

Search for other papers by Ágnes Ősz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Péter Zalka B+N Referencia Zrt., K+F Budapest, Árbóc u. 6., 1133 Magyarország

Search for other papers by Péter Zalka in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
613–619
Online Publication Date:
21 Apr 2024
Publication Date:
21 Apr 2024
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.33025
Keywords:
metagenome; sequencing; PCR; antibiotic resistance; environmental microbiome;
Keywords (Hungarian):
metagenomika; szekvenálás; PCR; antibiotikumrezisztencia; környezeti mikrobiom;
Restricted access

A kórházi fertőzések, amelyek számos pácienst érintenek világszerte, a betegbiztonság fontos komponensei közé tartoznak. Európában megközelítőleg minden tizenötödik beteg kap fertőzést a kórházban töltött idő alatt. A kórházi környezet higiéniai állapotának közel folyamatos ellenőrzése jelenleg is komoly feladat az intézmények számára, és az egyes kritikus kórokozók (például multidrogrezisztens patogén baktériumok) megjelenése azonnali beavatkozást igényel. A nosocomialis kórokozók terjedését a kórházi környezetben elsősorban a gyakran érintett felületek és a kézhigiénia befolyásolja, az egyes kórokozókat azonban gyakran már csak a fertőzés kialakulásakor sikerül azonosítani. A nukleinsav-alapú eljárások segítségével – mint például a PCR (polymerase chain reaction) és az újgenerációs szekvenálás – hatékonyabban kimutathatók a nem tenyészthető kórokozók is. Továbbá az újgenerációs szekvenálási eljárás nemcsak a környezeti mikrobiom fajösszetételéről adhat információt, hanem különböző rezisztenciagének jelenlétéről és rezisztenciamechanizmusokról is. Ez alapján elmondható, hogy a felületek, a levegőminták és a szennyvíz mikrobiomjának molekuláris módszerekkel történő vizsgálata hasznos további információt adhat a klasszikus környezetmonitorozási eljárások mellett. Ebben a dolgozatban célunk átfogó képet adni arról, hogy a fent felsorolt eljárások milyen módon alkalmazhatók a környezet mikrobiális állapotának felmérésére, és ezáltal milyen kiegészítő információkat nyújtanak a betegbiztonság növeléséhez. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.

Hospital-acquired infections, which affect numerous patients worldwide, are an important component of patient safety. In Europe, approximately one in fifteen patients acquires an infection during the time in the hospital. The continuous monitoring of the hygiene status in the hospital environment is currently a significant task for institutions, and the emergence of certain critical pathogens (e.g., multidrug-resistant pathogenic bacteria) requires immediate intervention. The spread of nosocomial pathogens in the hospital environment is primarily influenced by frequently touched surfaces and hand hygiene, although individual pathogens are often only identified when the infection occurs. Nucleic acid-based procedures – such as PCR (polymerase chain reaction) and next-generation sequencing – enable more effective detection of non-cultivable pathogens. Furthermore, next-generation sequencing not only provides information about the composition of the environmental microbiome but also about the presence of various resistance genes and resistance mechanisms. Based on this, it can be stated that the molecular examination of surface, airborne and wastewater microbiomes can offer useful additional information alongside traditional environmental monitoring procedures. The goal of this article is to provide a comprehensive overview of how the aforementioned procedures can be applied to assess the microbial state of the environment and thus provide supplementary information for enhancing patient safety. Orv Hetil. 2024; 165(16): 613–619.
  • 1

    European Centre for Disease Prevention and Control. Infographic: Healthcare-associated infections – a threat to patient safety in Europe. Nov 15, 2018. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/infographic-healthcare-associated-infections-threat-patient-safety-europe [accessed: August 11, 2023].

  • 2

    Barcs I, Kovács A, Antmann K, et al. Contribution of microbiology to an effective control of healthcare-associated infections. [Mikrobiológiai értéktöbblet az infekciókontroll-centrum kialakításához.] Orv Hetil. 2011; 152: 437–442. [Hungarian]

  • 3

    Pásztor-Bazsó V, Kelemen Á, Varga Á, et al. First Hungarian report of Geotrichum capitatum/Saprochaete capitata infection in an immunocompromised child. [Geotrichum capitatum/Saprochaete capitata fertőzés első hazai esete egy immunszupprimált gyermekben]. Orv Hetil. 2023; 164: 1034–1038. Hungarian]

  • 4

    Bódi B, Szvath P, Mátay G, et al. The impact of the coronavirus pandemic on the mental health of critical care workers. [A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére.] Orv Hetil. 2023; 164: 1646–1655. [Hungarian]

  • 5

    Szabóné Révész E, Montskó V, Altorjay Á, et al. Differences in bacterial flora detected during negative pressure wound treatment of different origin of infected wounds in stick and sponge cultures. [A különböző eredetű fertőzött sebek negatív nyomású sebkezelése során észlelt bakteriális flóra eltérése pálcás és szivacsmintás tenyésztések során.] Orv Hetil. 2024; 165: 59–68. [Hungarian]

  • 6

    Thomas T, Gilbert J, Meyer F. Metagenomics – a guide from sampling to data analysis. Microb Inform Exp. 2012; 2: 3.

  • 7

    Escobar-Zepeda A, Vera-Ponce de León A, Sanchez-Flores A. The road to metagenomics: from microbiology to DNA sequencing technologies and bioinformatics. Front Genet. 2015; 6: 348.

  • 8

    Jeong J, Mun S, Oh Y, et al. A qRT-PCR method capable of quantifying specific microorganisms compared to NGS-based metagenome profiling data. Microorganisms 2022; 10: 324.

  • 9

    Menyhárt O, Győrffy B, Szabó A. Diagnosis of genetic disorders in childhood with nextgeneration sequencing. [Gyermekkori genetikai rendellenességek diagnosztikája újgenerációs szekvenálással.] Orv Hetil. 2022; 163: 2027–2040. [Hungarian]

  • 10

    Csoma SL, Bedekovics J, Veres G, et al. Molecular analysis of cell-free DNA in peripheral blood in biliary tract malignancies. [A perifériás vérben keringő szabad DNS molekuláris vizsgálata epeúti malignitásokban.] Orv Hetil. 2022; 163: 1982–1991. [Hungarian]

  • 11

    Maxam AM, Gilbert W. A new method for sequencing DNA. Proc Natl Acad Sci U S A 1977; 74: 560–564.

  • 12

    Sanger F, Nicklen S, Coulson AR. DNA sequencing with chain-terminating inhibitors. Proc Natl Acad Sci U S A 1977; 74: 5463–5467.

  • 13

    Church DL, Cerutti L, Gürtler A, et al. Performance and application of 16S rRNA gene cycle sequencing for routine identification of bacteria in the clinical microbiology laboratory. Clin Microbiol Rev. 2020; 33: e00053-19.

  • 14

    Mihály Z, Győrffy B. Next-generation sequencing technologies (NGST) development and applications. [Következő generációs szekvenálási technológiák kifejlődése és alkalmazásai.] Orv Hetil. 2011; 152: 55–62. [Hungarian]

  • 15

    Shendure J, Ji H. Next-generation DNA sequencing. Nat Biotechnol. 2008; 26: 1135–1145.

  • 16

    Illés D, Urbán E, Lázár A, et al. Changes in antibiotic resistance in cholangitis. Our clinical experience. [Az antibiotikumrezisztencia változása cholangitisben. Klinikai tapasztalataink.] Orv Hetil. 2019; 160: 1437–1442. [Hungarian]

  • 17

    Sharpton TJ. An introduction to the analysis of shotgun metagenomic data. Front Plant Sci. 2014; 5: 209.

  • 18

    Santos A, van Aerle R, Barrientos L, et al. Computational methods for 16S metabarcoding studies using Nanopore sequencing data. Comput Struct Biotechnol J. 2020; 18: 296–305.

  • 19

    Menzel P, Ng KL, Krogh A. Fast and sensitive taxonomic classification for metagenomics with Kaiju. Nat Commun. 2016; 7: 11257.

  • 20

    Uritskiy GV, DiRuggiero J, Taylor J. MetaWRAP – a flexible pipeline for genome-resolved metagenomic data analysis. Microbiome 2018; 6: 158.

  • 21

    Jia B, Raphenya AR, Alcock B, et al. CARD 2017: Expansion and model-centric curation of the comprehensive antibiotic resistance database. Nucleic Acids Res. 2017; 45: D566–D573.

  • 22

    Talat A, Blake KS, Dantas G, et al. Metagenomic insight into microbiome and antibiotic resistance genes of high clinical concern in urban and rural hospital wastewater of Northern India origin: a major reservoir of antimicrobial resistance. Microbiol Spectr. 2023; 11: e0410222.

  • 23

    Wang H, Min C, Xia F, et al. Metagenomic analysis reveals the short-term influences on conjugation of blaNDM-1 and microbiome in hospital wastewater by silver nanoparticles at environmental-related concentration. Environ Res. 2023; 228: 115866.

  • 24

    Cason C, D’Accolti M, Soffritti I, et al. Next-generation sequencing and PCR technologies in monitoring the hospital microbiome and its drug resistance. Front Microbiol. 2022; 13: 969863.

  • 25

    Comar M, D’Accolti M, Cason C, et al. Introduction of NGS in environmental surveillance for healthcare-associated infection control. Microorganisms 2019; 7: 708.

  • 26

    Tong X, Xu H, Zou L, et al. High diversity of airborne fungi in the hospital environment as revealed by meta-sequencing-based microbiome analysis. Sci Rep. 2017; 7: 39606.

  • 27

    Gao XL, Shao MF, Wang Q, et al. Airborne microbial communities in the atmospheric environment of urban hospitals in China. J Hazard Mater. 2018; 349: 10–17.

  • 28

    Hewitt KM, Mannino FL, Gonzalez A, et al. Bacterial diversity in two Neonatal Intensive Care Units (NICUs). PLoS ONE 2013; 8: e54703.

  • 29

    Horve PF, Dietz LG, Ishaq SL, et al. Viable bacterial communities on hospital window components in patient rooms. Peer J. 2020; 8: e9580.

  • 30

    Johani K, Abualsaud D, Costa DM, et al. Characterization of microbial community composition, antimicrobial resistance and biofilm on intensive care surfaces. J Infect Public Health 2018; 11: 418–424.

  • 31

    King P, Puhám LK, Waltz S, et al. Longitudinal metagenomic analysis of hospital air identifies clinically relevant microbes. PLOS ONE 2016; 11: e0160124. Erratum: PLoS ONE 2016; 11: e0169376.

  • 32

    Lax S, Sangwan N, Smith D, et al. Bacterial colonization and succession in a newly opened hospital. Sci Transl Med. 2017; 9(391) eaah6500. . Available from: https://www.science.org/doi/10.1126/scitranslmed.aah6500 [accessed: October 28, 2022].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 33

    Oberauner L, Zachow C, Lackner S, et al. The ignored diversity: complex bacterial communities in intensive care units revealed by 16S pyrosequencing. Sci Rep. 2013; 3: 1413.

  • 34

    O’Hara NB, Reed HJ, Afshinnekoo E, et al. Metagenomic characterization of ambulances across the USA. Microbiome 2017; 5: 125.

  • 35

    Ribeiro LF, Lopes EM, Kishi LT, et al. Microbial community profiling in intensive care units expose limitations in current sanitary standards. Front Public Health 2019; 7: 240.

  • 36

    Szekeres E, Baricz A, Chiriac CM, et al. Abundance of antibiotics, antibiotic resistance genes and bacterial community composition in wastewater effluents from different Romanian hospitals. Environ Pollut. 2017; 225: 304–315.

  • 37

    Chang LJ, Hsiao CJ, Chen B, et al. Accuracy and comparison of two rapid multiplex PCR tests for gastroenteritis pathogens: a systematic review and meta-analysis. BMJ Open Gastroenterol. 2021; 8: e000553.

  • 38

    Fan G, Jin Y, Wang Q, et al. Assessing the comparability of cycle threshold values derived from five external quality assessment rounds for omicron nucleic acid testing. Virol J. 2023; 20: 119.

  • 39

    Ma X, Shao Y, Tian L, et al. Analysis of error profiles in deep next-generation sequencing data. Genome Biol. 2019; 20: 50.

  • 40

    Potapov V, Ong JL. Examining sources of error in PCR by single-molecule sequencing. PLoS ONE 2017; 12: e0169774. Erratum: PLoS ONE 2017; 12: e0181128.

  • 41

    Frey KG, Herrera-Galeano JE, Redden CL, et al. Comparison of three next-generation sequencing platforms for metagenomic sequencing and identification of pathogens in blood. BMC Genomics 2014; 15: 96.

  • 42

    Fox EJ, Reid-Bayliss KS, Emond MJ, et al. Accuracy of next-generation sequencing platforms. J Gener Seq Appl. 2014; 1: 1000106.

  • 43

    Rausch P, Rühlemann M, Hermes BM, et al. Comparative analysis of amplicon and metagenomic sequencing methods reveals key features in the evolution of animal metaorganisms. Microbiome 2019; 7: 133.

  • 44

    Gounot JS, Chia M, Bertrand D, et al. Genome-centric analysis of short and long read metagenomes reveals uncharacterized microbiome diversity in Southeast Asians. Nat Commun. 2022; 13: 6044.

  • 45

    Mitchell K, Brito JJ, Mandric I, et al. Benchmarking of computational error-correction methods for next-generation sequencing data. Genome Biol. 2020; 21: 71.

  • 46

    Cheng C, Fei Z, Xiao P. Methods to improve the accuracy of next-generation sequencing. Front Bioeng Biotechnol. 2023; 11: 982111.

  • 47

    Lao HY, Wong LL, Hui Y, et al. The clinical utility of Nanopore 16S rRNA gene sequencing for direct bacterial identification in normally sterile body fluids. Front Microbiol. 2024; 14: 1324494.

  • 48

    Keshaviah A, Diamond MB, Wade MJ, et al. Wastewater monitoring can anchor global disease surveillance systems. Lancet Glob Health 2023; 11: e976–e981.

  • 49

    Kilaru P, Hill D, Anderson K, et al. Wastewater surveillance for infectious disease: a systematic review. Am J Epidemiol. 2023; 192: 305–322.

  • 50

    Schmidt C. Watcher in the wastewater. Nat Biotechnol. 2020; 38: 917–920.

  • 51

    Xagoraraki I. Can we predict viral outbreaks using wastewater surveillance? J Environ Engin. 2020; 146(11). Available from: https://doi.org/10.1061/(ASCE)EE.1943-7870.0001831 [accessed: 25 Jan, 2024].

  • 52

    Róka E, Khayer B, Kis Z, et al. Ahead of the second wave: early warning for COVID–19 by wastewater surveillance in Hungary. Sci Total Environ. 2021; 786: 147398.

  • 53

    Li Y, Miyani B, Childs Kl, et al. Effect of wastewater collection and concentration methods on assessment of viral diversity. Sci Total Environ. 2024; 908: 168128.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 101 0 0
Dec 2024 38 0 0
Jan 2025 69 1 1
Feb 2025 114 1 1
Mar 2025 105 5 4
Apr 2025 30 4 1
May 2025 0 0 0