Authors:
Máté Burkus Allgemein-, Viszeral-, Thorax- und Unfallchirurgie, chirurgische Orthopädie, Die Filderklinik GmbH Filderstadt-Bonlanden Deutschland

Search for other papers by Máté Burkus in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Andreas Bruch Allgemein-, Viszeral-, Thorax- und Unfallchirurgie, chirurgische Orthopädie, Die Filderklinik GmbH Filderstadt-Bonlanden Deutschland

Search for other papers by Andreas Bruch in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Eva-Maria Bergmann Allgemein-, Viszeral-, Thorax- und Unfallchirurgie, chirurgische Orthopädie, Die Filderklinik GmbH Filderstadt-Bonlanden Deutschland

Search for other papers by Eva-Maria Bergmann in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Kristóf József Országos Gerincgyógyászati Központ Budapest Magyarország

Search for other papers by Kristóf József in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Munira Karahodzic-Franjic Allgemein-, Viszeral-, Thorax- und Unfallchirurgie, chirurgische Orthopädie, Die Filderklinik GmbH Filderstadt-Bonlanden Deutschland

Search for other papers by Munira Karahodzic-Franjic in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Marty Zdichavsky Allgemein-, Viszeral-, Thorax- und Unfallchirurgie, chirurgische Orthopädie, Die Filderklinik GmbH Filderstadt-Bonlanden Deutschland

Search for other papers by Marty Zdichavsky in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Bevezetés: A proximalis humerustörések előfordulása gyakori, melyben további emelkedő tendencia várható. Az érintettek többsége az idősödő, ezáltal már gyakran gyengült csontszerkezettel rendelkező populációból kerül ki. Az elmozdult, többrészes töréssel rendelkező esetek adekvát kezelése gyakran kihívást jelent, különösen a már osteoporosis által is érintett felkarfej esetén. Műtéti ellátása során a leggyakrabban a szögstabil lemezrendszerekkel történő rögzítés használatos, a komplikációk azonban nem elhanyagolhatók, az elért funkcionális eredmények pedig gyakran szerények. Az intra-, illetve posztoperatív szövődmények csökkentésére, illetve a sérülés utáni funkció lehető legjobb helyreállítására az elmúlt időszakban fokozott figyelem fordult. Célkitűzés és módszerek: A valgizáló helyzetű szögstabil lemezelési módszert intézetünkben 2019 vége óta alkalmazzuk a már gyengült csontszerkezettel rendelkező multifragmentális felkarfejtörések rutinszerű kezelésében. Jelen vizsgálatunk során 46, 65 év feletti páciens (életkor 76,1 ± 7,9 év) 47 három-, illetve négyrész-törésének lemezelése mellett elért rövid távú funkcionális eredményeinket értékeltük retrospektív módon. Eredmények: Vizsgálatunk során az esetek 76%-ában tapasztaltunk jó, 120° feletti abductiós és flexiós értékeket. A Constant–Murley Score összesített eredménye 80,2 ± 12,5-nek mutatkozott. A 17,3 ± 9,4 hónapos utánkövetés során 23 esetben kitűnő, 14-nél jó, 7-nél kielégítő, míg 3-nál gyenge funkcionális eredményeket tapasztaltunk. A funkcionális eredmények szignifikáns kapcsolatot mutattak az életkorral (p = 0,009), illetve az alapbetegségekkel (p = 0,016), azonban a törés jellegétől, a BMI-től vagy a sérült oldaltól függetlennek mutatkoztak. Az összesített komplikációs rátát 6,4%-nak, a revíziós rátát 4,3%-nak találtuk. Neurológiai deficitet, pseudoarthrosist vagy avascularis felkarfejnecrosist nem észleltünk. Következtetés: Tapasztalataink szerint az általunk az időskori proximalis humerustörések esetén alkalmazott valgizáló helyzetű szögstabil lemezes osteosynthesis – az optimalizált fej-, illetve lemezhelyzet miatt – az esetek többségénél kiemelkedően jó funkcionális eredményeket biztosít, illetve jelentősen csökkenti a posztoperatív komplikációk előfordulását. A módszer kifejezetten jól alkalmazható elmozdult három-, vagy négyrész-törések esetén, gyengült, osteoporoticus csontszerkezet mellett is. Orv Hetil. 2024; 165(20): 775–784.

Introduction: Proximal humeral fractures occur frequently, and their frequency is expected to rise further. The majority of the affected patients are from the elderly population, usually with weakened bone structure. The adequate treatment of dislocated, multifragmentary fractures poses a challenge, especially when it affects an already osteoporotic humeral head. The most common technique in the operative treatment is angular stable plate fixation, however, complications may occur, and the functional outcomes are frequently poor. Nowadays, special attention is paid to reduce intra- and postoperative complications and to restore function as well as possible. Objective and methods: We perform valgising angular stable plate fixation at our institute routinely since 2019 to treat osteoporotic multifragmentary proximal humeral fractures. In our present study, we retrospectively evaluated the short-term clinical and radiological outcomes of 47 three- or four-part fractures in 46 patients aged over 65 years (76.1 ± 7.9 years). Results: Good abduction and flexion rates (over 120°) were found in 76% of the patients. The cumulative Constant–Murley Score was 80.2 ± 12.5. Follow-up time was 17.3 ± 9.4 months and the functional outcomes were excellent in 23, good in 14, satisfactory in 7 and poor in 3 cases. Functional outcomes showed significant connection with age (p = 0.009) and primary diseases (p = 0.016), however, they were unrelated to fracture type, site of the injury or BMI. Cumulative complication rate was 6.4% and revision rate 4.3%. Neurologic deficit, pseudoarthrosis or avascular humeral head necrosis did not occur. Conclusion: Due to the optimal head and plate position, valgising angular stable plate fixation used for proximal humeral fractures in the elderly provides excellent functional outcomes in the majority of the patients and significantly reduces post-operative complication rate. The method is especially effective for displaced, three- or four-part fractures also with weakened, osteoporotic bone structure. Orv Hetil. 2024; 165(20): 775–784.

  • 1

    Court-Brown CM, Caesar B. Epidemiology of adult fractures: a review. Injury 2006; 37: 691–697.

  • 2

    Bergdahl C, Ekholm C, Wennergren D, et al. Epidemiology and patho-anatomical pattern of 2,011 humeral fractures: data from the Swedish Fracture Register. BMC Musculoskelet Disord. 2016; 17: 159.

  • 3

    Iglesias-Rodríguez S, Domínguez-Prado DM, García-Reza A, et al. Epidemiology of proximal humerus fractures. J Orthop Surg Res. 2021; 16: 402.

  • 4

    Baron JA, Karagas M, Barrett J, et al. Basic epidemiology of fractures of the upper and lower limb among Americans over 65 years of age. Epidemiology 1996; 7: 612–618.

  • 5

    Tardi P, Ács P, Makai A, et al. Hungarian adaptation and validation of the Osteoporosis Questionnaire (OPQ). [Egy csontritkulás-specifikus kérdőív magyar nyelvű adaptációja és validálása.] Orv Hetil. 2023; 164: 29–37. [Hungarian]

  • 6

    Curtis EM, Moon RJ, Harvey NC, et al. The impact of fragility fracture and approaches to osteoporosis risk assessment worldwide. Bone 2017; 104: 29–38.

  • 7

    Palvanen M, Kannus P, Niemi S, et al. Update in the epidemiology of proximal humeral fractures. Clin Orthop Relat Res. 2006; 442: 87–92.

  • 8

    Surján C, Belicza É. Analysis of the practices and influencing factors of referral to inpatient rehabilitation following hip fractures based on data from the Hungarian healthcare funding database. [A csípőtáji töréseket követő intézményi rehabilitációra utalás gyakorlata és a beutalást befolyásoló tényezők a hazai közfinanszírozási adatok alapján.] Orv Hetil. 2022; 163: 990–1000. [Hungarian]

  • 9

    Thanasas C, Kontakis G, Angoules A, et al. Treatment of proximal humerus fractures with locking plates: a systematic review. J Shoulder Elbow Surg. 2009; 18: 837–844.

  • 10

    Poeze M, Lenssen AF, Van Empel JM, et al. Conservative management of proximal humeral fractures: can poor functional outcome be related to standard transscapular radiographic evaluation? J Shoulder Elbow Surg. 2010; 19: 273–281.

  • 11

    Murena L, Canton G, Ratti C, et al. Indications and results of osteosynthesis for proximal humerus fragility fractures in elderly patients. Orthop Rev (Pavia) 2020; 12: 8559.

  • 12

    Laux CJ, Grubhofer F, Werner CM, et al. Current concepts in locking plate fixation of proximal humerus fractures. J Orthop Surg Res. 2017; 12: 137.

  • 13

    Kruithof RN, Formijne Jonkers HA, van der Ven DJ, et al. Functional and quality of life outcome after non-operatively managed proximal humeral fractures. J Orthop Traumatol. 2017; 18: 423–430.

  • 14

    Zyto K. Non-operative treatment of comminuted fractures of the proximal humerus in elderly patients. Injury 1998; 29: 349–352.

  • 15

    Klug A, Gramlich Y, Wincheringer D, et al. Trends in surgical management of proximal humeral fractures in adults: a nationwide study of records in Germany from 2007 to 2016. Arch Orthop Trauma Surg. 2019; 139: 1713–1721.

  • 16

    Schumaier A, Grawe B. Proximal humerus fractures: evaluation and management in the elderly patient. Geriatr Orthop Surg Rehabil. 2018; 9: 2151458517750516.

  • 17

    Handoll HH, Elliott J, Thillemann TM, et al. Interventions for treating proximal humeral fractures in adults. Cochrane Database Syst Rev. 2022; 6: CD000434.

  • 18

    Südkamp N, Bayer J, Hepp P, et al. Open reduction and internal fixation of proximal humeral fractures with use of the locking proximal humerus plate. Results of a prospective, multicenter, observational study. J Bone Joint Surg Am. 2009; 91: 1320–1328.

  • 19

    Solberg BD, Moon CN, Franco DP, et al. Locked plating of 3- and 4-part proximal humerus fractures in older patients: the effect of initial fracture pattern on outcome. J Orthop Trauma 2009; 23: 113–119.

  • 20

    Brunner F, Sommer C, Bahrs C, et al. Open reduction and internal fixation of proximal humerus fractures using a proximal humeral locked plate: a prospective multicenter analysis. J Orthop Trauma 2009; 23: 163–172.

  • 21

    Dai J, Chai Y, Wang C, et al. Meta-analysis comparing locking plate fixation with hemiarthroplasty for complex proximal humeral fractures. Eur J Orthop Surg Traumatol. 2014; 24: 305–313.

  • 22

    Rollo G, Porcellini G, Rotini R, et al. A new plate design to treat displaced 3-4 parts proximal humeral fractures in comparison to the most tested and used plate: clinical and radiographic study. Med Glas (Zenica) 2019; 16: 284–291.

  • 23

    Park SG, Seok HG. Proximal humerus fractures treated using locking plate: a comparison between anatomical reduction and valgus bent locking plate fixation after valgus reduction. Indian J Orthop. 2022; 56: 2153–2159.

  • 24

    Burkus M, Bruch A, Bergmann EM, et al. Valgising angular stable plate fixation in the treatment of multifragmentary proximal humeral fractures in elderly patients. Arch Orthop Trauma Surg. 2024; 144: 1637–645.

  • 25

    Constant CR, Murley AH. A clinical method of functional assessment of the shoulder. Clin Orthop Relat Res. 1987; (214): 160–164.

  • 26

    Neer CS 2nd. Displaced proximal humeral fractures. I. Classification and evaluation. J Bone Joint Surg Am. 1970; 52: 1077–1089.

  • 27

    Tenor Junior AC, Granja Cavalcanti AM, Albuquerque BM, et al. Treatment of proximal humeral fractures using anatomical locking plate: correlation of functional and radiographic results. Rev Bras Ortop. 2016; 51: 261–267.

  • 28

    Foruria AM, Martinez-Catalan N, Valencia M, et al. Proximal humeral fracture locking plate fixation with anatomic reduction, and a short-and-cemented-screws configuration, dramatically reduces the implant related failure rate in elderly patients. JSES Int. 2021; 5: 992–1000.

  • 29

    Suroto H, De Vega B, Deapsari F, et al. Reverse total shoulder arthroplasty (RTSA) versus open reduction and internal fixation (ORIF) for displaced three-part or four-part proximal humeral fractures: a systematic review and meta-analysis. EFORT Open Rev. 2021; 6: 941–955.

  • 30

    Court-Brown CM, Cattermole H, McQueen MM. Impacted valgus fractures (B1.1) of the proximal humerus. The results of non-operative treatment. J Bone Joint Surg Br. 2002; 84: 504–508.

  • 31

    Sanders RJ, Thissen LG, Teepen JC, et al. Locking plate versus nonsurgical treatment for proximal humeral fractures: better midterm outcome with nonsurgical treatment. J Shoulder Elbow Surg. 2011; 20: 1118–1124.

  • 32

    Fjalestad T, Hole MØ, Hovden IA, et al. Surgical treatment with an angular stable plate for complex displaced proximal humeral fractures in elderly patients: a randomized controlled trial. J Orthop Trauma 2012; 26: 98–106.

  • 33

    Olerud P, Ahrengart L, Ponzer S, et al. Internal fixation versus nonoperative treatment of displaced 3-part proximal humeral fractures in elderly patients: a randomized controlled trial. J Shoulder Elbow Surg. 2011; 20: 747–755.

  • 34

    Clement ND, Duckworth AD, McQueen MM, et al. The outcome of proximal humeral fractures in the elderly: predictors of mortality and function. Bone Joint J. 2014; 96: 970–977.

  • 35

    Okike K, Lee OC, Makanji H, et al. Factors associated with the decision for operative versus non-operative treatment of displaced proximal humerus fractures in the elderly. Injury 2013; 44: 448–455.

  • 36

    Stolberg-Stolberg J, Köppe J, Rischen R, et al. The surgical treatment of proximal humeral fractures in elderly patients. Dtsch Ärztebl Int. 2021; 118: 817–823.

  • 37

    Gardner MJ, Weil Y, Barker JU, et al. The importance of medial support in locked plating of proximal humerus fractures. J Orthop Trauma 2007; 21: 185–191.

  • 38

    Zeng LQ, Zeng LL, Jiang YW, et al. Influence of medial support screws on the maintenance of fracture reduction after locked plating of proximal humerus fractures. Chin Med J (Engl) 2018; 131: 1827–1833.

  • 39

    Jabran A, Peach C, Ren L. Biomechanical analysis of plate systems for proximal humerus fractures: a systematic literature review. Biomed Eng Online 2018; 17: 47.

  • 40

    Matassi F, Angeloni R, Carulli C, et al. Locking plate and fibular allograft augmentation in unstable fractures of proximal humerus. Injury 2012; 43: 1939–1942.

  • 41

    Hinds RM, Garner MR, Tran WH, et al. Geriatric proximal humeral fracture patients show similar clinical outcomes to non-geriatric patients after osteosynthesis with endosteal fibular strut allograft augmentation. J Shoulder Elbow Surg. 2015; 24: 889–896.

  • 42

    Shukla DR, McAnany S, Pean C, et al. The results of tension band rotator cuff suture fixation of locked plating of displaced proximal humerus fractures. Injury 2017; 48: 474–480.

  • 43

    Palumbo B, Gutierrez S, Santoni B, et al. Biomechanical investigation of locked plate fixation with suture augmentation in a comminuted three-part proximal humerus fracture model. Open J Orthopedics 2017; 7: 180–191.

  • 44

    Schnetzke M, Bockmeyer J, Loew M, et al. Rate of avascular necrosis after fracture dislocations of the proximal humerus: timing of surgery. Obere Extrem. 2018; 13: 273–278.

  • 45

    Rodia F, Theodorakis E, Touloupakis G, et al. Fixation of complex proximal humeral fractures in elderly patients with a locking plate: A retrospective analysis of radiographic and clinical outcome and complications. Chin J Traumatol. 2016; 19: 156–159.

  • 46

    Ong C, Bechtel C, Walsh M, et al. Three- and four-part fractures have poorer function than one-part proximal humerus fractures. Clin Orthop Relat Res. 2011; 469: 3292–3299.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 0 0 0
Jan 2024 0 0 0
Feb 2024 0 0 0
Mar 2024 0 0 0
Apr 2024 0 0 0
May 2024 5271 12 18
Jun 2024 3081 1 1