Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 165: Issue 8
Microchimaerismus kimutatása nagy érzékenységű droplet digitális PCR technikával és szerepe a vérképzőőssejt-transzplantált betegek monitorozásában
Authors:
Zoltán Őrfi Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Molekuláris Genetikai Laboratórium Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097 Magyarország

Search for other papers by Zoltán Őrfi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Nóra Meggyesi Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Molekuláris Genetikai Laboratórium Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097 Magyarország

Search for other papers by Nóra Meggyesi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Lívia Varga Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Molekuláris Genetikai Laboratórium Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097 Magyarország

Search for other papers by Lívia Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
András Bors Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Molekuláris Genetikai Laboratórium Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097 Magyarország

Search for other papers by András Bors in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Gopcsa Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by László Gopcsa in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Melinda Paksi Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Melinda Paksi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Viktor Lakatos Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Viktor Lakatos in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Krisztián Kállay Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Krisztián Kállay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Gergely Kriván Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Gergely Kriván in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Alexa Jónás Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Transzfuziológiai Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Alexa Jónás in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Attila Tordai Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Transzfuziológiai Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Attila Tordai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
István Vályi-Nagy Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by István Vályi-Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Reményi Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály Budapest Magyarország

Search for other papers by Péter Reményi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Hajnalka Andrikovics Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Molekuláris Genetikai Laboratórium Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097 Magyarország

Search for other papers by Hajnalka Andrikovics in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
297–308
Online Publication Date:
25 Feb 2024
Publication Date:
25 Feb 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2024.32995
Keywords:
microchimerism; short tandem repeats; deletion insertion polymorphism; cell-free DNA; hematopoietic stem cell transplantation; autoimmune diseases; prenatal screening;
Keywords (Hungarian):
microchimaerismus; „short tandem repeats”; deletiós insertiós polimorfizmusok; sejtmentes DNS; haemopoeticusőssejt-transzplantáció; autoimmun betegségek; praenatalis szűrések;
Restricted access

Bevezetés: Az allogén haemopoeticusőssejt-transzplantáción átesett betegek esetében betegségspecifikus biomarker nem mindig áll rendelkezésre, ekkor a beteg állapota chimaerismusvizsgálattal monitorozható, amely tájékoztatást ad a relapsusról, a vérképző sejtek megtapadásáról és a recipienseredetű vérképzésről. A klinikai chimaerismus, vagyis két vagy több különböző egyén sejtjeinek egymás melletti jelenléte, többféle módszerrel mutatható ki. A „short tandem repeat”-ek (STR) detektálásán alapuló fragmensanalízis-módszerrel legkevesebb 1–5% recipiensarány, ezzel szemben az érzékenyebb és pontosabb módszerekkel már a microchimaerismus (<1%) is kimutatható. Célkitűzés: A microchimaerismus detektálására alkalmas deletiós insertiós polimorfizmusok (DIP) jelenlétén alapuló módszer bevezetése és beállítása droplet digitális PCR (ddPCR-) technikával, illetve az STR- és a DIP módszerrel mért eredmények összehasonlítása. Módszer: A beállítás önkéntesek (n = 6) genomiális DNS-éből, mesterséges, kevert chimaeraminták előállításával történt, melyek során vakpróba és kimutathatósági határértékeket (LoB, LoD) számítottunk. Az STR- és a DIP-módszer mérési eredményeit korreláltattuk egymással (n = 48 recipiens, 146 minta), és informativitási értéket számítottunk 403 transzplantációs esetet felhasználva. A rutinvizsgálatok elvégzéséhez és a számításokhoz 8 DIP- és egy további, Y-kromoszóma-specifikus markert használtunk. A relapsus korai kimutatására retrospektív vizsgálatot végeztünk. Eredmények: A bevezetett ddPCR-módszer megbízható, és kifejezett korrelációt mutatott az STR-vizsgálat eredményeivel az 1–100% kevert chimaerismustartományban (R2 = 0,988; n = 146 minta). A gyakorlati alkalmazhatóságot jellemző informativitási érték egy donorral történt transzplantáció esetében 96%-os, vagyis igen nagy valószínűséggel, legalább 1 markerrel detektálni tudtuk a kevert chimaeraállapotot. Az új módszerrel lerövidült a mintaátfordulási idő, és 1–1,5 nagyságrenddel javult a kimutathatósági határ az STR-technikához képest. Következtetés: Rendszeres ddPCR-monitorozással bizonyos esetekben még a klinikai relapsus megjelenése előtt, korai szakaszban előre jelezhető a betegség kiújulása. A ddPCR-rel végzett, nagy érzékenységű chimaerismusvizsgálat lehetséges alkalmazási területei: haemopoeticusőssejt-mikrotranszplantáció, szolidszerv-transzplantáció után a graftkilökődés korai kimutatása, illetve autoimmun betegségek és várandósság alatt előforduló microchimaerismust célzó kutatások. Orv Hetil. 2024; 165(8): 297–308.

Introduction: In patients undergoing allogeneic hematopoietic stem cell transplantation, a disease-specific biomarker is not always available. Such cases can be monitored with a “chimerism test”, which provides information about relapse, engraftment and recipient-derived hematopoiesis. Determination of clinical chimerism can be performed by different methods. In case of hematopoietic stem cell transplantation, the detection of “short tandem repeats” (STR) by fragment analysis can detect up to 1–5% recipient ratio, while more sensitive and accurate techniques are capable of measuring microchimerism (<1%). Objective: Introduction of a method based on the detection of deletion insertion polymorphisms (DIP) by droplet digital PCR (ddPCR) and comparison of results measured with STR and DIP methods. Method: The assay was set up with artificial, mixed chimera samples prepared from genomic DNA of volunteers (n = 6), and limit of blank and limit of detection values were calculated. We correlated STR results to those of DIP technique (n = 48 recipients, 146 samples). Informativity values were calculated by using 403 transplantation cases. We used 8 DIP markers and a Y chromosome specific marker in our study. Retrospective studies were performed for early relapse-detection. Results: The results achieved by ddPCR showed strong correlation with STR in the 1–100% mixed chimerism range (R2 = 0.988, n = 146 samples). The average informativity value was 96% in case of transplantation with one donor, i.e., we were able to detect the mixed chimerism state with at least 1 marker with a high probability. The new method shortened the turnaround time and limit of detection is improved by 1–1.5 orders of magnitude compared to STR. Conclusion: With regular ddPCR monitoring, disease relapse can be predicted in an early phase before the onset of clinical relapse. The potential applications of ddPCR-based high-sensitivity chimerism detection are the following: microchimerism during hematopoietic microtransplantation, early detection of graft rejection after solid organ transplantation, and microchimerism studies in autoimmune diseases or pregnancies. Orv Hetil. 2024; 165(8): 297–308.
  • 1

    Eikmans M, Van Halteren AG, Van Besien K, et al. Naturally acquired microchimerism: implications for transplantation outcome and novel methodologies for detection. Chimerism 2014; 5: 24–39.

  • 2

    Bianchi DW, Khosrotehrani K, Way SS, et al. Forever connected: the lifelong biological consequences of fetomaternal and maternofetal microchimerism. Clin Chem. 2021; 67: 351–362.

  • 3

    Rezaei M, Winter M, Zander-Fox D, et al. A reappraisal of circulating fetal cell noninvasive prenatal testing. Trends Biotechnol. 2019; 37: 632–644.

  • 4

    Nagy GR, Bán Z, Sipos F, et al. First attempts of detecting fetal cells in the maternal circulation. [Első lépéseink a magzati sejtek anyai keringésből történő kimutatásában.] Orv Hetil. 2004; 145: 2231–2236. [Hungarian]

  • 5

    Tóth T, Findlay I, Papp C, et al. Prenatal detection of trisomy 21 and 18 from amniotic fluid by quantitative fluorescent polymerase chain reaction. J Med Genet. 1998; 35: 126–129.

  • 6

    Kataria A, Kumar D, Gupta G. Donor-derived cell-free DNA in solid-organ transplant diagnostics: indications, limitations, and future directions. Transplantation 2021; 105: 1203–1211.

  • 7

    Csoma SL, Bedekovics J, Veres G, et al. Molecular analysis of cell-free DNA in peripheral blood in biliary tract malignancies. [A perifériás vérben keringő szabad DNS molekuláris vizsgálata epeúti malignitásokban.] Orv Hetil. 2022; 163: 1982–1991. [Hungarian]

  • 8

    Alexander T, Bondanza A, Muraro PA, et al. SCT for severe autoimmune diseases: consensus guidelines of the European Society for Blood and Marrow Transplantation for immune monitoring and biobanking. Bone Marrow Transplant. 2015; 50: 173–180.

  • 9

    Balassa K, Danby R, Rocha V. Haematopoietic stem cell transplants: principles and indications. Br J Hosp Med. 2019; 80: 33–39.

  • 10

    Cavazzana M, Antoniani C, Miccio A. Gene therapy for β-hemoglobinopathies. Mol Ther. 2017; 25: 1142–1154.

  • 11

    Duarte RF, Labopin M, Bader P, et al. Indications for haematopoietic stem cell transplantation for haematological diseases, solid tumours and immune disorders: current practice in Europe, 2019. Bone Marrow Transplant. 2019; 54: 1525–1552.

  • 12

    Greco R, Labopin M, Badoglio M, et al. Allogeneic HSCT for autoimmune diseases: a retrospective study from the EBMT ADWP, IEWP, and PDWP working parties. Frontiers Immunol. 2019; 10: 1570.

  • 13

    Jessop H, Farge D, Saccardi R, et al. General information for patients and carers considering haematopoietic stem cell transplantation (HSCT) for severe autoimmune diseases (ADs): a position statement from the EBMT Autoimmune Diseases Working Party (ADWP), the EBMT Nurses Group, the EBMT patient, family and Donor Committee and the Joint Accreditation Committee of ISCT and EBMT (JACIE). Bone Marrow Transplant. 2019; 54: 933–942.

  • 14

    Sullivan KM, Sarantopoulos S. Allogeneic HSCT for autoimmune disease: a shared decision. Nat Rev Rheumatol. 2019; 15: 701–702.

  • 15

    Meggyesi N, Andrikovics H, Kozma A, et al. Significance of chimerism testing following allogeneic hematopoietic stem cell transplantation. [Kimérizmusvizsgálatok jelentősége allogén hematopoetikus őssejt-transzplantációt követően.] Hematol Transzfuziol. 2020; 53: 185–192. [Hungarian]

  • 16

    Kliman D, Castellano-Gonzalez G, Withers B, et al. Ultra-sensitive droplet digital PCR for the assessment of microchimerism in cellular therapies. Biol Blood Marrow Transplant. 2018; 24: 1069–1078.

  • 17

    Andrikovics H, Őrfi Z, Meggyesi N, et al. Current trends in applications of circulatory microchimerism detection in transplantation. Int J Mol Sci. 2019; 20: 4450.

  • 18

    Whitlam JB, Ling L, Skene A, et al. Diagnostic application of kidney allograft-derived absolute cell-free DNA levels during transplant dysfunction. Am J Transplant. 2019; 19: 1037–1049.

  • 19

    Abuhelwa Z, Al Shaer Q, Taha S, et al. Characteristics of de novo acute myeloid leukemia patients in Palestine. Experience of An-Najah National University Hospital. Asian Pac J Cancer Prev. 2017; 18: 2459–2464.

  • 20

    Adamia S, Haibe-Kains B, Pilarski PM, et al. A genome-wide aberrant RNA splicing in patients with acute myeloid leukemia identifies novel potential disease markers and therapeutic targets. Clin Cancer Res. 2014; 20: 1135–1145.

  • 21

    Agbor-Enoh S, Wang Y, Tunc I, et al. Donor-derived cell-free DNA predicts allograft failure and mortality after lung transplantation. EBioMedicine 2019; 40: 541–553.

  • 22

    Butler JM. Short tandem repeat typing technologies used in human identity testing. BioTechniques 2007; 43: 4. Sii–Sv. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 23

    Alizadeh M, Bernard M, Danic B, et al. Quantitative assessment of hematopoietic chimerism after bone marrow transplantation by real-time quantitative polymerase chain reaction. Blood 2002; 99: 4618–4625.

  • 24

    George D, Czech J, John B, et al. Detection and quantification of chimerism by droplet digital PCR. Chimerism 2013; 4: 102–108.

  • 25

    Christenson RH, Duh SH. Methodological and analytic considerations for blood biomarkers. Prog Cardiovasc Dis. 2012; 55: 25–33.

  • 26

    Clark JR, Scott SD, Jack AL, et al. Monitoring of chimerism following allogeneic haematopoietic stem cell transplantation (HSCT): technical recommendations for the use of short tandem repeat (STR) based techniques, on behalf of the United Kingdom National External Quality Assessment Service for Leucocyte Immunophenotyping Chimerism Working Group. Br J Haematol. 2015; 168: 26–37.

  • 27

    Pereira R, Phillips C, Alves C, et al. A new multiplex for human identification using insertion/deletion polymorphisms. Electrophoresis 2009; 30: 3682–3690.

  • 28

    Santurtún A, Riancho JA, Arozamena J, et al. Indel analysis by droplet digital PCR: a sensitive method for DNA mixture detection and chimerism analysis. Int J Legal Med. 2017; 131: 67–72.

  • 29

    Cechova H, Leontovycova M, Pavlatova L. Chimerism as an important marker in post-transplant monitoring chimerism monitoring. HLA 2018; 92(Suppl 2): 60–63.

  • 30

    Waterhouse M, Pfeifer D, Follo M, et al. Early mixed hematopoietic chimerism detection by digital droplet PCR in patients undergoing gender-mismatched hematopoietic stem cell transplantation. Clin Chem Lab Med. 2017; 55: 1115–1121.

  • 31

    Horky O, Mayer J, Kablaskova L, et al. Increasing hematopoietic microchimerism is a reliable indicator of incipient AML relapse. Int J Lab Hematol. 2011; 33: 57–66.

  • 32

    Koldehoff M, Steckel NK, Hlinka M, et al. Quantitative analysis of chimerism after allogeneic stem cell transplantation by real-time polymerase chain reaction with single nucleotide polymorphisms, standard tandem repeats, and Y-chromosome-specific sequences. Am J Hematol. 2006; 81: 735–746.

  • 33

    Valero-Garcia J, González-Espinosa MdC, Barrios M, et al. Earlier relapse detection after allogeneic haematopoietic stem cell transplantation by chimerism assays: Digital PCR versus quantitative real-time PCR of insertion/deletion polymorphisms. PLoS ONE 2019; 14: e0212708. Erratum: PLoS One 2019; 14: e0213966.

  • 34

    Qin XY, Li GX, Qin YZ, et al. Quantitative chimerism: an independent acute leukemia prognosis indicator following allogeneic hematopoietic SCT. Bone Marrow Transplant. 2014; 49: 1269–1277.

  • 35

    Guo M, Hu KX, Yu CL, et al. Infusion of HLA-mismatched peripheral blood stem cells improves the outcome of chemotherapy for acute myeloid leukemia in elderly patients. Blood 2011; 117: 936–941.

  • 36

    Guo M, Chao NJ, Li JY, et al. HLA-mismatched microtransplant in older patients newly diagnosed with acute myeloid leukemia: results from the microtransplantation interest group. JAMA Oncol. 2018; 4: 54–62.

  • 37

    Aljurf M, Abalkhail H, Alseraihy A, et al. Chimerism analysis of cell-free DNA in patients treated with hematopoietic stem cell transplantation may predict early relapse in patients with hematologic malignancies. Biotechnol Res Int. 2016; 2016: 8589270.

  • 38

    Duque-Afonso J, Waterhouse M, Pfeifer D, et al. Cell-free DNA characteristics and chimerism analysis in patients after allogeneic cell transplantation. Clin Biochem. 2018; 52: 137–141.

  • 39

    Lee H, Park YM, We YM, et al. Evaluation of digital PCR as a technique for monitoring acute rejection in kidney transplantation. Genomics Inform. 2017; 15: 2–10.

  • 40

    Schütz E, Fischer A, Beck J, et al. Graft-derived cell-free DNA, a noninvasive early rejection and graft damage marker in liver transplantation: a prospective, observational, multicenter cohort study. PLOS Med. 2017; 14: e1002286.

  • 41

    Vermeesch JR, Voet T, Devriendt K. Prenatal and pre-implantation genetic diagnosis. Nat Rev Genet. 2016; 17: 643–656.

  • 42

    Szilágyi M, Pös O, Márton É, et al. Circulating cell-free nucleic acids: main characteristics and clinical application. Int J Mol Sci. 2020; 21: 6827.

  • 43

    Kinder JM, Stelzer IA, Arck PC, et al. Immunological implications of pregnancy-induced microchimerism. Nat Rev Immunol. 2017; 17: 483–494.

  • 44

    Alkobtawi M, Sbeih M, Souaid K, et al. Contribution of fetal microchimeric cells to maternal wound healing in sickle cell ulcers. Haematologica 2023; 108: 1920–1933.

  • 45

    Lee ES, Bou-Gharios G, Seppanen E, et al. Fetal stem cell microchimerism: natural-born healers or killers? Mol Hum Reprod. 2010; 16: 869–878.

  • 46

    Johnson KL, Nelson JL, Furst DE, et al. Fetal cell microchimerism in tissue from multiple sites in women with systemic sclerosis. Arthritis Rheum. 2001; 44: 1848–1854.

  • 47

    Kremer Hovinga IC, Koopmans M, de Heer E, et al. Chimerism in systemic lupus erythematosus – three hypotheses. Rheumatology (Oxford) 2007; 46: 200–208.

  • 48

    Lepez T, Vandewoestyne M, Deforce D. Fetal microchimeric cells in autoimmune thyroid diseases: harmful, beneficial or innocent for the thyroid gland? Chimerism 2013; 4: 111–118.

  • 49

    Srivatsa B, Srivatsa S, Johnson KL, et al. Microchimerism of presumed fetal origin in thyroid specimens from women: a case-control study. Lancet 2001; 358: 2034–2038.

  • 50

    Buurma AJ, Penning ME, Prins F, et al. Preeclampsia is associated with the presence of transcriptionally active placental fragments in the maternal lung. Hyertension 2013; 62: 608–613.

  • 51

    Hahn S, Hasler P, Vokalova L, et al. Feto-maternal microchimerism: the pre-eclampsia conundrum. Front Immunol. 2019; 10: 659–659.

  • 52

    Kallenbach LR, Johnson KL, Bianchi DW. Fetal cell microchimerism and cancer: a nexus of reproduction, immunology, and tumor biology. Cancer Res. 2011; 71: 8–12.

  • 53

    Kapsetaki SE, Fortunato A, Compton Z, et al. Is chimerism associated with cancer across the tree of life? PLoS ONE 2023; 18: e0287901.

  • 54

    Reed AM, Picornell YJ, Harwood A, et al. Chimerism in children with juvenile dermatomyositis. Lancet 2000; 356: 2156–2157.

  • 55

    Ye Y, van Zyl B, Varsani H, et al. Maternal microchimeris in muscle biopsies from children with juvenile dermatomyositis. Rheumatology (Oxford) 2012; 51: 987–991.

  • 56

    Artlett CM, Ramos R, Jiminez SA, et al. Chimeric cells of maternal origin in juvenile idiopathic inflammatory myopathies. Lancet 2000; 356: 2155–2156.

  • 57

    Kobayashi H, Tamatani T, Tamura T, et al. Maternal microchimerism in biliary atresia. J Pediatric Surg. 2007; 42: 987–991.

  • 58

    Nelson JL, Gillespie KM, Lambert NC, et al. Maternal microchimerism in peripheral blood in type 1 diabetes and pancreatic islet beta cell microchimerism. Proc Natl Acad Sci USA 2007; 104: 1637–1642.

  • 59

    Burlingham WJ, Benichou G. Bidirectional alloreactivity: a proposed microchimerism-based solution to the NIMA paradox. Chimerism 2012; 3: 29–36.

  • 60

    Müller SM, Ege M, Pottharst A, et al. Transplacentally acquired maternal T lymphocytes in severe combined immunodeficiency: a study of 121 patients. Blood 2001; 98: 1847–1851.

  • 61

    Molès JP, Tuaillon E, Kankasa C, et al. Breastmilk cell trafficking induces microchimerism-mediated immune system maturation in the infant. Pediatric Allergy Immunol. 2018; 29: 133–143.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 72 2 2
Aug 2024 66 2 2
Sep 2024 89 2 3
Oct 2024 268 3 3
Nov 2024 114 2 2
Dec 2024 68 0 0
Jan 2025 18 2 2