Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 166: Issue 8
Gyermekgyógyászok neonatális fájdalommal kapcsolatos ismeretei
Nemzetközi kérdőíves felmérés
Author:
Johanna Ivancsó Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Újszülött Intenzív Osztály Miskolc, Szentpéteri kapu 72–76., 3526 Magyarország

Search for other papers by Johanna Ivancsó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
292–300
Online Publication Date:
23 Feb 2025
Publication Date:
23 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2025.33225
Keywords:
newborn; pain; pain management; pediatrician; knowledge;
Keywords (Hungarian):
újszülött; fájdalom; fájdalomcsillapítás; gyermekgyógyász; tudás;
Restricted access

Introduction: Untreated pain in the neonatal period can have long-term adverse consequences. A broad and solid knowledge of pain and its relief is essential for appropriate pain management. Objective: In this study, the author aimed to assess the knowledge of European pediatric residents and specialists about neonatal pain. Method: A Hungarian and an English Google Form online questionnaire were available for completion for three months from May to July 2021. The questions concerned knowledge about the perception of neonatal pain, its short and long-term effects, and pharmacological and non-pharmacological pain treatments. Results: 1229 responses were received from 39 European and 44 non-European countries. 77% of respondents answered the questions correctly on general pain knowledge, 69% responded well on pain relief, and 59% answered the questions on pain perception correctly. The most correct answers came from the pain-relieving effect of breastfeeding (96%). The least correctly answered question was whether newborns can sleep despite severe pain (21%). Adequate pain knowledge significantly correlated with the respondents’ participation in pain-related training, use of pain scale, and pain relief protocol. Conclusion: The physicians who completed the questionnaire have some knowledge about neonatal pain, but the study also revealed several gaps. Neonatal pain is underestimated and, in many cases, inadequately treated worldwide. The main reason is the lack of knowledge about pain among healthcare personnel. Education programs and the use of protocols and pain measurement could improve caregivers’ knowledge about pain and, thus, the pain management of premature and newborn infants. Orv Hetil. 2025; 166(8): 292–300.

Bevezetés: Az újszülöttkorban átélt, kezeletlen fájdalomnak hosszú távú káros következményei lehetnek. A megfelelő és hatékony fájdalomkezeléshez alapvető fontosságúak a fájdalommal és annak csillapításával kapcsolatos széles körű és biztos ismeretek. Célkitűzés: A vizsgálatban a szerző célul tűzte ki az európai gyermekgyógyászati rezidensek, szakorvosjelöltek és szakorvosok neonatális fájdalommal kapcsolatos tudásának felmérését. Módszer: Egy magyar és egy angol nyelvű Google Form online kérdőív kitöltésére 2021. májustól júliusig 3 hónap állt rendelkezésre. A kérdések a neonatális fájdalom észlelésével, rövid és hosszú távú hatásaival, a fájdalom gyógyszeres és nonfarmakológiai kezelésével kapcsolatos ismeretekre vonatkoztak. Eredmények: A kérdésekre 1229 válasz érkezett, 39 európai és 44 Európán kívüli országból. Az általános fájdalomismeretekkel kapcsolatban a válaszadók 77%-a, a fájdalomcsillapítással kapcsolatos kérdésekre a 69%-uk, a fájdalom észlelésére vonatkozó kérdésekre pedig az 59%-uk adott megfelelő választ. A legtöbb helyes válasz a szoptatás fájdalomcsillapító hatásáról érkezett (a válaszolók 96%-a). A legkevesebben arra a kérdésre tudtak jól felelni, hogy az újszülöttek erős fájdalom ellenére is képesek-e aludni (21% helyes válasz). A megfelelő fájdalomismeret szignifikáns összefüggést mutatott a válaszolók fájdalommal kapcsolatos képzésen való részvételével, a fájdalomskála használatával és a fájdalomcsillapítási protokoll alkalmazásával. Következtetés: A kérdőívet kitöltő orvosok rendelkeznek bizonyos fokú ismeretekkel a neonatális fájdalomról, de a vizsgálat számos hiányt is feltárt. A neonatális fájdalom világszerte alulértékelt, alábecsült, és sok esetben nem kezelik megfelelően. Ennek fő oka az egészségügyi személyzet fájdalommal kapcsolatos ismereteinek hiánya. Képzési programokkal, tréningekkel, valamint protokoll és fájdalommérés használatával javítani lehetne az ellátók fájdalommal kapcsolatos tudását és így a koraszülöttek, újszülöttek fájdalommenedzsmentjét. Orv Hetil. 2025; 166(8): 292–300.
  • 1

    Anand KJ, Hickey PR. Pain and its effects in the human neonate and fetus. N Engl J Med. 1987; 317: 1321–1329.

  • 2

    Slater R, Cantarella A, Gallella S, et al. Cortical pain responses in human infants. J Neurosci. 2006; 26: 3662–3666.

  • 3

    Hatfield LA. Neonatal pain: what’s age got to do with it? Surg Neurol Int. 2014; 5(Suppl 13): S479–S489.

  • 4

    Williams MD, Lascelles BD. Early neonatal pain. A review of clinical and experimental implications on painful conditions later in life. Front Pediatr. 2020; 8: 30.

  • 5

    Grunau RE. Neonatal pain in very preterm infants: long-term effects on brain, neurodevelopment and pain reactivity. Rambam Maimonides Med J. 2013; 4: e0025.

  • 6

    Brummelte S, Chau CM, Cepeda IL, et al. Cortisol levels in former preterm children at school age are predicted by neonatal procedural pain-related stress. Psychoneuroendocrinology 2015; 51: 151–163.

  • 7

    Duerden EG, Grunau RE, Guo T, et al. Early procedural pain is associated with regionally-specific alterations in thalamic development in preterm neonates. J Neurosci. 2018; 38: 878–886.

  • 8

    McPherson C, Miller SP, El-Dib M. The influence of pain, agitation, and their management on the immature brain. Pediatr Res. 2020; 88: 168–175.

  • 9

    Cruz MD, Fernandes AM, Oliveira CR. Epidemiology of painful procedures performed in neonates: a systematic review of observational studies. Eur J Pain 2016; 20: 489–498.

  • 10

    Ivancsó J, Fejes M, Fürjész D, et al. Number of painful procedures and pain management in a neonatal intensive care unit. [A fájdalmas beavatkozások száma és a fájdalomcsillapítás módozatai egy hazai neonatalis intenzív centrumban.] Orv Hetil. 2021; 162: 1931–1939. [Hungarian]

  • 11

    Cignacco E, Hamers JP, Stoffel L, et al. Routine procedures in NICUs: factors influencing pain assessment and ranking by pain intensity. Swiss Med Wkly. 2008; 138: 484–491. Erratum: Swiss Med Wkly 2009; 139: 32.

  • 12

    Orovec A, Disher T, Caddell K, et al. Assessment and management of procedural pain during the entire neonatal intensive care unit hospitalization. Pain Manag Nurs. 2019; 20: 503–511.

  • 13

    Anand KJ, Eriksson M, Boyle EM, et al. Assessment of continuous pain in newborns admitted to NICUs in 18 European countries. Acta Paediatr. 2017; 106: 1248–1259.

  • 14

    Allegaert K, van den Anker JN. Neonatal pain management: still in search for the Holy Grail. Int J Clin Pharmacol Ther. 2016; 54: 514–523.

  • 15

    Harris J, Ramelet AS, van Dijk M, et al. Clinical recommendations for pain, sedation, withdrawal and delirium assessment in critically ill infants and children: an ESPNIC position statement for healthcare professionals. Intensive Care Med. 2016; 42: 972–986.

  • 16

    Christoffel MM, Castral TC, Daré MF, et al. Knowledge of healthcare professionals on the evaluation and treatment of neonatal pain. Rev Bras Enferm. 2016; 69: 552–558.

  • 17

    Gibbins S, Stevens B, Dionne K, et al. Perceptions of health professionals on pain in extremely low gestational age infants. Qual Health Res. 2015; 25: 763–774.

  • 18

    Peng NH, Lee MC, Su WL, et al. Knowledge, attitudes and practices of neonatal professionals regarding pain management. Eur J Pediatr. 2021; 180: 99–107.

  • 19

    Pölkki T, Korhonen A, Laukkala H, et al. Nurses’ attitudes and perceptions of pain assessment in neonatal intensive care. Scand J Caring Sci. 2010; 24: 49–55.

  • 20

    Popowicz H, Mędrzycka-Dąbrowska W, Kwiecień-Jaguś K, et al. Knowledge and practices in neonatal pain management of nurses employed in hospitals with different levels of referral-multicenter study. Healthcare (Basel) 2021; 9: 48.

  • 21

    Straus SE, Tetroe J, Graham ID. Knowledge to action: what it is and what it isn’t. In: Straus SE, Tetroe J, Graham ID. (eds.) Knowledge translation in health care: moving from evidence to practice. Blackwell Publishing, Oxford, 2009; pp. 3–9.

  • 22

    Ozawa M. The impact of the guideline for pain management in Japanese neonatal intensive care units: a 5-year follow-up. Child Care Health Dev. 2019; 45: 867–870.

  • 23

    Queirós I, Moreira T, Pissarra R, et al. Non-pharmacological management of neonatal pain: a systematic review. Minerva Pediatr (Torino) 2023; 75: 282–295.

  • 24

    McDonald RP, Ho MH. Principles and practice in reporting structural equation analyses. Psychol Methods 2002; 7: 64–82.

  • 25

    Cong X, Delaney C, Vazquez V. Neonatal nurses’ perceptions of pain assessment and management in NICUs: a national survey. Adv Neonatal Care 2013; 13 353–360.

  • 26

    Akuma AO, Jordan S. Pain management in neonates: a survey of nurses and doctors. J Adv Nurs. 2012; 68: 1288–1301.

  • 27

    Anand KJ, International Evidence-Based Group for Neonatal Pain. Consensus statement for the prevention and management of pain in the newborn. Arch Pediatr Adolesc Med. 2001; 155: 173–180.

  • 28

    Agakidou E, Tsoni K, Stathopoulou T, et al. Changes in physicians’ perceptions and practices on neonatal pain management over the past 20 years. A survey conducted at two time-points. Front Pediatr. 2021; 9: 667806.

  • 29

    Bellieni CV, Tei M, Cornacchione S, et al. Pain perception in NICU: a pilot questionnaire. J Matern Fetal Neonatal Med. 2018; 31: 1921–1923.

  • 30

    American Academy of Pediatrics Committee on Fetus and Newborn, American Academy of Pediatrics Section on Surgery, Canadian Paediatric Society Fetus and Newborn Committee. Prevention and management of procedural pain in the neonate: an update. Pediatrics 2016; 137: e20154271.

  • 31

    Llerena A, Tran K, Chodhary D, et al. Neonatal pain assessment: do we have the right tools? Front Pediatr. 2023; 10: 1022751.

  • 32

    Pölkki T, Korhonen A, Laukkala H. Nurses’ perceptions of pain assessment and management practices in neonates: a cross-sectional survey. Scand J Caring Sci. 2018; 32: 725–733.

  • 33

    Slater R, Cantarella A, Franck L, et al. How well do clinical pain assessment tools reflect pain in infants? PLoS Med. 2008; 5: e129.

  • 34

    Ishak S, Nfe F, Zakaria SzS, et al. Neonatal pain: knowledge and perception among pediatric doctors in Malaysia. Pediatr Int. 2019; 61: 67–72.

  • 35

    de Graaf J, van Lingen RA, Valkenburg AJ, et al. Does neonatal morphine use affect neuropsychological outcomes at 8 to 9 years of age? Pain 2013; 154: 449–458.

  • 36

    Rozé JC, Denizot S, Carbajal R, et al. Prolonged sedation and/or analgesia and 5-year neurodevelopment outcome in very preterm infants: results from the EPIPAGE cohort. Arch Pediatr Adolesc Med. 2008; 162: 728–733.

  • 37

    McPherson C, Miller SP, El-Dib M, et al. The influence of pain, agitation, and their management on the immature brain. Pediatr Res. 2020; 88: 168–175.

  • 38

    Anand KJ, Barton BA, McIntosh N, et al. Analgesia and sedation in preterm neonates who require ventilatory support: results from the NOPAIN trial. Neonatal outcome and prolonged analgesia in neonates. Arch Pediatr Adolesc Med. 1999; 153: 331–338.

  • 39

    Ng E, Taddio A, Ohlsson A. Intravenous midazolam infusion for sedation of infants in the neonatal intensive care unit. Cochrane Database Syst Rev. 2012; 6: CD002052. Update: Cochrane Database Syst Rev. 2017; 1: CD002052

  • 40

    Jember AA, Asefa EY, Ahmed AM, et al. Knowledge and practice of neonatal pain management and associated factors among health care providers in neonatal intensive care units of public hospitals in North Shoa Zone, Amhara Regional State, Ethiopia, 2023. Pain Res Manag. 2024; 2024: 9997231.

  • 41

    Mehrnoush N, Ashktorab T, Heidarzadeh M, et al. Factors influencing neonatal pain management from the perspectives of nurses and physicians in a neonatal intensive care unit: a qualitative study. Iran J Pediatr. 2018; 28(1).

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 262 10 17
Mar 2025 1388 3 1
Apr 2025 0 0 0