Browse

You are looking at 91 - 100 of 2,548 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Tehetség a munkahelyen 1. A tehetség elméleti megközelítése munkahelyi kontextusban

Talent at Work 1. A Theoretical Approach to Talent in a Workplace Context

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klajkó Dóra, Bakurecz Bonnie, Csapó Gyöngyvér, Fejes Nikoletta, Kázmér-Mayer Szilvia, and Czibor Andrea

Háttér és célkitűzés

A tehetségmenedzsment (TM) nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Ugyanakkor a tehetség fogalmának szervezetpszichológiai, munkahelyi kontextusban történő konceptualizálása lényeges lépés a megfelelő gyakorlati alkalmazás tekintetében, és ezáltal a hatékony tehetségmenedzsment kialakítása szempontjából. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a tehetség(ek)ről való gondolkodás szervezeti sajátosságait, a párhuzamosan futó elméleti megközelítéseket, a munkahelyi TM történeti gyökereit, kialakulásának körülményeit.

Módszer

Hazai és nemzetközi szakirodami forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.

Eredmények és következtetések

A nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához.

Background and objective

The field of Talent Management (TM) is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the organizational features of thinking about talent(s), theoretical approaches running in parallel and the historical roots of TM at work.

Method

We processed and synthesized Hungarian and international pieces of literature.

Results and conclusions

Based on the international literature review we considered that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run.

Open access

Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai

Talent at Work 2. Practical Aspects of Talent Management

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klajkó Dóra, Kázmér-Mayer Szilvia, Fejes Nikoletta, Csapó Gyöngyvér, Bakurecz Bonnie, and Czibor Andrea

Háttér és célkitűzés

A tehetségmenedzsment (TM) a digitalizáció, a demográfiai változások és a COVID –19 munkavállalókra gyakorolt és gazdasági hatásai kapcsán egyre aktuálisabbá válik mind regionális, mind szervezeti szinten. A „tehetségfüggés” fokozottan érvényesül az innováció-és tudásorientált fejlett társadalmakban, valamint recesszió idején, amikor erősödik annak az esélye, hogy a legtehetségesebb szakemberek kiáramlanak egy adott országból. A TM nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a szervezeti TM jellemző eszköztárát és az elmúlt évtizedekben történt legfőbb változásokat, a jövőre irányuló tendenciákat.

Módszer

Hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.

Eredmények és következtetések

A nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához. Bemutatjuk a szervezeti TM hatékony módszereit, jó gyakorlatait, hatásait a szervezetre és az egyénre nézve, valamint az esetleges pszichológiai kockázati tényezőket.

Background and objective

Talent management (TM) is becoming increasingly relevant in the context of digitalization, demographic change and the economic and economic impact of COVID-19, both at a regional and organizational level. “Talent dependency” is increasingly prevalent in innovation-and knowledge-oriented advanced societies and in times of recession. In such a situation, the chances of the turnover of most talented professionals increase. TM is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the standard toolkit of organizational TM and the main changes and future trends of the last decades.

Method

We processed and synthesized domestic and international pieces of literature.

Results and conclusions

We considered based on the international literature review, that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run. We present the effective methods, acceptable practices, effects of the organization TM on the organization and the individual, as well as possible psychological risk factors.

Open access

Tehetség és idegtudomány: Adatok a kreativitás és a matematika területéről

Giftedness and Brain Research: Creativity and Mathematics

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Czigler István, Csizmadia Petra, Nagy Boglárka, and Gaál Zsófia Anna

A tanulmány a tehetséghez kapcsolódó két terület, a kreativitás és a matematikai tehetség idegtudományi kutatásait foglalja össze. Mind a két területen az első megközelítések a két agyfélteke feltételezett eltérő működését hangsúlyozták, és alapvető módszerként az elektroenkefalogram frekvencia-összetevőinek változását elemezték az éppen előtérben lévő elméleti általánosítások függvényében. Fokozatosan dominálóvá váltak a hálózati elemzéseken alapuló munkák, melyek egyaránt támaszkodtak elektrofiziológiai és képalkotási eredményekre. A kreativitás témakörében a legnagyobb problémát az idegtudományi kutatásokban is a kreativitást körülvevő bizonytalanság jellemzi. A matematikai tehetség esetében a résztvevők teljesítménye könnyebben hozzáférhető, azonban a kiemelkedő tehetségek sajátságait vizsgáló kutatások ezen a területen is a kezdeteknél tartanak. Közös a két területben, hogy alapvetőnek tartja a frontális területek, a parietális és esetenként a szenzoros területek hatékony kapcsolatát. Ugyanakkor naivitásnak tűnik, hogy akár a kreativitás, akár a matematikai tehetség esetében specifikus strukturális elrendezéseket vagy mechanizmusokat találjunk.

We reviewed neuroscience-oriented research on two subfields of giftedness: creativity and mathematical giftedness. In both fields the early studies focused on hemisphere differences, using methods of frequency analysis of electroencephalography. However, gradually the analysis of network activity became the main issue of research. These investigations applied various methods of electrophysiology and brain imaging. A central theoretical problem of the field is the ill-defined concept of creativity. In the field of mathematical giftedness performance measurement is available, but studies using highly gifted participants are rather rare.

Open access

A tehetség változó koncepciói

Changing Concepts Of Giftedness

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Jávor Rebeka, Révész György, Séra László, and Szabó János

Tanulmányunk a tehetség és az azt befolyásoló, különböző tényezők koncepcióját járja körül társadalmi-történelmi és aktuális keretek között, az ősi kultúráktól napjainkig követve a jelenség definiálását, meglétének következményeit, mérésének lehetőségeit és fejlődését. Kifejtjük az intelligencia, a kreativitás, a motiváció, a teljesítményigény és egyéb, más tényezők hatását, azt, hogy e folyamatok, képességek hogyan, miben járulnak hozzá (vagy nem) a tehetség kibontakozásához. Végezetül pedig szót ejtünk egy olyan tehetségcsoportról – kétszeresen kivételesek –, akik különösen nagy segítséget igényelnek abban, hogy képességeik a leghatékonyabb módon jöjjenek felszínre és szilárduljanak meg.

Our study revolves around the concept of giftedness and the various factors that influence it, in a socio– historical and current context, following the definition of the phenomenon from ancient cultures to the present day, the consequences of its existence, its measurement possibilities and development. We explain the impact of intelligence, creativity, motivation, performance needs and other factors, how these processes and skills contribute (or not) to the development of giftedness. In the end, we will talk about a group of talents -the twice-exceptional talents -who need a great deal of help in getting their skills to the surface and consolidating in the most effective way.

Open access

Abstract

Background and aims

This article presents a mixed methods study of challenging psychedelic experiences or “bad trips”, with the aim of exploring the nature and characteristics of such experiences. While challenging psychedelic experiences have been studied in previous research, the article posits that the focus of this research has been overly narrow in terms of the characteristics and etiology of these experiences, and that it would be helpful to broaden our understanding of what a challenging psychedelic trip might be and how it affects users.

Methods

In the first study, respondents (N = 38) were recruited at various online fora for individual anonymous interviews via private messaging. The Cannabis and Psychedelics User Survey used for the second study was constructed on the basis of the knowledge obtained from interviews, and recruited 319 participants (median age 33; 81% male) from seven different online communities. Respondents were asked to characterize both a typical and their worst psychedelic experience, allowing for comparisons between the two and for regression analyses of associations between challenging experiences and other factors.

Results

Both in interviews and in the survey, respondents reported a broader range of characteristics for challenging psychedelic experiences than what has previously been recognized in the research literature. Despite the often dramatic narratives, they were convinced that the experience had positive long-term consequences.

Conclusions

The two studies found that challenging psychedelic experiences have a greater thematic range than what has previously been identified. Besides the near ubiquity of fear in these experiences, confusion was also identified as an important aspect. Meditation practice had paradoxical effects on challenging psychedelic experiences, appearing as a fruitful area for further research.

Open access

Tanulmányunkban a tehetség két aspektusát elemezzük. Az egyik szinten arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen örökletes tényezők tehetők felelőssé a lángész kialakulásáért. Megállapítjuk, hogy a jelenlegi kutatások szerint a tehetség mögött nem fedezhetők fel specifikus gének, de lehetségesek olyan genetikai hatások, amelyek egyfajta emergens szerveződése teremti meg az alapját a lángész kialakulásának – természetesen a különböző környezeti hatásokkal kölcsönhatásban. A másik szintű elemzésben a tehetség evolúciós eredetére kérdezünk rá, és négy olyan humánspecifikus kognitív képesség kialakulását elemezzük, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szellemi kiválóság megjelenésében. Nevezetesen arra teszünk kísérletet, hogy megértsük az elmeolvasás, rugalmas gondolkodás, nyelv és kreativitás evolúciós létrejöttét. Ehhez olyan magyarázó model-leket veszünk igénybe, mint a Szociális Intelligencia, Machiavelli Intelligencia, Szexuális Szelekció és Fluid Intelligencia hipotézisek. E magyarázatok megerősítése további kutatásokat igényel.

In this paper, two aspects of talent are analyzed. On the one level, I am looking for an answer to what hereditary factors would be responsible for the development of talent. In the light of the current studies, no specific genes have been found to prescribe talent. However, possible genetic effects with an emergent property of their mutual relationships may create the basis of formation of genius – obviously interacting with the environmental effects. On the other level of analysis I am focusing on the evolutionary background of talent. Four human specific cognitive abilities are analyzed that play important roles in the formation of intellectual excellence: mind reading, flexible thought, language, and creativity. The explanations to the evolution of these abilities include Social Intelligence Hypothesis, Machiavellian Intelligence Hypothesis, Sexual Selection Theory, and Fluid Intelligence Hypothesis. The confirmation of these explanations requires further studies.

Open access

Abstract

Background and aims

During the COVID-19 lockdown, problematic Internet use (PIU) has become a serious issue among residential college students, who remain physically isolated from off-campus society. This study constructs an integrated model to investigate the influencing mechanisms of internal locus of control (LOC) and objective peer effects.

Methods

Residential college students (n = 494) were surveyed from a single department of a Chinese university. An item from the World Value Survey was employed to measure internal LOC, while objective peer effects were assessed via friends’ mutual nominations. Finally, PIU was measured using Young’s Internet Addiction Tests, while a social network analysis and logit regression were combined to estimate various factors’ effects on PIU.

Results

In our sample, the prevalence rate of PIU was 30.6%, and while internal LOC was a protective factor for PIU, its protective role was diluted when exposed to a peer environment with high PIU prevalence. Furthermore, indegree performed contrasting roles on PIU under various network conditions. It acted as a protective factor when exposed to a low prevalence of PIU in a peer environment; however, it became a risk factor when PIU peers were prevalent. Lastly, the protective efficacy of betweenness was activated when individuals had more than one PIU friend.

Discussion and conclusions

Further intervention studies focusing on individuals with a weak internal LOC are recommended during the lockdown. Additionally, interventions that consider the network structures carefully, may enhance the prevention of PIU.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Tao Luo, Lixia Qin, Limei Cheng, Sheng Wang, Zijun Zhu, Jiabing Xu, Haibo Chen, Qiaosheng Liu, Maorong Hu, Jianqin Tong, Wei Hao, Bo Wei, and Yanhui Liao

Abstract

Objective

Social media disorder (SMD) is an increasing problem, especially in adolescents. The lack of a consensual classification for SMD hinders the further development of the research field. The six components of Griffiths’ biopsychosocial model of addiction have been the most widely used criteria to assess and diagnosis SMD. The Bergen social media addiction scale (BSMAS) based on Griffiths’ six criteria is a widely used instrument to assess the symptoms and prevalence of SMD in populations. This study aims to: (1) determine the optimal cut-off point for the BSMAS to identify SMD among Chinese adolescents, and (2) evaluate the contribution of specific criteria to the diagnosis of SMD.

Method

Structured diagnostic interviews in a clinical sample (n = 252) were performed to determine the optimal clinical cut-off point for the BSMAS. The BSMAS was further used to investigate SMD in a community sample of 21,375 adolescents.

Results

The BSMAS score of 24 was determined as the best cut-off score based on the gold standards of clinical diagnosis. The estimated 12-month prevalence of SMD among Chinese adolescents was 3.5%. According to conditional inference trees analysis, the criteria “mood modification”, “conflict”, “withdrawal”, and “relapse” showed the higher predictive power for SMD diagnosis.

Conclusions

Results suggest that a BSMAS score of 24 is the optimal clinical cut-off score for future research that measure SMD and its impact on health among adolescents. Furthermore, criteria of “mood modification”, “conflict”, “withdrawal”, and “relapse” are the most relevant to the diagnosis of SMA in Chinese adolescents.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Elodie Hurel, Gaëlle Challet-Bouju, Marion Chirio-Espitalier, Malory Vincent, and Marie Grall-Bronnec

Abstract

Background

Social communication disorder (SCD) is a neurodevelopmental disorder that includes communication difficulties. Literature linking SCD and addictions is scarce, and there are only a few case reports regarding the co-occurrence of addiction and autism disorder spectrum, and only one of them addressed behavioural addictions.

Case presentation

We report MC’s case, who displayed an SCD and sexual addiction (SA). Clinical and neuropsychological evaluations suggested an alteration of social cognition, especially of affective theory of mind. This article also presents the adaptation made of the usual treatment.

Discussion

This case report illustrates the importance of social cognition abilities in the development and maintenance of behavioural addictions, and specifically SA. It also highlights the possible comorbidity of these two disorders and the possibility to work on social cognition as an alternate therapy in the treatment of behavioural addictions.

Conclusions

The co-occurrence of SCD and a behavioural addiction triggered clinical adaptations and implications that may affect a patient’s treatment presenting one of these disorders.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors: Federico Cavanna, Carla Pallavicini, Virginia Milano, Juan Cuiule, Rocco Di Tella, Pablo González, and Enzo Tagliazucchi

Abstract

Background and aims

The COVID-19 pandemic and its consequences represent a major challenge to the mental health and well-being of the general population. Building on previous work on the potential long-term benefits of psychedelics, we hypothesized that lifetime use of these drugs could be linked to better mental health indicators in the context of the ongoing pandemic.

Methods

Two anonymous online surveys were conducted between April and June 2020, including questions about lifetime experience with psychedelics and other psychoactive drugs, and psychometric scales designed to measure personality traits, anxiety, negative, and positive affect, well-being, and resilience. Principal component analysis was applied to divide the sample into groups of subjects based on their drug use reports.

Results

Five thousand six hundred eighteen participants (29.15 ± 0.12 years, 71.97% female) completed both surveys and met the inclusion criteria, with 32.43% of the sample reporting at least one use of a psychedelic drug. Preliminary analyses showed that certain psychedelics were linked to improved mental health indicators, while other psychoactive drugs exhibited the opposite behavior. Lifetime psychedelic use was linked to increased openness and decreased conscientiousness, and to higher scores of positive affect. The reported number of past psychedelic experiences predicted higher scores of the secondary personality trait beta factor, which has been interpreted as a measure of plasticity. No significant associations between lifetime use of psychedelics and indicators of impaired mental health were observed.

Conclusion

We did not find evidence of an association between lifetime use of psychedelics and poor mental health indicators. Conversely, experience with psychedelic drugs was linked to increased positive affect and to personality traits that favor resilience and stability in the light of the ongoing crisis.

Open access