Browse

You are looking at 91 - 100 of 13,624 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aim

Intracranial calcifications (ICs) occur when metals such as calcium or iron accumulate in blood vessels, glands or other structures related to the brain. They can be physiological or pathological. Currently, the most sensitive method for imaging IC is cranial computed tomography (CT). The aim of this retrospective study was to evaluate physiological ICs and the co-existence of them by CT.

Patients and methods

1,000 cranial CT scans of patients were retrospectively evaluated. Pineal calcification, choroid plexus calcification, habenular calcification, petroclinoid ligament calcification, basal ganglia calcification, falx cerebri and tentorium cerebelli calcification were evaluated and recorded.

Results

Of 1,000 patients, 65.7% had IC. The incidence of ICs in different sites were as follows: pineal calcification (37.7%), choroid plexus calcification (52.1%), habenular calcification (33.5%), petroclinoid calcification (21.8%), basal ganglia calcification (0.6%), falx cerebri calcification (6.2%) and tentorium cerebelli calcification (0.2%). The incidence and co-existence of calcifications were significantly higher in females than in males (P < 0.05). Pineal, choroid plexus, petroclinoid ligament calcifications were significantly higher in females than in males (P < 0.05). The incidence and co-existence of calcifications increased with age. Tentorium Cerebelli calcification did not differ significantly between age groups (P > 0.05).

Conclusions

ICs may be a common finding and encountered incidentally on CT scans which is gold standard to evaluate them. It is important to distinguish physiological calcifications from pathological ones, in the differentiation of pathological lesions with calcifications.

Open access

4–10 éves magyar gyermekek tápanyagbeviteli és tápláltsági állapotának felmérése

Nutrient intake and nutritional status of 4–10-year-old Hungarian children

Orvosi Hetilap
Authors:
Diána Sárga
,
Lajos Biró
,
Bernadett Kiss-Tóth
, and
Márta Veresné Bálint

Bevezetés és célkitűzés: A gyermekkori elhízás egyre növekvő tendenciát mutat világszerte, ami nagy népegészségügyi kihívást jelent. Ezért elengedhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek összefogása, a különféle egészségfejlesztő és -megőrző programok, a tápláltsági állapotra és táplálkozási szokásokra irányuló kutatások. Módszer: Reprezentatív vizsgálatot végeztünk hazai 4–10 éves gyerekek körében nem, kor, településméret, régió szerint. A vizsgálatban 733 értékelhető kérdőívet és 666 táplálkozási naplót dolgoztunk fel. A táplálkozási szokásokat háromnapos táplálkozási naplóval vizsgáltuk; a tápláltsági állapot meghatározásához minden gyermeknél testtömeg- és testmagasság-méréseket végeztünk. Az adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A túlsúly és az elhízás aránya 23% a felmért gyerekek körében. Az energiabevitel szignifikáns mértékben különbözik az egyes testtömegindex-csoportok között. A gyerekek körében túlzott a zsírbevitel (34,2 energia%), a telítettzsírsav-bevitel meghaladja az ajánlott 10 energia%-ot, kedvezőtlen az ómega-zsírsavak aránya, magas a koleszterinbevitel. A szénhidrátból származó energia átlaga jelentősen elmarad az ajánlott 57 energia%-tól. A hozzáadott cukorból származó energia átlaga 11 energia%, mely a gyerekek 52%-át érinti. Alacsony rostbevitelük (19,4 g/nap) hátterében többek között a kevés zöldség-gyümölcs (263 g/nap) és teljes értékű gabona fogyasztása áll. A mikrotápanyagok közül a nátriumbevitel meghaladja az ajánlott mennyiség közel 3–4-szeresét. A gyerekek 35%-ának kritikus határérték alatti a kalciumbevitele, aminek hátterében többek között a kedvezőtlen tej- és tejtermékfogyasztás (290 g/nap) áll. A D-vitamin-bevitel a gyerekek 98–100%-ánál alacsony volt. Következtetés: A hazai 4–10 éves gyerekek tápláltsági állapota és tápanyagbevitele kedvezőtlen, az európai gyerekek, serdülők, valamint a hazai felnőttek és gyerekek körében végzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan. Nagyon fontos az átfogó intervenció, a gyerekek és a felnőtt generáció edukációja az elhízás visszaszorítása érdekében. Orv Hetil. 2023; 164(14): 533–540.

Open access

Achalasia miatt végzett robotasszisztált laparoszkópos cardiomyotomia és fundoplicatio (Heller–Dor-műtét)

Robotic-assisted laparoscopic Heller–Dor’s cardiomyotomy and fundoplication for achalasia

Orvosi Hetilap
Authors:
András Papp
,
András Palkovics
,
Dóra_Lili Sindler
,
Csenge Papp
,
Péter Halvax
,
József Czimmer
,
Bálint Nagy
, and
András Vereczkei

Bevezetés: Az achalasia miatt végzett sebészeti beavatkozások eredményei jelentősen javultak a minimálisan invazív sebészet bevezetésével. A robotasszisztált Heller–Dor (RAHD)-műtét az utóbbi évek során kezd elterjedni, mivel olyan előnyöket biztosít a sebész számára, mint a háromdimenziós látás és a műtét alatti finommozgások még magasabb szintű kontrollja. Módszer: 2022. október 1. és december 31. között, Magyarországon először, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában 3 betegen (37 éves férfi és 55, illetve 72 éves nő) végeztünk achalasia miatt RAHD-műtétet a da Vinci Xi rendszer segítségével. Eredmények: Mindhárom esetben szövődménymentes RAHD-műtét történt, és a betegek a műtét után panaszmentessé váltak. A műtéti idő 198, 204 és 238 perc volt, mely magában foglalta a 23, 19 és 14 perces dokkolási időt. Az utolsó betegnél hiatus hernia is ismert volt, ezért egy időben ennek rekonstrukcióját is elvégeztük. Az első 2 beteget a műtétet követő negyedik, a hiatusrekonstrukción is átesett 3. beteget a műtét utáni 6. napon engedtük otthonába. Megbeszélés: Az utóbbi években egyre több vizsgálat ismert, mely a RAHD-cardiomyotomiával foglalkozik. Általánosságban azt a következtetést vonják le, hogy gyakorlott kézben ez könnyen elvégezhető műtét, mely nagyon alapos myotomiát biztosít mind a nyelőcső, mind a gyomor területén azáltal, hogy nagy nagyításban minden izomrost felismerhető, és ennek köszönhetően lényegesen kevesebb perforáció fordul elő a műtét során a laparoszkópos műtétekhez viszonyítva. Ugyanakkor az is ismert, hogy költségesebb beavatkozás, amelyet a tanulási időszak hosszabb műtéti ideje is tovább drágít. A nyálkahártya-sérülések és a következményes szövődmények elkerülése azonban ellensúlyozhatja hosszú távon ezeket a magasabb költségeket. Következtetés: A laparoszkópos cardiomyotomia az egyik olyan felső gastrointestinalis standard műtét, amelynél a robot haszna egyértelműen bizonyítható. Ezért azon helyeken, ahol a robotsebészeti rendszer hozzáférhető, javasolt ezt a beavatkozást azzal végezni. Orv Hetil. 2023; 164(14): 542–547.

Restricted access

Az alectinib és a tüdő kevert nagysejtes neuroendokrin carcinomája.

Egy sikeres eset bemutatása

Alectinib and mixed large cell neuroendocrine carcinoma of the lung.

Report of a successfully treated patient
Orvosi Hetilap
Authors:
Fanni Hegedűs
,
Farkas Sükösd
,
László Tiszlavicz
,
József Furák
,
Regina Pálföldi
,
Zsuzsanna Fejes
, and
Tamás Zombori

A kevert nagysejtes neuroendokrin carcinoma ritka, nem kissejtes morfológiájú tüdőrák, melynek kezelésére kevés kutatás fókuszál. Ezen esetek patogenezisében az anaplasticus lymphoma kináz (ALK) fúziós gén szerepe ritkaság, ugyanakkor a mutáció jelenléte esetén az ALK-inhibitorok ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumok helyett. Az 52 éves, tünetmentes nőnél rutin mellkasröntgenvizsgálat során térfoglaló folyamat merült fel, melyet a mellkasi komputertomográfiás vizsgálat megerősített. A tumort lobectomia révén eltávolították. A szövettani vizsgálat papillaris predomináns tüdő adenocarcinomát igazolt, melyet posztoperatív kemoterápia és besugárzás követett. 3 évvel később központi idegrendszeri tünetek miatt koponya képalkotó vizsgálat történt, melynek során áttét igazolódott. Az agyi metasztázisok eltávolításra kerültek. A szövettani vizsgálat nagysejtes neuroendokrin carcinoma áttétét igazolta. Az áttét és a kimetszett tüdőrészlet metszeteinek újbóli elemzése, illetve a molekuláris vizsgálat alapján ALK-transzlokált, kevert, nagysejtes neuroendokrin carcinomát kórisméztünk. Alectinib (Alecensa)-kezelés indult, melynek hatására az időközben megjelent májáttétek regressziót mutattak. A kontroll radiológiai vizsgálatok a kezelés kezdete óta eltelt 3 évben progressziót nem igazoltak. Az ALK-transzlokáció kimutatása, illetve az ALK-inhibitorok alkalmazásának kutatása elsősorban a tüdő adenocarcinomákra helyezi a hangsúlyt. Esetismertetésünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kevert, adenocarcinoma-komponenst is tartalmazó, neuroendokrin tumorok esetén is érdemes a ’driver’ mutációk vizsgálata, mivel a célzott kezelés eredményes alternatívát jelenthet. Orv Hetil. 2023; 164(14): 548–554.

Open access

Hálapénz után a magyar egészségügyben

Aftermath of ban on Hungarian medical doctors’ informal payment

Orvosi Hetilap
Author:
Péter Balázs

A 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról a Büntető törvénykönyvet módosítva tiltja az egészségügyi szolgáltatásért adott jogtalan előnyt vagy annak ígéretét. Másfelől az Egészségügyi törvény kiegészült az ellátás során elfogadható juttatásokra vonatkozó szabályokkal. Az orvosi közélet és a betegek a változásokat a hálapénz eltiltásaként fogadták. A hálapénz lényegében eltűnt, de az utóhatásaitól nehezebb lesz megszabadulni. A viszonyok rendezéséhez először tisztázni kell a szakdolgozók és a háziorvosok kvázihálapénzét, majd a szakorvosi paraszolvenciát (hálapénzt), amely perverz álmagánpraxisból származott a közfinanszírozott köztulajdonú ellátásban. Ez utóbbit csak a kétféle tulajdoni és finanszírozási forma radikális szétválasztásával lehetett megszüntetni. Minden további átalakítás kulcsa a járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátás, amely szakterülettől függően együtt (integrálva), eseti átjárással és külön-külön is művelhető. Szakmai, tulajdoni, pénzügyi és nem utolsósorban politikai alapon, a hálapénz utáni hazai viszonyaink között csak az a szakellátási rendszer lesz életképes, amely szektorsemleges módon az egészségpolitika, az orvosok és a betegek érdekeinek egyaránt megfelel. Orv Hetil. 2023; 164(14): 523–532.

Open access

Könyvismertetések

Book reviews

Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Langer
,
János Tomcsányi
, and
László Kiss
Restricted access

A Magas-Tátra szenvedélyes orvosa: Guhr Mihály (1873–1933)

The passionate doctor of the High Tatras: Mihály Guhr (1873–1933)

Orvosi Hetilap
Author:
László Kiss
Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Selma Pintarić
,
Zrinka Štritof
,
Vesna Mojčec Perko
,
Andrea Tumpa
,
Marija Cvetnić
, and
Lana Hadžić

Abstract

This study investigated the frequency of third-generation cephalosporin resistance in Klebsiella spp. isolated from animals in Croatia and the presence of bla CTX-M genes. A total of 711 enteric bacteria were isolated from clinical samples, and Klebsiella spp. isolates accounted for 6.9% (n = 49). Thirteen Klebsiella isolates (26.5%) were ESBL producers, nine isolates from the Klebsiella pneumoniae species complex (69.2%), and four (30.8%) Klebsiella oxytoca isolates. All carried the bla CTX-M-15 gene, and antimicrobial susceptibility testing revealed them as multidrug resistant. All were resistant to all tested cephalosporins, fluoroquinolones, aminoglycosides and aztreonam, 92.3% showed resistance to tetracycline, 84.6% to trimethoprim-sulfamethoxazole and 69.2% to nitrofurantoin. No isolate showed resistance to imipenem and meropenem. It can be concluded that ESBL-producing Klebsiella expressing the bla CTX-M gene are not rare among Klebsiella isolates from animals in Croatia.

Restricted access

Az idősödés során jellemző genetikai és epigenetikai változások és a gammopátiák progressziója •

A myeloma multiplex az öregedés egyik arca lehet?

Age-related genetic and epigenetic changes and the progression of gammopathies?

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
S. Veronika Urbán
,
László Lajos Kocsis
, and
Gábor Mikala

Ebben a munkában bemutatásra kerül, hogy a tünetes myeloma multiplex (MM) betegség fokozatos kialakulásának lépéseiben számos hasonló genetikai és epigenetikai változás érhető tetten, mint a klinikai diagnózissal nem bíró, tehát egészséges, vagyis sikeres öregedés során. Az életkorral járó változásokra részben mint oki tényezőkre is tekinthetünk a gammopátiák progressziójában, vagy tekinthetjük őket többé-kevésbé független, párhuzamos sejtszintű történéseknek, melyek gyorsíthatják az MM kifejlődését. Az átfedő jelenségek miatt arra a következtetésre juthatunk, hogy indokolt oki tényezőként gondolni az öregedésre a MM progressziója/transzformációja során, hozzátéve, hogy az öregedési folyamatokra különösen érzékenyek a memória B-sejtek. A sejtszintű öregedés folyamatainak figyelembevétele az MGUS–MM-átmenetben ugyanakkor jó magyarázatot ad a myeloma diagnózisakor észlelt nagyszámú párhuzamos daganatsejtes klón jelenlétére. A sejtszintű öregedés ellen ható kutatások követése a klinikusok és a betegek számára is ajánlott, mert bővülő ismereteink körültekintő alkalmazásai mindinkább beépülhetnek a megelőzésbe, a progresszió lassításába, sőt akár a terápia részévé válhatnak.

Restricted access

A CAR-T-kezelések az utóbbi tíz évben berobbantak a malignus hematológiai betegek kezelésébe. Eddig nem kezelhető betegek ismét esélyt kapnak a túlélésre és akár gyógyulásra is. Jelenleg klinikai alkalmazásban a 2. generációs autológ CAR-T-kezelések vannak. A tisagenlecleucel első klinikai alkalmazása 2012-ben történt, azóta robbanásszerűen megnőtt az elérhető szerek palettája. Ma már a tisa-cel, liso-cel, axi-cel, KTE-X19, cilta-cel, ide-cel alkalmazható különböző betegségekben, mint az acut limfoblasztos leukémia, diffúz nagy B-sejtes limfóma, myeloma multiplex, köpenysejtes limfóma, follikuláris limfóma, krónikus limfocitás leukémia. Az összefoglalóban a szerző ismerteti a CAR-T-sejtes kezelés alapjait, és röviden bemutatja az egyes kezelések klinikai alkalmazhatóságát megalapozó vizsgálatokat.

Open access