Browse
Az antropometriai paraméterek szerepe a cadaveren végzett percutan tracheostomás módszerekben
Role of anthropometric parameters in percutaneous tracheostomies performed on cadavers
Bevezetés és célkitűzés: A tartós gépi lélegeztetésre szoruló betegeknél tracheostoma képzése javasolt, mely számos sebészi és percutan módszerrel történhet. Vizsgálatunk során három különböző percutan dilatatiós tracheostomás technikát alkalmaztunk. Célunk volt a megfelelő magasságban behelyezett légcsőkanüllel összefüggő antropometriai paraméterek azonosítása. Anyag és módszerek: Randomizált, kontrollált obszervációs cadavervizsgálatunk során 118 esetet vizsgáltunk. A tracheostomás technikák közül a Griggs-technikát (n = 37), az Élő szerint módosított Griggs-technikát (n = 45) és a Ciaglia szerinti Blue Rhino folyamatos tágítást (n = 36) alkalmaztuk. Megmértük a cadaverek nyakkörfogatát, jugulomentalis távolságát és felkarkörfogatát. Megvizsgáltuk ezek összefüggését a tracheostomás kanül helyzetével. Eredmények: A felkarkörfogat és a nem megfelelő magasságban (a 4. tracheaporc alatt) behelyezett kanülpozíció között találtunk szignifikáns összefüggést (p = 0,0287). Ideális vágópontnak a 30 cm-es felkarkörfogatot határoztuk meg (szenzitivitás: 63,63%, specificitás: 60,22%). Következtetés: Percutan tracheostoma tervezésekor fontos az antropometriai paraméterek mérése. 30 cm vagy annál nagyobb felkarkörfogat esetén egyéb vizsgálómódszer és/vagy fül-orr-gégészeti konzultáció javasolt. Orv Hetil. 2023; 164(16): 630–635.
Az urachuscarcinoma aktuális diagnosztikai és kezelési lehetőségei
Current diagnostic and treatment strategies for urachal cancer
Az urachuscarcinoma ritka malignus betegség, mely bár nem tekinthető szoros értelemben vett urológiai daganatnak, leggyakoribb tünete, a vérvizelés miatt általában urológiai intézményekben fedezik fel. Diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos adataink elsősorban esettanulmányokból származnak, prospektív klinikai vizsgálatok eredményei nem állnak rendelkezésre. Ebből adódóan szakmai irányelvek sem fogalmazódtak meg, ezek hiányában pedig az urachuscarcinomás betegek kezelése komoly kihívást jelent, és többnyire változatos egyéni döntéseken alapul. A jelen áttekintő közleményben összefoglaljuk a betegség előfordulásával, diagnosztikájával, prognózisával, valamint lokális és szisztémás kezelésével kapcsolatos aktuális ismereteket, és ezek alapján próbálunk meg a klinikai gyakorlatban is használható következtetéseket levonni. Végül kiemelünk néhány újabb kezelési stratégiát, mely a jövőben potenciálisan javíthatja az urachuscarcinomás betegek túlélését és életminőségét. Orv Hetil. 2023; 164(16): 602–609.
Cerebralis paresisben szenvedő gyermekek egészségindexe
Hungarian adaptation of the Caregiver Priorities and Child Health Index of Life with Disabilities questionnaire
Bevezetés: A Caregiver Priorities and Child Health Index of Life with Disabilities (CPCHILD-) kérdőív a sérült gyermekek egészségi állapotának és jóllétének felmérésére alkalmazott eszköz, amely a gondozók szemszögéből értékeli a gyermekek életminőségét. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a Gondozói prioritások és fogyatékossággal élő gyermekek egészségindexének magyar nyelvre történő fordítása, kulturális adaptálása és a magyarországi cerebralis paresises betegcsoporton való alkalmazhatóságának vizsgálata (validálása), továbbá annak megítélése, hogy alkalmas-e a kérdőív a sérült gyermekeket nevelő szülők gondozói attitűdjeinek gyors felmérésére is. Módszer: A kérdőívet a Beaton-féle irányelvek szerint fordítottuk. A magyar nyelvű kérdőív megbízhatóságát az ismételhetőséggel, a megítélők közötti megbízhatósággal és a belső konzisztencia tesztelésével vizsgáltuk, korrelációs együtthatót (ICC) és Cronbach-alfa mutatót számoltunk. A kérdőív érvényességét a látszatérvényességgel és a kritériumcsoport-érvényességgel mértük. A szülői attitűdök vizsgálata során a betegeket járóképes és nem járóképes csoportokba osztottuk, és összefüggéseket kerestünk a kérdőív 7. részében szereplő 36 életminőségi kérdésre adott válaszokkal. Eredmények: Az ismételhetőség vizsgálatakor az ICC 0,96 (95% CI: 0,88–0,98) értékű volt, a Cronbach-alfa az 5. domén kivételével (0,67) meghaladta a 0,70-es minimális küszöböt (0,74–0,97). A megítélői megbízhatóság vizsgálatakor az ICC 0,87 (95% CI 0,70–0,94) eredményt adott. A látszatérvényesség minden kérdésre megvizsgálva meghaladta a 2,0 küszöbértéket (átlag: 3,4 ± 1,34; tartomány: 2,6–4,5). A kritériumcsoport-validitásnál szignifikáns különbséget találtunk a járóképes és a nem járóképes csoportok CPCHILD-pontszámai között. A gondozói attitűdök vizsgálata során különbözött a járóképes és a nem járóképes ICP-s gyermekek szüleinek véleménye az ülő helyzet életminőségben betöltött szerepének fontosságáról (2,89 ± 1,28 vs. 3,51 ± 0,82; p<0,01). Következtetés: Bemutatott munkánk kapcsán általánosan elérhetővé vált magyar nyelven is a CPCHILD-kérdőív, amelynek validitását is igazoltuk. Az az eredményünk, hogy az ülésre és az ülő helyzetben végzett tevékenységekre vonatkozó kérdésekre adott válaszok különbséget mutattak a járóképes és a nem járóképes betegcsoportok között, azt mutatja, hogy a nagymotoros funkciók alapján a IV., V. GMFCS-csoportba tartozó betegek szülei fontosabbnak vélik az ülés képességének meglétét, mint az I., II., III. GMFCS-kategóriába tartozókéi. Eredményeink továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy a CPCHILD-kérdőív használatával nemcsak a gyermekek jólléte, általános egészsége, hanem a szülői attitűdök is megismerhetők, ami tovább segítheti a gyermekek rehabilitációs folyamata során az elvárások és a lehetőségek közötti összhang kialakítását. Orv Hetil. 2023; 164(16): 610–617.
Klinikai neuropszichológiai tesztek magyarországi normatív adatai II.
Globális kognitív működést, prospektív és retrospektív emlékezetet és verbális tanulási készséget mérő vizsgálóeljárások
Normative data on clinical neuropsychological tests in Hungary II.
Neurocognitive testing procedures measuring global cognitive functioning, prospective and retrospective memory and verbal learning
Bevezetés: A klinikai neuropszichológia bázisát az objektív, standardizált mérőeszközök használata adja. Számos korszerű, nemzetközileg elterjedt mérőeszköz a memória és a tanulás vizsgálatára azonban nem rendelkezik hazai normatív adatokkal, melyek leírása a kulturális és nyelvi különbségekből adódóan kiemelt jelentőségű. Célkitűzés: Tanulmányunk célja magyar reprezentatív mintán normatív adatok meghatározása – demográfiai változók függvényében –, végrehajtó funkciókat, emlékezeti működést és verbális tanulást vizsgáló neuropszichológiai tesztek kapcsán. Módszer: Életkorra, nemre és iskolázottságra reprezentatív hazai felnőttmintán felvételre került a Rey Auditív-Verbális Tanulási Teszt (RAVLT), a Prospektív és Retrospektív Emlékezeti Kérdőív (PRMQ) és a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA). Eredmények: A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jobb teljesítményt nyújtottak a PRMQ, MoCA és RAVLT teszteken. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők rizikócsoportot képeztek a gyengébb verbális tanulási készségek és végrehajtó funkciók alakulásában, valamint több emlékezeti hibát vétettek. Az életkor mentén a PRMQ esetén nem találtunk jelentős különbséget, a MoCA és RAVLT teszteken azonban az életkor előrehaladtával teljesítménycsökkenést azonosítottunk. Nemi különbség a RAVLT-n mutatkozott: az azonnali és a késleltetett felidézés során is jobb teljesítményt nyújtottak a nők. Következtetés: Ajánlott az alkalmazott neuropszichológiai tesztek használata, a klinikai gyakorlatban és a tudományos kutatásban egyaránt, amihez a jelen tanulmányban bemutatott normatív adatbázis értékes összehasonlítási alapot adhat, ezáltal elősegítve a neurokognitív területeken mutatkozó elmaradások minél korábbi és pontosabb azonosítását. Orv Hetil. 2023; 164(16): 618–629.
Történelmi jelentőségű járványok Magyarországon I.
1831 – a felvidéki koleralázadás szépirodalmi visszhangja
Epidemics of historical importance in Hungary I.
1831 – the literary reflection of the cholera rebellion in Upper Hungary
Abstract
Background and aims
Although numerous cultures have used psychoactive substances for spiritual, or entheogenic, purposes, little is known about contemporary entheogenic spirituality, particularly outside of the few traditions that retain sacramental drug use practices.
Method
To better conceptualize contemporary patterns of entheogenic drug use, an international, online study of entheogenic drug users was conducted (n = 684). Hierarchical regression analysis was used to explore entheogenic drug use in relation to measures of spiritual seeking (importance of spirituality in life, mediation practice, openness to experience), self-transcendent experiences (awe-proneness, mystical experiences), psychological well-being (psychological distress, subjective and eudaimonic well-being), and psychospiritual development (quiet ego, self-transcendence/wisdom, and spiritual development). ANOVA was used to compare entheogenic drug users with non-entheogenic drug users and non-drug users to assess differences across these psychospiritual variables.
Results
Of the 12 drug categories assessed, the classic psychedelics were most commonly used as entheogens. Entheogenic classic psychedelic use was associated with all of the assessed psychospiritual variables; entheogenic classic psychedelic users showed higher levels of spiritual seeking, self-transcendence, psychological well-being, and psychospiritual development compared to non-entheogenic classic psychedelic users and non-users.
Conclusion
Entheogenic spirituality may be conceptualized as a practice of spiritual seeking or implicit mysticism–the quest for self-transcendence and personal growth.
Az Orvosi Hetilap szerepe a vérátömlesztés kezdeteinél a történelmi Magyarország területén (1860–1876)
The role of Hungarian Weekly Medical Journal at the beginning of transfusion in historical Hungary (1860–1876)
Klinikai neuropszichológiai tesztek magyarországi normatív adatai I.
Végrehajtó funkciókat és nonverbális fluenciát mérő neurokognitív vizsgálóeljárások
Normative data on clinical neuropsychological tests in Hungary I.
Neurocognitive testing procedures measuring executive functions and non-verbal fluency
Bevezetés: A végrehajtó funkciók közé azon kognitív folyamatok tartoznak, amelyek képessé teszik a személyt a mindennapjai során a célirányos viselkedés fenntartására, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, valamint feladathelyzetekben kontrollálják és koordinálják a viselkedést. A végrehajtó funkciók felmérésére számos diagnosztikai eszközt alkalmaznak már széles körben, de ezek kiértékelését megnehezítette a magyar normatív adatok hiánya. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a magyar normatív adatok feltérképezése és a nem, az életkor és az iskolázottság hatásának megállapítása volt három gyakran használt, a végrehajtó funkciókat mérő teszt bevonásával. Módszer: Korra, nemre és iskolázottságra reprezentatív hazai mintán (316 fő: 175 nő, 141 férfi) felvételre került a Viktória Stroop Teszt, az Öt-Pont Teszt és a Trail Making Teszt. Eredmények: A teszteken nyújtott teljesítmény az idősebbek körében gyengébb volt, míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők magasabb pontszámokat értek el. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a nem és a teszteken nyújtott teljesítmény között. A tesztek között szignifikáns korrelációt figyeltünk meg. Következtetés: A vizsgálatban használt tesztek értékesek lehetnek a klinikai gyakorlat és kutatás számára. Az általunk bemutatott normatív adatbázis értékes összehasonlítási alapot képez a végrehajtó funkciók és a kognitív funkciók romlásának vizsgálatában. Orv Hetil. 2023; 164(15): 577–585.
