Browse
A felnőtt emelt szintű újraélesztés és a postresuscitatiós ellátás újdonságai
The novelties of adult advanced life support and post-resuscitation therapy
Az emelt szintű újraélesztés és a postresuscitatiós ellátás együttesen képezik a túlélési lánc negyedik láncszemét, így a keringésmegállás és az újraélesztés egyik kimeneteli meghatározói. Az emelt szintű újraélesztés azon beavatkozások összessége, melyek kivitelezése magasabb szintű eszközöket és speciális szaktudást igényel. Emelt szintű újraélesztés során is nélkülözhetetlen a folyamatos, minőségi mellkaskompresszió, valamint – amennyiben indokolt – a korai defibrilláció. Kiemelten fontos ezenkívül a keringésmegállás okának tisztázása és kezelése, melyben az ágy melletti ultrahangvizsgálat jelentős szerepet kap. Az emelt szintű újraélesztés legfontosabb elemei továbbá az emelt szintű légútbiztosítás és kapnográfia alkalmazása, vénás (vagy intraossealis) út mielőbbi biztosítása, valamint gyógyszerek – elsősorban adrenalin és sokkolandó ritmus esetén amiodaron – adagolása. A konvencionális terápiarefrakter állapotokban az extracorporalis keringés alkalmazásának mérlegelése szükséges. A spontán keringés visszatérését követően az oxigénhiányos állapotra érzékeny szervek, különösen az agy és a szív védelme áll előtérben, a keringésmegállás kiváltó okának további tisztázása és kezelése mellett. Ennek érdekében a normoxiára, normocapniára, normotoniára és normoglykaemiára való törekvés, valamint a célorientált hőmérséklet-terápia áll az ellátás középpontjában. Orv Hetil. 2023; 164(12): 454–462.
A közlemény célja az Európai Újraélesztési Tanács (ERC) 2021. évi új ajánlásának összefoglalása a gyermekek újraélesztéséről. Gyermekkorban a leggyakrabban légzési vagy keringési elégtelenség esetén a kompenzációs mechanizmusok kimerülése vezet keringésmegálláshoz. A kritikus állapotú gyerek felismerése és ellátása a megelőzés legfontosabb eleme. Az ABCDE-séma segítségével az életet veszélyeztető eltérések azonosíthatók, és egyszerű eljárásokkal (ballonos-maszkos lélegeztetés, intraossealis kanülálás, folyadékbolus stb.) megkezdhető a rendezésük. Fontos új ajánlások: 4 kezes ballonos-maszkos lélegeztetés, oxigénterápia esetén a 94–98%-os célszaturáció és a 10 ml/kg-os folyadékbolus. Gyermekek alapszintű újraélesztése során a normális légzés hiánya és 5 kezdeti befúvás után életjelek hiányában azonnal megkezdjük a mellkaskompressziót, melyet csecsemők esetében elsősorban körbeöleléses technikával végzünk. Az ajánlott frekvencia 100–120/perc, a kompresszió és a lélegeztetés aránya 15 : 2. Gyermekek emelt szintű újraélesztése csapatmunka. Az algoritmus váza nem változott, továbbra is a legfontosabb a minőségi mellkaskompresszió. Kiemelt hangsúlyt kapott a potenciális reverzibilis okok (4H-4T) felismerése és kezelése, a fókuszált ultrahangvizsgálat szerepe. Újdonságok: ballonos-maszkos lélegeztetés esetén a 4 kezes technika ajánlása, endotrachealis intubálás után folyamatos mellkaskompresszió esetén az életkorfüggő lélegeztetési frekvencia. A gyógyszerelésben nincs változás, az adrenalin újraélesztés alatt a leggyorsabban intraossealis úton adandó. A spontán keringés visszatérése utáni ellátás döntően befolyásolja a neurológiai kimenetelt. A betegellátás ekkor ismét az ABCDE-sémán alapul. Fontos célok: normoxia, normacapnia biztosítása, hipotenzió, hypoglykaemia, a láz elkerülése és célzott hőmérséklet-menedzsment alkalmazása. Orv Hetil. 2023; 164(12): 463–473.
Kórházon belüli keringésmegállás és alapszintű újraélesztés
In-hospital cardiac arrest and basic life support
A kórházon belüli keringésmegállás túlélési esélye még mindig csak 15–34% körüli. A kórházi személyzet elengedhetetlen feladata, hogy a betegek vitális paramétereinek monitorozásával a beteg állapotának romló trendjét észleljék, és megfelelő beavatkozásokkal a keringésmegállást megelőzzék. A betegek állapotának rosszabbodására utaló jelek, tünetek (például légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, oxigénszaturáció, tudat stb. változása) összegzéséből képzett pontrendszereknek és azok protokollokban megfogalmazott változatának használata segíthet abban, hogy a „periarrest” állapotú betegek időben felismerhetők legyenek. Ha azonban a keringésmegállás mégis bekövetkezik, a kórházon belüli reanimáció szabályait követve, csapatmunkában dolgozva az ellátószemélyzetnek képesnek kell lennie a jó minőségű mellkasi kompressziók és a korai defibrillálás biztosítására. Ehhez rendszeres képzésre, megfelelő infrastruktúrára, valamint rendszerszintű csapatmunkára van szükség. A jelen összefoglaló röviden bemutatja a kórházi újraélesztés kezdeti szakaszának kihívásait és annak integrálását a kórházon belüli sürgősségi ellátás komplex rendszerébe. Orv Hetil. 2023; 164(12): 449–453.
A kórházon kívüli felnőtt alapszintű újraélesztés új irányelvei és a laikusok bevonásának kérdései
Out-of-hospital adult basic life support: new guidelines and the involvement of bystanders
A kórházon kívüli váratlan keringésmegállások túlélési aránya egész Európában alacsony. Az utóbbi évtizedben fény derült arra, hogy a túlélés javításának legfőbb kulcsa a keringésmegállás pillanatában jelen lévő laikusok bevonása az ellátásba. A laikus segélynyújtók a korai felismerésen és a korai mellkaskompresszión túl a korai defibrillálás elvégzésébe is bevonhatók. A felnőttek alapszintű újraélesztése egyszerű és könnyen elsajátítható készségek sorozatából áll, amely akár kisiskoláskortól tanítható. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy éles helyzetben az újraélesztés megkezdését a készségek felejtése mellett a nem technikai készségek – például helyzetfelismerés, gyors döntéshozatal, kommunikáció – hiánya és emocionális tényezők is erősen befolyásolják. Ennek felismerése és a technikai vívmányok használata új szemléletet hozott mind az oktatásban, mind az ismeretek gyakorlatba való átültetése terén. A jelen összefoglaló a kórházon kívüli felnőtt alapszintű újraélesztés aktuális szakmai irányelvét és az újraélesztés oktatásával kapcsolatos szakmai újdonságokat (ezen belül a nem technikai készségek jelentőségét) tekinti át, kitérve a COVID–19-járvány hatására is. Röviden bemutatjuk a laikus segélynyújtók bevonásának támogatására kifejlesztett Szív City alkalmazást. Orv Hetil. 2023; 164(12): 443–448.
Újszülöttek újraélesztésének alapjai és újdonságai
Basics and novelties of neonatal resuscitation
A jelen ajánlás az Európai Újraélesztési Tanács (ERC) által kiadott legújabb, újszülött-újraélesztési irányelvek összefoglalása, mely azonban figyelembe veszi az Amerikai Szív Társaság (AHA) által kiadott irányelveknek, valamint az ezek alapjául szolgáló Nemzetközi Resuscitatiós Kapcsolattartó Bizottság (ILCOR) tudományos konszenzuson alapuló ellátási javaslatainak (CoSTR) a megállapításait is. Az újszülöttellátás célja a cardiorespiratoricus adaptáció elősegítése. Az újszülöttek élesztéséhez minden szülés előtt biztosítani kell a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. A megszületés után gondoskodni kell a lehűlés megakadályozásáról, és ha lehetséges, biztosítani kell a késői köldökellátást. Mérjük fel az újszülött állapotát, és ha lehet, tegyük az újszülöttet bőr-bőr kontaktusban az édesanyára. Ha azonban szükség van a légzés, esetleg a szívműködés támogatására, helyezzük az újszülöttet sugárzó hőforrás alá, és nyissuk meg a légutakat. Az élesztés lépéseiről a légzés, a szívfrekvencia és az oxigenizáció vizsgálata alapján döntünk. Ha az újszülött nem lélegzik, vagy szívfrekvenciája alacsony, el kell kezdeni a pozitív nyomású lélegeztetést. Ellenőrizni kell a lélegeztetés hatékonyságát, és szükség esetén korrigálni kell a hibákat. Ha a hatásos lélegeztetés ellenére a szívfrekvencia <60/perc, el kell kezdeni a mellkaskompressziót, ritkán gyógyszerek adására is szükség lehet. Sikeres resuscitatiót követően kezdjünk postresuscitatiós ellátást, sikertelen resuscitatio esetén pedig mérlegelhető az ellátás befejezése. Orv Hetil. 2023; 164(12): 474–480.
Abstract
The present paper provides an overview of the possible risks, harms, and challenges that might arise with the development of the esports field and pose a threat to professional esports players, spectators, bettors and videogame players, including underage players. These include physical and mental health issues, gambling and gambling-like elements associated with videogames and esports, the challenges arising from pursuing a career in esports, the unique difficulties women face, and a need for supporting professional esports players. It briefly discusses possible responses and suggestions regarding how to address and mitigate these negative consequences. It emphasizes the need for cooperation and collaboration between various stakeholders: researchers, policymakers, regulators, the gaming industry, esports organizations, healthcare and treatment providers, educational institutes and the need for further evidence-based information.
Abstract
Background and aims
Negative/positive urgency (NU/PU) refers to the proneness to act rashly under negative/positive emotions. These traits are proxies to generalized emotion dysregulation, and are well-established predictors of gambling-related problems. We aimed to replicate a previous work (Quintero et al., 2020) showing NU to be related to faulty extinction of conditioned stimuli in an emotional conditioning task, to extend these findings to PU, and to clarify the role of urgency in the development of gambling-related craving and problems.
Methods
81 gamblers performed an acquisition-extinction task in which neutral, disgusting, erotic and gambling-related images were used as unconditioned stimuli (US), and color patches as conditioned stimuli (CS). Trial-by-trial predictive responses were analyzed using generalized linear mixed-effects models (GLME).
Results
PU was more strongly related than NU to craving and severity of gambling problems. PU did not influence acquisition in the associative task, whereas NU slightly slowed it. Extinction was hampered in individuals with high PU, and a follow-up analysis showed this effect to depend on relative preference for skill-based and casino games.
Discussion and conclusions
Results suggest that resistance to extinction of emotionally conditioned cues is a sign of malfunctioning emotion regulation in problematic gambling. In our work, the key effect was driven by PU (instead of NU), and gambling craving and symptoms were also more closely predicted by it. Future research should compare the involvement of PU and NU in emotion regulation and gambling problems, for gamblers with preference for different gambling modalities (e.g., pure chance vs skill games).
Abstract
The literature on fusidic acid resistant Staphylococcus aureus strains is scarce in Iran, although the emergence of these strains in health care settings is increasing. This descriptive cross-sectional study was conducted on 68 fusidic acid resistant S. aureus strains to learn about the molecular characteristics and antimicrobial resistance of strains isolated from hospitalized patients. In the present study, the prevalence of resistance to fusidic acid in S. aureus isolates was 15.1%. Fusidic acid resistance determinative factors (fusB, fusC and fusD) were identified by multiplex PCR assay. To detect the existence of fusA and fusE determinants and their mutation status, amplifications and sequencing were performed. Molecular characterization of fusidic acid resistant isolates was investigated by SCCmec and spa typing methods. All strains were MRSA and multi drug resistant. Two (2.9%) and 31 (45.6%) isolates were resistant to vancomycin and mupirocin respectively. The SCCmec type IV was highly prevalent representing 50% followed by types III (51.5%), and SCCmec types II (13.2%). fusB, was the most predominant acquired gene (66.2%) followed by fusC (19.1%), and fusA (14.7%). The mutations in fusA were present in 10 isolates with 5 (50%) having L461K mutation showing fusidic acid MIC values of ≥256 μg ml−1 followed by H457Y (40%), and H457Q (10%) showing fusidic acid MIC values of 128 and 64 μg ml−1 respectively. Isolates were allocated to ten particular t030 (22.1%), t037 (14.6%), t408 (11.8%), t064 (11.8%), t008 (10.3%), t002 (8.8%), t005 (5.9%), t790 (5.9%), t318 (4.4%), and t018 (4.4%) spa types. fusA positive isolates were assigned to particular spa types t002 (60%), and t005 (40%). There may be be a spreading of fusidic acid resistance among MRSA, creating worrying public concern. This research notes the importance of adequate data of local prevalence of FA-resistant MRSA in Iran for taking appropriate measures to treat, control and reduce the incidence of these isolates.
Abstract
Background and aims
It has been argued that it is important to consider underlying mechanisms of mental health problems. Previous studies have shown that executive deficits, delay aversion, and emotion dysregulation are related to Internet Gaming Disorder (IGD) and Social Media Disorder (SMD). However, the present study is the first to investigate whether these neuropsychological deficits show additive effects or if they interact. The present study also investigated whether these deficits mediate the association between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Methods
The study involved 995 university students who completed a survey measuring IGD/SMD symptom severity, neuropsychological functions, and psychosocial outcomes. Both dimensional and categorical analyses were used to assess the associations between neuropsychological functions and IGD/SMD. Simple and multiple mediation analyses were conducted to examine if neuropsychological functioning mediates the association between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Results
All neuropsychological functions were significantly associated with both IGD and SMD symptom severity. However, only inhibition and emotion regulation, as well as delay aversion for SMD, remained significant when controlling for the overlap between different functions. Associations were significantly stronger for men compared to women for IGD. In the categorical analyses, individuals with IGD/SMD were more likely to have neuropsychological deficits (odds ratios between 3.33 and 8.81). Finally, all neuropsychological functions, except inhibition, were significant mediators in the link between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Discussion and conclusions
These results shed light on the neuropsychological underpinnings of IGD/SMD, which can be used to identify more homogenous subgroups and provide more individualized treatment options.
Abstract
Background and aims
Compulsive sexual behavior disorder (CSBD) has been included as an impulse control disorder in the International Classification of Diseases (ICD-11). However, the neurobiological mechanisms underlying CSBD remain largely unknown, and given previous indications of addiction-like mechanisms at play, the aim of the present study was to investigate if CSBD is associated with structural brain differences in regions involved in reward processing.
Methods
We analyzed structural MRI data of 22 male CSBD patients (mean = 38.7 years, SD = 11.7) and 20 matched healthy controls (HC; mean = 37.6 years, SD = 8.5). Main outcome measures were regional cortical thickness and surface area. We also tested for case-control differences in subcortical structures and the effects of demographic and clinical variables, such as CSBD symptom severity, on neuroimaging outcomes. Moreover, we explored case-control differences in regions outside our hypothesis including white matter.
Results
CSBD patients had significantly lower cortical surface area in right posterior cingulate cortex than HC. We found negative correlations between right posterior cingulate area and CSBD symptoms scores. There were no group differences in subcortical volume.
Conclusions
Our findings suggest that CSBD is associated with structural brain differences, which contributes to a better understanding of CSBD and encourages further clarifications of the neurobiological mechanisms underlying the disorder.
