Browse

You are looking at 11 - 20 of 13,434 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Arash Abednezhad
,
Bita Bakhshi
,
Nastaran Asghari Moghadam
,
Nima Faraji
,
Elahe Derakhshan-Nezhad
, and
Hajar Mohammadi Barzelighi

Abstract

Infections caused by multidrug resistant (MDR) Pseudomonas aeruginosa isolates in burn patients restrict therapeutic strategies. The current study aimed to analyze antibiotic resistance genes and multilocus sequence typing (MLST) of P. aeruginosa strains isolated from burn patients in Shahid Motahari hospital in Tehran, Iran.

Altogether 63 P. aeruginosa isolates were characterized in this study. Antibiotic susceptibility testing was performed by disc diffusion method. PCR was performed to determine the frequency of resistance genes. The expression rates of mexB, mexY genes were evaluated by Real-Time PCR. Genotyping of isolates was performed by MLST analysis. All isolates were MDR in this study. The highest resistance was detected against gentamicin, tobramycin, and cefoxitin (100%), while all isolates were susceptible to colistin. Altogether 14 resistance profiles were determined, and profile 1 included more than 50% of the isolates with the highest resistance. In this study bla ampC, bla VIM-2, bla OXA-10, and aac(6′)-Ib resistance genes were detected in all isolates. The expression levels of mexB and mexY genes were upregulated in 66.6 and 88.8% of MDR isolates, respectively. Overexpression of both genes was detected in 55.5% of the isolates.

MLST analysis revealed five sequence types (STs), including ST235, ST664, ST532, ST2637, and ST230, which showed a significant relationship with antibiotic resistance profiles. The present study indicates an increase in antibiotic resistance against different antibiotic families among P. aeruginosa isolates. We describe the circulation of globally distributed STs among hospitalized patients, and we report ST235 as the most common MDR clone in our study.

Restricted access

Colorectalis adenocarcinoma implantációs áttéte végbélsipolyban

Implantation metastasis of colorectal adenocarcinoma in an anal fistula

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Barcsák
,
Anna Szilágyi
,
Róbert Jaskó
,
Mikolt Szigeti
, and
Áron Altorjay

Esetbemutatásunkban a colorectalis adenocarcinoma áttétképzésének egy ritka formáját, tumorsejtek intraluminalis szóródása és implantációja révén kialakuló metasztázisát ismertetjük. 43 éves férfi betegünk anamnézisében periproctalis tályog miatt más intézetben feltárás, majd a tályog helyén kialakult analis sipoly miatt fistulotomia szerepelt. Néhány hónappal később a műtéti területen vérzékeny szövetszaporulat jelent meg, a szövettan adenocarcinomát igazolt. Az elvégzett kolonoszkópia során a colon sigmoideum területén szűkítő szövetszaporulatot találtak. Laparoszkópos rectosigmoidealis reszekciót és per anum tumorexcisiót végeztünk. A részletes szövettani feldolgozás az eltávolított bélszakaszban, illetve a per anum kimetszésben mucinosus adenocarcinomát igazolt. Esetünkben az analis sipoly helyén kialakult szinkrón tumor hátterében implantációs mechanizmus valószínűsíthető. Az ilyen implantációs metasztázis irodalmi ritkaságnak számít, csupán néhány eset közlése történt meg ez idáig a nemzetközi irodalomban. Magyarországról közölt hasonló esetről nincs tudomásunk. Orv Hetil. 2023; 164(3): 110–113.

Open access

A cukorbetegség szövődményeinek összefüggése a depressziós és szorongásos tünetekkel

The association between diabetes complications and symptoms of depression and anxiety

Orvosi Hetilap
Authors:
Csenge Hargittay
,
Krisztián Vörös
,
Ajándék Eőry
,
Bernadett Márkus
,
Georgina Szabó
,
Zoltán Rihmer
,
Xénia Gonda
, and
Péter Torzsa

Bevezetés: A diabetes és a depresszió együttes fennállása esetén a kétirányú kapcsolatból adódóan jelentős a betegségteher. A depresszióval szövődött cukorbetegség esetén nagyobb arányban fordulnak elő komplikációk. Bár a szövődmények életminőséget rontó hatása jól ismert, depressziós tüneteket fokozó hatásuk vitatott. Célkitűzés: Keresztmetszeti vizsgálatunkat háziorvosi praxisokban, 2-es típusú cukorbetegek körében végeztük, és arra kerestünk választ, hogy van-e összefüggés a diabetes szövődményei és a depressziós, illetve szorongásos tünetek fennállása között. Módszer: Felvettük a szociodemográfiai, antropometriai és anamnesztikus adatokat, rögzítettük a laborparamétereket. A depressziós tünetegyüttes becslésére a 21 kérdéses Beck Depresszió Kérdőívet (BDI), a szorongás súlyosságának meghatározására a Hamilton Szorongás Skálát (HAM-A) alkalmaztuk. Az adatrögzítést 2018. szeptember és 2020. február között végeztük. Eredmények: A vizsgálatban 338 beteg vett részt, az átlagéletkor 63,98 ± 11,51 év (± SD) volt, 61,2%-uk volt nő. Szignifikáns összefüggést találtunk a szövődmények jelenléte és a magasabb életkor, a kevesebb fizikai aktivitás, a magasabb testtömegindex, az inzulinterápia, az emelkedett HbA1c-érték, a rosszabb vesefunkciós paraméterek, a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek között. Többváltozós analízissel a BDI- és a HAM-A-pontszám független meghatározójának egyes demográfiai jellemzők mellett (női nem, alacsonyabb végzettség, fővároson kívüli lakóhely) a szövődmények fennállása bizonyult. Következtetés: Vizsgálatunk alapján szövődmények jelenléte esetén gyakoribbak és súlyosabbak a depressziós és a szorongásos tünetek. A hangulatzavaroknak a cukorbetegek körében javasolt szűrése és kezelése különösen szövődmények fennállása esetén indokolt. Orv Hetil. 2023; 164(3): 79–87.

Open access

Férfi fizikai dolgozók testösszetételének jellemzői: középpontban az életkor

Body compositions characteristic in male manual workers: age as a central factor

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakály
,
Zsófia Pápai
,
Zsuzsanna Liszkai
,
József Bognár
, and
Csaba András Dézsi

Bevezetés: A hazai morbiditási és mortalitási statisztikák szerint a megbetegedési struktúrában átrendeződés mutatkozik. Napjainkra azok a betegségek lettek egyre gyakoribbak, amelyek kialakulásában az életmód szerepe jelentős. Ezért az egészségkockázati tényezők detektálása a különböző életkori, nemi és egyéb csoportok mentén kiemelt feladat. Célkitűzés: A kutatás célja férfi fizikai dolgozók egészségi állapottal összefüggő antropometriai változóinak életkori csoportok szerinti bemutatása és a kritikus életkori szakaszok kijelölése. Módszer: Vizsgálatunkba önkéntes alapon férfi fizikai dolgozókat vontunk be (n = 179 fő). A testösszetételt Inbody 720 eszközzel vizsgáltuk. A mért és a számított jellemzők közül a testtömegindexet, a relatív izom- és zsírtömeget, a derék-csípő arányt és a zsigeri zsírt vontuk be. A vizsgált változók korfüggését lineáris regressziós analízissel, a változók közötti kapcsolatot korrelációs együtthatóval jellemeztük. Eredmények: Az antropometriai változók jelentős része nem az egészséges tartományon belül helyezkedik el. A változók mindegyikénél kimutatható a korfüggés, kritikusnak mondható életkort vagy életkori szakaszt azonban nem tudtunk kijelölni. Az alkalmazott antropometriai módszerek kapcsolata szignifikáns. Megbeszélés: A férfi fizikai dolgozók között az életkortól függetlenül nagy számban detektálhatók olyanok, akiknek a testösszetétele egyértelmű egészségi kockázatot jelent. Következtetés: A kockázat csökkentése érdekében komplex munkahelyi egészségfejlesztő programok indítása szükséges. A megvalósítás során minden korosztálynál fontos szempont az aktív és egészségtudatos életmód kialakítása. Orv Hetil. 2023; 164(3): 96–103.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zita Sükösd
,
Péter Fancsovits
,
Zsófia Gács
,
Zoltán Jenővári
, and
Dániel Erdélyi

A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási eredményekkel előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet játszó tényezők. Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb teret hódítanak. Magyarországon ezek az eljárások gyermekek számára jelenleg csak részben érhetők el. Az egyik ilyen fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás és az ezt követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája közti együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első prepubertáskorban alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán recidív lymphomatoid granulomatosis miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra felterjesztett gyermek a kezelése során tervezetten olyan kemoterápiás kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család kérését figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a szakmai grémium a termékenység megőrzése céljából történő petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció) mellett döntött. A szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati Klinikán a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára szállítottuk, ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk hosszú távú tárolás és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia fejlődésével növekszik az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy része Magyarországon a felnőtt lakosság számára elérhető, de gyermekkorú betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen még nincs lehetőség. A cikkben bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás jelenleg ma Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a jövőben egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához. Orv Hetil. 2023; 164(3): 104–109.

Open access

A védőnők szerepe a gyermekkori látásproblémák felismerésében

The impact of district nurses in screening visual impairments

Orvosi Hetilap
Authors:
Amarilla Barcsay-Veres
,
Anna Szamosi
,
Mária Bausz
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Bevezetés: A 0–18 éves korosztály testi-lelki egészsége meghatározó a társadalom egészére nézve. A zavartalan látásfejlődés biztosítása a szülő, a gyermek, a pedagógus, a védőnő és az orvos együttes feladata. Fontos láncszem a védőnő a családok és az orvosi ellátás között, mert elsőként észlelhet olyan látószervi eltérést, amelyet majd a gyermekgyógyász, a szemész vagy a neurológus kezelhet. A csapatmunka nyertese szintén egy közösség, mert a látás megőrzésén túl esélyt kap a gyermek a megfelelően támogatott testi és szellemi fejlődésre is. Célkitűzés: Felmérni, hogy napjainkban a védőnők milyen szemészeti elváltozások kiszűrésére végzik a látásvizsgálatokat, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre. A tanácsadó munkát kiegészítik-e oktatóvideókkal, illetve nyitottak-e továbbképzésen való részvételre. Módszer: Anonim, önkéntes, online kérdőívek segítségével gyakorló védőnőket kérdeztünk, milyen eltérésekre fókuszálnak, milyen módszereket használnak. Adatokat gyűjtöttünk arról, hogy beépültek-e a betegtájékoztató oktatóvideók ajánlásai a védőnők ellátási fegyvertárába, illetve milyen támogatást tartanának előnyösnek a szemészeti szakma részéről. Eredmények: Az eredmények szerint a látószervi szűrővizsgálatok csecsemőkorban a kancsalság, míg iskoláskorban a fénytörési hibák felismerését célozzák. Általában sztereotesztek és olvasótáblák rendelkezésre állnak, de pupillalámpák kevésbé. Az oktatóvideókat kevesen használják, de jelentős érdeklődés mutatkozik posztgraduális szemészeti továbbképzés iránt. Következtetés: A megkérdezett védőnők látásszűrő tevékenysége nagy vonalakban tükrözi a legutóbbi szakmai ajánlásokat, de több területen vannak bizonytalanságok. A védőnői felmérés alapján szabadon választható, jelenléti és online oktatási anyagot állítottunk össze a védőnők posztgraduális képzésére, mely pontszerző továbbképzésként nyilvántartásba került. Orv Hetil. 2023; 164(3): 88–95.

Open access

Abstract

Background

Psilocybin-assisted psychotherapy has demonstrated significant promise as a treatment for depression, anxiety, and existential distress associated with serious medical illness and has generally been employed on an individual basis, which presents challenges for scaling and resource availability. There are also compelling theoretical reasons to suggest that group-based formats-if utilized in a thoughtful fashion-might offer unique or enhanced therapeutic benefits for certain conditions or populations. The HOPE trial is an IRB-approved open-label feasibility and safety pilot study of psilocybin enhanced group therapy in patients with a DSM-5 depressive disorder associated with a cancer diagnosis completed at the Huntsman Cancer Institute (HCI) in Salt Lake City, Utah (HOPE: A Pilot Study of Psilocybin Enhanced Group Psychotherapy in Patients with Cancer). We report here qualitative survey-based data, impressions, and suggestions for group-based psychedelic-assisted therapy interventions based on our observations to inform future studies.

Methods

Patients with a DSM-5 depressive disorder with an underlying cancer diagnosis were recruited from HCI by referral from oncology providers, palliative care, and social work. Following screening and consenting, 4-6 participants per cohort (with three total cohorts) were enrolled in a protocol involving 3 120 min group preparatory sessions, a single high-dose (25 mg) group psilocybin session, and 3 subsequent group integration sessions. Primary clinical outcomes are still in process of data collection and analysis. Qualitative data was gathered from patient written reports and a survey administered at 2 weeks post intervention. Qualitative reports were also gathered from the therapist team at a post-study group process session.

Findings

We report here results from a qualitative survey of participant experiences with group format study design, as well as impressions and guidelines for group format and group psychotherapeutic process to inform other studies pursuing group-based interventions in psychedelic therapy. Suggestions are provided for protocol design, screening processes, space considerations, therapist team structure, group process, music, timeline, as well as potential issues and challenges.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Hedayat Bozorgi Mohajer
,
Himen Salimizand
,
Dahieh Gharanizadeh
,
Afra Hossainpanahi
, and
Rashid Ramazanzadeh

Abstract

The aim of this study was to determine the frequency of carbapenem resistant Klebsiella pneumoniae (CRKP) sequence types (STs) in Iran. Samples were collected from three university hospitals in Sanandaj, Iran, from December 2016 to March 2018. Antibiotic susceptibility testing, phenotypic and genotypic detection of carbapenemases were performed. Common K. pneumoniae capsular types were sought for all isolates. The genetic relatedness of isolates was investigated by multilocus sequence typing (MLST). Plasmids were detected by PCR-based Replicon Typing (PBRT). During the study, 67 K. pneumoniae isolates were identified. Of which, 18 (26.9%) isolates were detected as carbapenem-resistant. The most effective antibacterial agent was tigecycline (97%, 65 isolates) followed by imipenem and ertapenem (73.13%, 49 isolates). PCR showed that 13 isolates (19.4%) had bla NDM-1 gene and 5 (7.5%) harbored bla OXA-48. Examination of common capsular types showed that 2 isolates had K2 and 2 others had K54. REP-PCR revealed 10 clones and 11 singleton strains. MLST analysis of CRKP found ST15 as the most common type (13 isolates, 72.2%), but other STs were also detected namely, ST19, ST117, ST1390, and ST1594. ColE1 and IncL/M plasmids were the carriers of bla NDM-1 and bla OXA-48, respectively. The results showed that CRKP spread in our health centers. Our results, therefore, indicate a worrying trend of resistance to carbapenems in K. pneumoniae.

Restricted access

Abstract

Background and aims

Previous research has proposed that microdosing, i.e., the repeated use of sub-threshold doses of serotonergic hallucinogens, has an impact on mood by increasing emotional awareness. We propose that increased emotional awareness could translate into higher emodiversity, a balanced experience of emotions in which emotions are experienced with more similarity in intensity and duration. We examine the effect of microdosing, the day after, as well as the cumulative effect of microdosing on overall, positive and negative emodiversity.

Methods

We use data collected over a period of 28 days sampled between February to June 2020 from 18 users that already had an active practice of microdosing at the start of the data collection. We assessed emotional states using ESM methods, i.e., signal-contingent sampling with triggers sent 5 times a day. The working dataset has a number of 224 observations days. We used mixed effects models to test our hypotheses.

Results

When taking into account the level of average affect, we found that during microdosing days positive and overall emodiversity were significantly lower. No evidence was found for a mediating role of the level of average affect. Higher cumulative instances of microdosing were not related to any of the emodiversity indexes. Participants experienced more “awe, wonder, or amazement”, “ashamed, humiliated, or disgraced” as well as less “joyful, glad, or happy” emotions during microdosing days.

Conclusion

A microdosing practice may increase the centrality of certain emotions on microdosing days, resulting in a decrease in emotional diversity.

Open access