Browse
A sugárkezelés okozta cardiotoxicitas kockázatának csökkentése bal oldali emlőtumoros betegek kezelése során
Reducing the risk of radiation-induced cardiotoxicity in patients with left breast tumor
Bevezetés: Az emlődaganat a nőket érintő egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. A kezelés során alkalmazott gyógyszeres és sugárterápiás eljárások növelik a késői cardiovascularis megbetegedések előfordulását. Ezért különösen fontos a szív sugárterheléssel szembeni védelme. Módszer: 45 bal oldali emlődaganatos beteg besugárzási tervét készítettük el mély belégzéses és normál légzéses technika alkalmazásával. Az elkészült terveket összehasonlítottuk, elemeztük. A besugárzási tervek a Philips Pinnacle v. 16 tervezőrendszerben készültek. Eredmények: Azonos céltérfogat-lefedettség mellett a mély belégzéses technika alkalmazása a szív és a bal elülső leszálló coronariaág dózisterhelésének csökkenéséhez vezet, mérsékelve így a késői cardiovascularis szövődmények előfordulását. Megbeszélés: A kapott eredmények azt mutatják, hogy a mély belégzéses technika alkalmazása bal oldali emlődaganatos betegek adjuváns sugárkezelése során kedvezően hat a szív sugárterhelésére. Eredményeink jól illeszkednek a hazai centrumok hasonló adataihoz. A céltérfogat lefedettségét nemcsak, hogy meg tudtuk őrizni, hanem még 1%-os javulást is sikerült elérni. Szignifikáns különbség a szívet és a coronariát ért dózisban van. Mély belégzéses technikával közel a felére sikerült csökkenteni az átlagszívdózist (mély belégzés: 2,87 Gy, normállégzés: 5,4 Gy). A coronaria sugárterhelését 19,5 Gy-ről 10,98 Gy-re redukáltuk. Következtetés: A kezelés pontossága légzéskapuzó rendszerrel, felületvezérelt sugárterápiás rendszerrel tovább javítható. A mély belégzéses technika sikeres alkalmazásához szükséges a kezelőszemélyzet szakmai felkészültsége, a beteg jó kooperációja. Kevésbé eszközigényes, mint a légzésvezérelt rendszer. A mély belégzéses technika már nem számít a legkorszerűbb módszernek a légzéskapuzás korában, mégis érdemesnek tartottuk ismertetni az osztályunkon szerzett tapasztalatokat onkokardiológiai aktualitásuk miatt. Orv Hetil. 2023; 164(11): 420–425.
A szív- és érrendszeri betegségek és a pszichoszociális tényezők kapcsolata, valamint a beavatkozás lehetőségei
Associations between cardiovascular diseases and psychosocial factors and options for intervention
A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a koszorúér-betegség. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a koszorúér-betegség és a különböző pszichoszociális tényezők közötti összefüggés megértésével. A coronariabypassgraft-műtét a koszorúér-betegség kezelésének gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai javulást eredményez. A szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai eltérések a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív kohorsztanulmány foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú kimenetelét befolyásoló tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a klinikai jellemzők, mint például a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az intraoperatív tényezők befolyásolják a műtét kimenetelét. A pszichoszociális tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati tényezőkkel (magas vérnyomás, LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás, elhízás és fizikai inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor a pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a betegek pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás beavatkozás alkalmazása emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb ismeretek birtokában sokkal pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve lehetővé válik a pszichológiai kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek alapján a szívműtétre kerülő betegek pszichológiai jellemzőinek szakember által történő szűrése és adott esetben kezelése ajánlott. Orv Hetil. 2023; 164(11): 411–419.
Abstract
Background
Recovery from mental health and behavioral disorders is classically defined as a reduction in symptoms. More recent definitions see it as a process in which individuals improve their health, wellness and other life domains. The inclusion of gaming disorder (GD) in the 11th International Classification of Diseases in 2019 prompted growing interest in GD. However, relatively little is known about recovery from GD, and there is scant literature describing or assessing its course.
Objectives
This scoping review was designed to explore the state of the art on recovery from GD (e.g., terminology and measures used to assess recovery, main topics in studies about recovery from GD).
Methods
PubMed, Web of Science, and Scopus databases were searched and critically reviewed according to PRISMA guidelines. We included empirical studies in English covering individuals across all age groups who met the diagnostic criteria of GD/internet gaming disorder (IGD) according to valid scales that relate to recovery or any change, and were published before February 2022.
Results
A total of 47 out of 966 studies met the inclusion criteria. Recovery as a concept is not explicitly mentioned in GD studies. Rather, changes in subjects' disorders are described in terms of decreases/reductions in symptom severity, or improvement/increases. These changes are primarily measured by scales that evaluate symptom reduction and/or improvement in GD and other psychopathologies.
Conclusions
The concept of recovery is included in the GD field but is not clearly mentioned or used. Therapists and researchers should aim to promote and integrate the notion of recovery in GD.
Abstract
Background and aims
The World Health Organization's International Classification of Diseases (ICD-11) includes Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD), a new diagnosis that is both controversial and groundbreaking, as it is the first diagnosis to codify a disorder related to excessive, compulsive, and out-of-control sexual behavior. The inclusion of this novel diagnosis demonstrates a clear need for valid assessments of this disorder that may be quickly administered in both clinical and research settings.
Design
The present work details the development of the Compulsive Sexual Behavior Disorder Diagnostic Inventory (CSBD-DI) across seven samples, four languages, and five countries.
Setting
In the first study, data were collected in community samples drawn from Malaysia (N = 375), the U.S. (N = 877), Hungary (N = 7,279), and Germany (N = 449). In the second study, data were collected from nationally representative samples in the U.S. (N = 1,601), Poland (N = 1,036), and Hungary (N = 473).
Findings
Across both studies and all samples, results revealed strong psychometric qualities for the 7-item CSBD-DI, demonstrating evidence of validity via correlations with key behavioral indicators and longer measures of compulsive sexual behavior. Analyses from nationally representative samples revealed residual metric invariance across languages, scalar invariance across gender, strong evidence of validity, and utility in classifying individuals who self-identified as having problematic and excessive sexual behavior, as evidenced by ROC analyses revealing suitable cutoffs for a screening instrument.
Conclusion
Collectively, these findings demonstrate the cross-cultural utility of the CSBD-DI as a novel measure for CSBD and provide a brief, easily administrable instrument for screening for this novel disorder.
A traumás lépruptura gyakori sérülés. A nem traumás, más néven spontán vagy patológiás lépruptura viszont ritka, de potenciálisan életveszélyes állapotot okozó betegség. A spontán lépruptura primer lépdaganat miatt történő kialakulása ritkaság. Tanulmányunk egy léprepedést okozó, különleges, jóindulatú daganat esetét mutatja be. 78 éves nőbetegünk bal vállfájdalom és mellkasi diszkomfort miatt került kórházba. Vérnyomása alacsony volt; a laborvizsgálatok anaemiát mutattak ki, a felhasi területet is leképező mellkas-CT lépruptura gyanúját vetette fel. A sürgősséggel elvégzett splenectomia során a hasüregben nagy mennyiségű vér volt. Az eltávolított lép patológiai vizsgálata makroszkóposan multifokális cysticus elváltozást talált, mely a léprepedéshez vezetett. Mikroszkóposan az immunhisztokémiai vizsgálatok dongasejtes angiomát igazoltak. A dongasejtes angioma egy lépben keletkező ritka, jóindulatú érdaganat, amelyről úgy gondolják, hogy a dongasejtekkel bélelt vörös pulpasinusokból származik. Közleményünk célja, hogy ismertesse a traumás előzmény nélkül, hirtelen bekövetkezett léprepedés egy szokatlan okát, a Magyarországon még nem publikált jóindulatú lépmegbetegedést, a dongasejtes angiomát. Orv Hetil. 2023; 164(10): 393–397.
A motoros egységek aktivitásának változása a biceps brachii izomban különböző intenzitású izometriás terhelések hatására
Changes in motor unit activity in the biceps brachii muscle under different intensities of isometric loading
Bevezetés: Daganatos betegeknél az izomtömeg csökkenése számos esetben és daganattípusnál megfigyelhető. Ennek hatására a beteg életminősége drasztikusan romolhat, képtelenné válhat az önellátásra. Napjainkban a daganat primer kezelése mellett előtérbe került a betegek fizikális edzése is, hogy életminőségüket fenntarthassák. Ehhez egy kulcs lehet a hirtelen izomvesztést megelőzni képes ellenállásos edzés, amelyet a primer kezelés mellett képes végezni a beteg, s erre egy lehetőség lehet az izometriás edzés. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy mérjük a biceps brachii izom aktivációs frekvenciájának karakterisztikáit alanyainkban egy fárasztási protokoll során, miközben állandó kontrollált izometriás feszülést hozunk létre az izomban. Módszer: Vizsgálatunkban 19 egészséges egyetemi hallgató vett részt. A domináns oldal meghatározása után felmértük az alanyok egyismétléses maximumát a GymAware RS eszközzel, majd ennek kiszámítottuk a 65%-át és a 85%-át. Elektródákat helyeztünk a biceps brachii izomra, és a hallgatóknak teljes kifáradásig kellett tartaniuk 65%-on és 85%-on a súlyt. Közvetlenül ezután izometriás maximális kontrakciót (Imax) hajtottak végre az alanyok. A mért elektromiográfiás regisztrátumot 3 egyenlő részre osztottuk, s az első, a középső és az utolsó 3 mp-et (W1, W2, W3) elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a fáradással összhangban mind 1RM 65%-os, mind 1RM 85%-os terhelésnél nő az alacsony frekvenciájú motoros egységek aktivitása, míg a magas frekvenciájú motoros egységek aktivációja csökken. Megbeszélés: A jelen kutatás összhangban van korábbi vizsgálatunkkal. Következtetés: Vizsgálati protokollunk nem alkalmas a magas frekvenciájú motoros egységek hosszan tartó aktivációjára, mert az idő múlásával csökken a nagy motoros egységek aktivitása. Orv Hetil. 2023; 164(10): 376–382.
Örökletes vesetumor-szindrómák.
Patológiai és genetikai áttekintés
Hereditary renal tumor syndromes.
A pathological and genetic summary
A vesedaganatok egy része örökletes tumorszindrómákhoz társultan alakul ki. Ezek klinikai megjelenése változatos, és előfordulhat, hogy a vesedaganat a betegség első manifesztációja, ezért fontos, hogy a patológusok tisztában legyenek azokkal a makroszkópos jelekkel és szöveti elváltozásokkal, amelyek alapján a tumorszindróma lehetősége felvethető. Ebben a közleményben összefoglaljuk és szemléltetjük a kialakuló vesedaganatok jellemzőit, a genetikai hátteret és az extrarenalis eltéréseket a következő kórképekben: Von Hippel–Lindau-szindróma, örökletes papillaris vesesejtes carcinoma szindróma, örökletes leiomyomatosis és vesesejtes carcinoma szindróma, Birt–Hogg–Dubé-szindróma, sclerosis tuberosa, örökletes paraganglioma/phaeochromocytoma szindróma, illetve BAP1-tumorszindróma. A dolgozat végén tárgyaljuk azokat a tumorszindrómákat, amelyekben fokozott a Wilms-tumor kialakulásának kockázata. Az ilyen betegek ellátása holisztikus szemléletet és multidiszciplináris megközelítést igényel, ezért munkánk célja, hogy felhívjuk a vesetumorok ellátásában részt vevő kollégák figyelmét ezekre a ritka, ugyanakkor élethosszig tartó ellátást igénylő betegségekre. Orv Hetil. 2023; 164(10): 363–375.
Rosszindulatúan elfajult nyaki branchiogen cysta
Malignant transformation of a branchial cleft cyst
A nyaki branchiogen cysta az egyik leggyakoribb nyaki fejlődési rendellenesség. Ismert a malignus elfajulása, melynek diagnosztizálására, az ismeretlen lokalizációjú primer laphámcarcinoma nyaki áttététől való elkülönítésére szigorú kritériumrendszerek léteznek. Ugyanakkor a szakirodalomban a diagnózis létjogosultsága a mai napig vita tárgyát képezi. Közleményünkben egy 69 éves nőbeteg esetét ismertetjük, aki bal oldali, állkapocs alatti duzzanat miatt jelentkezett Klinikánkon. Hosszas kivizsgálást követően felmerült ismeretlen primer tumor nyaki áttétének gyanúja, mely miatt pánendoszkópiát és módosított radikális nyaki dissectiót végeztünk. Végül a szövettani feldolgozást követően lateralis nyaki cysta talaján kialakult laphámcarcinoma igazolódott. A műtétet követően a beteg adjuváns kemoterápiában és sugárkezelésben részesült. Az eset kapcsán ismertetjük a diagnózis felállításának nehézségeit, differenciáldiagnosztikai problémáit és a kapcsolódó nemzetközi irodalmat. Orv Hetil. 2023; 164(10): 388–392.
Subcutan és intramuscularis heterotop kalcifikáció a nyakon 42 évvel a sugárkezelést követően
Subcutaneous and intramuscular heterotopic calcification of the neck 42 years after radiotherapy
A sugárkezelés indukálta heterotop szövetkalcifikáció az irradiáció rendkívül ritka szövődménye a fej-nyaki régióban. Esetismertetésünkben egy nagy kiterjedésű, kombinált – subcutan és intramuscularis elhelyezkedésű –, sugárkezelés indukálta heterotop kalcifikációt mutatunk be a nyaki régióban. A 80 éves férfi beteg 2 hónapja tartó nyelési nehezítettség és a nyakon kialakult fájdalmas, fekélyszerű elváltozás miatt jelentkezett klinikánkon. 42 évvel ezelőtt T3N0M0-stádiumú glotticus laphámcarcinoma miatt teljes gégeeltávolításban, valamint 80 Gy összdózisú radioterápiában részesült. A szövettani és a CT-vizsgálat kizárta a residualis vagy a másodlagos malignitás lehetőségét. A CT-angiográfia kiterjedt subcutan és intramuscularis kalcifikációt mutatott a nyaki bőrfekély, illetve a hypopharynx falának közvetlen közelében, valamint az arteria carotis communis és az arteria vertebralis kétoldali teljes elzáródását írta le. A sebészi kezelés során a meszesedett terület eltávolítását követően a defektust fasciocutan transzpozíciós lebennyel zártuk. A páciens az elmúlt 48 hónapban tünetmentesnek bizonyult. A sugárkezelés elengedhetetlen szerepet játszik a fej-nyaki régió laphámrákjainak kezelésében. A nagyban deformált posztoperatív anatómia, a kiterjedt hegképződés, a sugárkezelés okozta fibrosis, valamint a bőr és a bőr alatti szövetek kalcifikációja összességében szokatlan, atípusos elváltozások kialakulásához vezethet. Orv Hetil. 2023; 164(10): 383–387.
