Browse

You are looking at 21 - 30 of 13,517 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Komplex endovascularis rekonstrukciók az aortaíven.

Műtéti esetbemutatások

Complex endovascular repairs of the aortic arch.

Surgical case presentations
Orvosi Hetilap
Authors:
Martin Gellért Nagy
,
Artúr Hüttl
,
Sarolta Borzsák
,
Miklós Pólos
,
Zoltán Szabolcs
,
Gergely Csikós
,
Zoltán Szeberin
,
Péter Sótonyi
, and
Csaba Csobay-Novák

Az aortaívet érintő aortabetegségek miatt végzett endovascularis rekonstrukciók (thoracic endovascular aneurysm repair – TEVAR) során a sztentgraft proximalis rögzítése az ívben vagy az aorta ascendensen van. Ilyen esetben hagyományosan nyitott műtéttel előzetesen biztosítjuk a lefedésre kerülő supraaorticus ágak keringését (ún. ’debranching’ műtétek). Nyitott műtétre nem alkalmas betegek esetén azonban az ágak endovascularis módszerekkel történő megtartására kényszerülünk. Tanulmányunkban ezen komplex endovascularis aortaív-rekonstrukciók lehetőségeit mutatjuk be. A párhuzamos graftokat jellemzően sürgősségi körülmények között alkalmazzuk. Az ascendensen történő proximalis rögzítés esetén a jobb arteria (a.) carotisról indított ’debranching’ és a truncus brachiocephalicus párhuzamos grafttal történő biztosításával kombinált hibrid műtétet végeztünk. Létfontosságú ér véletlen lefedésével járó TEVAR esetén sürgősséggel végezhetünk konverziót például a bal a. carotis communis keringésének gyors helyreállítására. A bal a. subclavia előzetes revascularisatiója nélkül végzett sürgősségi TEVAR után ritkán jelentkező bal felső végtagi ischaemia esetén utólagos konverziót végezhetünk a bal a. subclavia lumenének helyreállítására ugyancsak párhuzamos grafttal. A kisgörbületen elhelyezkedő, saccularis morfológiájú penetráló aortafekélyek sikeres kirekesztését segítheti egyedi gyártású graft alkalmazása, melyen a nagygörbületen lévő supraaorticus érszájadék köré kivágást, ún. ’scallop’-ot helyezünk a graft proximalis végéhez, megnövelve így a proximalis nyak hosszát. Elektív körülmények között ugyancsak egyedileg gyártott elágazó graftot is alkalmazhatunk, melynek során akár mindhárom ág megtartható az ascendensről induló proximalis rögzítés mellett, így arra alkalmas anatómia esetén endovascularis ívcserére is lehetőségünk van. Orv Hetil. 2023; 164(11): 426–431.

Open access

A rovarterápia jelene és jövője

Present and future of entomotherapy

Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Blázovics
and
Botond Csorba
Open access

A sugárkezelés okozta cardiotoxicitas kockázatának csökkentése bal oldali emlőtumoros betegek kezelése során

Reducing the risk of radiation-induced cardiotoxicity in patients with left breast tumor

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Dankovics
,
Tamás Ungvári
,
Döme Szabó
,
András Heim
,
Béla Farkas
,
Balázs Kiss
,
András Csejtei
, and
Judit Olajos

Bevezetés: Az emlődaganat a nőket érintő egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. A kezelés során alkalmazott gyógyszeres és sugárterápiás eljárások növelik a késői cardiovascularis megbetegedések előfordulását. Ezért különösen fontos a szív sugárterheléssel szembeni védelme. Módszer: 45 bal oldali emlődaganatos beteg besugárzási tervét készítettük el mély belégzéses és normál légzéses technika alkalmazásával. Az elkészült terveket összehasonlítottuk, elemeztük. A besugárzási tervek a Philips Pinnacle v. 16 tervezőrendszerben készültek. Eredmények: Azonos céltérfogat-lefedettség mellett a mély belégzéses technika alkalmazása a szív és a bal elülső leszálló coronariaág dózisterhelésének csökkenéséhez vezet, mérsékelve így a késői cardiovascularis szövődmények előfordulását. Megbeszélés: A kapott eredmények azt mutatják, hogy a mély belégzéses technika alkalmazása bal oldali emlődaganatos betegek adjuváns sugárkezelése során kedvezően hat a szív sugárterhelésére. Eredményeink jól illeszkednek a hazai centrumok hasonló adataihoz. A céltérfogat lefedettségét nemcsak, hogy meg tudtuk őrizni, hanem még 1%-os javulást is sikerült elérni. Szignifikáns különbség a szívet és a coronariát ért dózisban van. Mély belégzéses technikával közel a felére sikerült csökkenteni az átlagszívdózist (mély belégzés: 2,87 Gy, normállégzés: 5,4 Gy). A coronaria sugárterhelését 19,5 Gy-ről 10,98 Gy-re redukáltuk. Következtetés: A kezelés pontossága légzéskapuzó rendszerrel, felületvezérelt sugárterápiás rendszerrel tovább javítható. A mély belégzéses technika sikeres alkalmazásához szükséges a kezelőszemélyzet szakmai felkészültsége, a beteg jó kooperációja. Kevésbé eszközigényes, mint a légzésvezérelt rendszer. A mély belégzéses technika már nem számít a legkorszerűbb módszernek a légzéskapuzás korában, mégis érdemesnek tartottuk ismertetni az osztályunkon szerzett tapasztalatokat onkokardiológiai aktualitásuk miatt. Orv Hetil. 2023; 164(11): 420–425.

Open access

A szív- és érrendszeri betegségek és a pszichoszociális tényezők kapcsolata, valamint a beavatkozás lehetőségei

Associations between cardiovascular diseases and psychosocial factors and options for intervention

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Cserép
,
Ákos Batiz
, and
Andrea Székely

A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a koszorúér-betegség. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a koszorúér-betegség és a különböző pszichoszociális tényezők közötti összefüggés megértésével. A coronariabypassgraft-műtét a koszorúér-betegség kezelésének gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai javulást eredményez. A szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai eltérések a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív kohorsztanulmány foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú kimenetelét befolyásoló tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a klinikai jellemzők, mint például a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az intraoperatív tényezők befolyásolják a műtét kimenetelét. A pszichoszociális tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati tényezőkkel (magas vérnyomás, LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás, elhízás és fizikai inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor a pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a betegek pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás beavatkozás alkalmazása emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb ismeretek birtokában sokkal pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve lehetővé válik a pszichológiai kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek alapján a szívműtétre kerülő betegek pszichológiai jellemzőinek szakember által történő szűrése és adott esetben kezelése ajánlott. Orv Hetil. 2023; 164(11): 411–419.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Belle Gavriel-Fried
,
Meytal Serry
,
Dana Katz
,
Dorottya Hidvégi
,
Zsolt Demetrovics
, and
Orsolya Király

Abstract

Background

Recovery from mental health and behavioral disorders is classically defined as a reduction in symptoms. More recent definitions see it as a process in which individuals improve their health, wellness and other life domains. The inclusion of gaming disorder (GD) in the 11th International Classification of Diseases in 2019 prompted growing interest in GD. However, relatively little is known about recovery from GD, and there is scant literature describing or assessing its course.

Objectives

This scoping review was designed to explore the state of the art on recovery from GD (e.g., terminology and measures used to assess recovery, main topics in studies about recovery from GD).

Methods

PubMed, Web of Science, and Scopus databases were searched and critically reviewed according to PRISMA guidelines. We included empirical studies in English covering individuals across all age groups who met the diagnostic criteria of GD/internet gaming disorder (IGD) according to valid scales that relate to recovery or any change, and were published before February 2022.

Results

A total of 47 out of 966 studies met the inclusion criteria. Recovery as a concept is not explicitly mentioned in GD studies. Rather, changes in subjects' disorders are described in terms of decreases/reductions in symptom severity, or improvement/increases. These changes are primarily measured by scales that evaluate symptom reduction and/or improvement in GD and other psychopathologies.

Conclusions

The concept of recovery is included in the GD field but is not clearly mentioned or used. Therapists and researchers should aim to promote and integrate the notion of recovery in GD.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Joshua B. Grubbs
,
Rory C. Reid
,
Beáta Bőthe
,
Zsolt Demetrovics
,
Eli Coleman
,
Neil Gleason
,
Michael H. Miner
,
Johannes Fuss
,
Verena Klein
,
Karol Lewczuk
,
Mateusz Gola
,
David P. Fernandez
,
Elaine F. Fernandez
,
Stefanie Carnes
,
Michal Lew-Starowicz
,
Drew Kingston
, and
Shane W. Kraus

Abstract

Background and aims

The World Health Organization's International Classification of Diseases (ICD-11) includes Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD), a new diagnosis that is both controversial and groundbreaking, as it is the first diagnosis to codify a disorder related to excessive, compulsive, and out-of-control sexual behavior. The inclusion of this novel diagnosis demonstrates a clear need for valid assessments of this disorder that may be quickly administered in both clinical and research settings.

Design

The present work details the development of the Compulsive Sexual Behavior Disorder Diagnostic Inventory (CSBD-DI) across seven samples, four languages, and five countries.

Setting

In the first study, data were collected in community samples drawn from Malaysia (N = 375), the U.S. (N = 877), Hungary (N = 7,279), and Germany (N = 449). In the second study, data were collected from nationally representative samples in the U.S. (N = 1,601), Poland (N = 1,036), and Hungary (N = 473).

Findings

Across both studies and all samples, results revealed strong psychometric qualities for the 7-item CSBD-DI, demonstrating evidence of validity via correlations with key behavioral indicators and longer measures of compulsive sexual behavior. Analyses from nationally representative samples revealed residual metric invariance across languages, scalar invariance across gender, strong evidence of validity, and utility in classifying individuals who self-identified as having problematic and excessive sexual behavior, as evidenced by ROC analyses revealing suitable cutoffs for a screening instrument.

Conclusion

Collectively, these findings demonstrate the cross-cultural utility of the CSBD-DI as a novel measure for CSBD and provide a brief, easily administrable instrument for screening for this novel disorder.

Open access

Dongasejtes angioma

Littoral cell angioma

Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Tolvaj
,
Tímea Hevér
,
Bernadette Kálmán
, and
Árpád Vadvári

A traumás lépruptura gyakori sérülés. A nem traumás, más néven spontán vagy patológiás lépruptura viszont ritka, de potenciálisan életveszélyes állapotot okozó betegség. A spontán lépruptura primer lépdaganat miatt történő kialakulása ritkaság. Tanulmányunk egy léprepedést okozó, különleges, jóindulatú daganat esetét mutatja be. 78 éves nőbetegünk bal vállfájdalom és mellkasi diszkomfort miatt került kórházba. Vérnyomása alacsony volt; a laborvizsgálatok anaemiát mutattak ki, a felhasi területet is leképező mellkas-CT lépruptura gyanúját vetette fel. A sürgősséggel elvégzett splenectomia során a hasüregben nagy mennyiségű vér volt. Az eltávolított lép patológiai vizsgálata makroszkóposan multifokális cysticus elváltozást talált, mely a léprepedéshez vezetett. Mikroszkóposan az immunhisztokémiai vizsgálatok dongasejtes angiomát igazoltak. A dongasejtes angioma egy lépben keletkező ritka, jóindulatú érdaganat, amelyről úgy gondolják, hogy a dongasejtekkel bélelt vörös pulpasinusokból származik. Közleményünk célja, hogy ismertesse a traumás előzmény nélkül, hirtelen bekövetkezett léprepedés egy szokatlan okát, a Magyarországon még nem publikált jóindulatú lépmegbetegedést, a dongasejtes angiomát. Orv Hetil. 2023; 164(10): 393–397.

Open access

A motoros egységek aktivitásának változása a biceps brachii izomban különböző intenzitású izometriás terhelések hatására

Changes in motor unit activity in the biceps brachii muscle under different intensities of isometric loading

Orvosi Hetilap
Authors:
Ádám Hegedüs
and
Bence Ádám Kopper

Bevezetés: Daganatos betegeknél az izomtömeg csökkenése számos esetben és daganattípusnál megfigyelhető. Ennek hatására a beteg életminősége drasztikusan romolhat, képtelenné válhat az önellátásra. Napjainkban a daganat primer kezelése mellett előtérbe került a betegek fizikális edzése is, hogy életminőségüket fenntarthassák. Ehhez egy kulcs lehet a hirtelen izomvesztést megelőzni képes ellenállásos edzés, amelyet a primer kezelés mellett képes végezni a beteg, s erre egy lehetőség lehet az izometriás edzés. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy mérjük a biceps brachii izom aktivációs frekvenciájának karakterisztikáit alanyainkban egy fárasztási protokoll során, miközben állandó kontrollált izometriás feszülést hozunk létre az izomban. Módszer: Vizsgálatunkban 19 egészséges egyetemi hallgató vett részt. A domináns oldal meghatározása után felmértük az alanyok egyismétléses maximumát a GymAware RS eszközzel, majd ennek kiszámítottuk a 65%-át és a 85%-át. Elektródákat helyeztünk a biceps brachii izomra, és a hallgatóknak teljes kifáradásig kellett tartaniuk 65%-on és 85%-on a súlyt. Közvetlenül ezután izometriás maximális kontrakciót (Imax) hajtottak végre az alanyok. A mért elektromiográfiás regisztrátumot 3 egyenlő részre osztottuk, s az első, a középső és az utolsó 3 mp-et (W1, W2, W3) elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a fáradással összhangban mind 1RM 65%-os, mind 1RM 85%-os terhelésnél nő az alacsony frekvenciájú motoros egységek aktivitása, míg a magas frekvenciájú motoros egységek aktivációja csökken. Megbeszélés: A jelen kutatás összhangban van korábbi vizsgálatunkkal. Következtetés: Vizsgálati protokollunk nem alkalmas a magas frekvenciájú motoros egységek hosszan tartó aktivációjára, mert az idő múlásával csökken a nagy motoros egységek aktivitása. Orv Hetil. 2023; 164(10): 376–382.

Open access

Örökletes vesetumor-szindrómák.

Patológiai és genetikai áttekintés

Hereditary renal tumor syndromes.

A pathological and genetic summary
Orvosi Hetilap
Authors:
Fanni Sánta
,
Dávid Semjén
, and
Levente Kuthi

A vesedaganatok egy része örökletes tumorszindrómákhoz társultan alakul ki. Ezek klinikai megjelenése változatos, és előfordulhat, hogy a vesedaganat a betegség első manifesztációja, ezért fontos, hogy a patológusok tisztában legyenek azokkal a makroszkópos jelekkel és szöveti elváltozásokkal, amelyek alapján a tumorszindróma lehetősége felvethető. Ebben a közleményben összefoglaljuk és szemléltetjük a kialakuló vesedaganatok jellemzőit, a genetikai hátteret és az extrarenalis eltéréseket a következő kórképekben: Von Hippel–Lindau-szindróma, örökletes papillaris vesesejtes carcinoma szindróma, örökletes leiomyomatosis és vesesejtes carcinoma szindróma, Birt–Hogg–Dubé-szindróma, sclerosis tuberosa, örökletes paraganglioma/phaeochromocytoma szindróma, illetve BAP1-tumorszindróma. A dolgozat végén tárgyaljuk azokat a tumorszindrómákat, amelyekben fokozott a Wilms-tumor kialakulásának kockázata. Az ilyen betegek ellátása holisztikus szemléletet és multidiszciplináris megközelítést igényel, ezért munkánk célja, hogy felhívjuk a vesetumorok ellátásában részt vevő kollégák figyelmét ezekre a ritka, ugyanakkor élethosszig tartó ellátást igénylő betegségekre. Orv Hetil. 2023; 164(10): 363–375.

Open access

Rosszindulatúan elfajult nyaki branchiogen cysta

Malignant transformation of a branchial cleft cyst

Orvosi Hetilap
Authors:
Kinga Jakab-Péter
,
István Háromi
,
Bálint Kaszás
,
Zsanett Oláh
,
István Szanyi
, and
Krisztina Somogyvári

A nyaki branchiogen cysta az egyik leggyakoribb nyaki fejlődési rendellenesség. Ismert a malignus elfajulása, melynek diagnosztizálására, az ismeretlen lokalizációjú primer laphámcarcinoma nyaki áttététől való elkülönítésére szigorú kritériumrendszerek léteznek. Ugyanakkor a szakirodalomban a diagnózis létjogosultsága a mai napig vita tárgyát képezi. Közleményünkben egy 69 éves nőbeteg esetét ismertetjük, aki bal oldali, állkapocs alatti duzzanat miatt jelentkezett Klinikánkon. Hosszas kivizsgálást követően felmerült ismeretlen primer tumor nyaki áttétének gyanúja, mely miatt pánendoszkópiát és módosított radikális nyaki dissectiót végeztünk. Végül a szövettani feldolgozást követően lateralis nyaki cysta talaján kialakult laphámcarcinoma igazolódott. A műtétet követően a beteg adjuváns kemoterápiában és sugárkezelésben részesült. Az eset kapcsán ismertetjük a diagnózis felállításának nehézségeit, differenciáldiagnosztikai problémáit és a kapcsolódó nemzetközi irodalmat. Orv Hetil. 2023; 164(10): 388–392.

Open access