Browse

You are looking at 21 - 30 of 13,441 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A cukorbetegség szövődményeinek összefüggése a depressziós és szorongásos tünetekkel

The association between diabetes complications and symptoms of depression and anxiety

Orvosi Hetilap
Authors:
Csenge Hargittay
,
Krisztián Vörös
,
Ajándék Eőry
,
Bernadett Márkus
,
Georgina Szabó
,
Zoltán Rihmer
,
Xénia Gonda
, and
Péter Torzsa

Bevezetés: A diabetes és a depresszió együttes fennállása esetén a kétirányú kapcsolatból adódóan jelentős a betegségteher. A depresszióval szövődött cukorbetegség esetén nagyobb arányban fordulnak elő komplikációk. Bár a szövődmények életminőséget rontó hatása jól ismert, depressziós tüneteket fokozó hatásuk vitatott. Célkitűzés: Keresztmetszeti vizsgálatunkat háziorvosi praxisokban, 2-es típusú cukorbetegek körében végeztük, és arra kerestünk választ, hogy van-e összefüggés a diabetes szövődményei és a depressziós, illetve szorongásos tünetek fennállása között. Módszer: Felvettük a szociodemográfiai, antropometriai és anamnesztikus adatokat, rögzítettük a laborparamétereket. A depressziós tünetegyüttes becslésére a 21 kérdéses Beck Depresszió Kérdőívet (BDI), a szorongás súlyosságának meghatározására a Hamilton Szorongás Skálát (HAM-A) alkalmaztuk. Az adatrögzítést 2018. szeptember és 2020. február között végeztük. Eredmények: A vizsgálatban 338 beteg vett részt, az átlagéletkor 63,98 ± 11,51 év (± SD) volt, 61,2%-uk volt nő. Szignifikáns összefüggést találtunk a szövődmények jelenléte és a magasabb életkor, a kevesebb fizikai aktivitás, a magasabb testtömegindex, az inzulinterápia, az emelkedett HbA1c-érték, a rosszabb vesefunkciós paraméterek, a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek között. Többváltozós analízissel a BDI- és a HAM-A-pontszám független meghatározójának egyes demográfiai jellemzők mellett (női nem, alacsonyabb végzettség, fővároson kívüli lakóhely) a szövődmények fennállása bizonyult. Következtetés: Vizsgálatunk alapján szövődmények jelenléte esetén gyakoribbak és súlyosabbak a depressziós és a szorongásos tünetek. A hangulatzavaroknak a cukorbetegek körében javasolt szűrése és kezelése különösen szövődmények fennállása esetén indokolt. Orv Hetil. 2023; 164(3): 79–87.

Open access

Férfi fizikai dolgozók testösszetételének jellemzői: középpontban az életkor

Body compositions characteristic in male manual workers: age as a central factor

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakály
,
Zsófia Pápai
,
Zsuzsanna Liszkai
,
József Bognár
, and
Csaba András Dézsi

Bevezetés: A hazai morbiditási és mortalitási statisztikák szerint a megbetegedési struktúrában átrendeződés mutatkozik. Napjainkra azok a betegségek lettek egyre gyakoribbak, amelyek kialakulásában az életmód szerepe jelentős. Ezért az egészségkockázati tényezők detektálása a különböző életkori, nemi és egyéb csoportok mentén kiemelt feladat. Célkitűzés: A kutatás célja férfi fizikai dolgozók egészségi állapottal összefüggő antropometriai változóinak életkori csoportok szerinti bemutatása és a kritikus életkori szakaszok kijelölése. Módszer: Vizsgálatunkba önkéntes alapon férfi fizikai dolgozókat vontunk be (n = 179 fő). A testösszetételt Inbody 720 eszközzel vizsgáltuk. A mért és a számított jellemzők közül a testtömegindexet, a relatív izom- és zsírtömeget, a derék-csípő arányt és a zsigeri zsírt vontuk be. A vizsgált változók korfüggését lineáris regressziós analízissel, a változók közötti kapcsolatot korrelációs együtthatóval jellemeztük. Eredmények: Az antropometriai változók jelentős része nem az egészséges tartományon belül helyezkedik el. A változók mindegyikénél kimutatható a korfüggés, kritikusnak mondható életkort vagy életkori szakaszt azonban nem tudtunk kijelölni. Az alkalmazott antropometriai módszerek kapcsolata szignifikáns. Megbeszélés: A férfi fizikai dolgozók között az életkortól függetlenül nagy számban detektálhatók olyanok, akiknek a testösszetétele egyértelmű egészségi kockázatot jelent. Következtetés: A kockázat csökkentése érdekében komplex munkahelyi egészségfejlesztő programok indítása szükséges. A megvalósítás során minden korosztálynál fontos szempont az aktív és egészségtudatos életmód kialakítása. Orv Hetil. 2023; 164(3): 96–103.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zita Sükösd
,
Péter Fancsovits
,
Zsófia Gács
,
Zoltán Jenővári
, and
Dániel Erdélyi

A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási eredményekkel előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet játszó tényezők. Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb teret hódítanak. Magyarországon ezek az eljárások gyermekek számára jelenleg csak részben érhetők el. Az egyik ilyen fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás és az ezt követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája közti együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első prepubertáskorban alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán recidív lymphomatoid granulomatosis miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra felterjesztett gyermek a kezelése során tervezetten olyan kemoterápiás kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család kérését figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a szakmai grémium a termékenység megőrzése céljából történő petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció) mellett döntött. A szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati Klinikán a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára szállítottuk, ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk hosszú távú tárolás és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia fejlődésével növekszik az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy része Magyarországon a felnőtt lakosság számára elérhető, de gyermekkorú betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen még nincs lehetőség. A cikkben bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás jelenleg ma Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a jövőben egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához. Orv Hetil. 2023; 164(3): 104–109.

Open access

A védőnők szerepe a gyermekkori látásproblémák felismerésében

The impact of district nurses in screening visual impairments

Orvosi Hetilap
Authors:
Amarilla Barcsay-Veres
,
Anna Szamosi
,
Mária Bausz
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Bevezetés: A 0–18 éves korosztály testi-lelki egészsége meghatározó a társadalom egészére nézve. A zavartalan látásfejlődés biztosítása a szülő, a gyermek, a pedagógus, a védőnő és az orvos együttes feladata. Fontos láncszem a védőnő a családok és az orvosi ellátás között, mert elsőként észlelhet olyan látószervi eltérést, amelyet majd a gyermekgyógyász, a szemész vagy a neurológus kezelhet. A csapatmunka nyertese szintén egy közösség, mert a látás megőrzésén túl esélyt kap a gyermek a megfelelően támogatott testi és szellemi fejlődésre is. Célkitűzés: Felmérni, hogy napjainkban a védőnők milyen szemészeti elváltozások kiszűrésére végzik a látásvizsgálatokat, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre. A tanácsadó munkát kiegészítik-e oktatóvideókkal, illetve nyitottak-e továbbképzésen való részvételre. Módszer: Anonim, önkéntes, online kérdőívek segítségével gyakorló védőnőket kérdeztünk, milyen eltérésekre fókuszálnak, milyen módszereket használnak. Adatokat gyűjtöttünk arról, hogy beépültek-e a betegtájékoztató oktatóvideók ajánlásai a védőnők ellátási fegyvertárába, illetve milyen támogatást tartanának előnyösnek a szemészeti szakma részéről. Eredmények: Az eredmények szerint a látószervi szűrővizsgálatok csecsemőkorban a kancsalság, míg iskoláskorban a fénytörési hibák felismerését célozzák. Általában sztereotesztek és olvasótáblák rendelkezésre állnak, de pupillalámpák kevésbé. Az oktatóvideókat kevesen használják, de jelentős érdeklődés mutatkozik posztgraduális szemészeti továbbképzés iránt. Következtetés: A megkérdezett védőnők látásszűrő tevékenysége nagy vonalakban tükrözi a legutóbbi szakmai ajánlásokat, de több területen vannak bizonytalanságok. A védőnői felmérés alapján szabadon választható, jelenléti és online oktatási anyagot állítottunk össze a védőnők posztgraduális képzésére, mely pontszerző továbbképzésként nyilvántartásba került. Orv Hetil. 2023; 164(3): 88–95.

Open access

Abstract

Background

Psilocybin-assisted psychotherapy has demonstrated significant promise as a treatment for depression, anxiety, and existential distress associated with serious medical illness and has generally been employed on an individual basis, which presents challenges for scaling and resource availability. There are also compelling theoretical reasons to suggest that group-based formats-if utilized in a thoughtful fashion-might offer unique or enhanced therapeutic benefits for certain conditions or populations. The HOPE trial is an IRB-approved open-label feasibility and safety pilot study of psilocybin enhanced group therapy in patients with a DSM-5 depressive disorder associated with a cancer diagnosis completed at the Huntsman Cancer Institute (HCI) in Salt Lake City, Utah (HOPE: A Pilot Study of Psilocybin Enhanced Group Psychotherapy in Patients with Cancer). We report here qualitative survey-based data, impressions, and suggestions for group-based psychedelic-assisted therapy interventions based on our observations to inform future studies.

Methods

Patients with a DSM-5 depressive disorder with an underlying cancer diagnosis were recruited from HCI by referral from oncology providers, palliative care, and social work. Following screening and consenting, 4-6 participants per cohort (with three total cohorts) were enrolled in a protocol involving 3 120 min group preparatory sessions, a single high-dose (25 mg) group psilocybin session, and 3 subsequent group integration sessions. Primary clinical outcomes are still in process of data collection and analysis. Qualitative data was gathered from patient written reports and a survey administered at 2 weeks post intervention. Qualitative reports were also gathered from the therapist team at a post-study group process session.

Findings

We report here results from a qualitative survey of participant experiences with group format study design, as well as impressions and guidelines for group format and group psychotherapeutic process to inform other studies pursuing group-based interventions in psychedelic therapy. Suggestions are provided for protocol design, screening processes, space considerations, therapist team structure, group process, music, timeline, as well as potential issues and challenges.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Hedayat Bozorgi Mohajer
,
Himen Salimizand
,
Dahieh Gharanizadeh
,
Afra Hossainpanahi
, and
Rashid Ramazanzadeh

Abstract

The aim of this study was to determine the frequency of carbapenem resistant Klebsiella pneumoniae (CRKP) sequence types (STs) in Iran. Samples were collected from three university hospitals in Sanandaj, Iran, from December 2016 to March 2018. Antibiotic susceptibility testing, phenotypic and genotypic detection of carbapenemases were performed. Common K. pneumoniae capsular types were sought for all isolates. The genetic relatedness of isolates was investigated by multilocus sequence typing (MLST). Plasmids were detected by PCR-based Replicon Typing (PBRT). During the study, 67 K. pneumoniae isolates were identified. Of which, 18 (26.9%) isolates were detected as carbapenem-resistant. The most effective antibacterial agent was tigecycline (97%, 65 isolates) followed by imipenem and ertapenem (73.13%, 49 isolates). PCR showed that 13 isolates (19.4%) had bla NDM-1 gene and 5 (7.5%) harbored bla OXA-48. Examination of common capsular types showed that 2 isolates had K2 and 2 others had K54. REP-PCR revealed 10 clones and 11 singleton strains. MLST analysis of CRKP found ST15 as the most common type (13 isolates, 72.2%), but other STs were also detected namely, ST19, ST117, ST1390, and ST1594. ColE1 and IncL/M plasmids were the carriers of bla NDM-1 and bla OXA-48, respectively. The results showed that CRKP spread in our health centers. Our results, therefore, indicate a worrying trend of resistance to carbapenems in K. pneumoniae.

Restricted access

Abstract

Background and aims

Previous research has proposed that microdosing, i.e., the repeated use of sub-threshold doses of serotonergic hallucinogens, has an impact on mood by increasing emotional awareness. We propose that increased emotional awareness could translate into higher emodiversity, a balanced experience of emotions in which emotions are experienced with more similarity in intensity and duration. We examine the effect of microdosing, the day after, as well as the cumulative effect of microdosing on overall, positive and negative emodiversity.

Methods

We use data collected over a period of 28 days sampled between February to June 2020 from 18 users that already had an active practice of microdosing at the start of the data collection. We assessed emotional states using ESM methods, i.e., signal-contingent sampling with triggers sent 5 times a day. The working dataset has a number of 224 observations days. We used mixed effects models to test our hypotheses.

Results

When taking into account the level of average affect, we found that during microdosing days positive and overall emodiversity were significantly lower. No evidence was found for a mediating role of the level of average affect. Higher cumulative instances of microdosing were not related to any of the emodiversity indexes. Participants experienced more “awe, wonder, or amazement”, “ashamed, humiliated, or disgraced” as well as less “joyful, glad, or happy” emotions during microdosing days.

Conclusion

A microdosing practice may increase the centrality of certain emotions on microdosing days, resulting in a decrease in emotional diversity.

Open access

Abstract

This article reports on integration challenges that were experienced by nine individuals who attended a three-day legal psilocybin truffle retreat in the Netherlands. The study employed a qualitative phenomenological approach, using semi-structured interviews to gain an understanding of participants' (n = 30) psilocybin experiences and their after-effects. While the study did not actively seek to measure integration issues or unexpected side effects, nine out of thirty participants (30%) spontaneously reported a post-experience integration challenge. These challenges included: mood fluctuations, ‘post-ecstatic blues’, disconnection from community, re-experiencing symptoms, spiritual bypass and perceived lack of support. Integration challenges were transient; they occurred immediately after the psilocybin experience (once the main psychedelic effects had worn off) and in the days and weeks following the retreat, and resolved with time. Integration challenges were also correlated with positive after-effects including long-term remission of significant health conditions. The experiences related in this article align with existing literature that describes the ‘spiritual emergency’ phenomenon; that is, the potential challenges that can arise after ecstatic experiences and how these challenges may be integral to the transformative potential of such experiences. We discuss the implications for psychedelic integration and harm reduction practices and for future psychedelic research.

Open access

Abstract

Background and aims

Although large-scale population studies have linked the use of classic psychedelics (lysergic acid diethylamide, psilocybin, or mescaline) to reduced odds of physical health problems, mental health problems, and criminal behavior, the roughly 35 million adults in the United States who have used classic psychedelics are nonetheless stigmatized in the American job market. Various federal organizations in the United States automatically reject applicants on the sole basis of prior psychedelic use, thereby practicing an open form of legal discrimination against these applicants. The present study investigates whether this discrimination can be justified based on associations between lifetime classic psychedelic use and motivationally-based workplace absenteeism.

Methods

Using pooled cross-sectional data from the National Survey on Drug Use and Health (2013–2019) on 193,320 employed adults in the United States, this study tests whether lifetime classic psychedelic use predicts the number of workdays employees skipped in the last month (i.e., motivationally-based workplace absenteeism).

Results

After adjusting for sociodemographics, physical health indicators, and other substance use, no significant association between lifetime classic psychedelic use and motivationally-based workplace absenteeism is found.

Conclusion

This study builds on classic psychedelic research that is just beginning to take work-specific outcomes into account and offers empirical justification for the elimination of arbitrary drug-based recruitment policies in the workplace.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Madeline Brendle
,
Anya Ragnhildstveit
,
Matthew Slayton
,
Leo Smart
,
Sarah Cunningham
,
Mackenzie H. Zimmerman
,
Paul Seli
,
Michael Santo Gaffrey
,
Lynnette Astrid Averill
, and
Reid Robison

Abstract

Background and Aims

Ketamine and esketamine have garnered interest in both psychiatric research and clinical practice for treatment-resistant depression (TRD). In this review, we examined registered trials investigating the therapeutic use of ketamine or esketamine for TRD, with the aim of characterizing emerging trends and knowledge gaps.

Methods

The ClinicalTrials.gov electronic registry and results database was queried from inception to February 5, 2022, adhering to elements of the PRISMA guideline, we evaluated trial eligibility in the qualitative synthesis. Data regarding study design, drug regimens, and measures were subsequently abstracted and descriptively analyzed.

Results

The search returned 86 records, of which 56 trials were included in the final review. The number of trials investigating ketamine and esketamine for TRD increased since 2008, with higher peaks observed in 2015 (n = 9) and 2021 (n = 9). Most trials were Phase 2 (13, 23.2%) or Phase 3 (11, 19.6%), gathering preliminary data on efficacy and/or further data on safety and efficacy with variant dosing and pharmacological approaches. By and large, trials examined ketamine and esketamine as individual versus combination treatments (45% and 25%, respectively). The Montgomery-Asberg Depression Rating Scale (MADRS) was most commonly used to assess clinical outcomes (75%).

Conclusions

There are increasingly large-scale and late-phase trials of esketamine over ketamine for TRD, coupled with efforts to centralize evidence on these medications. Yet several trials do not assess patient characteristics that may affect treatment response, such as age, sex, and race. By understanding these design limitations, scientists and clinicians can avoid research waste and funding bodies can judiciously direct support towards high priority research.

Open access