Browse

You are looking at 31 - 40 of 2,548 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Matthew Brittain, Nathan Consedine, Kathleen L. Bagot, Natalia Booth, and Simone N. Rodda

Abstract

Background and aims

Sugar is a potentially addictive substance that is consumed in such high levels the World Health Organisation has set recommended consumption limits. To date there are no empirically tested brief interventions for reducing sugar consumption in adult populations. The current study aimed to preliminarily assess the feasibility of recruitment, retention, and intervention engagement and impact of a brief intervention.

Methods

This pre-post study recruited 128 adults from New Zealand to complete a 30-day internet-delivered intervention with in-person and email coaching. The intervention components were derived from implementation intention principles whereby the gap between intention and behaviour was targeted. Participants selected sugar consumption goals aligned with WHO recommendations by gender. To meet these goals, participants developed action plans and coping plans and engaged in self-monitoring. Facilitation was provided by a coach to maintain retention and treatment adherence over the 30 days.

Results

Intervention materials were rated as very useful and participants were mostly satisfied with the program. The total median amount of sugar consumed at baseline was 1,662.5 g (396 teaspoons per week) which was reduced to 362.5 g (86 teaspoons) at post-intervention evaluation (d = 0.83). The intervention was associated with large effects on reducing cravings (d = 0.59) and psychological distress (d = 0.68) and increasing situational self-efficacy (d = 0.92) and well-being (d = 0.68) with a reduction in BMI (d = 0.51).

Conclusion

This feasibility study indicates that a brief intervention delivering goal setting, implementation planning, and self-monitoring may assist people to reduce sugar intake to within WHO recommendations.

Open access

A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán

Experiences with the usage of the 15-item Geriatric Depression Scale (Short Form) on a Hungarian sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Szekeres Tamás and Hargitai Rita

Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e protektív szerepe az online tér használatának a depresszió vonatkozásában. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatásban 65 éves és afeletti életkorú vizsgálati személyek önkéntesen vettek részt, az adatokat anonim módon, papír–ceruza alapon (n = 142) és online (n = 167) formában gyűjtöttük. A kérdőív validálásához az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőívét, a Rövidített WHO Jól-Lét Kérdőívet, valamint a Zung Önértékelő Depresszió Skálát használtuk. A válaszmeghamisító tendenciák szűrésére a Caprara-féle Big Five Kérdőív Szociális Kívánatosság alskáláját alkalmaztuk. Eredmények: A parallel-elemzés eredménye egyfaktoros struktúrát jelez, és az egyetlen faktor az összvariancia 64,8%-át magyarázza. A kérdőív megbízhatósága kiváló (Cronbach-α = 0,95). A GDS-SF az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel: a GDS-SF és az életminőség alfaktorai közötti korrelációs együttható (r) értéke –0,59 és –0,61 közötti (p < 0,001), a jólléttel –0,71 (p < 0,001), míg a Zung Önértékelő Depresszió Skálával 0,74 (p < 0,001). A papíralapú és az online adatgyűjtésben részt vevő vizsgálati személyek körében nem találtunk szignifikáns különbséget a depreszszió előfordulási gyakoriságában, amennyiben kontroll alatt tartjuk az életkor és az iskolai végzettség hatását. Következtetések: A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála magyar verziója megbízható és érvényes eszköz az időskori depresszió mérésére normatív mintán, miközben a klinikai minta vonatkozásában további vizsgálatok szükségesek.

Introduction: Geriatric depression is the leading mental disorder among the older population, although it is often underdiagnosed. The Geriatric Depression Scale (Short Form) (GDS-SF) is a screening tool designed to measure depressive symptoms in older adults and is used by clinicians globally. Objective: The primary objective of the study is the psychometric testing of GDS-SF among pensioners, as well as to present our experiences with using the questionnaire on a Hungarian sample. The secondary objective of the study is to explore whether the use of online space is a protective factor against developing depressive symptoms in this population. Methods: A total of 309 participants took part in this cross-sectional study, all of them above the age of 65, with full anonymity granted to all involved. The questionnaire was available in paper-based (n = 142) and online (n = 167) format as well. For the validation of GDS-SF, the Abbreviated World Health Organization Quality of Life Questionnaire, the Abbreviated WHO Well-Being Questionnaire, and the Zung Self-Rating Depression Scale were used. The Social Desirability Scale of the Caprara Big Five Questionnaire was used to filter out response distortion tendencies. Results: The results of the parallel analysis of the questionnaire supported a one-factor structure design, with 64.8% of the variance explained. According to the validity analysis, GDS-SF showed sufficient direction and degree of correlation with the questionnaires used for comparison and was in accordance with our a priori assumed direction and degree of correlation. Upon examination we discovered that the GDF-SF has a correlation coefficient (r) between –0.59 and –0.61 (p < 0.001) with the quality of life subfactors, –0.71 (p < 0.001) with wellbeing, and 0.74 (p < 0.001) with Zung Self-Rating Depression Scale. The reliability of the survey also proved to be excellent. There was no significant difference between the prevalence of depression between the two groups (paper-based and online), when controlling for the effects of age and level of education. Conclusions: The Hungarian version of the 15-item Geriatric Depression Scale is a reliable and valid tool for measuring depressive symptoms in the older normative adult population. Regarding the clinical sample, further exploration is needed.

Open access

Az Edzői Viselkedés Kérdőív hazai adaptációja

Hungarian adaptation of the Coach Behaviour Questionnaire

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, Kőnig-Görögh Dóra, F. Földi Rita, and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ 2 = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ 2 = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.

Open access

Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés

Coparenting after divorce: A literature review

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Pilinszki Attila and Gyetvai Anna

Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a válás utáni közös szülőségre, a szülők együttműködésére és konfliktusaira vonatkozó főbb kutatási eredményekről. A közös szülőség fogalma a szülők közötti interakciókat, kapcsolatot jelenti, amit a válást követően is szükséges fenntartani. Tanulmányunkban egyrészt kitérünk a közös szülőség egyes aspektusaira (szülői kommunikáció, egymás támogatása–aláásása, konfliktusok és konfliktuskezelés), másrészt a vonatkozó vizsgálatokban leggyakrabban megjelenő háttérváltozókra (válási folyamat, elhelyezés típusa). A válás következményei, az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége mind a szülők, mind a gyerekek részéről jelentős társadalmi fontossággal bír, ennek ellenére a válás utáni közös szülőség témája csak egy-egy hazai publikációban jelenik meg. Jelen tanulmánnyal célunk ennek a hiánynak a pótlása, valamint a kérdéskör hazai kutatásának inicializálása. A vizsgált szakirodalom alapján elmondható, hogy a párkapcsolat felbomlása után kiemelten fontos egy új egyensúlyi állapot kialakítása, mivel a közös szülőség minősége összefüggést mutat a gyermekek és a felnőttek jóllétével is. A vonatkozó empirikus szakirodalom egy része azokra a preventív képzési programokra irányul, amelyek a válás utáni közös szülőség minőségének fejlesztését tűzték ki célul. Említést teszünk ezért több ilyen programról, röviden ismertetve a sajátosságaikat és a kapcsolatos empirikus eredményeket. Következtetésként elmondható, hogy a válást követő közös szülőség komplex témaköre és a szülők sokszor eltérő narratívája miatt olyan diádikus kutatási megközelítés választása indokolt, amellyel ez az összetettség megragadható. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy hazánkban hiányoznak az elvált szülőknek kínált edukációs programok, pedig a szülők és gyermekek jóllétének érdekében fontos lenne ezek kifejlesztése, hatékonyságuk vizsgálata és a megfelelő hatékonyságú programok rendszerszintű elterjesztése.

This study aims to provide a review of the main research findings on coparenting after divorce, parental cooperation and conflicts. The concept of coparenting refers to the interactions and relationship between parents which must be maintained even after divorce. In our paper, we cover some aspects of coparenting (parental communication, mutual support, undermining, conflicts and conflict management) and the most common background variables in the relevant studies (divorce process, type of custody). The consequences of divorce and the success of adapting to the new situation are of significant importance for both parents and children, however, the topic of coparenting after divorce appears in few Hungarian publications. With the present study, we aim to fill this gap and to initialize domestic research on the issue. Based on the examined literature, it can be stated that the formation of a new state of equilibrium after the dissolution of the relationship is of great importance, as the quality of coparenting is related to the well-being of children and adults as well. Some of the relevant empirical literature relates to preventive training programs aimed at improving the quality of coparenting after divorce. We, therefore, mention several such programs, briefly describing their specifics and related empirical results. In conclusion, due to the complex topic of coparenting after divorce and the often different narratives of parents, it is justified to choose a dyadic research approach that can capture this complexity. We would also like to draw attention to the fact that there is a lack of educational programs for divorced parents in Hungary, although it would be important to develop and disseminate them widely for the well-being of parents and children.

Open access

A Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (SRP-SF) magyar nyelvű adaptációja

Hungarian version of the short version of Self Rated Psychopathy (SRP-SF)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Dóra Csilla, Mészáros Veronika, Tanyi Zsuzsanna, Ferenczi Andrea, Jakubovits Edit, Smohai Máté, and Kövi Zsuzsanna

Bevezetés: A pszichopátia kutatásának története hosszú múltra tekint vissza a mentális egészségtudományokban. Ez idő alatt több megközelítés is született, melyekhez kapcsolódóan kérdőíveket is kidolgoztak a kutatók. Cél: Jelen tanulmány a Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (Self Report Psychopathy Short Form; SRP-SF) magyar nyelvű adaptálását tűzi ki célul. A tanulmányban elemezzük a kérdőív faktorszerkezetét, belső konzisztenciáját, valamint konvergens validitását a nárcizmussal, a machiavellizmussal, a szenzoros élménykereséssel, a neuroticizmussal, az agresszióval, valamint konkurens validitását a pszichopátiát mérő mérőeszközzel. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat 605 fős heterogén mintán folytattuk le. A kapcsolatrendszer elemzésére az SRP-SF mellett a fent említett konstruktumok mérésére alkalmas mérőeszközöket is használtunk, úgymint a Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiség-kérdőív 80 itemes rövid változatát, a Rövid Sötét Triád tesztet, illetve a Patológiás Nárcizmus kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredménye rámutatott arra, hogy az általunk alkalmazott mintán a kérdőív háromfaktoros modellje illeszkedik a legjobban (illeszkedési mutatók: χ 2(164) = 817,741, p < 0,001; CFI = 0,930; TLI = 0,919; RMSEA [90% CI] = 0,081 [0,075–0,087]), a bűnügyi tendenciák skála jelenléte a jelen mintán nem megerősíthető. Az SRP-SF belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,659– 0,774). A kérdőív más mérőeszközökkel mutatott kapcsolataiból pedig arra lehet következtetni, hogy az állítások inkább az elsődleges pszichopátiát mérik, és a kérdőívben elkülönülnek a pszichopátia interperszonális és életmódbeli aspektusai. Következtetés: az SRP-SF egy olyan könnyen és gyorsan felvehető kérdőív, amely megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik és a bűnügyi tendenciák skálától eltekintve alkalmazható nem klinikai mintán is.

Introduction: The research history of psychopathy has a long history in the mental health sciences. During this time, several approaches were developed, and in connection with the theories the researchers also developed questionnaires. Aim: The aim of the study is the Hungarian adaptation of the Self-Reporting Psychopathy Short Form (SRP-SF). We have analyzed the factor structure of the questionnaire, its internal consistency, and convergent validity of the questionnaire with narcissism, Machiavellianism, sensation seeking, neuroticism, aggression, and other measure of psychopathy. Methods: The study included 605 individuals, who were heterogeneous by profession. In addition to SRP-SF, an 80-item short version of the Zuckerman–Kuhlman–Aluja Personality Questionnaire, the Short Dark Triad test, and the Pathological Narcissism questionnaire were also administered to analyze the relationships of psychopathy. Results: The results of the confirmatory factor analysis showed that the three-factor model of the questionnaire fits best in the sample we used (fit indicators: χ 2(164) = 817.741, p < 0.001; CFI = 0.930; TLI = 0.919; RMSEA [90% CI] = 0.081 [0.075–0.087]) , the presence of the scale of crime trends in the present sample cannot be confirmed. The internal consistency of SRP-SF was found to be adequate (Cronbach’s α = 0.659–0.774). And from the relationships of the questionnaire with other measures, it can be concluded that the statements tend to measure primary psychopathy, and the interpersonal and lifestyle aspects of psychopathy are separated in the questionnaire. Conclusion: Except for the Crime trends scale, SRP-SF is an easy and quick to take test that has appropriate psychometric indicators and can be applied to a non-clinical sample

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Dominic Sagoe, Mark. D. Griffiths, Eilin Kristine Erevik, Turid Høyland, Tony Leino, Ida Alette Lande, Mie Engen Sigurdsson, and Ståle Pallesen

Abstract

Background and aims

The effect of internet-based psychological treatment for gambling problems has not been previously investigated by meta-analysis. The present study is therefore a quantitative synthesis of studies on the effects of internet-based treatment for gambling problems. Given that effects may vary according to the presence of therapist support and control conditions, it was presumed that subgroup analyses would elucidate such effects.

Methods

A systematic search with no time constraints was conducted in PsycINFO, MEDLINE, Web of Science, and the Cochrane Library. Two authors independently extracted data using a predefined form, including study quality assessment based on the Cochrane risk of bias tool. Effect sizes were calculated using random-effects models. Heterogeneity was indexed by Cochran’s Q and the I 2 statistics. Publication bias was investigated using trim and fill.

Results

Thirteen studies were included in the analysis. Random effects models at post-treatment showed significant effects for general gambling symptoms (g = 0.73; 95% CI = 0.43–1.03), gambling frequency (g = 0.29; 95% CI = 0.14–0.45), and amount of money lost gambling (g = 0.19; 95% CI = 0.11–0.27). The corresponding findings at follow-up were g = 1.20 (95% CI = 0.79–1.61), g = 0.36 (95% CI = 0.12–0.60), and g = 0.20 (95% CI = 0.12–0.29) respectively. Subgroup analyses showed that for general gambling symptoms, studies with therapist support yield larger effects than studies without, both post-treatment and at follow-up. Additionally, on general gambling symptoms and gambling frequency, there were lower effect sizes for studies with a control group compared to studies without a control group at follow-up. Studies with higher baseline severity of gambling problems were associated with larger effect sizes at both posttreatment and follow-up than studies with more lenient inclusion criteria concerning gambling problems.

Discussion and conclusions

Internet-based treatment has the potential to reach a large proportion of persons with gambling problems. Results of the meta-analysis suggest that such treatments hold promise as an effective approach. Future studies are encouraged to examine moderators of treatment outcomes, validate treatment effects cross-culturally, and investigate the effects of novel developments such as ecological momentary interventions.

Open access

Abstract

Background and aims

Mobile phone addiction (MPA) has recently aroused much attention due to its high incidence and considerable health hazards. Although some existing studies have documented that physical activity is negatively associated with MPA, it is little known about the potential effects underlying this relation. The aim of this study was to investigate the relationship between physical activity and MPA among undergraduates in China, and to further examine the moderating effect of exercise type in the relation between them.

Methods

By the quota sampling, a total of 650 participants engaged in this survey and completed relevant measurements including physical activity rating scale-3 (PARS-3) and mobile phone addiction tendency scale (MPATS).

Results

Gender (β = 0.271, P < 0.05) and major (β = −0.169, P < 0.05) could significantly predict MPA, respectively, and physical activity was an imperative protective factor to decrease MPA (β = −0.266, P < 0.001). While the physical activity level enhanced from none exercise to medium exercise, an optimum dose-response relationship would emerge between physical activity and MPA (F (3,604) = 4.799, P < 0.01). Most important, the relation between physical activity and MPA can be moderated by exercise type. Especially in terms of aerobic endurance exercise, the higher level of physical activity the undergraduates performed, the lower degree of MPA would be suffered by them (β = −0.266, P < 0.001).

Discussion

These findings could be conducive to better understand the positive and potential effects of physical activity on the intervention in MPA, and served as a persuasive evidence that as for university students, actively engaging in aerobic endurance exercise with the medium activity level would be a practicable exercise strategy to deal with MPA in daily lifestyle behavior.

Open access

Abstract

Background

Gamblers engage in a range of “soft” financial options to limit access to money or cash for gambling (e.g., family looks after cash). Such barriers are easily overturned, resulting in a demand for financial systems and tools that offer “hard” restrictions on access to money and cash in a gambling context. The aim of this scoping review was to determine the attitudes and preferences of gamblers and their families on systems or tools to restrict access to money and cash, as well as the effectiveness of systems and tools that can be used to accomplish that goal.

Methods

A systematic search of articles related to financial restrictions and gambling was conducted. Eligibility criteria included samples of gamblers or affected others and interventions targeted at money or cash restrictions in a gambling context. Soft financial barriers such as family involvement were excluded, as were limit-setting systems which focused on gambling expenditure in gambling venues.

Results

Nine studies met the eligibility criteria, with three focused on financial systems (e.g., ban on credit betting) and six focused on removal of cash machines from gambling venues. The included literature was generally of low quality, with just two pre-post studies and seven cross-sectional or qualitative ones.

Conclusions

The included studies provided strong support for financial mechanisms to support gamblers and their families. Future studies need to involve multiple stakeholders to provide this type of support as well as to evaluate the holistic impact that such hard barriers can have on gambling and gambling-related harms.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Beáta Bőthe, Mónika Koós, Léna Nagy, Shane W. Kraus, Marc N. Potenza, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Limitations of research into sexuality and compulsive sexual behavior disorder (CSBD) include the use of simplistic methodological designs and the absence of quality and unified measurements, empirically supported theoretical models, and large, collaborative studies between laboratories. We aim to fill these gaps with the International Sex Survey (ISS, http://internationalsexsurvey.org/).

Methods

The ISS is a large-scale, international, multi-lab, multi-language study using cross-sectional survey methods, involving more than 40 countries. Participants responding to advertisements complete a self-report, anonymous survey on a secure online platform. Collaborators from each country collect a community sample of adults with a minimum sample size of 2,000 participants with a gender ratio of approximately 50–50% men and women, including diverse individuals with respect to sexuality and gender. The ISS includes a wide range of sociodemographic questions and scales assessing a diverse set of sexual behaviors, pornography use, psychological characteristics, and potential comorbid disorders. Analyses are conducted within a structural equation modeling framework, including variable (e.g., measurement invariance tests) and person-centered approaches (e.g., latent profile analysis).

Discussion and conclusions

The ISS will provide well-validated, publicly available screening tools, helping to eliminate significant measurement issues in the field of sexuality research and health care. It will provide important insights to improve the theoretical understanding of CSBD as well as help to identify empirically supported treatment targets for prevention and intervention programs. Following open-science practices and making study materials open-access, the ISS may serve as a blueprint for future large-scale research in addiction and sexuality research.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Irene Montiel, Jéssica Ortega-Barón, Arantxa Basterra-González, Joaquín González-Cabrera, and Juan Manuel Machimbarrena

Abstract

Background and aims

Despite its illegality among adolescents, online gambling is a common practice, which puts their mental health and well-being at serious risk. This systematic review summarises international scientific literature from the last 20 years on problematic online gambling among adolescents (11–21 years old) to determine its prevalence and to analyse related measurement issues.

Methods

The Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) guidelines were followed and a protocol was registered in the International Prospective Register of Systematic Reviews (PROSPERO, IC: CRD42020162932). Five academic databases were consulted, which resulted in an initial sample of 658 papers.

Results

Sixteen studies met the inclusion criteria for this review. All studies were cross-sectional and targeted students from elementary school, secondary school or university. Most followed a convenience sampling procedure. The primary measurement instruments used were the DSM-IV-MR-J and SOGS-RA. Between 0.77% and 57.5% of adolescents present some degree of problematic online gambling (problem, pathological or disordered) depending on the instruments used, the study samples and the timeframe analysed. Between 0.89% and 1% of adolescents exhibited an online gambling disorder.

Discussion and conclusion

There is a great heterogeneity in the methodology of the reviewed studies (samples, measurement instruments, cut-off points and criteria applied). The limited number of studies and the limited generalizability of their results suggest the need for further research and for development of specific instruments to assess different levels of problematic online gambling in representative samples of adolescents based on clinical ‘gold standard’ criteria and more accurate cut-off points.

Open access