Browse

You are looking at 41 - 50 of 2,548 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Daniela Röttinger, Gallus Bischof, Dominique Brandt, Anja Bischof, Svenja Orlowski, Bettina Besser, Elisa Wegmann, Matthias Brand, and Hans-Jürgen Rumpf

Abstract

Background and aims

An increasing number of people experience negative consequences from the excessive use of different Internet applications or sites (e.g., Instagram, League of Legends, YouTube). These consequences have been referred to as specific Internet Use Disorders (IUDs). The present study aims to examine the Fear of Missing Out (FoMO) on rewarding experiences with respect to specific Internet activities. FoMO has been found to mediate the link between psychopathology and symptoms of Internet Communication Disorder (ICD). However, the role of FoMO in other IUDs is controversial.

Methods

The current study (N = 7,990) consecutively screened in vocational schools) analyzed the associations between online-specific state-FoMO, general trait-FoMO, mental health, and IUD symptoms in a structural equation model. After testing the model for the entire sample of Internet users, it was analyzed separately for the two main user groups: Social Networking Site (SNS) users and gamers.

Results

The proposed model explained 42.0% of the variance in IUD symptoms in the total sample, 46.8% for SNS users, and 32.8% for gamers. Results suggest that impaired mental health and high trait-FoMO predict IUD symptoms. For both SNS users and gamers, trait-FoMO mediated the link between low mental health and IUD, whereas state-FoMO mediated the link between trait-FoMO and IUD in both user groups.

Discussion

Our results partly support the theoretical model of specific IUDs, highlighting trait-FoMO as a predisposing fear of disconnection related to general mental health. Online-specific FoMO appears to contribute to problematic Internet use mainly because of its link to the general fear of disconnection. Moreover, the described mechanism seems to be comparable for both females and males.

Conclusions

FoMO is a multidimensional construct underlying IUD symptoms related to the use of socially gratifying, but distinct Internet applications. FoMO and psychopathology should be targeted together in prevention and treatment plans of IUDs.

Open access

Abstract

Psychedelic-assisted psychotherapy is an emerging psychiatric treatment that is attracting significant scientific, medical, and public attention. Whilst preliminary results from empirical studies are promising, the medical use of these compounds is highly controversial. Surprisingly, and despite the current controversies caused by the re-medicalisation of psychedelics, bioethicists have remained mysteriously silent. This paper aims to stimulate further bioethical reflection regarding the re-medicalisation of psychedelics. The current paper aims to do this by applying a normative phenomenological lens of analysis. Namely, this paper applies Martin Heidegger's critique of modern technology, and Fredrik Svenaeus' extension of this critique, to the re-medicalisation of psychedelics. I argue that when this critique of modern technology is applied several normative issues become apparent. Specifically, it becomes apparent that the re-medicalisation of psychedelics risks turning the ecological sources, cultural contexts, and experiences induced by psychedelics into resources to be exploited for human goals; all of which risks endangering ecosystems, appropriating traditional knowledge, and reducing the therapeutic effects of psychedelic-assisted psychotherapy. Furthermore, I suggest that preserving non-reductionist, non-instrumentalising traditional ways of understanding psychedelic compounds is essential in mitigating these consequences. More discussion by bioethicists is necessary as these consequences represent important global challenges for the psychedelic renaissance that require immediate addressing.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: I-Hua Chen, Chao-Ying Chen, Chieh-hsiu Liu, Daniel Kwasi Ahorsu, Mark D. Griffiths, Yu-Pin Chen, Yi-Jie Kuo, Chung-Ying Lin, Amir H. Pakpour, and Shu-Mei Wang

Abstract

Background and aims

The present longitudinal study examined the changes in problematic internet use (problematic smartphone use, problematic social media use, and problematic gaming) and changes in COVID-19-related psychological distress (fear of COVID-19 and worry concerning COVID-19) across three time-points (before the COVID-19 outbreak, during the initial stages of the COVID-19 outbreak, and during the COVID-19 outbreak recovery period).

Methods

A total of 504 Chinese schoolchildren completed measures concerning problematic internet use and psychological distress across three time-points. Latent class analysis (LCA) was used to classify participants into three groups of problematic internet use comprising Group 1 (lowest level), Group 2 (moderate level), and Group 3 (highest level).

Results

Statistical analyses showed that as problematic use of internet-related activities declined among Group 3 participants across the three time points, participants in Group 1 and Group 2 had increased problematic use of internet-related activities. Although there was no between-group difference in relation to worrying concerning COVID-19 infection, Groups 2 and 3 had significantly higher levels of fear of COVID-19 than Group 1 during the COVID-19 recovery period. Regression analysis showed that change in problematic internet use predicted fear of COVID-19 during the recovery period.

Conclusion

The varied levels of problematic internet use among schoolchildren reflect different changing trends of additive behaviors during COVID-19 outbreak and recovery periods.

Open access

Abstract

Background and aims

Cited in over 100 articles, the interactional model of exercise addiction (Egorov & Szabo, 2013) forms the theoretical foundation of many studies on the risk of exercise addiction. Still, the inclusion of previously omitted determinants could make it more useful. Therefore, this review presents the expanded version of the original model.

Method

We added ‘self-concept’ as another determinant in the ‘personal factors’ domain and ‘attractive alternatives’ to the ‘situational factors’ domain. Further, we doubled the reasons for exercise in the ‘incentives for exercise domain.’ Last, we added a new domain, the ‘exercise-related stressors,’ to illustrate that exercise itself might be a source of stress.

Results

The expanded model is more inclusive and accounts for a greater combination of interactions playing roles in exercise addiction. Overlooking the eventuality that stress resulting from exercise might also fuel the dysfunction was a significant omission from the original model, rectified in the current update. Finally, the new expansions make the model more applicable to competitive situations too

Conclusion

The expanded interactional model of exercise addiction is more comprehensive than its original version. It also accounts for the exercise or sport-related stress as possible fuel in addictive exercise behavior.

Open access

Abstract

The recently published Imperial College study of a Phase II, double-blind, randomized, controlled trial comparing psilocybin-assisted therapy to a six-week titration of escitalopram for Major Depressive Disorder (MDD) should raise concerns for this illness category as a target of early psychedelic research given a goal of FDA approval. There are three reasons why MDD is the wrong target at this stage of research development. Firstly, the psychiatric category of MDD is heterogeneous, vaguely-defined, and overdiagnosed in a way that will problematize finding a reliable signal with psychedelic interventions (or any intervention), particularly within non-severe cases. Secondly, current rating scales for MDD (QIDS used in the Imperial College trial, but also HAM-D) are limited in approximating the kinds of things we ultimately care most about with depressive states, namely functional status, quality of life, and well-being: measures that seem more salient for psychedelic interventions and which are not adequately captured by these rating scales used in a majority of clinical trials. And thirdly, there are inherent conflicts between psychiatric conceptualizations of MDD (and its symptom amelioration) and the kinds of perspectives on one’s suffering often occasioned by psychedelic experiences themselves: while these kinds of psychedelic-catalyzed openings may lead to a form of acceptance or equanimity with regards to one’s life circumstances this could be in many ways orthogonal to reductions in HAM-D scores. We argue that for these reasons MDD is a non-ideal target at this stage of the science and propose alternative directions.

Open access

A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán

Exploring the student burnout scale using hungarian sample

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Balázs Jagodics, Kitti Kóródi, and Éva Szabó

Háttér és célkitűzések

A felnőttek munkahelyi kiégésének vizsgálata mellett egyre nagyobb szerepet kap a problémakör iskolai vonatkozásának feltárása is. Tanulmányunk célja a Salmela-Aro és munkatársai (2008, 2009) által kidolgozott Diák Kiégés Kérdőív hazai változatának tesztelése volt.

Módszer

Magyar általános és középiskolás, 13–18 éves (M = 15,3 év; SD = 2,01) diákokból álló mintán (Náltalános iskola = 337; Nközépiskola = 738) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső konzisztenciáját, illetve a diák kiégés kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az eredetivel megegyező, háromfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés alskálák alkotnak. A kiégés kérdőíven a nemek között nem találtunk különbséget, iskolatípus tekintetében pedig csak a cinizmus alskálán különböztek az általános és középiskolás diákok pontszámai. A tanulmányi eredmény negatív összefüggést mutatott a kiégéssel, hasonlóan az önértékeléshez, az iskolai kötődéshez és a közelítő-elsajátító célorientációhoz. Az elkerülő célorientáció gyenge pozitív együtt járást mutatott a kiégéspontszámmal. A hierarchikus regresszióelemzés szerint a Diák Kiégés Kérdőív alskálái a célorientációs kérdőív dimenzióival együtt az önértékelés varianciájának 50,3%-át képesek megmagyarázni.

Következtetések

Az eredmények alapján kialakított nyolctételes kérdőív alkalmasnak tűnik a diák kiégés mérésére, illetve azon belül az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés tüneteinek elkülönítésére. Ugyanakkor a Cronbach-alfa-mutatók alapján utóbbi két alskála belső megbízhatósága csak elfogadható mértékű, emiatt a kérdőívet egydimenziós skálaként ajánljuk használni. A kérdőív alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra, illetve hasznos segédeszköz lehet az iskolapszichológiai gyakorlat számára is.

Background and goals

Due to the prevalence of burnout-syndrome, research on this phenomenon is becoming increasingly important. As a result, beside examining the burnout-syndrome among adults, it is also important to explore the problem in the schools. The aim of our research is exploring the structure of the Hungarian version of the Student Burnout Inventory (Salmela-Aro et al., 2008, 2009).

Methods

The participants were Hungarian primary (N = 337) and secondary school students (N = 738), between the age 13 and 18 (M =15,3 years, SD= 2,01). We checked the structure of the questionnaire, the internal consistency and the connections between student burnout and other demographic and psychological factors.

Results

According to the exploratory and the confirmatory factor analysis, the three-factor structure of the questionnaire is the same as the original, which consists of three subscales: emotional exhaustion, cynicism and sense of inadequacy. There was no difference between the the boys and the girls in the overall burnout score, and in the case of school-type the scores of primary and secondary school students differed only on the subscale of cynicism. The academic achievement correlated negatively with the burnout, as well as the self-esteem, school attachment and mastery-approach goal orientation. The avoidance goal orientation showed positive correlation with the overall burnout score. The hierarchical regression analysis established that the subscales of the Student Burnout Inventory and the dimensions of the goal orientation could predict the level of the self-esteem, with 50,3% of the explained variability.

Conclusion

Based on the results, the Hungarian version of the Student Burnout Inventory with 8 items is appropriate for measuring student burnout, and for separating the symptoms of emotional exhaustion, cynism and sense of inadequacy. Based on the Cronbach-alfa indicators, the reliability of two of the sub-scales are only acceptable. Therefore we advise to use the questionnaire as a unidimensional scale. The questionnaire may be suitable for further exploratory research or can be an useful tool for school psychologist as well.

Open access

A helyidentitás mérése identitásorientációként

Measuring place identity as identity orientation

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Iván Zsolt Berze and Andrea Dúll

A helyidentitás környezetpszichológiai fogalmát új megközelítésként személyiségpszichológiai szinten vizsgáló kutatássorozatunk második lépésében azt feltételeztük, hogy az egyetemista vizsgálati személyekkel elvégzett első mérés eredményeire (Berze és Dúll, 2018) alapozva létrehozott kérdőívünkkel felnőtt mintán is megbízhatóan mérhető a helyidentitás identitásorientációként (tehát az egyéni különbségek abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában), továbbá hogy az új kérdőívünk a korábbi változatnál megbízhatóbban méri az eredeti angol nyelvű kérdőívben (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) szereplő négy (személyes, társas/nyilvános, kollektív és kapcsolati) identitásorientációt is.

Módszer:

Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított, a helyidentitásra vonatkozó, általunk megfogalmazott tételekkel bővített, előző kutatási lépésünkben használt második változatán végeztünk módosításokat annak eredményeire épülő szakmai és módszertani megfontolások alapján. A kérdőívet jelen kutatásban két változatban felnőtt mintákon (n = 177, 432) teszteltük, majd mindkét esetben faktoranalízist végeztünk. A második kérdőívváltozat az ebben a kutatásban használt első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások nyomán született.

Eredmények:

A helyidentitás identitásorientációként történő mérésének helytállóságát a felnőtt mintán felvett módosított kérdőív adatai és azok statisztikai elemzése igazolta, továbbá az előző kutatási lépés kérdőívén végzett módosítások nagyrészt elérték céljukat, hiszen – bár nem tökéletesen, de – igen nagy részben fedi a jelen kutatásban kapott faktorstruktúra az eredeti kérdőív skáláit.

Következtetések:

A kapott eredmények újabb lépést jelentenek a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. További lépésekben megkezdtük a második változat angliai felnőtt mintán történő felvételét, továbbá tervezzük a magyar változat további pontosítását, valamint a finomított változat felvételét a helyidentitás aspektusait a személyiség szintjén mérő kérdőív mellett kiegyenlítettebb nemi és életkori eloszlású felnőtt hazai mintán.

In the second stage of our research series examining the environmental psychology’s concept of place identity, as a new approach, in personal psychological framework, we hypothesized that our questionnaire developed based on the results of the first measurement with undergraduate subjects (Berze, & Dúll, 2018) can reliably measure place identity as identity orientation (i.e., the individual differences in the extent to which the relationship with places is important for the individuals to their sense of who they are) in an adult sample, in addition, that the four (personal, social/public, collective and relational) identity orientations of the original US questionnaire (AIQ-IV, Cheek, Smith, & Tropp, 2002) can be more effectively measured with our new questionnaire than with our previous one in the sample of this study.

Methods:

We modified the second version of AIQ-IV translated into Hungarian and extended with the items relating to place identity, which we used in our previous step, based on professional and methodological considerations followed from its results. We tested two versions of the modified questionnaire in adult samples (n=177, 432), and we conducted factor analysis in both cases. We developed the second version after the revision of the first version used in this research, based on the results.

Results:

The adequateness of measuring place identity as identity orientation was confirmed by the statistical analysis of the modified questionnaire’s data collected in the adult sample. In addition, with the modifications of the questionnaire used in the previous research stage we largely achieved our aims, since the factor struct70ure of the second version of this research more exactly fit to the scale structure of the original questionnaire.

Discussion:

The results represent another step towards a more subtle interpretation of the concept of place identity. We started to test this second version in UK adult sample. Our future aim is to refine the Hungarian version, and to test the refined version together with a questionnaire measuring the aspects of place identity in personal psychological framework in age- and gender-balanced adult sample.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Abdullah Murhaf Al-Khani, Juliann Saquib, Ahmad Mamoun Rajab, Mohamed Abdelghafour Khalifa, Abdulrahman Almazrou, and Nazmus Saquib

Abstract

Background and aims

The prevalence of internet addiction (IA) varies widely in the Gulf Cooperation Council (GCC) countries (4%–82.6%). We aimed to assess the quality of IA studies from the GCC and pool their data to get an accurate estimate of the problem of IA in the region.

Methods

A systematic review of available studies was conducted following the Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-analyses (PRISMA) guidelines. PubMed, Embase, and Cochrane Controlled Register of Trials were systematically searched; studies conducted in GCC countries (i.e., Bahrain, Kuwait, Oman, Qatar, Saudi Arabia, and the United Arab Emirates) with a validated instrument for internet addiction assessment were eligible. Ten studies were eligible for the systematic review, all of which were included in the meta-analysis. The Newcastle Ottawa Scale was used for quality assessment.

Results

Nine out of ten of the included studies had either adolescent and/or young adult participants (age < 25). Two studies were of ‘good’ quality, six were of ‘satisfactory’ quality, and two were of ‘unsatisfactory’ quality. The pooled internet addiction prevalence was 33%; it was significantly higher among females than males (male = 24%, female = 48%, P = 0.05) and has significantly increased over time (P < 0.05).

Discussion and conclusions

One in every three individuals in GCC countries was deemed to be addicted to the internet, according to Young's Internet Addiction Test. A root cause analysis focusing on family structure, environment, and religious practices is needed to identify modifiable risk factors.

Open access

A kognitív idegtudomány elmúlt 30 éve

Cognitive neuroscience in Hungary: 30 years

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Czigler István

A kognitív idegtudomány klasszikus területei közül a szerző összefoglalja az észlelés, figyelem, tanulás és emlékezés területének hazai idegtudományi vizsgálatait, főként az agyi elektromos működések módszerére koncentrálva. Külön területként mutatja be az öregedéssel kapcsolatos eredményeket.

Concentrating on electrophysiological studies the author reviews Hungarian neuroscience research on the fields of perception, attention, learning and memory. As a specific topic, he reviews results on human aging.

Open access

Moore-paradoxonos mondatok és a logikai inkonzisztencia kapcsolata kétnyelvű gyermekeknél

The development of understanding moore-paradox sentences and logical inconsistencies

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Krisztina Bartha

Háttér és célkitűzések:

A vélekedések megértése kulcsszerepet játszik a tudatelmélet fejlődésében. Ezek olyan propozicionális attitűdök, amelyek két részből állnak, egy propozícióból és egy attitűdből. Moore szerint paradox a következő állítás: Esik az eső, de nem hiszem, hogy esik az eső. Az abszurditásnak az az oka, hogy amikor valaki egy propozíciót fogalmaz meg, abban implicit módon megjelenik az állításával szembeni attitűd, ez a kettő pedig nem állhat ellentmondásban egymással. A kutatás célja, hogy megismerje a Moore-paradoxonos mondatok megértésének sajátosságait kétnyelvű gyermekek esetében, és összevesse az eredményeiket a logikai inkonzisztenciák megértésének eredményeivel.

Módszer:

Kiss, Jakab és Szenetes-Hajler (2019) kísérleti anyagával dolgoztam, melyben Moore-paradoxonos mondatokat kellett a résztvevőknek felismerniük, illetve négy történet konzisztens és inkonzisztens változataiból ez utóbbit kellett kiválogatniuk. A kutatásban 129 magyar–román kétnyelvű, 5–8 év közötti gyermek vett részt, akiket két csoportra osztottunk kétnyelvűségi jellemzőik alapján.

Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy az 5 és a 6 éves gyermekek nehezen azonosítják be a Moore- paradoxos mondatokat, a 7 és 8 évesek túlnyomó többsége megfelelően választja ki őket. Szignifikánsan jobb eredményeket értek el a kiegyensúlyozott kétnyelvű csoportba tartozó gyermekek, ahol már a 6 évesek többsége képes volt felismerni a paradoxonos mondatokat. A kísérlet második részének eredményei szerint a kiegyensúlyozott kétnyelvű gyermekek 7 éves kortól felismerték a logikailag inkonzisztens történeteket, míg a domináns kétnyelvűek csak 8 éves koruk körül.

Következtetések:

A kiegyensúlyozott kétnyelvűeknél előnyöket találtunk mind a paradox mondatok, mind a logikai következetlenségek megértésében. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a logikai inkonzisztencia előfeltétele a paradoxonok megértésének.

Background and objectives.

Understanding beliefs plays a key role in the development of mindreading. Beliefs are propositional attitudes that consist of two parts, a proposition and an attitude. Moore considers the following statement paradoxical: It’s raining, but I don’t think it’s raining. This sounds absurd because when someone formulates a proposition, an attitude towards his claim appears implicitly in it, and the two cannot contradict each other. The aim of the research is to get to know the characteristics of understanding Moore paradoxical sentences in bilingual children and to compare their results with the results of understanding logical inconsistencies.

Methods.

I worked with the experimental material of Kiss, Jakab and Szenetes-Hajler (2019), in which participants had to recognize Moore-paradoxical sentences and select the inconsistent version of four stories. The research involved 129 Hungarian-Romanian bilingual children aged 5–8 years, who were divided into two groups based on their bilingual characteristics.

Results.

The results show that children aged 5 and 6 find it difficult to identify Moore paradoxical sentences, while the vast majority of children aged 7 and 8 select them appropriately. Children in the balanced bilingual group achieved significantly better results. They were able to recognize the paradoxical sentences already at the age of 6. In the second part of the experiment balanced bilingual children recognized logically inconsistent stories from the age of 7 years, while dominant bilinguals only recognized them at the age of 8 years.

Conclusions.

We found advantages in understanding both paradoxical sentences and logical inconsistencies in balanced bilinguals. There is no clear evidence that logical inconsistency is a prerequisite for understanding paradoxes.

Restricted access