Browse

You are looking at 41 - 50 of 13,441 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Nihil novi sub sole: a Sándor István-féle automatikus fecskendő

Nothing new under the sun: automatic intravenous syringe developed by István Sándor

Orvosi Hetilap
Authors:
Gabriella Kecskés
,
Tibor Belágyi
, and
F. Tamás Molnár
Open access

Segítség a távolból – A videoasszisztált újraélesztés jelene és jövője

Help from a distance – The present and the future of video-assisted cardiopulmonary resuscitation

Orvosi Hetilap
Authors:
Bálint Bánfai
,
József Betlehem
,
János Musch
,
Krisztina Deutsch
,
Emese Sánta
,
Luca Ferkai
, and
Henrietta Bánfai-Csonka

A kórházon kívül bekövetkezett keringésmegállások esetén a túlélésben nagy szerepe van a minél előbb, szakszerűen megkezdett újraélesztésnek. A bajbajutottat általában egy laikus személy észleli, a segítségnyújtási hajlandóság azonban elmarad az elvárhatótól. A segítségnyújtási aránynak és az újraélesztés minőségének javulásához hozzájárulhat a diszpécserasszisztált újraélesztés alkalmazása, melynek során a szakember a segélyhívás során instruálja a helyszíni ellátót. A széles körben bevezetett telefonasszisztált újraélesztés továbbfejlesztett változata a videoasszisztált újraélesztés, mely a hangalapú kommunikáción túl biztosítja a videoalapú kommunikációt is, ezzel pontosabb képet adva a helyszínről, a bajbajutottról és az ellátóról egyaránt, valamint biztosítva a valós idejű visszajelzés lehetőségét. Korábban a témában főként szimulált környezetben történtek felmérések, melyek kimutatták a videoasszisztált újraélesztés pozitív hatásait. A technológia néhány országban már a valós ellátási rendszerbe is bekerült. A pozitívumok ellenére fontos megvizsgálni az eddig kevésbé kutatott aspektusokat is, melyek a technológia hatékonyságát befolyásolják. Ilyen lehet a kamerapozíció, a képminőség, a környezeti viszonyok, valamint az ellátók és a diszpécserek ismerete és attitűdje a videoasszisztált újraélesztéssel kapcsolatban. Az utóbbiak tisztázása azért fontos, mert a technológia rendelkezésre állása önmagában még nem garancia a sikeres implementációra. Összefoglalva, javasolt egy nemzeti CPR-regiszter létesítése. A V-CPR-módszer bevezetéséhez hazai környezetben végzett tanulmányokra van szükség. Javasolt egy szakmai konszenzus-munkacsoport alakítása az összes érintett szakértő bevonásával a V-CPR irányelveinek kidolgozásához. Orv Hetil. 2023; 164(1): 11–18.

Open access

A tuberkulózis és a HIV-fertőzés kapcsolatának jellemzői Maros megyében, Romániában

Characteristics of the association between tuberculosis and HIV infection in Mures county, Romania

Orvosi Hetilap
Authors:
Hédi-Katalin Sárközi
,
Edith-Simona Ianoși
,
Delia-Liana Rachiș
,
Mioara Szathmáry
,
Cristina Gîrbovan
,
Cornelia-Bianca Tudor
,
Adriana Neagoș
, and
Gabriela Jimborean

Bevezetés: Annak ellenére, hogy Romániában a humán immundeficientia-vírus (HIV) okozta megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutat, a HIV-fertőzés továbbra is a tuberkulózis (TBC) egyik legfontosabb kockázati tényezője. Célkitűzés: A TBC–HIV-társfertőzés sajátosságainak elemzése a romániai Maros megyében 2014 és 2020 között. Módszer: A vizsgálati csoport adatainak retrospektív módon történő feldolgozása és összehasonlítása nemzetközileg közölt adatokkal (hasonló betegcsoport, ugyanebben a földrajzi régióban, 2004 és 2013 között). Eredmények: A vizsgálatba 40, TBC–HIV-társfertőzéssel kórismézett beteget vontunk be: 24 férfi, 16 nő, 22 vidéki környezetből származó, 22 dohányzó, 20 alkohol-, illetve 4 kábítószer-fogyasztó volt. Többségükre rossz életkörülmények és az otthoni környezet túlzsúfoltsága volt jellemző. 30 páciens a 26–40 éves korcsoporthoz tartozott, ami jelentősen befolyásolta személyes és társadalmi fejlődésüket. 25 beteg szerzett immunhiányos tünetcsoporttal (AIDS) került kórismézésre. 28 tüdő-TBC-t, 1 extrapulmonalis és 11 vegyes formát azonosítottunk. 13 esetben nem sikerült kórokozót kimutatni; a kórismézéshez valószínűségi kritériumokra támaszkodtunk (epidemiológia, klinikai és képalkotási módszerek). Szignifikánsan csökkent a hepatitis, a parazitogén, illetve más, opportunista fertőzések száma, viszont megnövekedett az anaemia, az idegrendszeri és a légzőrendszeri megbetegedések gyakorisága. Szintén szignifikánsan csökkent a gyógyszerrezisztens formák előfordulása és a halálozási arány is. Megbeszélés: A TBC–HIV-társfertőzéses betegek többségének rosszak az életkörülményei, emiatt a vizsgálatok és a kezelés terén nem mutatnak megfelelő együttműködést. A HIV/AIDS kísérte TBC nagyobb valószínűséggel okoz szövődményeket, gyógyszer-rezisztenciát és magas halálozási arányt. A betegségek kórismézése érdekében minden TBC-s betegnél fontos szűrni a HIV-fertőzést, illetve a HIV-fertőzötteknél a TBC-t. Következtetés: Mindkét betegség megelőzése, korai kórismézése és kezelése nagyobb figyelmet igényel, akárcsak a szegénység felszámolása és a magasabb szintű oktatás elősegítése. Orv Hetil. 2023; 164(1): 19–28.

Restricted access

A zsírszövet mint a 2-es típusú diabetest kísérő inzulinrezisztencia egyik célszerve.

Az antidiabetikumoktól a fejlesztés alatt álló „adipeutikumokig”

Fat tissue as the primary target organ of insulin resistance in diabetes mellitus.

From antidiabetics to „adipeuticums”
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Winkler
and
István Wittmann

Az inzulinrezisztencia az a kóros állapot, amelyben az endogén vagy a kívülről adagolt (exogén) inzulin szöveti glükózfelvételt és -hasznosítást elősegítő hatása elmarad az anyagcseréjüket illetően egészséges személyeken megfigyelttől. Az egész szervezetet érinti, kitüntetett célszövetei a máj-, az izom- és a zsírszövet, patogenetikai és az ezek hátterében álló molekuláris biológiai folyamatai azonban részben eltérnek egymástól. Az utóbbi időben jelentősen bővültek a zsírszövet szerepével kapcsolatos ismeretek, s egyre inkább úgy látszik, hogy a diszfunkcionális zsírszövet a kóroki történések központi szereplője. A kézirat áttekinti a zsírszövet szerkezetét, az adipogenezis és a lipolízis szabályozását, a mikrobiom és a zsírszövet kapcsolatára vonatkozó adatokat, az akut és a krónikus inzulinrezisztencia különbségeit, valamint a zsírszöveti inzulinrezisztencia mérséklésére ma rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Jóllehet szelektív zsírszöveti támadáspontú, biztonságos, hosszú távú humán alkalmazást lehetővé tevő molekula ma még nincs a reménybeli közelségben, az első, fejlesztés alatt álló „adipeutikummal” kapcsolatos állatkísérletes megfigyelések új kezelési lehetőség ígéretét vázolják fel. Orv Hetil. 2023; 164(1): 3–10.

Open access

Abstract

Background and aims

Youth gambling research mainly focuses on the illegal use of age-restricted machines, but coin pusher and crane grab machines are gambling machines that can be used by people of any age in the UK, and are also in use internationally. Previous cross-sectional evidence has associated recollected childhood usage of these machines with adult gambling participation and levels of problem gambling amongst adult gamblers. We attempted to conceptually replicate the findings of one of these studies (Newall et al., 2021), while addressing some limitations of that study.

Methods

A cross-sectional survey of 2,000 UK-based and -born participants aged 19–24 years. The measures were participants' recollected usage of coin pusher and crane grab machines as a child, whether they had gambled in the past 12-months or not, and the PGSI for past 12-month gamblers.

Results

Overall, 5 of 7 tested associations were significant and in the hypothesized direction. Logistic regression models showed that adult gamblers were more likely to recollect using, and used at higher levels of frequency, coin pusher and crane grab machines, than non-gamblers. Then, negative binomial regression analysis showed that adults who recollected using crane grab machines at higher levels of frequency showed more gambling-related problems.

Discussion and Conclusions

These results suggest that childhood usage of coin pusher and crane grab machines may act as an underappreciated risk factor for the development of gambling-related harm across the lifespan. This information may be considered for further youth gambling research and policy.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Simon Marmet
,
Matthias Wicki
,
Marc Dupuis
,
Stéphanie Baggio
,
Magali Dufour
,
Catherine Gatineau
,
Gerhard Gmel
, and
Joseph Studer

Abstract

Background

Video gaming is a popular activity among young people. Time spent with gaming was found to be only moderately associated with gaming disorder. However, patterns of binge gaming (playing more than 5 h consecutively) were rarely considered in research on gaming. This study explores how binge gaming frequency is related with gaming disorder and mental health.

Methods

The sample came from the Cohort study on substance use risk factors (C-SURF) and comprised 5,358 young men aged 28.26 years (SD = 1.27). ANCOVA was conducted to estimate the association between binge gaming frequency (gaming at least 5 h consecutively) and gaming disorder (measured with the Game Addiction Scale) as well as indicators of mental health.

Results

A total of 33.3% of the sample engaged in binge gaming at least once in the previous year, and 6.1% at least weekly. Frequency of binge gaming was associated with gaming disorder score in a linear dose-response relationship (linear trend = 2.30 [2.14, 2.46]) even if adjusted for time spent gaming (linear trend = 1.24 [1.03, 1.45). More frequent binge gaming was associated with lower life satisfaction and sleep quality, and with more major depression and social anxiety disorder symptoms.

Conclusions

Binge gaming patterns, especially daily or almost daily binge gaming, are important to consider with regard to gaming disorder and mental health. Asking about binge gaming may be a promising screening question for gaming related problems. Encouraging regular breaks from gaming may be a valuable prevention strategy to reduce negative outcomes of gaming.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Elodie Hurel
,
Marie Grall-Bronnec
,
Elsa Thiabaud
,
Juliette Leboucher
,
Maxime Leroy
,
Bastien Perrot
, and
Gaëlle Challet-Bouju

Abstract

Background and aims

This research aimed to characterize social information processing abilities in a population of regular nondisordered poker players compared to controls.

Methods

Participants completed the Posner cueing paradigm task including social cues (faces) to assess attention allocation towards social stimuli, including the effect of the presentation time (subliminal vs supraliminal) and of the emotion displayed. The study included two groups of participants: 30 regular nondisordered poker players (those who played at least three times a week in Texas Hold'em poker games for at least three months) and 30 control participants (those who did not gamble or gambled less than once a month, whatever the game).

Results

The group of regular nondisordered poker players displayed an enhancement of the inhibition of return during the Posner cueing task. This means that in valid trials, they took longer to respond to the already processed localization in supraliminal conditions compared to controls. However, our results did not evidence any particular engagement or disengagement attention abilities toward specific types of emotion.

Discussion and Conclusions

These results suggest that regular nondisordered poker players displayed social information processing abilities, which may be due to the importance to efficiently process social information that can serve as tells in live poker. The observed enhancement of the inhibition of return may permit poker players to not process a localization that has already processed to save attentional resources. Further research regarding the establishment of the IOR in other forms of gambling and with non-social cues needs to be performed.

Open access

Abstract

Rationale

As a result of concerns about predominantly online behavioral addictions, an increasing number of systematic reviews and meta-analyses (SRMA) of treatment interventions for internet use disorders (IUD) are being recorded. This review was designed to (a) systematically identify the evidence base of SRMA and to (b) critically appraise the quality of reporting according to the Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) guidelines.

Methods

Four databases were searched until August 2022 to systematically identify SRMA. PRISMA indicators were evaluated on a three-level response format to obtain an overall score operationalizing the quality of reporting (score range: 0–84). Additionally, the percentage of adherence to the PRISMA indicators was calculated.

Results

Reporting quality of 23 SRMA, comprising 12 systematic reviews and 11 meta-analyses was evaluated. Quality scores ranged from 25 to 77 (M: 52.91; SD: 17.46). Results of the critical appraisal revealed deviations from the PRISMA indicators, including missing information on (a) registration of a study protocol, (b) statistical synthesis methods (c) evaluation of certainty of evidence, and (d) risk of bias assessment. Eleven (47.83%) of the SRMAs partially adhered, and twelve (52.17%) completely adhered to the PRISMA indicators.

Conclusion

This first critical appraisal on the reporting quality of SRMA on treatment interventions for IUD highlights limitations of the evidence base. Inadequate reporting compromises the practical utility and validity of SRMA and may complicate ongoing efforts of consensus on evidence-based interventions for IUD. Future research should focus on sufficient and transparent reporting of the methodological approach.

Open access

Abstract

Introduction

Obesity is the most threatening non-infectious disease of our time, the basis of many chronic diseases, increasing the mortality rate. The Roma ethnic minority is particularly affected.

Materials and methods

Cross-sectional–questionnaire and physical–survey in rural settlements of Hungary, Romania, Slovakia, where Roma live with the non-Roma, Hungarian-speaking population (N = 1893).

Results

The average BMI of the Hungarian (P < 0.001) and Romanian (P = 0.018) samples was significantly higher than that of the Slovak sample. In the case of Roma and non-Roma subjects, we found a significant difference in Hungary (P = 0.006) based on body composition, as well as in the case of visceral fat (P < 0.001). The extremely obese (<40 BMI) are mostly low educated in Romania and Hungary (P < 0.001), while those in normal weight have a tertiary education in Slovakia (P = 0.027). Hungarian Roma and non-Roma participants show significant differences in the physical activity dimension of the SF-36 questionnaire (P < 0.001), as well as in Romania (P < 0.001) and Slovakia (P = 0.002).

Conclusions

In summary, it can be stated that rural Roma subjects in Hungary are in the worst situation in terms of obesity in the three countries studied. In our study, the results in Slovakia clearly suggest a healthier lifestyle.

Open access