Browse
Surlókóros juhok, kerge marhák, nevető halál és lassú vírusok
Scrapie sheep, mad cows, laughing death and slow viruses
Abstract
Previous work has found that wide cuffs produce greater discomfort with elbow flexion exercise than narrower cuffs. It is our hypothesis that this is due to the balling up of the biceps underneath the cuff that is more pronounced with a wider cuff. One method to test this is through an upper body exercise where there is no contraction of the biceps.
Purpose
To investigate the effects of cuff width on discomfort following isometric handgrip exercise.
Methods
One hundred participants completed this experiment. In a randomized order, the participants performed four sets of two-minute isometric handgrip contractions with thirty seconds of rest at thirty percent of their maximal voluntary contraction with a 5 and 12 cm cuff inflated to 40% of arterial occlusion pressure. Discomfort ratings (0–100) were given after the fourth set of exercise. Average force was recorded for all four sets.
Results
There was no difference in discomfort (BF10 = 0.158) [median difference (95% credible interval) −0.997 (−3.360, 1.283) arbitrary units], or in average force (BF10 = 0.132) [median difference (95% credible interval) 0.08 (−0.199, 0.372) kilograms], between cuff conditions. There did not appear to be a greater preference for either cuff. Forty people preferred the narrow cuff (BF10 = 0.325), forty people preferred the wide cuff (BF10 = 0.325), and twenty people had no preference (BF10 = 7.719).
Conclusion
Cuff width does not appear to influence discomfort or the average force produced. This provides support for our hypothesis that the shape of the muscle may interact with wider cuff sizes, leading to greater discomfort.
Abstract
Background and aims
Problem gambling and tobacco use are highly comorbid among adults. However, there are few treatment frameworks that target both gambling and tobacco use simultaneously (i.e., an integrated approach), while also being accessible and evidence-based. The aim of this two-arm open label RCT was to examine the efficacy of an integrated online treatment for problem gambling and tobacco use.
Methods
A sample of 209 participants (M age = 37.66, SD = 13.81; 62.2% female) from North America were randomized into one of two treatment conditions (integrated [n = 91] or gambling only [n = 118]) that lasted for eight weeks and consisted of seven online modules. Participants completed assessments at baseline, after treatment completion, and at 24-week follow-up.
Results
While a priori planned generalized linear mixed models showed no condition differences on primary (gambling days, money spent, time spent) and secondary outcomes, both conditions did appear to significantly reduce problem gambling and smoking behaviours over time. Post hoc analyses showed that reductions in smoking and gambling craving were correlated with reductions in days spent gambling, as well as with gambling disorder symptoms. Relatively high (versus low) nicotine replacement therapy use was associated with greater reductions in gambling behaviours in the integrated treatment condition.
Discussion and conclusions
While our open label RCT does not support a clear benefit of integrated treatment, findings suggest that changes in smoking and gambling were correlated over time, regardless of treatment condition, suggesting that more research on mechanisms of smoking outcomes in the context of gambling treatment may be relevant.
Gyermekkori laparoszkópos lágyéksérvműtét: a betanulási időszak értékelése
Laparoscopic hernioplasty in children: evaluating the learning curve
Bevezetés: A lágyéksérv a leggyakoribb, műtéti ellátást igénylő kórkép gyermekkorban. Célkitűzés: A tanulmány célja a laparoszkópos lágyéksérvműtét (PIRS – percutaneous internal ring suturing) betanulási időszakának vizsgálata volt. Módszer: Prospektív, megfigyelésen alapuló vizsgálatot végeztünk a 2018 és 2019 között elektív PIRS-műtéten átesett 0–18 éves betegek bevonásával. Az akut műtéten (lágyéksérv-kizáródás) átesett betegeket, az egy ülésben más műtétet is igénylő eseteket kizártuk. A műtéti időt, a konverziók és a szövődmények számát, a metakrón sérvek jelenlétét vizsgáltuk. A személyes vizittel járó nyomon követési idő a PIRS-műtétet követően 1–4 hét volt, illetve a betegeket telefonon kerestük meg 2022-ben. Eredmények: A vizsgált időszakban 126 betegben (57 fiú, 69 leány) történt PIRS-műtét, átlagéletkoruk 4,6 év volt. Az átlagos műtéti idő 26,5 perc, szakorvos esetén 22,9 perc volt, s fiúbetegek esetében hosszabbnak bizonyult, mint lányoknál (30,5 vs. 23 perc). Az egyoldali műtétek rövidebbek voltak, mint a kétoldaliak (23,7 vs. 33,6 perc). Kezdetben lányok esetében történt PIRS: folyamatosan csökkent a műtéti idő. Később, amikor szakorvosjelöltek is végeztek már PIRS-műtéteket, azok ismét hosszabbá váltak, majd ismét csökkentek. Hasonló trend figyelhető meg a fiúk műtéteinél. 3 esetben történt konverzió, 3 intraoperatív, 4 posztoperatív szövődményt, 1 recidívát figyeltek meg, 28 metakrón sérv került felismerésre. A telefonos megkeresés során 92/126 beteget értünk el: további 1 recidívát, 6 krónikus panaszt rögzítettünk. Megbeszélés: A PIRS jó laparoszkópos „tanulóműtét” a gyermeksebészek képzésében. A PIRS mellett gyermekkorban helye van a hagyományos lágyéksérvműtétnek is. Következtetés: A PIRS-műtét biztonságos, hamar elsajátítható technika. A metakrón sérvek felismerésében és a szakorvosjelöltek képzésében látható előnye. Orv Hetil. 2023; 164(7): 260–264.
A molaterhesség a terhességi trophoblastbetegségek közé sorolt, rendkívül ritka kórkép. A kórkép patogenezise egyedülálló, hiszen az anyai daganat eredete maga a terhességi szövet. Előfordulását tekintve főleg a reproduktív korú nőket érinti. Esetbemutatásunkban egy 53 éves nőbeteg postmenopausalis vérzési rendellenességet okozó panaszainak hátterében igazolódott molaterhesség. A molaterhesség fokozott kockázattal járó veszélyállapot, mely esetén a mihamarabbi befejezés alapját a megfelelő diagnosztika adja. Kezdeti tünetei megtévesztőek lehetnek, ectopiás terhességet vagy inkomplett abortuszt, anovulációs vérzési rendellenességet utánozhatnak. Esetismertetésünk célja, hogy felhívja a figyelmet a molaterhesség atipikus megjelenésére; postmenopausalis nőbetegünk kapcsán áttekintjük a molaterhesség kezelésének alapelveit, és bemutatjuk egy sikeresen kezelt eset diagnosztikus és terápiás lépéseit. Orv Hetil. 2023; 164(7): 273–277.
A nyelőcső eltávolítására a legnagyobb számban nyelőcsőrák miatt kerül sor. A nyelőcsőpótlás még a mai napig is jelentős kihívást jelent a sebészet számára, mert 50% felett számíthatunk szövődményre, és halálozás is 4–7%-ban fordul elő. A szövődmények feloszthatók korai és késői szövődményekre, valamint általános és specifikus szövődményekre. Sebészeti szempontból a korai és a késői speciális szövődmények jelentik a legfontosabb kérdéseket. A Pécsi Egyetem Sebészeti Klinikáján az 1993 és 2012 közötti 20 évben 540 nyelőcső-reszekció történt. Pótlásra 445 esetben gyomrot, 38 esetben vastagbelet és 57 esetben jejunumot használtak. Az anastomosis a gyomorral pótlásnál 275 esetben a nyakon, 170 esetben a mellkasban történt. A vastagbelet minden esetben a nyakra húzták fel. 29 esetben a nyakon történt szabad jejunummal pótlás és 28 esetben bal oldali thoracolaparotomiából a mellkasban. A gyomorral pótlás esetén 55 esetben lépett fel anastomosiselégtelenség, 8 esetben észleltünk transzplantátumelhalást, és 30 esetben alakult ki korai anastomosisszűkület. Ezek a számok vastagbéllel pótlás esetén: 3 elhalás és 2 insufficientia. Mellkasi jejunumpótlásnál egy anastomosiselégtelenség fordult elő. Nyaki szabad átültetésnél egy transzplantátumnecrosist észleltünk. A késői speciális szövődmények közül a dysphagia a legfontosabb, melynek okaként a következőket találták a gyakoriság sorrendjében: anastomosisszűkület, conduitobstructio, pepticus és ischaemiás strictura, idegen test, lokális recidíva, funkcionális okok, új malignus tumor a reszekció után megmaradt nyelőcsőben és malignus tumor a pótlásra használt szervben. Az okok között lehetnek átfedések, és kezelésük lehet gyógyszeres, endoszkópos vagy sebészi. A sebészi kezelés általában az utolsó lehetőség a nyelésképesség helyreállítására, és jelentős kihívás elé állíthatja még a gyakorlott központokat is. Orv Hetil. 2023; 164(7): 243–252.
A STOP-BANG kérdőív hatékonysága a benignus horkolás és az enyhe obstruktív alvási apnoe kiszűrésében
The efficacy of STOP-BANG questionnaire in screening of benign snoring and mild obstructive sleep apnea
Bevezetés: Az alvásfüggő légzészavarok arany standard diagnosztikus eszköze a poliszomnográfia. A respiratorikus pulzoximetria alkalmazható szűrővizsgálatként, előszűrés céljából pedig számos kérdőív áll rendelkezésünkre az obstruktív alvási apnoe rizikójának felmérésére. A STOP-BANG kérdőív egyszerűen használható, és irodalmi adatok alapján jó hatásfokú. Célkitűzés: A STOP-BANG kérdőív hatékonyságának vizsgálata a benignus horkolók és az enyhe obstruktív alvási apnoe betegségben szenvedők kiszűrésére. Módszer: Retrospektív módon feldolgoztuk az osztályunkon 2021. 06. 20. és 2022. 03. 19. között alvásfüggő légzészavar gyanúja miatt vizsgált betegek adatait. Kórlapelemzés alapján utólagosan STOP-BANG-rizikót állapítottunk meg, melyet összevetettünk a respiratorikus pulzoximetria leletével. Mivel a kérdőív elemei közül egyedül a horkolás erősségét nem ismertük, az elemzést a hangos horkolás vonatkozásában pozitív és negatív eredménnyel is elvégeztük. Szenzitivitást, specificitást, pozitív, illetve negatív prediktív értékeket határoztunk meg. Eredmények: 36 beteg adatait dolgoztuk fel, 1 betegünk vizsgálata kétszer történt meg testsúlyvesztés miatt. A respiratorikus pulzoximetria 19 beteg esetében igazolt benignus horkolást, 9-nél enyhe, 4-nél középsúlyos, 5-nél súlyos obstruktív alvási apnoét. A hangos horkolás kritériumát pozitívnak feltételezve, a habituális horkoló és az enyhe obstruktív alvási apnoés betegeket egészségesnek véve, a STOP-BANG kérdőívre vonatkoztatott szenzitivitás 100%-nak, a specificitás 21%-nak, a pozitív prediktív érték 29%-nak, a negatív prediktív érték 100%-nak igazolódott. Hangos horkolást nem feltételezve, a szenzitivitás 100%-os, a specificitás 54%-os, a pozitív prediktív érték 41%-os, a negatív prediktív érték 100%-os eredményt adott. Következtetés: A STOP-BANG kérdőív hatékony, az alapellátásban is alkalmazható eszköz a benignus horkolók és az enyhe obstruktív alvási apnoés betegek kiszűrésére. Bevezetésével csökkenthetjük a felesleges eszközös vizsgálatok számát, és jelentősen lerövidíthetjük a magas rizikójú betegek várakozási idejét az alvásvizsgálatokra. Orv Hetil. 2023; 164(7): 265–272.
Szemészeti eredmények Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában, 2011–2022
Ophthalmological results in the Hungarian comprehensive health care screening program, 2011–2022
Bevezetés: A vakság megelőzése és a látásrehabilitáció fejlesztése az Egészségügyi Világszervezet VISION 2020 és World report on vision programjainak kiemelt célja. Ezek hazai megvalósításában jelentős szerepet vállal a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja keretében zajló szemészeti program. Célkitűzés: A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja keretében 12 éve zajló szemészeti program eredményeinek összefoglalása. Módszer: Az országos szűrőprogram keretében megjelent 168 522 fő, 12 és 99 év közötti korú személy szemészeti adatait dolgoztuk fel kilenc kategóriában: szembetegség fennállása, szemüvegviselés, a szemüveg törőereje, fénytörési hibák (rövidlátóság, anisometropia), funkcionális látási kérdőív, száraz szem, színtévesztés, felvilágosító és kommunikációs tevékenység. Eredmények: A résztvevők 18,1%-a jelezte szembetegség fennállását, amely nőkben és idősekben lényegesen gyakrabban fordult elő. A szemüvegesek aránya elérte a 66%-ot, és a szemüveg közel egyharmaduknál nem volt megfelelő erősségű. Rövidlátóságot a leggyakrabban (58,7%-ban) a 18–35 éves korosztályban észleltünk. Az anisometropia előfordulása átlagosan 6,5% volt. Száraz szemet nőkben gyakrabban észleltünk (26,1%), mint férfiakban (20,1%). A színtévesztés férfiak esetében gyakoribb (5,7%) volt, mint nőknél (0,7%). Megbeszélés: Mivel a vakság 80%-ban megelőzhető, nagy jelentőségűek az országos szűrővizsgálatok, valamint a széles körű felvilágosító tevékenység, amelyek hozzájárulnak a szembetegségek korai felismeréséhez és kezeléséhez. Fontos felhívni a figyelmet a rövidlátóság gyakoriságának erős növekedésére és a megelőzési lehetőségek hatékony bevezetésének sürgető szükségességére. A jó szemüveg fontosságára is rá kell irányítani a lakosság figyelmét, mert a hibás szemüvegek látási nehézségeket okoznak. Következtetés: A jövőben is folytatandó az országos szemészeti szűrő és felvilágosító tevékenység, amely el kell, hogy érje a látásromlással járó szembetegségek számának csökkenését és a jó szemüvegek arányának növekedését. A rövidlátóság további növekedésének megállításához nemzeti megelőzési és kezelési program indítására van szükség. Orv Hetil. 2023; 164(7): 253–259.
Abstract
We aimed to examine the effects of brain ischemia-reperfusion (IR) especially on serum parameters or liver enzymes, free radicals, cytokines, oxidatively damaged DNA, spermidine/spermine N-1-acetyltransferase (SSAT). The effects of addition of putrescine on IR will be evaluated in terms of inflammation and oxidant-antioxidant balance in liver.
The study was conducted on 46 male Albino Wistar rats weighing 200–250 g. The rats were grouped into: 1-Sham group (n = 6). 2-IR group (n = 8): The carotid arteries were ligated for 30-min and reperfusion was achieved for 30-min under general anesthesia. 3-Ischemia + putrescine + reperfusion group (IPR) (n = 8): Unlike the IR group, a single dose of 250 μmol kg−1 putrescine was given by gavage at the beginning of reperfusion. In putrescine treatment groups in addition to the procedures performed in the IR group a total of 4 doses of 250 μmol kg−1 putrescine were given at 12-h intervals, with the first dose immediately after 30-min reperfusion (4-IR+putrescine group (IR+P1) (n = 8)); 3 h after the 30-min reperfusion (5-IR+putrescine group (IR+P2) (n = 8)); 6 h after the 30-min reperfusion (6-IR+putrescine group (IR+P3) (n = 8)). ALT, AST, ATP, NO, SSAT, 8-OHdG levels were analyzed in the serum, and liver samples. NF-κB and IL-6 levels were analyzed in the liver samples.
Brain IR causes inflammatory, oxidative and DNA damage in the liver, and putrescine supplementation through gavage reduces liver damage by showing anti-inflammatory and antioxidant effects.
