Browse

You are looking at 81 - 90 of 2,548 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aims

Crypto-currency trading is a rapidly growing form of behaviour characterised by investing in highly volatile digital assets based largely on blockchain technology. In this paper, we review the particular structural characteristics of this activity and its potential to give rise to excessive or harmful behaviour including over-spending and compulsive checking. We note that there are some similarities between online sports betting and day trading, but also several important differences. These include the continuous 24-hour availability of trading, the global nature of the market, and the strong role of social media, social influence and non-balance sheet related events as determinants of price movements.

Methods

We review the specific psychological mechanisms that we propose to be particular risk factors for excessive crypto trading, including: over-estimations of the role of knowledge or skill, the fear of missing out (FOMO), preoccupation, and anticipated regret. The paper examines potential protective and educational strategies that might be used to prevent harm to inexperienced investors when this new activity expands to attract a greater percentage of retail or community investors.

Discussion and conclusions

The paper suggests the need for more specific research into the psychological effects of regular trading, individual differences and the nature of decision-making that protects people from harm, while allowing them to benefit from developments in blockchain technology and crypto-currency.

Open access

Abstract

Background and aims

The sports betting market has been growing rapidly over the last years, as have reports of problematic gambling behavior associated with betting. Due to the well-documented gambling problems of famous athletes and the betting supportive nature of many sports-related environments, athletes have been highlighted as a potential group at-risk for problematic sports betting. However, there currently remains a lack of research on individual-level athlete-specific risk-factors or mechanisms that might contribute to the development and perpetuation of betting-related problems. Here, we examine the influence of two potential risk-factors on sports betting behavior and problems: erroneous beliefs and athletes' emotional involvement.

Methods

201 athletes with different levels of expertise completed a newly developed scale to assess both factors. Participants were sampled from the general German population, predominantly male (83.08%) and on average 29.52 (SD = 11.05) years old. We use principal components analysis to detect patterns of covariation, potentially due to the proposed underlying latent factors, and regression analyses to test associations of these factors with betting behavior and problems.

Results

We find that athletes' emotional involvement was strongly associated with betting problems whereas erroneous beliefs were not. However, distorted cognitions/beliefs were associated with higher volumes and more frequent betting activities.

Discussion and Conclusions

This might contribute to betting problems in the long run. These results highlight athletes' emotional involvement and erroneous beliefs as potential targets for future intervention and prevention efforts.

Open access

Az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála hazai validálása

Hungarian validation of the Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Borostyánkői Zsófia, Takács Szabolcs, and Szabó-Bartha Anett

Elméleti háttér: A Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale (Önkritikusság és Önmegerősítés Skála) magyar változatának köszönhetően az önkritikusság jelensége Magyarországon is mérhetővé vált. Cél: Jelen vizsgálat során bemutatásra kerül az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála magyar mintán történő alkalmazhatósága, és az önegyüttérzéstől való félelem mellett a depresszióval, valamint az élettel való elégedettséggel vizsgált öszszefüggése. Módszerek: A kutatásban összesen 434 fő vett részt: 107 férfi és 327 nő, átlagéletkoruk 30,2 (SD = 12,15) év. Eredmények: A feltáró faktoranalízis az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála (FSCRS-HU) esetén az eredetihez hasonló háromfaktoros struktúrát jelzett: a magyar mintán is megjelentek az alkalmatlan én (inadequate self), a megerősített én (reassured self) és a gyűlölt én (hated self) dimenziói. Ezt a struktúrát a konfirmatív faktoranalízis is megerősítette (RMSEA = 0,056; CFI = 0,945) és az alskálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,9; 0,87, 0,83, sorrendben). Az FSCRS-HU mind a depresszióval (r = 0,62 – 0,68; p < 0,01), mind az önegyüttérzéstől való félelemmel (r = 0,65 – 0,68; p = 0,01) és az élettel való elégedettséggel (r = [–0,51] – [–0,52]; p = 0,01) is szignifikáns, közepes erősségű együttjárást mutatott. Az életkor gyenge, az alkalmatlan én esetében pedig közepes mértékű szignifikáns hatása mindhárom alskálánál megjelent. A nemek közt azonban egyedül az alkalmatlan én esetén volt szignifikáns különbség (Z = –2,109; p = 0,040; rang Cohen-d = –0,229). Következtetések: Összességében az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult hazai mintán is.

Background: Due to the Hungarian version of the Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale, the phenomenon of self-criticism has become measurable in Hungary as well. Aims: In the present study we present the applicability of the Self-Criticism and Self-Reassuring Scale on a Hungarian sample and its relationship to depression, life satisfaction, and fear of self-compassion. Methods: A total of 434 people participated in the research: 107 men and 327 women, with a mean age of 30.2 (SD = 12.15) years. Results: The exploratory factor analysis indicated a three-factor structure similar to the original version of the Self-Criticism and Self- Reassuring Scale, the Hungarian sample also showed the dimensions of the inadequate self, the reassured self and the hated self. This structure was also confirmed by confirmatory factor analysis (RMSEA = 0.056, CFI = 0.945) and the internal reliability of the subscales proved to be adequate (Cronbach's α = 0.9, 0.87, and 0.83, respectively). The FSCRS-HU showed a significant, moderate association with both depression (r = 0.62 – 0.68; p < 0.01) and fear of self-compassion (r = 0.65 – 0.68, p < 0.01) and life satisfaction (r = [–0.51] – [–0.52], p = 0.01). Age had a weak and, in the case of an inadequate self, a moderately significant effect on all three subscales. There was a significant difference between the sexes only in the case of the inadequate self (Z = –2.109, p = 0.040, rank Cohen’s d = –0.229). Conclusions: Overall, the Self-Criticism and Self- Reassuring Scale proved to be a reliable and valid measurement tool in the Hungarian sample as well.

Open access

A szülői nevelői stílus azonosítására alkalmas Parenting Styles and Dimensions Questionnaire hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

Measurement experience with Parenting Styles and Dimensions Questionnaire developed for identifying parenting styles

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Hadházi Éva, Takács Szabolcs, Csikós Gábor, Homoki Adél, Czinkóczki Annamária, Törő Krisztina, Kövesdi Andrea, and F. Földi Rita

Elmélet: A gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének támogatása a szülői vágyakon túlmutató társadalmi érdek. Az 1950-es évektől kezdve élénk kutatási érdeklődés övezi a szülői nevelői stílusnak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatásvizsgálatát, ám a szülői nevelői stílust befolyásoló tényezőkről kevesebb eredmény áll a rendelkezésünkre. A tanul­ mány célja: a Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) kérdőív magyar mintán történő kipróbálása, és a szülői nevelői stílus lehetséges szociodemográfiai, párkapcsolati és pszichoszociális összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek: 711 fős (113 férfi, 598 nő, átlagéletkor 34,8 [SD = 10,91] év) önbeszámolós, keresztmetszeti vizsgálatunkban a PSDQ 32 tételes kérdőív mellett felvettük az Intim Kötődés Mérésére kidolgozott kérdőívet, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőívet, a STAI Vonásszorongás, a Zung-féle Önértékelő Depresszió Skálát, valamint a MOS Társas Támasz Kérdőívet. Eredmények: a konfirmatív faktorelemzés a PSDQ-HU önmagára és párjára vonatkoztatott változatának megbízható faktorstruktúráját igazolta (Saját – Self: SRMR = 0,065, RMSEA = 0,059, TLI = 0,796, CFI = 0,818; Másik – Other: SRMR = 0,066, RMSEA = 0,063, TLI = 0,890, CFI = 0,902). A Tekintélyelvű és Irányító skálák belső reliabilitása megfelelő (Cronbach-α = 0,73 – 0,95), a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a Megengedő skála Cronbach-α értéke alacsonyabb (0,64). Az alskálák: Testi fenyítés, Verbális ellenségesség, Indokolatlan büntetés, Melegség, Érvelés, Demokratikus részvétel Cronbach-α értéke 0,54 – 0,93 között mozog. A nem, a családi állapot, valamint az, hogy valaki egyedüli gyermekként nő-e fel, szerepet játszhat a szülői nevelői stílu sában. A PSDQ-HU több kérdőívvel mutatott szignifikáns (p < 0,05) együttjárást. A párkapcso lati intimitás (r = –0,38 — 0,62), a felnőtt kötődés biztonsága (r = –0,31 — –0,57), a párkapcsolattal való elégedettség (r = –0,39 — 0,58) együtt jár azzal, hogy milyen szülőnek észleli valaki a párját. A vonásszorongás és a Zung-féle depresszió kérdőíven elért pontok a pár szülőként való negatívabb észlelésével korrelálnak (r = –0,33 — –0,38). A minél erősebb társas támasz észlelete a párra vonatkoztatott pozitívabb szülői percepcióval jár együtt (r = 0,36 — 0,46). Az önmagára vonatkoztatott szülői nevelői stílus nem mutat szignifikáns összefüggést egyetlen vizsgált skálaváltozóval sem, csak a nemmel és a testvér nélküli felnövekedéssel. Következtetések: A PSDQ-HU kérdőív az önmagunk szülőként való észlelése mellett alkalmas a párunk szülőként való észlelésének a monitorozására, s bár nem párokat vizsgáltunk, eredményeink felhívják a figyelmet a mentális állapot, a párkapcsolat minőségének percepciója és a pár szülői nevelői stílusának észlelete kö zötti kapcsolatra, amely a pszicho- edukációban és a családokkal, párokkal dolgozó szakemberek számára nyújthat hasznos támpontot.

Background: Promoting the healthy physical and mental development of children is a social interest that goes beyond parental desires. Since the 1950s, there has been a strong research interest in assessing the impact of parents’ parenting style on their children’s development, while we have more modest research findings on the factors influencing parental style. Aim: testing the Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) developed by Robinson, Mandleco, Olsen and Hart (2001) on a Hungarian sample and examining the possible sociodemographic, relationship, and psychosocial contexts of the Parenting Style. Method: In our 711-person (113 fathers, 598 mothers, mean age 34.8 [SD = 10.91] years) self-report cross-sectional study, we checked the structure and internal reliability of the PSDQ 32-item questionnaire and its subscales correlation with relationship intimacy (IBM-HU), adult attachment (ECR-RS), relationship satisfaction (RAS-H), social support (MOSS SSS), and mental well-being (STAI-T, ZUNG). Results: Due to the confirmatory factor analysis a reliable factor structure of the self- and pair-version of PSDQ-HU was confirmed (Self: SRMR = 0.065, RMSEA = 0.059, TLI = 0.796, CFI = 0.818; Other: SRMR = 0.066, RMSEA = 0.063, TLI = 0.890, CFI = 0.902). The internal reliability of the Authoritarian and Authoritative scales (Cronbach-α = 0.73 – 0.95) is adequate. Similar to international experience, the Cronbach-α value of the Permissive scale is lower (0,635). The Physical Coercion, Verbal Hostility, Non-Reasoning, Warmth, Reasoning and Democratic Participation subscales Cronbach-α is between 0.54 – 0.93 values. Gender, marital status, and whether someone grows up as an only child can influence the parenting style. PSDQ-HU showed significant association with multiple questionnaires (p <0.05). Relationship intimacy (r = –0.38 — 0,62), adult attachment security (r = –0.31 — –0.57), and relationship satisfaction (r = –0.39 — 0.58) shows correlation with the way parents perceive their partners. The scores obtained on the trait anxiety and Zung depression questionnaires correlates with the perception of the couple as more negative parents (r = –0.33— –0.38). Perception of stronger social support is associated with more positive parental perception of the couple (r = 0.36— 0.46). Self-referenced parenting style does not show a significant correlation with any of the scale variables examined. Conclusions: The questionnaire is suitable for monitoring the perception of our couple as a parent, as well perceiving ourselves as a parent. Although we examined single persons, not couples, our results draw attention to the relationship between mental state, perception of the quality of the relationship, and perception of the couple’s parenting style. Our findings can provide a useful reference point for professionals working with families and couples, and in psychoeducation as well.

Open access

Validation of the Hungarian version of the short form of Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14)

A Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának (SCQ-14) magyar validálása

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Barbara Csala and Ferenc Köteles

Background: Spirituality is a human specific phenomenon associated with positive mental and physical health outcomes. From a scientific point of view, it is a complex construct which can be investigated in various ways. The Spiritual Connection Questionnaire (SCQ) measures spirituality independently from religiousness thus it appears to be an appropriate measure to assess religious and non-religious aspects of spirituality. Aim: The present study aimed to develop and validate the Hungarian version of the short form of the Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14). Furthermore, it aimed to investigate spirituality’s association with affect and thinking style. Methods: Participants of two non- representative community samples (n = 387 and n = 145) completed the following questionnaires online: short form of the Spiritual Connection Questionnaire, Spiritual Transcendence Scale, Rational–Experiential Inventory, and Positive and Negative Affect Schedule. Results: The Hungarian SCQ-14 showed an excellent internal consistency (Cronbach’s α = 0.94 and 0.97 on Sample 1 and 2, respectively). Confirmatory factor analyses indicated inappropriate fit with the theoretically assumed one-factor model (χ 2 = 435.848, df = 77, p < 0.001; CFI = 0.904; NFI = 0.886; RMSEA = 0.110 [90% CI = 0.100–0.120] on Sample 1, and χ 2 = 247.132, df = 77, p < 0.001; CFI = 0.917; NFI = 0.885; RMSEA = 0.123 [90% CI = 0.106–0.141] on Sample 2). In contrast, results of exploratory factor analyses indicated a one-factor structure on both samples. The SCQ-14 was positively associated with spiritual transcendence, experiential thinking style, and partly with positive affect. No significant correlations with rational thinking style and negative affect were found. Results of the multiple hierarchical linear regression analysis on both samples revealed a significant contribution of experiential thinking style and spiritual transcendence to spiritual connection after controlling for gender, age, educational qualification, and positive affect. Conclusions: The Hungarian version of the Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14) is a valid, psychometrically sound measure. Spiritual transcendence and experiential thinking style independently contribute to spiritual connection.

Elméleti háttér: A spiritualitás humánspecifikus jelenség, amelynek pozitív hatása a testi és mentális egészségre nézve bizonyított. Tudományos szempontból a spiritualitás meglehetősen összetett fogalom, számos különböző mérőeszközzel vizsgálható. A Spirituális Kapcsolat Kérdőív (Spiritual Connection Questionnaire, SCQ) vallástól függetlenül értékeli a spiritualitás szintjét, így vallásos és nem vallásos személyek körében egyaránt alkalmazható. Cél: Jelen kutatás célja Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának (SCQ-14) magyar nyelvű validálása volt. További cél volt a spiritualitás gondolkozási stílussal és affektivitással való összefüggésének vizsgálata. Módszerek: A kutatás két nem reprezentatív mintából áll (n = 387 és n = 145), amelynek résztvevői a Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatát, a Spirituális Transzcendencia Kérdőívet, az Észszerűség–Megérzés Kérdőívet, valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát töltötték ki online formában. Eredmények: Az SCQ-14 magyar változata kiváló belső konzisztenciát (Cronbach-α = 0,94 az első, és 0,97 a második mintán) jelzett. A konfirmatív faktoranalízis nem mutatott megfelelő illeszkedést az eredeti egyfaktoros modellhez képest (χ 2 = 435,848, df = 77, p < 0,001; CFI = 0,904; NFI = 0,886; RMSEA = 0,110 [90% CI = 0,100– 0,120] az első mintán, és χ 2 = 247,132, df = 77, p < 0,001; CFI = 0,917; NFI = 0,885; RMSEA = 0,123 [90% CI = 0,106–0,141] a második mintán). Ezzel szemben a feltáró faktoranalízis eredménye egyfaktoros modellt mutatott mindkét minta esetén. Az SCQ-14 továbbá pozitív irányú összefüggést mutatott a spirituális transzcendenciával, a tapasztalati gondolkodási stílussal, valamint részben a pozitív affektivitással is. A spirituális kapcsolat és negatív affektivitás, valamint a racionális gondolkodási stílus között nem jelentkezett szignifikáns korreláció. A mindkét mintán lefuttatott többszörös hierarchikus lineáris regresszió eredményei szerint a tapasztalati gondolkodás és a spirituális transzcendencia a nem, a kor, az iskolai végzettség és a pozitív affektivitás kontrollálása után is szignifikáns kapcsolatban maradt a spirituális kapcsolat pontszámmal. Következtetések: A Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának magyar verziója valid, jó pszichometriai mutatókkal bíró mérőeszköz. A spirituális transzcendencia és a tapasztalati gondolkodás egymástól függetlenül is hozzájárulnak a spirituális kapcsolathoz.

Open access

Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata

Exploratrory Research of Motivattional Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katalin, and Dávid Mária

Cél

A Hewitt–Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív validálása, a tehetség-tanácsadásban felhasználható magyar verzió kialakítása. Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltérképezése, továbbá a perfekcionizmus dimenzióinak feltáró vizsgálata különböző oktatási szinteken, illetve tehetséggondozó tagozaton tanuló és normál középiskolai populáció között.

Módszer

önbeszámolós kérdőívek, megerősítő faktoranalízis, nonparaméteres eljárások.

Minta

A vizsgálatban összesen 446 fő vett részt. A 16–19 éves középiskolás tanulók száma: 265 fő (59,4%); a felsőoktatásban tanulók létszáma: 181 fő (40,6%). A középiskolai tanulók közül 123 f\xC5\x91 (a teljes minta 27,6%-a) tehetséggondozó tagozaton tanul.

Eszközök

Kérdőíves eljárásokat alkalmaztunk, melyek a következők: Hewitt–Flett-féle (1991) Multidimenzionális perfekcionizmus skála, Lang és Fries-féle (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőív, illetve a Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív (Dávid, 2011).

Eredmények

A magyar mintán kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi standardokkal. A tehetségesek szignifikánsan magasabb perfekcionizmussal jellemezhetők, s nemi különbségek is igazolhatók. A társas előírásként megélt (maladaptív) perfekcionizmus együtt jár a kudarckerüléssel, negatívan korrelál az akarat, kitartás, általános aktivitás faktorokkal. A szelforientált (adaptív) perfekcionizmus pozitívan korrelál a magas igényszinttel, a sikerkereséssel, továbbá a szándék/akarat, kitartás, érdeklődés/tudásvágy, valamint általános aktivitás faktorokkal. Igazoltuk a motivációs korrelátumok eltérő mintázatát, illetve a perfekcionizmus skálákban kimutatható különbségek létét almintánként és oktatási szintenként egyaránt.

Aims

To validate Hewitt and Flett’s Multidimensional Perfectionism Scale and to develop its Hungarian version for the purpose of talent counselling. To map motivational patterns attached to adaptive and mal-adaptive perfectionism, moreover, to uncover dimensions of perfectionism among pupils studying in different educational levels and with a regular or gifted and talented curriculum.

Method

self-report questionnaire study, confirmatory factor analysis, non-parametric statistical tests. Sample: 446 subjects participated in the study. Number of students aged between 16 and 19: 265 (59,4%), from which 123 (27,6% of the total sample) were studying with gifted and talented curriculum; number of higher education students: 181 (40,6%).

Instruments

We used the following self-report questionnaires: Hewitt and Flett’s (1991) Multidimensional Perfectionism Scale, Lang and Fries’s (2006) Revised Achievement Motives Scale and Gifted and Talented Self-Definition Motivation Scale (David et al., 2010).

Results

Results of the Hungarian sample are congruent with international standards. Gifted and talented students are characterized by significantly higher level of perfectionism, and gender differences are verified, too. Socially prescribed (maladaptive) perfectionism correlated positively with failure-avoidance and negatively with motivational factors will, persistence and general activity. Self-oriented (adaptive) perfectionism positively correlated with high demand level, success-seeking, and in addition, with motivational factors will, persistence, interest and general activity. Therefore, we verified the different patterns of motivational correlates and differences regarding subscales of perfectionism between subgroups and educational levels as well.

Open access

Az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelvei a Magyar Templeton Program beválogatási folyamatában

Principles of Strength-Focused Talent Identification in the Hungarian Templeton Program

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Fodor Szilvia and Klein Balázs

Háttér, célkitűzés

A kiemelkedő kognitív képességű fiatalok támogatását célzó, 2015–17 között futó Magyar Templeton Program egyik fontos eredménye volt egy egyedi, a program céljaihoz szorosan kapcsolódó komplex tehetségazonosítási rendszer kialakítása. A tanulmány célja, hogy ezt a folyamatot részletesen ismertetve bemutassa az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelveit és azok gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.

Módszer

A beválogatás első fordulójában 17 007 10–19 éves fiatal kognitív képességeit vizsgáltuk négy online teszt használatával: a fluid intelligencia mérésére a Mensa Hungariqa adaptív intelligenciatesztjét, a szókincs mérésére az adaptív NoVo tesztet, a munkamemória vizsgálatára az n-vissza teszt online verzióját használtuk, míg a problémamegoldást egy komplex problémamegoldó gondolkodást mérő eszközzel vizsgáltuk. A vizsgálati rész első felében azt elemezzük, hogy a Templeton program beválogatási folyamatában hogyan jelennek meg az elméletben bemutatott erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei. A második részben a teszteredmények alapján mutatunk rá néhány érdekes, a tehetségazonosítás szempontjából kiemelten fontos összefüggésre.

Eredmények

A beválogatási folyamatban érvényesülnek az erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei, az adatok alapján pedig kiderül, hogy a tesztek felső képességtartományban történő differenciálása kritikus pont, az életkor előrehaladtával, illetve a magasabb képességtartományokban gyengül a kognitív képességek közötti korreláció, valamint indokoltnak tűnik, hogy a beválogatási algoritmus során csak a kiemelkedő képességeket vegyük figyelembe.

Következtetések

A Templeton Program beválogatási folyamata egyedi, komplex és erősségorientált módon vizsgált nagy létszámú tanulói populációt, a folyamat elemzése alapján levonható tanulságok pedig elősegítik a hatékony és komplex tehetségazonosító rendszerek kialakítását.

Backround and goals

One of the main achievements of the Hungarian Templeton Program (2015-17) was to develop a complex and unique talent identificational system. The goal of this study is to introduce this methodology, through which the principles of a strength-focused talent identificational approach are presented.

Methodology

In the first round of the identificational process of the Program four cognitive abilities were assessed by online tests in 17.007 10-19 year-old students: fluid intelligence (adaptive test of intelligence by Mensa Hungariqa), vocabulary (adaptive NoVo test), working memory (n-back) and complex problem solving. In the study the selectional process is analysed acccording to the principles of strength-focused identification, then some test result are shown to illustrate these principles.

Results

The principles of strength-focused identification show up int the identificational process of the Templeton program. Differentiation in the higher ranges of cognitive abilities seems to be crucial, the correlation between ability domains is decreasing by age and in the higher ability ranges. In addition it seems to be reasonable to take only outstanding abilities and test scores into account in the evaluational algorithm.

Conclusion

In the selectional process of the Hungarian Templeton Program, test results of a high number of students were analysed in a unique, complex and strength-focused way. The detailed investigation of the process itself allows to draw general conclusions about effective identification.

Open access

Globális tendenciák a tehetségnevelésben - Tehetséggondozó programok

Global Tendencies in Gifted Education: Gifted Development Programs

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Gordon Győri János

A tehetségnevelés mára univerzálisan elterjedt eszközei a tehetséggondozó programok, illetve a vegyes tehetséggondozó tevékenységek (Gagné, 2018). Míg az előbbiek hosszú távú, a tanulók fejlesztését akár több életkori és fejlettségi szakaszon keresztül komplexen támogató tehetségnevelési tevékenységek, amelyek jellegzetesen egy vagy néhány alapvető tehetségpedagógiai alapkoncepció köré szerveződnek, az utóbbiak rövid távú, egy-egy kisebb téma vagy tevékenységelem köré épülő fejlesztések, amelyeket a tanulók tipikusan mozaikosan válogatnak össze maguknak. Jelen tanulmány a tehetséggondozó programokra fókuszál. A szerző négy területen mutat be két-két tehetséggondozó programot, a vezetői tehetség fejlesztésére, a közoktatási és felsőoktatási tehetségnevelésre, az offline és online tehetséggondozásra, valamint a kisebbségi tanulók tehetséggondozására hozva példákat. Noha a cikk egyik példája azt mutatja meg, milyen változások történnek a tehetséggondozásban a globalizáció hatására, ahogyan azt manapság értjük, általában is az mondható, hogy a mai tehetséggondozás nemzetközi szinten az egyre globálisabbá válás irányába igyekszik haladni: arra törekszik, hogy egyetlen potenciális tehetségterület, egyetlen megfelelő tehetségazonosítási lehetőség, egyetlen oda való személy, egyetlen társadalmi csoport, egyetlen képzési lehetőség se maradjon ki a tehetséggondozás lehetőségeiből, elvetve a korábbi, nem kevéssé elitista irányvonalak számos jellemzőjét. Az új fejleményeket elemezve a tanulmány végén a szerző megfogalmazza azt a véleményét, miszerint a tehetséggondozás terén lezajló jelenlegi gyors fejlődés után a mesterséges intelligencia megjelenése hoz majd igazán kopernikuszi fordulatot a tehetséggondozásban.

According to Gagné (2018), talent development programs and mixed talent development activities (provisions) are universally used tools in talent education. While the former are long-term talent development activities that comprehensively support the development of learners through several age and developmental stages, typically organized around one or a few basic concepts in talent development, the latter are short-term developmental activities, based on a smaller theme or activity element, and they are mosaically selected by the students. The present study focuses on talent development programs. The author presents two-two talent development programs in each of four areas, giving examples of leadership talent development, public and higher education talent education, offline and online talent management, and talent management for minority students. Although one example of the article shows the changes that are taking place in talent management as a result of globalization, as we understand it today, it can be said in general that today’s talent management is moving towards becoming increasingly global at the international level: no suitable opportunity for talent identification, no person there, no social group, no training opportunity should be left out of the possibilities of talent management, rejecting many features of the previous, rather elitist lines. Analyzing the new developments, at the end of the study, the author formulates his opinion that after the current rapid development in the field of talent management, the emergence of artificial intelligence will bring a truly Copernican turn in talent management.

Open access

A hazai tehetséggondozás programjai, változások az elmúlt három évtizedben

The Programs of Hungarian Gifted Education, The Changes of the Last Thirty Years

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Balogh László

Három évtizeddel ezelőtt jelentős változások kezdődtek a hazai tehetséggondozásban. A tanulmány első részében ennek főbb társadalmi és tehetségpedagógiai okait elemzi a szerző. Ezt követően arról olvashatunk, hogy mi jellemzi napjainkban az egyéni tehetségfejlesztő programokat pedagógiai és pszichológiai szempontból, miben kell még fejlődnünk. A szerző bemutat egy általa készített új folyamatmodellt, amely szempontokat ad a rendszerszerű egyéni fejlesztő programok kidolgozásához. A harmadik fejezetben az utóbbi tíz év állam által finanszírozott átfogó nemzeti tehetséggondozó programjairól kapunk képet, azok eredményeivel együtt.

Thirty years ago important changes emerged in gifted education in Hungary. In the first part of the present study the author analyses the main reasons of it in the society and in the official system of gifted education. In the second part we can read about the individual developmental programs of the gifted education: what we have to do to develop on a higher level in this work? The author presents a new process-modell, made by himself which gives points of views to plan and to realize systematical individual gifted developmental programs. Finally we get picture of the „big gifted education programs” – financed by the Hungarian State last ten years – and about the main results of these programs.

Restricted access

A tanórán és iskolán kívüli tanulási elfoglaltságok motivációjának kvalitatív vizsgálata kiemelkedő kognitív képességű tanulóknál

Qualitative Analysis of the Motivation of Extracurricular and Outside School Learning Activities in Students with High Cognitive Abilities

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Fodor Szilvia, Páskuné Kiss Judit, Máth János, and Fehér Ágota

Háttér és célkitűzések

A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az alapvető hajtóerejét jelenti. A motivációs háttér kvalitatív vizsgálata ezért különösen érdekes, ugyanakkor kevéssé alkalmazott módszer a tehetségkutatásban. Célunk, hogy kutatásunkkal a motiváció eddig kevésbé feltárt aspektusait vizsgáljuk, az eredményekkel pedig elősegítsük a tehetségfejlődés optimális támogatását. Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó „Miért szereted?” kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk.

Eredmények

Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fiatalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifikáció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is.

Következtetések

Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.

Background and goals

Learning and mastery motivation are basic drives of talent development. Therefore qualitative analysis of motivation is essential, although rarely used methodology in talent research. Our goal is to explore the understressed subjective aspects of learning motivation and to support optimal talent development.

Method

During the identificational phase of the Hungarian Templeton Program, motivation of students with high cognitive abilities (N=2132) was assessed by several tools, including a semi-structured written interview focusing on the motivational aspects of students’ extracurricular and outside school activities. The question ’Why do you like it?’ was asked to explore their characteristic personal motivational dispositions behind the choices. These answers we examined by content analysis.

Results

Studying the number and content of extracurricular and outside school activities it was revealed that even among cognitively outstandig students there is a significant number of outside school activites that are not related to academic fields: the most frequent answer was doing sport. Content analysis showed that competence and interest are the main motives for these activites, and the role of identification and interest decreases, while competence and ego-related goals grow with age. Concerning the invested time, success and affiliation seems to be the most relevant motivational factors, however the characteristics of the learning environment are also significant.

Discussion

It can be stated that the individual motivational patterns cannot be seperated from the permanent characterisitcs of the learning context (eg. challenging tasks, creative climate, social inspiration), and autonomy, eagerness to grow and the need for relation are determining elements of the intrinsic motivation in extracurricular learning activities.

Open access