Browse

You are looking at 1 - 10 of 2,607 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aims

The COVID-19 pandemic poses a grim challenge to adolescents’ daily life, including schooling and learning, which has great impacts on their mental and behavioral health. This study aimed to test the roles of stress related to schooling and online learning during COVID-19 (COVID-19 stress) in depression and Internet gaming disorder (IGD) among adolescents and the potential mediators of social support, academic stress, and maladaptive emotion regulation based on the framework of Conservation of Resources theory. Sex differences in these associations were further examined.

Methods

A school-based survey was conducted among Chinese adolescents in 13 secondary schools in Hong Kong (n = 3,136) from September to November 2020 (48.1% males; mean age = 13.6 years old) using stratified random sampling.

Results

The prevalence of probable depression and IGD was 60% and 15%, respectively. Results of structural equation modeling indicated that the proposed model fit the data well (χ2/df = 7.77, CFI = 0.92, IFI = 0.92, RMSEA = 0.05). COVID-19 stress was positively and indirectly associated with both depression and IGD through social support, academic stress, and maladaptive emotion regulation. Multi-group analyses identified that the associations between COVID-19 stress and academic stress, between academic stress and depression, and between social support and depression were stronger among females compared to males.

Discussion and conclusions

Findings highlight the roles of academic stress, poor social support, maladaptive emotion regulation, and sex to understand how disruption and stress caused by COVID-19 increases adolescent depression and IGD. Psychosocial interventions based on these factors are highly warranted.

Open access

Evolúciós pszichológia – az elmúlt 30 év

Evolutionary psychology – the last 30 years

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Bereczkei and József Topál

Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a hazai pszichológiai életben megjelenő és egyre markánsabb szerepet játszó evolúciós megközelítéseket. Bemutatjuk a 30 évvel ezelőtti állapotokat és azokat a neves kutatókat, akik az evolúciós pszichológia magyarországi létrejötte mellett bábáskodtak. Ezt követően részletesen is beszámolunk azokról a kutatásokról, amelyek a két nagy hazai evolúciós kutatóműhelyben jöttek létre, nevezetesen a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportból kinőtt teamekben. Végül röviden bemutatjuk azokat az eredményeket, amelyek e két nagy műhelyen kívül születtek egy-egy pszichológiai jelenség evolúciós értelmezése kapcsán.

In our paper, we make an attempt to overview those evolutionary approaches that have developed and become increasingly influencing in the Hungarian psychological life. We show the conditions 30 years ago, and those gifted scholars who contributed to the development of evolutionary psychology in Hungary. Then, we give a detailed review on the studies that have been fulfilled in the two basic research centers in Hungary: the Evolutionary Psychology Research Group of Pécs, and the MTA-ELTE Comparative Ethological Team. Finally, we describe the scientific results that have been achieved in the interpretation of specific psychological phenomena outside these main research centers.

Open access

A fejlődés-pszichofiziológia 30 éve Magyarországon (1990–2020)

30 years of developmental psychophysiology in Hungary (1990–2020)

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Valéria Csépe

A magyarországi fejlődés-pszichofiziológia három évtizedes történetét összefoglaló tanulmány a jelentősebb kutatások eredményeit négy főbb témacsoportban mutatja be. Ezek: a) a fejlődés-pszichofiziológiai módszerekkel végzett kutatások kezdetei, b) a nemzetközi kutatási kapcsolatok főbb területei, c) az eseményhez kötött agyi potenciálok módszerével végzett kutatások hazai főbb eredményei, valamint azok nemzetközi beágyazottsága és trendjei, d) a kognitív fejlődés-idegtudomány önálló területének kialakulása. Az áttekintésben hangsúlyosan jelenik meg a kutatási terület szerves kapcsolódása a pszichológia releváns ágaihoz (fejlődés-, kísérleti, kognitív pszichológia) és vizsgált életkori szakaszaihoz, beleértve a humán fejlődés fiziológiai módszereket alkalmazó pszichológiai kutatásának teljes vertikumát a tipikustól az atipikusig, a csecsemőkortól az öregedésig.

The review summarizes the three-decades history of developmental psychophysiology in Hungary and presents the significant scientific achievements in four thematic domains. These are: a) the first years of research using developmental psychophysiological methods, b) the main areas of international research relations, c) the main results of research using event-related brain potentials, and their international relations and trends, d) the rise of a new independent field called cognitive developmental neuroscience. The review highlights the important links between the research area and the relevant branches of psychology (developmental, experimental, cognitive psychology) as well as the age range studied, including the entire continuum of psychological research on human development using physiological methods, from typical to atypical, and from infancy to aging.

Open access

A fejlődéspszichológia Magyarországon az elmúlt 30 évben

Developmental psychology in Hungary for the last 30 years

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Ildikó Király

A Magyarországon folyó fejlődéslélektani kutatások az elmúlt 30 évben jelentős, nemzetközileg is elismert eredményekkel gazdagították ismereteinket. E tanulmány bemutatja a terület aktív kutatóműhelyeit, és összefoglalja a kiemelkedő eredményeiket.

Research in the field of developmental psychology in Hungary has contributed to scientific advancement with significant, internationally recognized findings over the past 30 years. This paper introduces the active research groups in the field and summarizes their outstanding findings.

Open access

Fiatal felnőttek egészségcéljainak vizsgálata: A cél megközelítő-elkerülő orientációjának személyes kontextusa és a célokhoz társuló szubjektív tapasztalatok

Health goals in emerging adulthood: the personal context of approach-avoidance goal orientation and subjective experiences accompanying these goals

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Sára Imola Csuka, Orsolya Rosta-Filep, Viola Sallay, and Tamás Martos

Háttér és célkitűzések

Egészséggel kapcsolatos céljaink szoros összefüggést mutatnak egészség-magatartásunkkal, így ennek vizsgálata fiatal felnőtteknél kiemelten fontos, mivel a fiatal ekkor alakítja ki saját életstílusát. A megközelítő célok egy kívánt állapot elérésére, az elkerülő célok valamilyen kellemetlen állapottól való megszabadulásra vonatkoznak. Kutatásunk két fő irányát egyrészt a megközelítő egészségcélok személyes kontextusa, másrészt a céllal kapcsolatos kedvező tapasztalatot övező kontextuális tényezők azonosítása határozta meg.

Módszer

Keresztmetszeti és kérdőíves vizsgálatunk mintáját 191 fiatal felnőtt alkotta. A célok mérésére a Személyes tervek (Little, 1993; Sheldon és Elliot, 1998; Martos, 2009b) kérdőívet alkalmaztuk. Ennek során a résztvevők maguk sorolták fel három egészséggel kapcsolatos személyes céljukat, majd ezek közül kellett egyet kiválasztaniuk és előre megadott szempontok (pozitív és negatív érzelmek, énkonkordancia, énhatékonyság) szerint értékelniük. Ezt követően történt a célok megközelítő/elkerülő kategóriákba sorolása. A megközelítő célorientáció előrejelzőinek vizsgálatára bináris regresszióelemzést, a célértékeléseket előrejelző kontextuális tényezők meghatározásához pedig három hierarchikus regressziós modellt építettünk fel. Eredmények: A cél személyes kontextusát képező tényezők közül a BMI kategória (túlsúlyos és elhízott) és a dohányzás (ritkán dohányzó és dohányzó) jelzik előre fordítottan a megközelítő egészségcél választásának nagyobb valószínűségét. A céllal együtt járó kedvező tapasztalatokkal (pozitív érzelmek magasabb és negatív érzelmek alacsonyabb gyakorisága, cél magasabb énkonkordanciája, énhatékonyság) a cél megközelítő jellege következetesen együtt jár az egyéb tényezők hatásának kontrollálása mellett is.

Következtetések

Az eredmények afelé mutatnak, hogy a megközelítő orientáció alacsonyabb testtömegindexszel és kevesebb dohányzással jár együtt. Mindezek mellett a célokkal kapcsolatos szubjektív tapasztalatok egyedi összefüggéseket mutatnak a kontextuális tényezőkkel. Eredményeink különféle egészséggel kapcsolatos, fiatal felnőttek számára kialakított intervencióknak is alapjául szolgálhatnak.

Background and aims

As our health goals show significant correspondence to our health behaviour investigation into these goals in emerging adulthood has unique importance as young adults establish their own lifestyle at that age. Approach goals refer to accomplishing a desired state, while avoidance goals refer to disposing an unpleasant state. Our research was built upon two main research questions: exploring the personal context of approach health goals and identifying possible contextual factors predicting advantageous experiences concerning the goal.

Methods

The sample of our questionnaire study consisted of 191 emerging adults. For capturing the goals the Personal Projects Questionnaire (Little, 1993, Sheldon & Elliot, 1998, Martos, 2009b) was used. In the course of assessment, participants formulated their three goals concerning their health, then they had to choose one of these and rate it along some predefined aspects (positive and negative emotions, self-concordance and self-efficacy). Sequentially these goals were categorised into approach/avoidance categories. For predicting approach goal orientation binary logistic regression analysis was used and then three hierarchical regression analyses were built for identifying contextual factors which can be possible predictors of goal evaluations.

Results

Among factors framing the personal context of the goal BMI category (overweight and obese) and smoking (rarely and regular) predicted the odds of chosing an approach goal. Favourable experiences (higher levels of positive and lower levels of negative emotions, higher self-concordance, self-efficacy) accompanying these goals are associated with the approach nature of the goal consistently besides controlling for other factors.

Conclusions

Results indicate that approach orientation is accompanied by lower BMI index and less frequent smoking. Besides these subjective experiences concerning the goals show unique associations with contextual factors. Our findings can serve as starting-points of health-promoting interventions for young adults.

Open access

Abstract

Trauma exposure across the lifespan produces risks for posttraumatic stress disorder (PTSD), depression, anxiety, as well as global disability in functioning. This retrospective clinical chart review is the first of its kind to assess the utility of sublingual ketamine-assisted body-centered psychotherapy in trauma-exposed patients in a real world clinic setting. De-identified clinical records data on self-reported symptom measures were retrospectively analyzed for patients (N = 18; M age = 45.22, SD = 12.90) entering ketamine-assisted psychotherapy treatment in an outpatient clinic between 2018 and 2020. Patients who completed six sessions of ketamine therapy reported meaningful (e.g., medium effect size) improvements in PTSD symptoms (P = 0.058; d = −0.48) and global disability in functioning (P = 0.050; d = −0.52) and statistically significant and meaningful improvements in depression (P = 0.019; d = −0.53). There were no improvements in anxiety symptoms. Sublingual ketamine-assisted psychotherapy was associated with heterogenous clinical utility among patients with trauma-exposure in an outpatient setting. This study was underpowered and unrepresentative of the population of ketamine patients in the United States. Replication of these findings is needed with larger and more diverse patient samples.

Open access

Abstract

Trauma exposure across the lifespan produces risks for posttraumatic stress disorder (PTSD), depression, anxiety, as well as global disability in functioning. This retrospective clinical chart review is the first of its kind to assess the utility of sublingual ketamine-assisted body-centered psychotherapy in trauma-exposed patients in a real world clinic setting. De-identified clinical records data on self-reported symptom measures were retrospectively analyzed for patients (N = 18; M age = 45.22, SD = 12.90) entering ketamine-assisted psychotherapy treatment in an outpatient clinic between 2018 and 2020. Patients who completed six sessions of ketamine therapy reported meaningful (e.g., medium effect size) improvements in PTSD symptoms (P = 0.058; d = −0.48) and global disability in functioning (P = 0.050; d = −0.52) and statistically significant and meaningful improvements in depression (P = 0.019; d = −0.53). There were no improvements in anxiety symptoms. Sublingual ketamine-assisted psychotherapy was associated with heterogenous clinical utility among patients with trauma-exposure in an outpatient setting. This study was underpowered and unrepresentative of the population of ketamine patients in the United States. Replication of these findings is needed with larger and more diverse patient samples.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Linda Lemón, Fernando Fernández-Aranda, Susana Jiménez-Murcia, and Anders Håkansson

Abstract

Background and aims

Theoretical background and previous data provide some similarities between problematic gambling and eating behaviors, and a theoretically increased clinical severity in individuals suffering from both conditions. However, large datasets are lacking, and therefore, the present study aimed to study, in a nationwide register material, psychiatric comorbidity, age and gender in gambling disorder (GD) patients with or without eating disorder (ED).

Methods

Diagnostic data from a nationwide register were used, including all individuals with a GD diagnosis in specialized health care in Sweden, in the years 2005–2016 (N = 2,099). Patients with GD and an ED diagnosis (n = 57) were compared to GD patients without ED.

Results

Patients with GD+ED were significantly more likely than other GD patients to also have a diagnosis of drug use disorder, depressive disorders, bipolar disorders, other mood disorder, anxiety disorders, personality disorders, and neuropsychiatric disorders, when controlling for gender. In logistic regression, a comorbid ED in GD was associated with female gender, younger age, depressive disorder and personality disorders.

Discussion and conclusion

In nationwide register data, despite the low number of GD+ED patients, GD patients with ED appear to have a more severe psychiatric comorbidity than GD patients without ED. The combined GD+ED conditions may require particular screening and clinical attention, as well as further research in larger and longitudinal studies.

Open access