Browse
Illúzió a szabad akarat? Idegtudományi-pszichológiai-filozófiai megfontolások
Is free will an illusion? Related aspects revealed by neuroscience, psychology and philosophy
A szabad akarat képessége magától értetődőnek tűnhet, azonban a tudománytörténetben az erre vonatkozó determinisztikus (a szabad akarat lehetőségével összeegyeztethetetlen) és nem determinisztikus (a szabad akaratot megengedő) felfogás évszázadokra visszamenően követhető. A legfontosabb alapfogalmak tisztázását követően az akaratlagos mozgással kapcsolatos megfigyeléseket és ezek értelmezési lehetőségeit tekintjük át, többségében azokat, melyek az akaratlagos mozgás szándékát több 100 ms-mal megelőző felkészülési potenciál jelenségét alapul véve megengedik, vagy kizártnak tartják a szabad akarat lehetőségét. A kérdés szempontjából lényeges lehet annak mérlegelése, hogy képes lehet-e az idegrendszer termékeként felfogható pszichés tevékenység visszahatni magára az azt létrehozó rendszerre. Amennyiben ez lehetséges, ez nyitva hagyhatja a szabad akarat megvalósulásának lehetőségét.
Abstract
Background
An imbalance between model-based and model-free decision-making systems is a common feature in addictive disorders. However, little is known about whether similar decision-making deficits appear in internet gaming disorder (IGD). This study compared neurocognitive features associated with model-based and model-free systems in IGD and alcohol use disorder (AUD).
Method
Participants diagnosed with IGD (n = 22) and AUD (n = 22), and healthy controls (n = 30) performed the two-stage task inside the functional magnetic resonance imaging (fMRI) scanner. We used computational modeling and hierarchical Bayesian analysis to provide a mechanistic account of their choice behavior. Then, we performed a model-based fMRI analysis and functional connectivity analysis to identify neural correlates of the decision-making processes in each group.
Results
The computational modeling results showed similar levels of model-based behavior in the IGD and AUD groups. However, we observed distinct neural correlates of the model-based reward prediction error (RPE) between the two groups. The IGD group exhibited insula-specific activation associated with model-based RPE, while the AUD group showed prefrontal activation, particularly in the orbitofrontal cortex and superior frontal gyrus. Furthermore, individuals with IGD demonstrated hyper-connectivity between the insula and brain regions in the salience network in the context of model-based RPE.
Discussion and Conclusions
The findings suggest potential differences in the neurobiological mechanisms underlying model-based behavior in IGD and AUD, albeit shared cognitive features observed in computational modeling analysis. As the first neuroimaging study to compare IGD and AUD in terms of the model-based system, this study provides novel insights into distinct decision-making processes in IGD.
Abstract
Introduction
The overall prevalence of gambling problems across prison populations is currently unknown. The objective of the present study was therefore to quantitatively synthetize prevalence estimates of gambling problems in prison populations using a random effects meta-analytic model and to investigate if the estimates were moderated by time frame, cut-off levels, and sample size.
Methods
To be included the studies had to report original data on the prevalence of gambling problems in a prison sample and to be written in a European language, whereas data based on abstracts or qualitative reports were excluded. The search ended on December 1, 2023 and were conducted in Web of Science, PubMed, Cinahl, PsycINFO, Embase, Google Scholar, Grey Literature Report, and GreyNet. Risk of bias was assessed with a standardized 10-item measure for epidemiological studies.
Results
A total of 26 studies comprising 9,491 participants were included. The vast majority of the participants were males. The most commonly used instrument for assessment of gambling problems was the South Oaks Gambling Screen. The pooled random-effects gambling problems prevalence estimate was 30.8% (95% CI = 25.1–37.3). The meta-regression analysis showed that none of the three moderator variables (criteria, timeframe, sample size) were related to the gambling problems prevalence. Common limitations of the included studies entailed not being representative nationally or for the target population, lack of randomization, and low response rate. The meta-analysis was restricted to studies published in a European language.
Conclusions
Overall, the studies show that 1 in 3 prisoners has gambling problems and suggests that more emphasis on relevant prevention and treatment is warranted for this population. The study was funded by the Norwegian Competence Center for Gambling and Gaming Research and pre-registered at PROSPERO (CRD42023390552).
Abstract
The fundamental role of higher education is to help students learn to cope in a constantly changing and uncertain world. The key to this is to support the development of their agency and commitment to learning. Although technology is the main tool of knowledge transfer, according to the OECD, it is teachers who represent the values of their field and that of knowledge and learning.
Since academic development is a relatively recent topic in the Hungarian literature, the present research aims to explore teachers' role interpretation, goals, missions, approaches to teaching, and their commitment to academic development at one of Hungary's leading business universities, the Budapest Business University (BBU). The study is based on 33 semi-structured interviews recorded at BBU involving 33 teachers of economics-related subjects in three faculties of the university. The interview transcripts were analysed by thematic analysis.
The results show that participants have markedly different teaching approaches, and the interrelationships between their objectives, missions and academic development can be seen as constituting a system. Finally, the potential interrelationships among the different themes were examined. The findings show that the teachers' goals and missions are strongly related, although more affective factors can be identified in relation to missions. These affective factors include inspiring enthusiasm and building partnership and mutual learning. In line with this, most participants adopt a teacher/student interaction strategy, only few cases of student focus were identified.
Jövőbe látó lélektan – Gépi tanulás a pszichológiai kutatásmódszertanban
Predictive psychology – applying machine learning in psychological research methodology
Háttér és célkitűzés
A pszichológiai kutatásmódszertan eljárásait (főképp a p értékre építkező bizonyításokat) számos kritika érte az utóbbi évtizedek során. A kutatói elfogultság és a módszertanok (például az adatgyűjtés, az adatszelekció vagy a statisztikai próbák) könnyű manipulálhatósága teret adott a félrevezető és nehezen reprodukálható kutatásoknak. A gépi tanulás elterjedése megfigyelhető a pszichológia területén is, új eszköztárat biztosítva a kutatók számára. Az eljárás áthelyezi a hangsúlyt a statisztikai bizonyításról az előrejelzésre, valamint az ehhez kapcsolódó validációs folyamatokra, ezáltal lecsökkentve a kutatói szubjektivitás hatását. Jelen tanulmány célja gyakorlati példákon keresztül betekintést nyújtani a gépi tanulás módszertanába, fókuszálva a pszichológiai alkalmazhatóságára.
Módszer
A vizsgálati szakasz első részében két, a gépi tanulás használatára irányuló tanulmány kerül bemutatásra a humán döntéshozatali mechanizmusok, valamint a pandémiás helyzet okozta mentális hatások területére vonatkozóan. A vizsgálati szakasz második részében egy klasszifikációs feladat (filmpreferencia és nemi identitás kapcsolata) keretén belül kerül összehasonlításra egy nem parametrikus statisztikai módszer és két, gépi tanuláson alapuló eljárás.
Eredmények
A kapott eredmények bemutatják a gépi tanulás által nyújtott előnyöket (validációs eljárások és többletinformáció kinyerése), párhuzamot vonva a nem parametrikus eljárással.
Következtetések
A tanulmány népszerűsíteni és alátámasztani hivatott a gépi tanulás alkalmazhatóságát a kutatói szektorban tevékenykedő pszichológusok számára. A bemutatott kutatás reprodukálhatóságának érdekében az adatok és programozási kódsorok szabadon felhasználhatók a tanulmányban megadott elérhetőségeken keresztül.
A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven
The validation of the Objectified Body Consciousness Scale (OBCS) in Hungarian
Háttér és célkitűzések: A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő (M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő (M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva.
Abstract
Background and Aims
The high prevalence of internet addiction (IA) has become a worldwide problem that profoundly affects people's mental health and executive function. Empirical studies have suggested trait anxiety (TA) as one of the most robust predictors of addictive behaviors. The present study investigated the neural and socio-psychological mechanisms underlying the association between TA and IA.
Methods
Firstly, we tested the correlation between TA and IA. Then we investigated the longitudinal influence of TA on IA using a linear mixed effect (LME) model. Secondly, connectome-based predictive modeling (CPM) was employed to explore neuromarkers of TA, and we tested whether the identified neuromarkers of TA can predict IA. Lastly, stressful life events and default mode network (DMN) were considered as mediating variables to explore the relationship between TA and IA.
Findings
A significant positive correlation between TA and IA was found and the high TA group demonstrated higher IA across time. CPM results revealed that the functional connectivity of cognitive control and emotion-regulation circuits and DMN were significantly correlated with TA. Furthermore, a significant association was found between the neuromarkers of TA and IA. Notably, the CPM results were all validated in an independent sample. The results of mediation demonstrated that stressful life events and correlated functional connectivity mediated the association between TA and IA.
Conclusions
Findings of the present study facilitate a deeper understanding of the neural and socio-psychological mechanisms linking TA and IA and provide new directions for developing neural and psychological interventions.
A Liebowitz Szociális Szorongás Kérdőív magyar nyelvű validálása, faktorstruktúráinak összehasonlítása és tételeinek modern tesztelméleti elemzése
The Liebowitz Social Anxiety Scale: Validation and psychometric properties of the Hungarian version
Bevezetés: A szociális szorongás olyan társas helyzetekben megjelenő félelem vagy szorongás, amelyben az egyén mások figyelmének lehet kitéve. Az egyén attól fél, hogy mások negatívan ítélik őt meg, és az ebből fakadó distressz képzelt és valós szociális deficitekhez vezethet. A szorongás ezen fajtájának szubklinikai formája korábbi kutatások alapján a teljes lakosság akár negyedét is érintheti. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a Liebowitz Szociális Szorongás Skála magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai mutatóinak feltárása, valamint annak megállapítása, hogy mely nemzetközileg elfogadott verzió faktorstruktúrája alkalmazható hazai mintán. Módszer: Összesen 476 fővel (350 nővel és 126 férfival) készült keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk során a Liebowitz Szociális Szorongás Skálát, korábbi tapasztalatra vonatkozó tételeket, és a Kognitív Érzelemszabályozás Kérdőív rövidített verzióját vettük fel. A Liebowitz Szociális Szorongás Skála pszichometriai mutatóit klasszikus (faktoranalízis) és modern (IRT-elemzés) tesztelméleti módszerrel is megvizsgáltuk. Eredmények: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és a kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjével (−1 és 3 szórás között) rendelkező személyek között. A nemzetközileg is jelenleg legszélesebb körben elfogadott faktorstruktúrát kis módosítással replikálni tudtuk. A kérdőív nagy szórástartományban megbízhatóan mér, így a szociális szorongás mértékéről a populáció nagy részében képes információt adni, az érintett személyeket képes jól kiszűrni. A kérdőív skálái ellenőrző kérdések alapján is megfelelően diszkriminálnak a kitöltők között, és a kognitív érzelemszabályozás adaptív és maladaptív stratégiáival az elvártnak megfelelő irányú (negatív, illetve pozitív) korrelációkat találtunk. Következtetések: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála összességében magyar mintán megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazhatósága az átlagpopuláció szűrésénél, prevencióknál kiemelten fontos lehet.
A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS)
Hungarian version of the Faking Orgasm Scale for Women (FOS)
Elméleti háttér
A női orgazmusszínlelés jelenségének tanulmányozására fejlesztett egyik mérőeszköz a Faking Orgasm Scale for Women (FOS; Női Színlelt Orgazmus Kérdőív), amely a nők orgazmusszínlelési szokásait vizsgálja két különböző helyzetben. Ennek köszönhetően alaposabb megértést nyerhetünk az orális szex fogadásakor és közösüléskor alkalmazott orgazmusszínlelés komplex folyamata mögött meghúzódó okokról.
A kutatás célja
A vizsgálat célja a Faking Orgasm Scale magyar változatának elkészítése, pszichometriai ellenőrzése és validálása.
Módszer
A kutatásban használt két mintán online kérdőívcsomagokkal végeztük a felmérést. A kérdőív faktorszerkezetének elemzésekor 2220 női kitöltő (átlagéletkor = 24,4 év; SD = 7,48 év; 18–80 év között) adataival dolgoztunk. A validáláshoz az előző minta egy része, 768 nő (átlagéletkor = 22,6 év; SD = 4,54 év; 18–48 év között) töltötte ki a kérdőívcsomagot: Női Színlelt Orgazmus Kérdőív (FOS), a Nők Szexuális Működési Modelljei Kérdőív (WSWMS), és a Szexuális Motiváció Kérdőív (YSEX?-HSF).
Eredmények
A faktorelemzés megmutatta, hogy a Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyarra fordított változata illeszkedik az eredeti változat faktorstruktúrájára. A különböző okokból színlelt orgazmus eltérő szexuális működési modellekkel és szexuális motivációkkal mutat együtt járást. Továbbá a színlelő és nem színlelő nők között különbség mutatkozott a szexuális elhatárolódásuk mértékében és partnerük gondoskodásának megélésében. A színlelőkre jellemzőbb, hogy személyes szexuális céljaik elérése érdekében és az érzelmi nehézségekkel való megküzdésként vesznek részt szexuális tevékenységekben, mint nem színlelő társaikra.
Következtetések
Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mintát vizsgáló kutatók számára egy megbízható, jól hasznosítható eszköz áll rendelkezésre. Mivel a Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata egy prediktív eszköznek tekinthető, számos szexualitással és párkapcsolattal összefüggő kutatásban alkalmazható.
