Browse
Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep
National identity and collective victimhood-contents of Hungarian national identity: Examination of collective victimhood with exploration of emotions related to victim and perpetrator position
Absztrakt
Kollektív érzelmek akkor keletkeznek, ha egy személy szembesül a csoportjának múltbeli pozitív vagy negatív tetteivel. Jelen kutatás a történelmi pálya kollektív emlékezeti fogalmát és a hozzá kapcsolódó érzelmi mintázatot kiegészíti a kollektív áldozati szerep hipotézisével. Azt feltételeztük, hogy a kollektív áldozati szerep érzelmi mintázata a magyar nemzeti identitás szerves részét alkotja. A jelenben élő vizsgálati személyek saját érzelmei és a magyaroknak a történelmi konfliktushelyzetekben tulajdonított érzelmek összefüggéseinek feltárása révén a történelmi konfliktusok és a kollektív áldozati szerep feldolgozásának folyamatáról kívántunk képet alkotni. Magyar kísérleti személyek (N = 155) nyolc rövid történetet kaptak a magyar történelem jelentős csoportközi konfliktusairól. Mindegyik történet más külső csoporttal (oroszok, románok, szlovákok, szerbek) való konfliktust írt le a történelem különböző korszakából. A történetek felében a magyarok áldozatok, a másikban elkövetők voltak. A történetek elolvasása után a kísérleti személyeknek két érzelmet kellett választaniuk adott érzelmek készletéből arra vonatkozóan, hogy mit érezhetett a csoportjuk abban a történelmi szituációban, kettőt pedig az alapján, hogy ők maguk mit éreznek az esemény kapcsán. A személyek nemzettel való azonosulását szintén mértük. Az átélt és tulajdonított érzelmek minőségét, korrespondenciáját és hasonlóságát elemeztük. Az eredményeket a történelmi pálya, a kollektív áldozati szerep feldolgozása, a nemzeti identitás, valamint a nemzettel való azonosulás fogalmi keretében értelmeztük.
Abstract
In the present review we discuss an extension of classical perceptual learning called the observational learning paradigm. We propose that studying the process how humans develop internal representation of their environment requires modifications of the original perceptual learning paradigm which lead to observational learning. We relate observational learning to other types of learning, mention some recent developments that enabled its emergence, and summarize the main empirical and modeling findings that observational learning studies obtained. We conclude by suggesting that observational learning studies have the potential of providing a unified framework to merge human statistical learning, chunk learning and rule learning.
