Browse

You are looking at 221 - 230 of 725 items for :

  • Biology and Life Sciences x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Miklós Gulyás
,
Márta Fuchs
,
Gabriella Rétháti
,
Annamária Holes
,
Zsolt Varga
,
István Kocsis
, and
György Füleky

Csontszénnel és növényi eredetű bioszénnel tenyészedényes modellkísérletet állítottunk be, hogy feltárjuk a kiválasztott magyarországi talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásokat. A tenyészedényes modellkísérletben a kezeléseknek megfelelően (0, 1, 2,5, 5 és 10%) 500 cm3-es műanyag edényekbe 200 g talajkeveréket tettünk. Vizsgáltuk a minták AL-oldható P- és K-tartalmát, vízoldható összes sótartalmát, desztillált vizes pH-ját, kötöttségét és szerves-C-tartalmát (Tyurin módszerével).A kísérlet eredményeképpen megállapítható, hogy a csontszén (ABC) bekeverés hatására jelentősen megnőtt az AL-oldható P2O5-tartalom a talajkeverékekben, köszönhetően a csontszén eredendően nagy P-tartalmának.A pH és az összes sótartalom jelentősen nőtt a csontszén (ABC) kezeléseket követően, elsősorban a csontszén nagy ásványianyag-tartalma miatt. A növényi eredetű bioszén (BC) kezelések esetében azonban pH-növekedés csak a nagyobb koncentrációnál volt tapasztalható, az összes sótartalomban pedig nem tapasztaltunk változást. A sótartalom- és pH-növekedés egyik kezelés során sem okozott túlzott sófelhalmozódást. A sótartalom 0,07% körül alakult a legnagyobb dózis esetében is, azonban hosszú távon érdemes figyelmi a sótartalom változását.A növényi eredetű bioszén (BC) bekeverése növelte a kezelt talaj víztartó képességét, kálium- és szerves-szén-tartalmát, míg a csontszén esetében nem tapasztaltunk hasonló hatást. További kutatások szükségesek, hogy újabb információkat kapjunk a bioszenek mezőgazdasági felhasználásáról. Fokozottan igaz ez a csontszénre, mivel a jövőben a foszforutánpótlás alternatívája lehet.

Restricted access

Felkért hozzászólás

Dobos Endre, Vadnai Péter, Bertóti Réka Diána, Kovács Károly, Michéli Erika, Szegi Tamás, Fullajtar Emil, Penizek Vit és Switoniak Marcin: „Új WRB alapú validációs adatbázis és validációs módszertan Közép-Európára, ValiDat.DSM” című cikkéhez (Agrokémia és Talajtan 63. (2) 393–408)

Agrokémia és Talajtan
Author:
Gábor Illés
Restricted access

Felkért hozzászólás

Dobos Endre, Vadnai Péter, Bertóti Réka Diána, Kovács Károly, Michéli Erika, Szegi Tamás, Fullajtar Emil, Penizek Vit és Switoniak Marcin: „Új WRB alapú validációs adatbázis és validációs módszertan Közép- Európára, ValiDat.DSM” című cikkéhez (Agrokémia és Talajtan 63. (2) 393–408)

Agrokémia és Talajtan
Author:
Tibor Tóth
Restricted access

Az MTA ATK TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén karbonátos homoktalajon beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 36–43. évében, 2006 és 2013 között vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a tritikále fejlődésére, termésére és elemfelvételére. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen karbonátos, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Évente a P- (0, 60, 120 kg P2O5·ha−1) és K-műtrágyákat (0, 100, 200, 300, 400 kg K2O·ha−1) ősszel szántás előtt, valamint a N (0, 80, 160 kg N·ha−1) felét ősszel, a másik felét tavasszal szórtuk ki 25%-os pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában. A kísérletből levonható főbb tanulságok:

  1. Talajgazdagító PK-műtrágyázás eredményeképpen a kontrolltalaj igen gyenge PK-ellátottsága a kielégítő 150–200 mg·kg−1 NH4-acetát+EDTA-oldható tartományba emelkedett a kísérlet 41. évében (2011-ben). A szuperfoszfáttal végzett trágyázás eredményeképpen igazolhatóan nőtt a feltalaj oldható S- és Sr-tartalma, mely az alkalmazott hazai Kóla-alapú/nyersanyagú eredetre vezethető vissza. A hazai szuperfoszfátok 18–22% körüli elemi Ca-, 13% S-, 7–8% P-, 1–2% Srkészlettel rendelkeztek.
  2. Nemcsak a homoktalaj rendkívül heterogén, hanem a rajta fejlődő termés mennyisége is extrém szórásokat mutatott. Az évek és kezelések között egy nagyságrendet elérő különbségek adódtak. Az évek átlagait tekintve ötszörös eltéréseket tapasztaltunk. Az „évhatások” kifejezettek voltak. Termésdepresszió léphet fel egyaránt az aszály/vízhiány és a túlbő csapadék fennállása esetén.
  3. A P-kínálattal nőtt a növényi részek P-, Mn- és Sr-készlete, míg a beépült Znmennyiség visszaesett. Fellépett a P-Mn szinergizmus, illetve a P-Zn antagonizmus. A Mo-koncentráció a növekvő NPK-műtrágyázással a szalmában 1/3-ára, a szemtermésben a felére zuhant.
  4. A vizsgált nyolc év alapján még nem ítélhető meg, hogy a tritikále mennyire alkalmas a monokultúrás termesztésre, de összevetve a telepen 52 éves ún. „örökrozs” kísérletünkkel, ez lehetővé válhat a jövőben.

Restricted access

Manures and fertilizers

XIII. Alpok-Adria Tudományos Tanácskozás, Villach, Ausztria, 2014. április 28.–május 3

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Márton Jolánkai
,
Barnabás Pósa
, and
Ákos Tarnawa
Restricted access

A komposztált szennyvíziszap alkalmas talajjavításra, mivel nagy a szervesanyag- tartalma. A rendszeres komposztkezelés javítja a homoktalaj fizikai tulajdonságait, melyek nagymértékben befolyásolják a talajban lejátszódó kémiai és biológiai folyamatokat (az adszorpciós jelenségeket, az oxidáció-redukció feltételeit, az anyagtranszport lehetőségeit, a biológiai aktivitást, a tápanyagforgalmat), s ezeken keresztül a talaj termékenységét.A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében 2003-tól vizsgáljuk a szennyvíziszap-komposzt tartamhatását kisparcellás kísérletben, melyben talajfizikai méréseket is végzünk a komposztkezelés hatásainak megállapítására. A komposzt 0, 9, 18 és 27 t·ha−1 dózisban, és a következő összetételben került bedolgozásra a talajba: szennyvíziszap 40%, szalma 25%, riolit 30%, bentonit 5%. A kísérlet vetésforgóban vetett tesztnövényei a tritikále (× Triticosecale Wittmack), kukorica (Zea mays L.) és a zöldborsó (Pisum sativum L.). A talaj térfogattömegének, víztartóképesség-görbéjének és légáteresztő képességének meghatározására bolygatatlan talajmintákat vettünk az 5–10 és 20–25 cm-es talajmélységekből hat ismétlésben. A talajok víztartó képességét homokágy-, homok/kaolinágy-, valamint nyomás membrános készülékkel mértük. A talaj légáteresztő képességének meghatározására Eijkelkamp M1-08.65 típusú készüléket használtunk.A kísérleti parcellák talajainak térfogattömeg-értékeinél tapasztalt nagyfokú heterogenitás megmutatkozik a mért víztartóképesség- és légáteresztőképességértékek — kezelésektől kevésbé függő — nagy szórásában. A térfogattömeg és a légáteresztés között közepesen szoros kapcsolatot (R2 = 0,38) tapasztaltunk. Megállapítottuk, hogy a vizsgált homoktalaj 1,6 g·cm−3 térfogattömeg mellett is — szántóföldi vízkapacitásnak megfelelő nedvességtartalom esetén — „nagyon nagy” légáteresztő képességgel rendelkezik.A kapott terméseredmények alapján, a komposztkezelés hatására a talaj fizikai tulajdonságaiban végbemenő változások kedvezően hatnak a növények fejlődésére, ezáltal a terméshozamra.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
András Makó
,
Attila Anton
,
Gábor Csitári
,
Márk Rékási
,
Nikolett Uzinger
,
Gyöngyi Barna
,
Gábor Széplábi
, and
Hilda Hernádi

Vizsgálatsorozatunkban a vörösiszap-elöntés hosszabb távú talajtani hatásait vizsgáltuk a szennyezett terület mellől kontrollként vett talajmintákból készített talajoszlopokon. Két különböző szcenáriót modelleztünk. Az elsőben a vörösiszaptározóból közvetlenül kiömlő, nagy víztartalmú, erősen lúgos (∼ pH 13) vörösiszapszuszpenzió talajtani hatását tanulmányoztuk, míg a második esetben a „vörösiszapár” levonulása után a talajfelszínen kiülepedett vörösiszap-öntésanyag hosszabb távú talajfizikai, -kémiai és -biológiai hatásait vizsgáltuk (30, 60 és 120 napos vörösiszap-borítás mellett). Az oszlopkísérlethez használt talajminták egy vörösiszappal nem szennyezett szántóföldi területen feltárt humuszos öntéstalaj különböző genetikus szintjeiből származtak.Közleményünkben a vörösiszap-elöntés talajtani hatásait vizsgáló modell oszlopkísérleteink talajfizikai vonatkozású eredményeit foglaltuk össze. Megállapítottuk, hogy a lúgos kémhatású, nagy Na+-tartalmú iszapból a talajba szivárgó oldatok jelentősen átalakították a vizsgált talaj szerkezetét: a felső talajrétegekben szerkezetleromlást (aggregátumstabilitás-csökkenést) okoztak, míg az alsóbb szintekben (feltételezhetően a bemosódott vagy helyben keletkezett nátrium-szilikát ásványok ragasztó hatása miatt) ideiglenesen aggregátumstabilitás-növekedést tapasztaltunk.Vizsgálati eredményeink alapján megállapítható, hogy a vörösiszap-borítás hatására a talajok elemi szemcséinek méret szerinti megoszlásában mérhető arányeltolódások — a vörösiszap-szemcsék felszíni rétegekbe történő bemosódásán túl — a fenti talajszerkezet-változási folyamatokkal függhetnek össze.

Restricted access

Közleményünkben az — eddig csak kevesek által ismert — AIIR (Agrokémiai Irányítási és Információs Rendszer) adatbázist mutattuk be, illetve összegeztük az adatbázis által nyújtott talajtani információkat.Vizsgáltuk az adatbázis talajtani adatainak reprezentativitását az egyéb talajtani adatbázisokkal történő összehasonlítás módszerével. Az adatbázis talajosztályozási egységek szerinti besorolását térinformatikai eszközökkel összevetettük más térképi adatbázisokkal (AGROTOPO, MÉM NAK, földminősítési talajtérképek) Csongrád megyei mintaterületeken. A Csongrád megyei mintaterületeken végzett reprezentativitás- vizsgálatok szerint az adatbázis talaj főtípus és típus szinten megbízható (vagy a többi adatállománynál nem kevésbé megbízható) talajtani besorolásokat tartalmaz, míg az altípus szintű klasszifikáció megbízhatósága ezen az adatcsoporton jóval kisebb.Továbbá az AIIR taxonómiai egységein a legfontosabb talajparamétereket főtípus szinten összehasonlítottuk a MARTHA adatbázis hasonló taxonómiai egységeinek hasonló talajparamétereivel. Az AIIR adatbázis talajainak művelt (legfelső) rétegének tulajdonságai (kötöttség, pH, humusz- és CaCO3-tartalom) több esetben jelentős mértékben eltérnek a MARTHA adatbázisban szereplő adatoktól, illetve a hazai talajtani irodalmi forrásokban ismertetett talajjellemzőktől.Eredményeink megerősítik korábbi tapasztalatainkat, miszerint az AIIR értékes adatokat szolgáltat termőterületeink talajviszonyairól, de az adatbázis talajtaxonómiai adatainak — termőhelyi megfontolások alapján történő — felülvizsgálata és összehasonlító elemzése szükséges a további alkalmazást megelőzően.

Restricted access

A felszíni földtani képződmények talajképződési szempontból történő értékelése gyakorlati célú közelítés, amely a területen legvalószínűbben előforduló talajképző kőzet leírását szolgálja. A talajtani felvételezések hazai adatbázisokban elérhető, talajképző kőzet adatai a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területeken sűrűsödnek, azonban tematikusan nem részletesek és kevés osztályt jelenítenek meg. A Magyar Állami Földtani Intézet 1:100.000-es méretarányú földtani térképének (FDT100) adatai jól hasznosíthatók a talajképző kőzet (talajképző üledék) jellemzésére, ha az arra utaló tartalmi elemeit a FAO-rendszer nevezéktanának alkalmazásával egységesen kezeljük. A földtani térképen jelölt képződmények litológia és fácies szerinti leírása, több-kevesebb egyszerűsítéssel lehetővé teszi a talajképző kőzetekre alkalmazott FAO-féle hierarchikus rendszerbe illesztést. A korreláltatott FDT100 képződményeket középtájanként áttekintve megállapítható, hogy azok elterjedése az eddigi ismereteinknek nem mond ellent, sőt esetenként a tájegységek specifikumait jobban kiemelő részleteket hangsúlyoznak. A tematikai felbontás növelése lehetőséget ad a talajképző kőzetnek az AGROTOPO Adatbázisban foglaltnál részletesebb leírására.Az AGROTOPO térkép poligonjai geometriailag sok helyen erősebben generalizáltak, mint a FDT100-ban feltüntetett képződményhatárok. Ennek viszonylag könnyű és gyors feloldását jelentheti a nagyobb poligonok felbontása (lásd Pásztor et al., 2013), de leginkább a megfeleltetett talajképző kőzet tematikát is magába foglaló, digitális térképezési alapokon megújított „agrotopográfiai” jellegű térkép létrehozása mutat a megoldás felé. A jelenleg is tőzegesként számon tartott, de valójában már átalakult területeken új térképi adatforrások bevonása is szükséges.

Restricted access