Browse

You are looking at 31 - 40 of 1,210 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aims

In the current study we have sought to clarify the contribution of metacognitions concerning smartphone use relative to smartphone use expectancies in the relationship between well-established predisposing psychological factors and problematic smartphone use (PSU). We tested a model where psychological distress, impulsivity, and proneness to boredom predict metacognitions about smartphone use and smartphone use expectancies, which in turn predict PSU.

Methods

A sample of 535 participants (F = 71.2%; mean age = 27.38 ± 9.05 years) was recruited.

Results

The model accounted for 64% of the PSU variance and showed good fit indices (χ 2 = 16.01, df = 13, P = 0.24; RMSEA [90%CI] = 0.02 [0–0.05], CFI = 0.99; SRMR = 0.03). We found that: (i) when it comes to psychological distress and boredom proneness, negative metacognitions, and both positive and negative expectancies play a mediating role in the association with PSU, with negative metacognitions showing a dominant role; (ii) there is no overlap between positive expectancies and positive metacognitions, especially when it comes to smartphone use as a means for socializing; (iii) impulsivity did not show a significant effect on PSU Direct effects of the predictors on PSU were not found.

Discussion and conclusions

The current study found additional support for applying metacognitive theory to the understanding of PSU and highlight the dominant role of negative metacognitions about smartphone in predicting PSU.

Open access

Abstract

Background and aims

Personal investors decrease their stock market investment returns by trading frequently, which the behavioral finance literature has primarily explained via investors' overconfidence and low levels of financial literacy. This study investigates whether problem gambling can help account for frequent trading in a sample of active gambler/investors, as suggestive of frequent trading being in part driven by a behavioral addiction to gambling-like activities.

Methods

A retrospective cross-sectional study of 795 US-based participants, who reported both being active gamblers and holding stock market investments. Recollected stock trading activity (typical portfolio size, purchases and sales of stocks) was compared with scores on the Problem Gambling Severity Index, a financial literacy scale, and a measure of overconfidence.

Results

Self-reported relative stock portfolio turnover was positively associated with problem gambling scores. This association was robust to controls for financial literacy, overconfidence, and demographics, and occurred equally among investors of all self-reported portfolio sizes.

Discussion and conclusions

This study provides support for the hypothesis that behavioral addiction to gambling-like activities is associated with frequent stock market trading. New investment products that increase the ease of trading may therefore be detrimental to some investors.

Open access

Abstract

Background and aims

Vietnam implemented numerous measures to reduce the transmission of COVID-19 among school students, including study-at-home/self-quarantine. During the study-at-home period, adolescents may engage in more video gaming than usual, potentially contributing to gaming disorder. However, the regionally-representative prevalence of gaming disorder and its association with parenting practice and discipline practice have not been described. We assessed the prevalence of gaming disorder among Vietnamese adolescents during the initial 6 months of the COVID-19 pandemic and the associations between gaming disorder and parenting practice and discipline practice.

Methods

We conducted a school-based, self-administered cross-sectional survey of 2,084 students in Hanoi, Vietnam (response rate = 97.1%). The survey included standardized instruments translated from English to Vietnamese. We performed multilevel logistic regressions to assess the associations between parenting practice, discipline practice, and gaming disorder.

Results

The prevalence of gaming disorder among the respondents was 11.6%. Healthy parent-child relationship was protective against gaming disorder (Adj OR = 0.36; 95% CI = 0.21, 0.62). Non-supervision, non-discipline, violent discipline were positively associated with gaming disorder.

Discussion and Conclusions

We found associations between gaming disorder and parent-child relationship, parental supervision, and parental discipline. Future interventional studies should consider assessing the effect of fostering healthy parent-child relationships and appropriate discipline on the occurrence or prognosis of gaming disorders.

Open access

Abstract

Background and aims

Perfectionism, a focused self-concept, and erroneous beliefs have been implicated in the development and maintenance of various disordered behaviors. However, researchers have yet to examine how these factors combine to explain different disordered behaviors. Herein, we addressed this gap and hypothesized a moderated-mediation model whereby perfectionism fosters the development of disordered behaviors through a focused self-concept. Critically, the effect of a focused self-concept on disordered behaviors is specific to people with erroneous beliefs about their disordered behaviors. The model was tested in the contexts of disordered gambling and disordered eating, particularly dietary restraint.

Method

In Study 1, participants were community members who gamble (N = 259). In Study 2, participants were university women (N = 219). In both studies, participants completed self-report measures of all constructs that are both reliable and valid.

Results

In Study 1, as expected, there was a positive association between perfectionism and disordered gambling, which was mediated by financially focused self-concept. This mediation was only observed among participants who scored high on illusion of control and belief in luck. Likewise, in Study 2, there was a positive association between perfectionism and dietary restraint, which was mediated by appearance focused self-concept. The mediation effect was only observed among participants who believed that maladaptive dietary restraint behaviors were safe and efficacious.

Discussion and Conclusions

The findings support the transdiagnostic utility of our model, which may help explain an array of disordered behaviors, including other addictive behaviors as well as behaviors that involve rigid adherence to rules and control.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Małgorzata Draps, Guillaume Sescousse, Mateusz Wilk, Katarzyna Obarska, Izabela Szumska, Weronika Żukrowska, Aleksandra Majkowska, Ewelina Kowalewska, Julia Szymanowska, Urszula Hamerska, Magda Trybuś, Karolina Golec, Iwona Adamska, Karol Szymczak, and Mateusz Gola

Abstract

Background and aims

Despite the inclusion of the Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) in the International Classification of Diseases, very little is known about the underlying affective and cognitive processes. To fill this gap, we compared CSBD subjects and Healthy-Controls (HC) across negative/positive valence, cognitive and sensorimotor systems, as proposed by the Research Domain Criteria framework.

Methods

74 heterosexual CSBD and 66 matched HC males were studied with 10 questionnaires and 8 behavioral tasks. Analyses were conducted with frequent and Bayesian statistics.

Results

CSBD individuals showed significantly higher (than HC) punishment sensitivity, anxiety, depression, compulsivity, and impulsivity symptoms. Frequentist statistical analysis revealed significant interaction between subject group and condition in Incentive Delay Task, concerning the strength of motivation and hedonic value of erotic rewards. Bayesian analysis produced evidence for the absence of group differences in Facial Discrimination Task, Risk-Ambiguity Task, and Learning Task. Also, Bayesian methods provided evidence for group differences in the Emotional Stroop Task and the Incentive Delay Task. Sexual Discounting Task, Attentional Network Task, and Stop Signal Task produced mixed results.

Conclusions

Higher punishment sensitivity and impulsivity among CSBD subjects, along with significant interaction between these groups and erotic vs. non-erotic reward processing is in line with previous findings on negative/positive valence alterations in CSBD patients. This result shows that there are similarities to substance and behavioral addictions. The absence of group differences and mixed results related to cognitive and sensorimotor systems raise concerns to what extent CSBD resembles a wide spectrum of impairments observed in disorders, and demand further research.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Matthew Brittain, Nathan Consedine, Kathleen L. Bagot, Natalia Booth, and Simone N. Rodda

Abstract

Background and aims

Sugar is a potentially addictive substance that is consumed in such high levels the World Health Organisation has set recommended consumption limits. To date there are no empirically tested brief interventions for reducing sugar consumption in adult populations. The current study aimed to preliminarily assess the feasibility of recruitment, retention, and intervention engagement and impact of a brief intervention.

Methods

This pre-post study recruited 128 adults from New Zealand to complete a 30-day internet-delivered intervention with in-person and email coaching. The intervention components were derived from implementation intention principles whereby the gap between intention and behaviour was targeted. Participants selected sugar consumption goals aligned with WHO recommendations by gender. To meet these goals, participants developed action plans and coping plans and engaged in self-monitoring. Facilitation was provided by a coach to maintain retention and treatment adherence over the 30 days.

Results

Intervention materials were rated as very useful and participants were mostly satisfied with the program. The total median amount of sugar consumed at baseline was 1,662.5 g (396 teaspoons per week) which was reduced to 362.5 g (86 teaspoons) at post-intervention evaluation (d = 0.83). The intervention was associated with large effects on reducing cravings (d = 0.59) and psychological distress (d = 0.68) and increasing situational self-efficacy (d = 0.92) and well-being (d = 0.68) with a reduction in BMI (d = 0.51).

Conclusion

This feasibility study indicates that a brief intervention delivering goal setting, implementation planning, and self-monitoring may assist people to reduce sugar intake to within WHO recommendations.

Open access

A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán

Experiences with the usage of the 15-item Geriatric Depression Scale (Short Form) on a Hungarian sample

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Szekeres Tamás and Hargitai Rita

Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e protektív szerepe az online tér használatának a depresszió vonatkozásában. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatásban 65 éves és afeletti életkorú vizsgálati személyek önkéntesen vettek részt, az adatokat anonim módon, papír–ceruza alapon (n = 142) és online (n = 167) formában gyűjtöttük. A kérdőív validálásához az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőívét, a Rövidített WHO Jól-Lét Kérdőívet, valamint a Zung Önértékelő Depresszió Skálát használtuk. A válaszmeghamisító tendenciák szűrésére a Caprara-féle Big Five Kérdőív Szociális Kívánatosság alskáláját alkalmaztuk. Eredmények: A parallel-elemzés eredménye egyfaktoros struktúrát jelez, és az egyetlen faktor az összvariancia 64,8%-át magyarázza. A kérdőív megbízhatósága kiváló (Cronbach-α = 0,95). A GDS-SF az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel: a GDS-SF és az életminőség alfaktorai közötti korrelációs együttható (r) értéke –0,59 és –0,61 közötti (p < 0,001), a jólléttel –0,71 (p < 0,001), míg a Zung Önértékelő Depresszió Skálával 0,74 (p < 0,001). A papíralapú és az online adatgyűjtésben részt vevő vizsgálati személyek körében nem találtunk szignifikáns különbséget a depreszszió előfordulási gyakoriságában, amennyiben kontroll alatt tartjuk az életkor és az iskolai végzettség hatását. Következtetések: A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála magyar verziója megbízható és érvényes eszköz az időskori depresszió mérésére normatív mintán, miközben a klinikai minta vonatkozásában további vizsgálatok szükségesek.

Introduction: Geriatric depression is the leading mental disorder among the older population, although it is often underdiagnosed. The Geriatric Depression Scale (Short Form) (GDS-SF) is a screening tool designed to measure depressive symptoms in older adults and is used by clinicians globally. Objective: The primary objective of the study is the psychometric testing of GDS-SF among pensioners, as well as to present our experiences with using the questionnaire on a Hungarian sample. The secondary objective of the study is to explore whether the use of online space is a protective factor against developing depressive symptoms in this population. Methods: A total of 309 participants took part in this cross-sectional study, all of them above the age of 65, with full anonymity granted to all involved. The questionnaire was available in paper-based (n = 142) and online (n = 167) format as well. For the validation of GDS-SF, the Abbreviated World Health Organization Quality of Life Questionnaire, the Abbreviated WHO Well-Being Questionnaire, and the Zung Self-Rating Depression Scale were used. The Social Desirability Scale of the Caprara Big Five Questionnaire was used to filter out response distortion tendencies. Results: The results of the parallel analysis of the questionnaire supported a one-factor structure design, with 64.8% of the variance explained. According to the validity analysis, GDS-SF showed sufficient direction and degree of correlation with the questionnaires used for comparison and was in accordance with our a priori assumed direction and degree of correlation. Upon examination we discovered that the GDF-SF has a correlation coefficient (r) between –0.59 and –0.61 (p < 0.001) with the quality of life subfactors, –0.71 (p < 0.001) with wellbeing, and 0.74 (p < 0.001) with Zung Self-Rating Depression Scale. The reliability of the survey also proved to be excellent. There was no significant difference between the prevalence of depression between the two groups (paper-based and online), when controlling for the effects of age and level of education. Conclusions: The Hungarian version of the 15-item Geriatric Depression Scale is a reliable and valid tool for measuring depressive symptoms in the older normative adult population. Regarding the clinical sample, further exploration is needed.

Open access

Az Edzői Viselkedés Kérdőív hazai adaptációja

Hungarian adaptation of the Coach Behaviour Questionnaire

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, Kőnig-Görögh Dóra, F. Földi Rita, and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ 2 = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ 2 = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.

Open access

Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés

Coparenting after divorce: A literature review

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Pilinszki Attila and Gyetvai Anna

Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a válás utáni közös szülőségre, a szülők együttműködésére és konfliktusaira vonatkozó főbb kutatási eredményekről. A közös szülőség fogalma a szülők közötti interakciókat, kapcsolatot jelenti, amit a válást követően is szükséges fenntartani. Tanulmányunkban egyrészt kitérünk a közös szülőség egyes aspektusaira (szülői kommunikáció, egymás támogatása–aláásása, konfliktusok és konfliktuskezelés), másrészt a vonatkozó vizsgálatokban leggyakrabban megjelenő háttérváltozókra (válási folyamat, elhelyezés típusa). A válás következményei, az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége mind a szülők, mind a gyerekek részéről jelentős társadalmi fontossággal bír, ennek ellenére a válás utáni közös szülőség témája csak egy-egy hazai publikációban jelenik meg. Jelen tanulmánnyal célunk ennek a hiánynak a pótlása, valamint a kérdéskör hazai kutatásának inicializálása. A vizsgált szakirodalom alapján elmondható, hogy a párkapcsolat felbomlása után kiemelten fontos egy új egyensúlyi állapot kialakítása, mivel a közös szülőség minősége összefüggést mutat a gyermekek és a felnőttek jóllétével is. A vonatkozó empirikus szakirodalom egy része azokra a preventív képzési programokra irányul, amelyek a válás utáni közös szülőség minőségének fejlesztését tűzték ki célul. Említést teszünk ezért több ilyen programról, röviden ismertetve a sajátosságaikat és a kapcsolatos empirikus eredményeket. Következtetésként elmondható, hogy a válást követő közös szülőség komplex témaköre és a szülők sokszor eltérő narratívája miatt olyan diádikus kutatási megközelítés választása indokolt, amellyel ez az összetettség megragadható. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy hazánkban hiányoznak az elvált szülőknek kínált edukációs programok, pedig a szülők és gyermekek jóllétének érdekében fontos lenne ezek kifejlesztése, hatékonyságuk vizsgálata és a megfelelő hatékonyságú programok rendszerszintű elterjesztése.

This study aims to provide a review of the main research findings on coparenting after divorce, parental cooperation and conflicts. The concept of coparenting refers to the interactions and relationship between parents which must be maintained even after divorce. In our paper, we cover some aspects of coparenting (parental communication, mutual support, undermining, conflicts and conflict management) and the most common background variables in the relevant studies (divorce process, type of custody). The consequences of divorce and the success of adapting to the new situation are of significant importance for both parents and children, however, the topic of coparenting after divorce appears in few Hungarian publications. With the present study, we aim to fill this gap and to initialize domestic research on the issue. Based on the examined literature, it can be stated that the formation of a new state of equilibrium after the dissolution of the relationship is of great importance, as the quality of coparenting is related to the well-being of children and adults as well. Some of the relevant empirical literature relates to preventive training programs aimed at improving the quality of coparenting after divorce. We, therefore, mention several such programs, briefly describing their specifics and related empirical results. In conclusion, due to the complex topic of coparenting after divorce and the often different narratives of parents, it is justified to choose a dyadic research approach that can capture this complexity. We would also like to draw attention to the fact that there is a lack of educational programs for divorced parents in Hungary, although it would be important to develop and disseminate them widely for the well-being of parents and children.

Open access

A Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (SRP-SF) magyar nyelvű adaptációja

Hungarian version of the short version of Self Rated Psychopathy (SRP-SF)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Dóra Csilla, Mészáros Veronika, Tanyi Zsuzsanna, Ferenczi Andrea, Jakubovits Edit, Smohai Máté, and Kövi Zsuzsanna

Bevezetés: A pszichopátia kutatásának története hosszú múltra tekint vissza a mentális egészségtudományokban. Ez idő alatt több megközelítés is született, melyekhez kapcsolódóan kérdőíveket is kidolgoztak a kutatók. Cél: Jelen tanulmány a Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (Self Report Psychopathy Short Form; SRP-SF) magyar nyelvű adaptálását tűzi ki célul. A tanulmányban elemezzük a kérdőív faktorszerkezetét, belső konzisztenciáját, valamint konvergens validitását a nárcizmussal, a machiavellizmussal, a szenzoros élménykereséssel, a neuroticizmussal, az agresszióval, valamint konkurens validitását a pszichopátiát mérő mérőeszközzel. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat 605 fős heterogén mintán folytattuk le. A kapcsolatrendszer elemzésére az SRP-SF mellett a fent említett konstruktumok mérésére alkalmas mérőeszközöket is használtunk, úgymint a Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiség-kérdőív 80 itemes rövid változatát, a Rövid Sötét Triád tesztet, illetve a Patológiás Nárcizmus kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredménye rámutatott arra, hogy az általunk alkalmazott mintán a kérdőív háromfaktoros modellje illeszkedik a legjobban (illeszkedési mutatók: χ 2(164) = 817,741, p < 0,001; CFI = 0,930; TLI = 0,919; RMSEA [90% CI] = 0,081 [0,075–0,087]), a bűnügyi tendenciák skála jelenléte a jelen mintán nem megerősíthető. Az SRP-SF belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,659– 0,774). A kérdőív más mérőeszközökkel mutatott kapcsolataiból pedig arra lehet következtetni, hogy az állítások inkább az elsődleges pszichopátiát mérik, és a kérdőívben elkülönülnek a pszichopátia interperszonális és életmódbeli aspektusai. Következtetés: az SRP-SF egy olyan könnyen és gyorsan felvehető kérdőív, amely megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik és a bűnügyi tendenciák skálától eltekintve alkalmazható nem klinikai mintán is.

Introduction: The research history of psychopathy has a long history in the mental health sciences. During this time, several approaches were developed, and in connection with the theories the researchers also developed questionnaires. Aim: The aim of the study is the Hungarian adaptation of the Self-Reporting Psychopathy Short Form (SRP-SF). We have analyzed the factor structure of the questionnaire, its internal consistency, and convergent validity of the questionnaire with narcissism, Machiavellianism, sensation seeking, neuroticism, aggression, and other measure of psychopathy. Methods: The study included 605 individuals, who were heterogeneous by profession. In addition to SRP-SF, an 80-item short version of the Zuckerman–Kuhlman–Aluja Personality Questionnaire, the Short Dark Triad test, and the Pathological Narcissism questionnaire were also administered to analyze the relationships of psychopathy. Results: The results of the confirmatory factor analysis showed that the three-factor model of the questionnaire fits best in the sample we used (fit indicators: χ 2(164) = 817.741, p < 0.001; CFI = 0.930; TLI = 0.919; RMSEA [90% CI] = 0.081 [0.075–0.087]) , the presence of the scale of crime trends in the present sample cannot be confirmed. The internal consistency of SRP-SF was found to be adequate (Cronbach’s α = 0.659–0.774). And from the relationships of the questionnaire with other measures, it can be concluded that the statements tend to measure primary psychopathy, and the interpersonal and lifestyle aspects of psychopathy are separated in the questionnaire. Conclusion: Except for the Crime trends scale, SRP-SF is an easy and quick to take test that has appropriate psychometric indicators and can be applied to a non-clinical sample

Open access