Browse

You are looking at 41 - 50 of 1,529 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Nerilee Hing
,
Alex M. T. Russell
,
Catherine Tulloch
,
Lisa Lole
,
Matthew Rockloff
,
Matthew Browne
,
Hannah Thorne
, and
Philip Newall

Abstract

Background and aims

Smartphone, computer and land-based betting platforms each have distinctive features. This study examined 1) preferred features of sports betting platforms amongst young adults and 2) whether feature preferences vary with gambling severity.

Methods

The study surveyed 616 Australians aged 18–29 years who bet at-least monthly on sports, esports and/or daily fantasy sports. Participants provided a simple rating of the importance of 24 features of betting platforms and then completed a discrete choice experiment to indicate their preferences amongst different groups of features.

Results

Smartphones were the only platform providing all preferred features. The most important feature was ability to bet instantly 24/7 from any location, followed by electronic financial transactions. Less important features were ability to access betting information online and to bet with multiple operators. Social and privacy features, and access to promotions, did not significantly predict platform choice. The experiment found no significant differences in preferred features by gambling severity group or by gender. The non-experimental descriptive data, however, indicated that participants in the moderate risk/problem gambling categories placed significantly more importance on privacy, ability to place in-play bets, bet with cash, bet with a credit card, see frequent promotions, and bet with multiple operators.

Discussion and conclusions

Most features that bettors prefer can intensify betting. Curtailment of betting promotions, in-play betting, and credit card betting are measures that can assist higher-risk gamblers without unduly affecting other gamblers. Consumer protection tools, including mandatory pre-commitment, need strengthening to help counter the unique risks of smartphone betting.

Open access

Abstract

Background

The advancement of communication technology and the impact of the COVID-19 pandemic have led to an increased reliance on online education. However, the effects of the long-term use of smart devices for online learning on students' social anxiety and problematic smartphone use (PSU) and the role of fear of missing out (FoMO) in this process have yet to be fully explored.

Methods

This study analysed longitudinal data from 2,356 high school students (female = 1,137 (48.26%), mean age = 13.84, SD age = 1.37) in China, divided into high- and low-FoMO groups based on their scores on the FoMO scale, to examine the impact of four months of online learning on social anxiety and PSU. The Social Anxiety Scale (SAS) and Mobile Phone Addiction Index (MPAI) were used to assess social anxiety and PSU symptoms.

Results

The undirected symptom networks revealed more bridge symptoms among the students in the high-FoMO group, although their overall symptom scores decreased. The results of the directed cross-lagged panel networks showed that “productivity loss” predicted other symptoms in the low-FoMO group but that “afraid of negative evaluation” was the predictor in the high-FoMO group. Meanwhile, “withdrawal/escape” and “productivity loss” were the symptoms that were most affected by other symptoms in the high-FoMO and low-FoMO groups, respectively.

Conclusions

The current study therefore sheds light on the changes in social anxiety and PSU symptoms among secondary school students during long-term online learning, as well as the moderating role of FoMO.

Open access

Abstract

Background and aims

Internet addiction has been linked to ADHD-related symptoms. However, the direction of the relationship and its potential for reciprocal relations is not well understood. This study examined the potential reciprocal relations between the three components of ADHD and Internet addiction, as well as the moderating effects of gender on these relations.

Methods

Using a longitudinal design, we collected data of 865 Chinese adolescents across three waves (Mage = 13.78, SD = 1.56 in wave 1), with a time interval of 6 months.

Results

Cross-lagged analyses revealed bidirectional associations between hyperactivity, inattention, impulsivity, and Internet addiction over time. Multi-group analyses did not yield any significant gender differences in these relationships.

Discussion and conclusions

These findings enhance our understanding of the complex link between ADHD components and Internet addiction and have implications for interventions aimed at reducing the prevalence of Internet addiction and ADHD.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Neşe Devenot
,
Brian A. Pace
,
Jason Slot
, and
Alan K. Davis
Open access

Abstract

Behavior frequency measures in behavioral addictions research fail to account for how engagement in the activity relates to each respondent's personal circumstances. We propose a “Red Box, Green Box” method, an alternative to conventional self-report behavior questions. Participants report two distinct time-based values: (1) Green box: time spent engaged in the activity during ‘free’ time, and (2) Red box: engagement in the activity at times when the respondent should be doing something else (e.g., studying, working, sleeping, exercising, etc.). Some practical examples of the ‘red box, green box’ method are provided. This method may help to calibrate behavioral frequency for each respondent and yield clearer insights into displacement effects and risks associated with frequency of use. We suggest some future research directions to test the feasibility and utility of this approach in different implementations.

Open access

Abstract

Background

Although internet gaming disorder (IGD) has been listed in section III of the DSM-5 for approximately 10 years, the study of treatments for IGD remains in early stages. Nonetheless, a summary of findings to date and discussion of future research needs are warranted.

Methods

The current study reviewed scientific treatment studies with control groups and randomized controlled trials. We summarized the strengths and weaknesses of different treatment strategies and identified gaps in the research literature that may inform the direction of future research efforts.

Results

Sixteen studies were reviewed. Existing treatment studies may be categorized into cognitive behavioural therapy (CBT), pharmacotherapies, non-invasive brain stimulation (NIBS), and others.

Conclusions

CBT is the most widely studied treatment strategy for IGD thus far. Future studies should consider IGD-specific CBT treatment strategies. Medication-based treatment should be implemented with caution. NIBS is promising, and future studies should explore the most efficacious parameters and targets. In addition, studies should consider sex differences in the treatment of IGD.

Open access

Abstract

Background and aims: Internet Gaming Disorder (IGD) and depression have negative consequences on individuals' mental health, but their relationships are complex. This three-wave longitudinal study aimed to detect the metacognitive mechanisms underlying the association between IGD tendency and depression based on the self-regulatory executive function model. Methods: A total of 1,243 Chinese undergraduate student gamers (57% female, M = 19.77, SD = 1.29) were recruited at the baseline survey (Wave 1 [W1]), with 622 and 574 of them taking part in the two follow-up surveys (Wave 2 [W2] at 6 and Wave 3 [W3] at 12 months later), respectively. Results: The three-wave path model demonstrated, after controlling for the autoregressive effect of each variable, that depression consistently predicted IGD tendency but not vice versa, while negative but not positive metacognitions about online gaming (MOG) significantly predicted both depression and IGD tendency. Moreover, two statistically significant mediation paths: (i) negative MOG [W1] → depression [W2] → IGD tendency [W3]; and (ii) depression [W1] → negative MOG [W2] → IGD tendency [W3] were identified. Discussion and conclusions: These findings extend the understanding of the associations among depression, IGD tendency, and MOG, highlighting how negative MOG has a stronger prospective effect than positive MOG on depression and IGD tendency, and also reveal the mutual mediation effects of depression and negative MOG on IGD tendency. Integrated programmes with both emotional regulation training and Metacognitive Therapy are recommended for IGD treatment.

Open access

Az akne egészségpszichológiai vonatkozásai

Health psychology aspects of acne

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Zsófia Csontos
and
Adrien Rigó

A tanulmány célja az akne pszichoszociális jellemzőinek áttekintése. A betegség biomedikális szakirodalma bőséges, kezelésében is inkább ez a szemlélet érhető tetten. Ugyanakkor a kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az érintettek élményeinek mélyebb megértése, a betegséggel való együttélés támogatása, az életminőség emelése komplexebb, biopszichoszociális keretben valósulhat meg hatékonyabban. A tanulmány sorra veszi azokat az ismereteket, amelyek jól példázzák, hogy az aknéval élők életminősége milyen mértékben, s milyen területeken érintődik leginkább, s próbálja felvázolni azokat a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatokat, amelyek az interakciók hátterében állhatnak. Kitér a mentális zavarok (depresszió, szorongás) gyakori előfordulására, a testkép negatív érintettségére, a stigma élményére, valamint a lehetséges társas következményekre. Ismerteti a streszszel kapcsolatos eredményeket és fő mechanizmusokat, az életmóddal kapcsolatos, legrelevánsabb kérdéseket, valamint felhívja a figyelmet az egyéni kezelési tervek és pszichológiai intervenciók fontosságára. Az áttekintő tanulmány a komplex, biopszichoszociális kezelés szükségessége melletti érveléssel zárul, s felvázolja azokat a területeket, ahol a pszichológusoknak vagy más, mentális egészséggel (is) foglalkozó szakembereknek kiemelt feladatai lehetnek.

Open access

Az atópiás dermatitis (ekcéma) biopszichoszociális megközelítése

A biopsychosocial approach to atopic dermatitis (eczema)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Ágnes Schveibert
, and
Adrien Rigó

Az atópiás dermatitis, más néven atópiás ekcéma, egy veleszületett genetikai hajlamon alapuló, krónikus, fellángolásokkal járó bőrgyulladás, amely a magas jövedelmű országokban a gyermekek 20%-át és a felnőttek akár 10%-át is érintheti. Tanulmányunk célja e betegség biopszichoszociális aspektusainak áttekintése, valamint az atópiás dermatitisszel kapcsolatos életminőség, testkép, stigmatizáció szakirodalmának és főbb kutatási eredményeinek összefoglalása. Kitérünk az atópiás dermatitis kialakulásáról szóló hipotézisekre, a megjelenésében tapasztalható életkori sajátosságokra és a kezelési lehetőségekre. Részletezzük azokat kutatási eredményeket, amelyek leírják, hogy a betegség a súlyosságától függően jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét – különösen a társas működés és a pszichológiai jóllét vonatkozásában. Bemutatjuk a testkép változásának és a stigmatizációnak a jelentőségét, és felvázoljuk az egészségpszichológiai intervenciók lehetséges helyét. A szakirodalmi eredmények alapján hangsúlyozzuk az adherencia növelésére szolgáló intervenciók fontosságát, és a komplex, egészségpszichológiai szempontokat is magába foglaló kezelés szükségességét.

Open access

A bőrbetegségek kapcsán alkalmazható pszichológiai intervenciók

Psychological interventions for skin conditions

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Dorottya Albert
and
Adrien Rigó

A tanulmány a krónikus bőrbetegségekben alkalmazott pszichológiai intervenciós módszereket tekinti át. A bevezető röviden kitér a releváns tanulmányok gyűjtésének módjára, s felvázolja, hogy a szisztematikus áttekintő tanulmány és a metaanalízis írása helyett miért esett a választás egy olyan műfajra, amely inkább az egyes terápiás technikák fő hatásmechanizmusait igyekszik fókuszba állítani. Bemutatja a pszichoedukációs programokkal kapcsolatos fő irányelveket, valamint a stresszkezelést is támogató különböző típusú terápiás technikákkal (autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, biofeedback, jelentudatosság alapú intervenciók, hipnózis) és a kognitív viselkedésterápia alapú inter-venciókkal kapcsolatos eddigi eredményeket. Igyekszik felvázolni a potenciális hatásmechanizmusokat és a gyakorlatban is használható példákat próbál adni az intervenciók lépéseiből. Az összefoglaló tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológiai intervencióknak a bőrtünetekre kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban még nem áll rendelkezésünkre elegendő tudományos adat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Bár a pszichológiai módszerek az eddigi eredmények és az ismert hatásmechanizmusok alapján fontos kiegészítő eszközei lehetnek a bőrbetegek kezelésének, törekedni kell arra, hogy ez további, módszertanilag megfelelő intervenciós hatékonyságvizsgálatokkal alátámasztásra kerüljön.

Open access