Browse

You are looking at 41 - 50 of 723 items for :

  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Earth and Environmental Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Egy köles tájfajta műtrágya-reakciójának vizsgálata

Examination of the reaction to fertilization of regional millet variety

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Zsadány Zsembeli
,
Lúcia Sinka
,
Júlia Tüdősné Budai
,
Györgyi Kovács
,
Géza Tuba
, and
József Zsembeli

Kutatómunkák általános célja olyan kísérletek végzése, amelyek feltárják az adott régióban perspektivikusan termeszthető fajták, illetve tájfajták optimális műtrágyázási igényeit. Tanulmányunkban a Karcagon nemesített és fenntartott ’Maxi’ köles tájfajta tápanyagreakciójának vizsgálatából származó eredményeinket mutatjuk be a módosított Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet (OMTK) 2017. évi és az annak figyelembevételével 2021-ben beállított Műtrágyázási Kísérleti Kert (MKK) adatai alapján. A kísérleteket Karcagon, a MATE Karcagi Kutatóintézetben, egy mélyben szolonyeces réti csernozjom talajon állítottuk be. 2017-ben a módosított OMTK kezelései 4 nitrogén (40, 80, 120, 160 kg ha 1), 4 foszfor (0, 40, 80, 100 kg ha 1) és 3 kálium (0, 60, 90 kg ha 1) dózis kombinációjából adódtak, illetve volt egy műtrágyázás nélküli abszolút kontroll. 2021-ben az MKK kezelései 3 nitrogén (40, 80, 120 kg ha 1), 3 foszfor (0, 40, 80 kg ha 1) és 2 kálium (0, 60 kg ha 1) dózis kombinációját foglalták magukba, illetve mindegyik parcella felére növénykondicionáló szert juttatunk ki. A termesztett növény mindkét évben a karcagi nemesítésű ’Maxi’ kölesfajta volt. A különböző kezeléscsoportok termésre gyakorolt hatásának statisztikai értékelését egytényezős varianciaanalízissel végeztük el. Mindkét vizsgálati évben a 80 kg ha 1 hatóanyag mennyiségben kijuttatott nitrogén műtrágyázás bizonyult a leginkább megfelelőnek. A magas foszfor dózisok a legtöbb esetben termésdepresszióhoz vezettek. Eredményeink alapján még a közepes – jó kálium ellátottságú karcagi talajokon is hasznos lehet a kálium kijuttatása, bár a káliumtrágyázás termésre gyakorolt hatását a varianciaanalízis nem igazolta. Az Algomel PUSH szerrel végzett növénykondicionálás statisztikailag is igazolhatóan, mintegy 10%-kal növelte a termés nagyságát. Kutatómunkánk folytatásával pontosabban meghatározható lesz számos tájfajta tápanyagreakciója és fajtaspecifikus, a helyi agroökológiai viszonyokat is figyelembe vevő tápanyag dózisok és kombinációk ajánlhatók a gazdálkodóknak.

The general objective of our research is to carry out experiments that are suitable to reveal the optimal fertilization demand of regionally bred or potentially producible crop varieties for a specific region. In our recent study, the results gained from the examination of the nutrient reaction of the regional millet variety ‘Maxi’ bred and maintained in Karcag are introduced based on the data originating from the modified Long-term National Fertilization Experiments (OMTK) in 2017 and from the Fertilization Experimental Garden (MKK) established at Karcag in 2021. Both experiments were set up in the MATE Research Institute of Karcag on a meadow chernozem soil salty in the deeper layers. In 2017, there were 4 nitrogen (40, 80, 120, 160 kg ha−1), 4 phosphorus (0, 40, 80, 100 kg ha−1), and 3 potassium (0, 60, 90 kg ha−1) dosage combinations applied and one unfertilized absolute control in the OMTK trial. In 2021, in the MKK experiment, treatments involved 3 nitrogen (40, 80, 120 kg ha−1), 3 phosphorus (0, 40, 80 kg ha−1), and 2 potassium (0, 60 kg ha−1) dosage combinations, furthermore, on half of the plots a plant conditioner was sprayed. Millet variety ‘Maxi’ bred at Karcag was the indicator crop in both years. For the statistical analysis of the effect of the various treatment groups on yields, One-way ANOVA tests were used. We considered the 80 kg ha−1 nitrogen substance dose the most suitable in both years. High dosage of phosphorus application resulted in yield depression in most of the cases. Based on our results, potassium fertilization can be effective even on the soils of Karcag with medium to good potassium supplies, though the analysis of variance did not justify the effect of K-fertilization on yields. The 10% yields increase due to plant conditioning with Algomel PUSH was statistically proven. By continuing or research, the reaction to fertilization of several regional crop varieties can be determined more precisely, and variety-specific nutrient doses and combinations can be determined and suggested to the local famers taking the regional agri-ecological conditions into consideration.

Open access

Soil science, a relatively young field of research with a history of fewer than two centuries, experienced an exponential expansion in scientific output in the last decades. While the output of all sub-disciplines is growing, research efforts in these sub-disciplines differ, reflecting the importance of the subjects. The broadening focus of soil science can be detected by the content of the increasing number and diverting thematic sessions of the World Soil Science Congresses, which are held every four years since the beginning of the 20th century. The structure of the current world congress is supposed to reflect the contemporary understanding of the internal structure of soil science, including its subdivision by major themes. Considering these soil themes/sub-disciplines, we assessed the evolution of soil science in the last three decades using scientific publications as indicators. Furthermore, we evaluated the inter-linkages of soil topics within soil research using network analysis and assessed the contribution of science to the broader fields of studies, from agriculture to engineering and environmental sciences. Results show that scientific interest towards all sub-disciplines is exploding, but environment-related topics, including subjects related to climate and contamination, show an even sharper increase. As far as the internal structure of soil science is concerned, research efforts are organised around the major topics of microbiology, soil contamination, nutrients, soil physics and water management. Our study reveals that currently the highest interest towards soil is coming from ecology and environmental sciences, followed by agriculture, engineering, geology and plant sciences, respectively.

Open access
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Márta Birkás
,
István Balla
,
Csaba Gyuricza
,
Zoltán Kende
,
Gergő Péter Kovács
, and
Attila Percze

A magyar talajművelésben a kezdetektől az 1900-as évek közepéig a hagyományos szántásos rendszerek domináltak. Az ekék tökéletesedése révén a mélyebb szántások hozzájárultak a talajminőség romlásához.

Az 1900-as évek első évtizedeiben a külföldön kidolgozott művelési módszerek még kevesek érdeklődését keltették fel, azonban a szántásnál kedvezőbb körülmények létrehozása érdemi figyelmet keltett.

Az 1970-es évektől a talajvédő művelés Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. Kísérletekkel igazolódott, hogy a direktvetés előnyei – folyamatosság esetén – a hatodik-hetedik évtől észlelhetők. A mulcshagyó művelés kultivátor alkalmazása esetén rövidebb idő alatt nyújtotta a várt talajvédelmi előnyöket, ennek tudható be a gyorsabb terjedése. A kultivátoros művelés értékét a felszínvédő mulcshagyás, a talajminőség megóvás és a biológiailag aktív talaj erősítette meg.

Az időjáráshoz kapcsolható szélsőségek megjelenése az 1980-as évektől újabb művelési megoldások felé fordították a figyelmet. A talajlazítás a vízbefogadás és tárolás, a mulcshagyás, valamint a növények mélyebb gyökerezése révén került a korábbinál szélesebb körű alkalmazásra. A sávos művelési rendszer a nemzetközileg bizonyított eredmények hátterével számos magyar gazdálkodónál is sikeressé vált.

A magyar talajművelés előrehaladásában a talajközpontú szemlélet kiszélesedése, a növényközpontú szemlélet felváltása révén eredményezett kedvező változásokat a talajállapot javulásában.

Tekintettel a talajok sokféleségére és a talajállapot eltéréseire, jelenleg a termőhelyhez, talajhoz adaptált művelési rendszer alkalmazása látszik eredményesnek. Az időjárási szélsőségek fokozódása általában és adott termőhelyen is rangsorba állítja a lehetséges módszereket. A korábban jónak tartott megoldások, beleértve a szántást, ugyanis már egyre kevésbé biztonságosak.

A talajkímélő művelés iránti érdeklődés közel százhúsz évre tekint vissza Magyarországon. Sajátos, de az előrehaladás és a visszatartás tényezői a talajművelésben párhuzamosan jelentek meg az eltelt évek alatt. A művelési előrehaladást visszafogó tényezők között a sok évtized óta fennálló hiedelmek voltak a leginkább hátráltatók, mivel figyelmen kívül maradt a talajvédelem, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos veszélyek enyhítésének igénye. Az előrehaladást a talajvédelem felvállalása, a gazdálkodási színvonal emelésének esélye és a klímakár csökkentés kényszere mozdította elő. Az előrehaladást alátámasztó tényezők között legfontosabbak a talajállapot tartós javulása és a klíma eredetű károk enyhítése, továbbá a termés biztonság megtartása és javulása.

Open access
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Tünde Takács
,
Bettina Kelemen
,
István Parádi
,
Imre Cseresnyés
,
Péter Mikó
, and
Anna Füzy
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Péter Csontos
,
Júlia Tamás
,
Zsófia Kovács
,
Judit Schellenberger
, and
Tibor Kalapos
Restricted access

“Talaj – növény holobiont komplex – a megismeréstől az alkalmazásig”•

tudományos előadóülés (on-line), 2021. szeptember 16.

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Tibor Szili-Kovács
and
Károly Márialigeti
Restricted access