Browse
Abstract
Individuals with a history of psychotic experiences and disorders such as schizophrenia, and mood disorders with psychotic features tend to be excluded from psychedelic-assisted therapy research and treatment programs, despite minimal research demonstrating heightened risk of adverse effects for this group. Participants (n = 100) were asked to complete an online, retrospective survey that asked about psychotic experiences and/or diagnoses and one memorable psychedelic experience, along with mental health histories, dose used, set and setting, and other relevant variables including whether they mixed their psychedelic with other substances. Respondents also completed pertinent psychometric questionnaires and answered questions regarding the impact of their psychedelic experience on their well-being, mental health, relationships, spiritual beliefs, and aspects of their life. Thematic inductive analysis was used to identify recurring themes. Most respondents (n = 88) stated that their psychedelic experience resulted in some degree of personal growth. Many also described mystical-type experiences, increased levels of contemplation and spirituality, improved insight, symptomatic improvements, and feelings of love and appreciation following the experience. Most described overall positive experiences, however, 11% (n = 11) described overall negative experiences, which included symptom exacerbation, dysphoria, and terror, and a slightly larger portion described mixed-type experiences.
„Kreálok valamit, csak így szavakból!” – mesterséges intelligencia és művészet az énképmérésben
„I create something, from words alone!” – Artifical intelligence and art in self-image assessment
Háttér és célkitűzések: A tetszőleges szövegi bemenet alapján művészi minőségű képeket alkotó mesterséges intelligencia (MI) megjelenése eddig még feltáratlan lehetőségeket tartalmazhat a pszichológia számára. Jelen kutatás során egy kvantitatív és kvalitatív módszereket szintetizáló és a résztvevő számára is élvezetes új énképmérő módszer kidolgozására tettünk kísérletet. A módszer elődjei közé tartoznak a különböző nyitott kérdéses önjellemzések, az önarcképfestés művészetterápiai tradíciója, illetve a számítógép-alapú testképvizsgáló eljárások. Módszer: A kutatás során arra kértünk 11 fiatal felnőtt résztvevőt, hogy a Midjourney nevű szoftver segítségével készítsenek képeket önmagukról. Az egyes képek alapjául szolgáló parancssorokat kategóriaelemzésnek vetettük alá, a résztvevőkkel pedig félig strukturált interjúkat vettünk fel. Eredmények: Az elemzések során szignifikáns egyéni különbségeket találtunk a résztvevők által említett önjellemzési kategóriákban, illetve a kategóriák időbeli változásában. Hogy ezek a különbségek milyen szituációs vagy személyen belüli hatásoknak tulajdoníthatók, eljövendő kutatások tárgyát fogja képezni, például a flow állapotra való egyéni érzékenység és az identitásállapot szerepének vizsgálatán keresztül. Az interjúk tanulsága szerint a résztvevők egy izgalmas önismereti tanulásként, identitásuk különböző aspektusaival való kísérletezésként élték meg a folyamatot. Többen megdöbbentek a gép képességeitől és saját művészi teremtőerejüktől, azonban az ember-gép kommunikáció félresiklásai több esetben megnehezítették az alkotást. Következtetések: Az általunk kidolgozott eljárás magában hordozza a potenciált arra, hogy a későbbiekben egy valid és reliábilis mérőeszközzé válhasson, nemcsak az énkép, hanem bármilyen attitűd mérésére. Az énhatékonyság-érzés megtapasztalása, illetve az önismereti tanulás érzete hosszú távon akár egy művészetterápiás felhasználásnak is az alapját képezheti.
