Browse
Abstract
In this study, we compile the findings to date on using several cellulose-based materials as adsorbents of potentially toxic elements (PTEs) from wastewater. Furthermore, this review discussed the destiny of PTEs-loaded cellulose-based adsorbents and some sustainable methods for their management, hoping to close the pollution loop.
Abstract
In our study, using a combination of eye-tracking parameter analysis and the van Westendorp method, we investigate whether participants pay more attention to products that they perceive as more expensive or to those that they prefer in the ranking process. The experiment involved 50 participants, a questionnaire with ranking and pricing tasks, and an eye-tracking measurement. Three wine varieties (Irsai Olivér, Rosé and Merlot-Shiraz) and three different label alternatives were tested. When comparing the results of the ranking and the pricing tasks, the product that is considered more expensive is not always the one that is most appealing to the participants. If we compare the results from the analysis of the eye-tracking parameters and the pricing, we can say that in all cases the labels that received the most visual attention were those that were priced more expensively by the participants.
Az azbesztszálak kimutatására szolgáló vizsgálatok középpontjában a levegőszennyezettségi értékek álltak, de a 21. században felmerült az igény a problémakör kiterjesztésére. Az elmúlt években megjelent nemzetközi tudományos szakirodalmak megcáfolták az évtizedeken át fennálló feltételezést, miszerint az azbeszt csupán a levegőterheltség révén vált ki kockázatot. Vízminőségi és talajminőségi kutatások által teret nyert az azbesztszálak, különösen a krizotilszálak alternatív transzportútjainak vizsgálatát célzó kutatásterület. Annak ellenére, hogy mind a települési, mind pedig a mezőgazdasági vízgazdálkodás potenciálisan érintett a krizotil-azbeszt jelenléte kapcsán, nincs nemzetközi szinten egységes és elfogadott módszer vagy küszöbérték az egyes vízforrások biztonságára vonatkozóan. A kutatások nyilvánvaló korlátja, hogy csekély mennyiségű és minőségű tudás érhető el. Az azbesztszálak megjelenése az egyes vízbázisokban jelentősen megváltoztatja mind a mezőgazdasági, mind a települési vízgazdálkodás környezeti hatásoknak való kitettségéről alkotott eddigi ismereteinket. Az öntözővizzel és a gyűjtött csapadékkal kijuttatott azbesztszálak hatásainak palettája mára túlhaladta a humán- és állategészségügyi hatásokat, immár figyelmet kell fordítani a vegetációs hatásokra is. Annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk az azbeszttoxicitás növényekre gyakorolt hatásaiba, sokkal több tudományos eredményre van szükség.
Jelen összefoglaló tanulmányban bemutatjuk az azbeszt, különös tekintettel a krizotil azbeszt legfontosabb tulajdonságait, humán-, állat- és növényegészségügyi kockázatait. Rávilágítunk arra, hogy ismereteink rendkívül hiányosak, valamint felhívjuk a figyelmet a települési és mezőgazdasági vízgazdálkodás érintettségének egyes faktoraira, közvetlen és közvetett kockázati tényezőire, valamint arra, hogy ezek miként hatnak az élőlényekre, kiemelt tekintettel a növényekre.
Abstract
The rapid technological development that is still taking place today, with increasingly interconnected IT tools, is introducing dramatic changes. The development of computer programs is rapidly transforming traditional processes and the systems that support them. It is therefore natural that the fourth industrial revolution (Industry 4.0) and its impact on Hungarian companies is one of the key topics of our time. We conducted an exploratory quantitative survey, asking 140 managers of Hungarian small, medium and large enterprises about their current situation in the context of Industry 4.0. We sought to find out to what extent the specific R&D and innovation potential of Industry 4.0 is accepted, and whether it has already been introduced in the companies. On a qualitative side, 2 case studies and 3 interviews were conducted, in which structured interviews were used to further explore the issue. We aimed to find out where SMEs stood in terms of digital preparedness and what advantages, possible disadvantages, and goals they managed to identify. Our research showed that an increasing number of companies have already decided to take the first steps towards industrial digitalisation, which will completely transform their internal processes.
Rambutan (Nephelium lappaceum) production is growing worldwide so the treatment and utilization of Rambutan by-products has become a concern of manufacturers. The objective of this study was to evaluate the potential application of rhizobacteria to decompose Rambutan peel for organic fertilizer production. After the rhizospheric soil samples were selectively proliferated and preadded on agar medium containing only Rambutan peel, the rhizobacterial colony isolates were screened based on their ability to grow on this agar medium and then to degrade cellulose in Rambutan peel. The LD7.3 isolate from the Rambutan rhizosphere showed the highest efficiency in degrading Rambutan peel with 5.6% degraded cellulose content and was identified by the MALDI-TOF technique as belonging to Klebsiella. Klebsiella sp. LD7.3 grew well and maintained the same degrading activity after three times of subculturing in liquid medium. Notably, the supplementation of grinded Rambutan fruit peel to the liquid medium had a positive effect on the growth and the degrading activity of Klebsiella sp. LD7.3. This was the primary report on the application of rhizobacteria to degrade Rambutan peel and the results showed that this was a potential approach to reuse this waste source.
