Browse

You are looking at 51 - 60 of 1,533 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Background and aims: Internet Gaming Disorder (IGD) and depression have negative consequences on individuals' mental health, but their relationships are complex. This three-wave longitudinal study aimed to detect the metacognitive mechanisms underlying the association between IGD tendency and depression based on the self-regulatory executive function model. Methods: A total of 1,243 Chinese undergraduate student gamers (57% female, M = 19.77, SD = 1.29) were recruited at the baseline survey (Wave 1 [W1]), with 622 and 574 of them taking part in the two follow-up surveys (Wave 2 [W2] at 6 and Wave 3 [W3] at 12 months later), respectively. Results: The three-wave path model demonstrated, after controlling for the autoregressive effect of each variable, that depression consistently predicted IGD tendency but not vice versa, while negative but not positive metacognitions about online gaming (MOG) significantly predicted both depression and IGD tendency. Moreover, two statistically significant mediation paths: (i) negative MOG [W1] → depression [W2] → IGD tendency [W3]; and (ii) depression [W1] → negative MOG [W2] → IGD tendency [W3] were identified. Discussion and conclusions: These findings extend the understanding of the associations among depression, IGD tendency, and MOG, highlighting how negative MOG has a stronger prospective effect than positive MOG on depression and IGD tendency, and also reveal the mutual mediation effects of depression and negative MOG on IGD tendency. Integrated programmes with both emotional regulation training and Metacognitive Therapy are recommended for IGD treatment.

Open access

Az akne egészségpszichológiai vonatkozásai

Health psychology aspects of acne

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Zsófia Csontos
and
Adrien Rigó

A tanulmány célja az akne pszichoszociális jellemzőinek áttekintése. A betegség biomedikális szakirodalma bőséges, kezelésében is inkább ez a szemlélet érhető tetten. Ugyanakkor a kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az érintettek élményeinek mélyebb megértése, a betegséggel való együttélés támogatása, az életminőség emelése komplexebb, biopszichoszociális keretben valósulhat meg hatékonyabban. A tanulmány sorra veszi azokat az ismereteket, amelyek jól példázzák, hogy az aknéval élők életminősége milyen mértékben, s milyen területeken érintődik leginkább, s próbálja felvázolni azokat a pszichológiai és pszichofiziológiai folyamatokat, amelyek az interakciók hátterében állhatnak. Kitér a mentális zavarok (depresszió, szorongás) gyakori előfordulására, a testkép negatív érintettségére, a stigma élményére, valamint a lehetséges társas következményekre. Ismerteti a streszszel kapcsolatos eredményeket és fő mechanizmusokat, az életmóddal kapcsolatos, legrelevánsabb kérdéseket, valamint felhívja a figyelmet az egyéni kezelési tervek és pszichológiai intervenciók fontosságára. Az áttekintő tanulmány a komplex, biopszichoszociális kezelés szükségessége melletti érveléssel zárul, s felvázolja azokat a területeket, ahol a pszichológusoknak vagy más, mentális egészséggel (is) foglalkozó szakembereknek kiemelt feladatai lehetnek.

Open access

Az atópiás dermatitis (ekcéma) biopszichoszociális megközelítése

A biopsychosocial approach to atopic dermatitis (eczema)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Ágnes Schveibert
, and
Adrien Rigó

Az atópiás dermatitis, más néven atópiás ekcéma, egy veleszületett genetikai hajlamon alapuló, krónikus, fellángolásokkal járó bőrgyulladás, amely a magas jövedelmű országokban a gyermekek 20%-át és a felnőttek akár 10%-át is érintheti. Tanulmányunk célja e betegség biopszichoszociális aspektusainak áttekintése, valamint az atópiás dermatitisszel kapcsolatos életminőség, testkép, stigmatizáció szakirodalmának és főbb kutatási eredményeinek összefoglalása. Kitérünk az atópiás dermatitis kialakulásáról szóló hipotézisekre, a megjelenésében tapasztalható életkori sajátosságokra és a kezelési lehetőségekre. Részletezzük azokat kutatási eredményeket, amelyek leírják, hogy a betegség a súlyosságától függően jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét – különösen a társas működés és a pszichológiai jóllét vonatkozásában. Bemutatjuk a testkép változásának és a stigmatizációnak a jelentőségét, és felvázoljuk az egészségpszichológiai intervenciók lehetséges helyét. A szakirodalmi eredmények alapján hangsúlyozzuk az adherencia növelésére szolgáló intervenciók fontosságát, és a komplex, egészségpszichológiai szempontokat is magába foglaló kezelés szükségességét.

Open access

A bőrbetegségek kapcsán alkalmazható pszichológiai intervenciók

Psychological interventions for skin conditions

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Dorottya Albert
and
Adrien Rigó

A tanulmány a krónikus bőrbetegségekben alkalmazott pszichológiai intervenciós módszereket tekinti át. A bevezető röviden kitér a releváns tanulmányok gyűjtésének módjára, s felvázolja, hogy a szisztematikus áttekintő tanulmány és a metaanalízis írása helyett miért esett a választás egy olyan műfajra, amely inkább az egyes terápiás technikák fő hatásmechanizmusait igyekszik fókuszba állítani. Bemutatja a pszichoedukációs programokkal kapcsolatos fő irányelveket, valamint a stresszkezelést is támogató különböző típusú terápiás technikákkal (autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, biofeedback, jelentudatosság alapú intervenciók, hipnózis) és a kognitív viselkedésterápia alapú inter-venciókkal kapcsolatos eddigi eredményeket. Igyekszik felvázolni a potenciális hatásmechanizmusokat és a gyakorlatban is használható példákat próbál adni az intervenciók lépéseiből. Az összefoglaló tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichológiai intervencióknak a bőrtünetekre kifejtett kedvező hatásával kapcsolatban még nem áll rendelkezésünkre elegendő tudományos adat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le. Bár a pszichológiai módszerek az eddigi eredmények és az ismert hatásmechanizmusok alapján fontos kiegészítő eszközei lehetnek a bőrbetegek kezelésének, törekedni kell arra, hogy ez további, módszertanilag megfelelő intervenciós hatékonyságvizsgálatokkal alátámasztásra kerüljön.

Open access

A bőrgyógyászati páciensek komplex pszichodermatológiai ellátásának szükségessége

The need for complex psychodermatological care for dermatological patients

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Adrien Rigó
, and
Miklós Sárdy

A kutatások eredményei megerősítették, hogy a pszichoszociális tényezők (például a megterhelő stresszhatások) jelentős szerepet játszanak a dermatológiai páciensek életminőségének romlásában, bőrtüneteinek kiújulásában és fennmaradásában, amellett az adherenciát is befolyásolják. A szakirodalmi adatok szerint az életminőség romlására leginkább hatást gyakorló bőrbetegségek a pikkelysömör (psoriasis), a kontakt dermatitis, az atópiás dermatitis, a csalánkiütés (urticaria), a hajbetegségek (alopecia), a lepra, avagy Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás (hyperhidrosis) és a genitális humán papilloma vírus. Ennek ellenére a bőrgyógyászati ellátás a jelenlegi magyarországi gyakorlatban a legtöbb esetben a biomedikális kezelésekre összpontosít. A pszichoszociális faktorok interdiszciplináris, komplex pszichodermatológiai felmérése és a pszichoszociális ellátásba kerülés (ez alatt értve az osztályos pszichológust és pszichiátert, vagy a kerületi pszichiátriai gondozót, vagy egyéb pszichoterápiás, támogató központot) nem szisztematikus, hanem leggyakrabban eseti jellegű. A szakirodalom által javasolt multidiszciplináris hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körben és csak néhány kiemelt központban valósul meg hazánkban. Fontosnak tartjuk ezért bemutatni azokat a szakirodalmi eredményeket, amelyek a komplex pszichodermatológiai ellátás mellett érvelnek, valamint felvázolni a javasolt kezelési modelleket. A pszichodermatológiai kombinált klinikák bevezetése – mivel csökkenti a pontatlan diagnózisok számát, a hatástalan kezelések arányát és a szükségtelen beutalások mennyiségét – költségcsökkentő megoldást jelenthet a bőrgyógyászati betegségek és a pszichológiai és pszichiátriai komorbid zavarok kezelésében. Jelen tanulmányban a szerzők javaslatot tesznek az első orvos–beteg találkozó során alkalmazható pszichoedukációra és gyors mentális állapotfelmérésre, és arra, hogy miként érdemes kiegészíteni a pszichokután betegséggel élő páciensek klinikai anamnézisét. Javasolnak egy, a bőrgyógyászati betegségek esetén alkalmazható pszichológiai szűrőcsomagot, majd a tanulmány végén az igazoltan hatékony támogató csoportok és pszichoterápiás egyéni, csoportos és online önsegítő intervenciók bevezetése mellett érvelnek.

Open access

A krónikus bőrgyógyászati betegségek pszichológiai megközelítése – a pszichodermatológia szerepe, fő kihívásai és feladatai

The psychological approach to chronic dermatological diseases – the role, main challenges and tasks of psychodermatology

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Borbála Német
,
Miklós Sárdy
,
Adrienn Magyar
,
Dorottya Albert
,
Karina Kohutics
, and
Adrien Rigó

A bőrbetegségeket világszerte a negyedik legnagyobb terhet jelentő, nem végzetes népegészségügyi problémákként azonosították, amelyek mind az érintettek, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára komoly kihívást jelentenek. A bőrbetegségek kialakulásában és lefolyásában a pszichoszociális tényezők, a megterhelő életesemények és a stressz sok esetben komoly szerepet játszanak, elszenvedőit gyakran romló életminőség jellemzi, és igen gyakoriak a komorbid pszichoszociális zavarok. Az utóbbi időben növekszik a száma azoknak a szakirodalmi tanulmányoknak, amelyek a pszichodermatológiai betegségek osztályozásának egységesítése mellett érvelnek, a klinikai praxis színvonalának javítása, a bőrbetegséggel élők jobb megértése, valamint a különböző szakmák (bőrgyógyászok, háziorvosok, pszichiáterek, pszichológusok) közös fogalmi rendszerének kialakítása érdekében. E tanulmányok a pszichodermatológiai megbetegedéseket négy fő csoport és további alcsoportok szerint osztályozzák. Cikkünkben bemutatjuk az új osztályozási rendszerre tett javaslatokat, valamint a pszichodermatológia, vagy pszichokután medicina tudományterületét, interdiszciplináris szemléletmódját, amely célul tűzte ki, hogy egyaránt figyelmet fordít a bőrgyógyászati megbetegedések biológiai, pszichés, valamint szociális komponenseire. A klinikai praxis során a pszichodermatológiai szemléletmód és az interdiszciplináris – azaz komplex – kezelés hiányában sok esetben az érintett populáció állapotának stagnálását vagy romlását figyelhetjük meg. Ám a szakirodalmi eredmények alapján a pszichodermatológiai szemléletmód pszichoszociális tényezőinek integrálásával, például pszichoszociális állapotfelméréssel, és a hagyományos kezelést kiegészítő pszichoszociális kezelések segítségével a bőrgyógyászati megbetegedéssel küzdők állapota javítható. A bőrbetegséggel élők ellátásának javítására tett irány elvek szakirodalmi áttekintése alapján javasoljuk az egészségügyi ellátó személyzet és a szakemberek pszichodermatológiai edukációját, valamint a komplex ellátáshoz szükséges feltételek megteremtését.

Open access

A pikkelysömör pszichológiai vonatkozásai

The psychological issues of psoriasis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Karina Kohutics
and
Adrien Rigó

A pikkelysömör a leggyakoribb autoinflammatorikus bőrbetegség. Krónikus bőrbetegség lévén a tünetek megfelelő menedzselése és a tünetmentes állapot elérése az elsődleges feladat, ami a modern kezelésekkel ma már megvalósulhat. A betegséggel együtt járó kihívások azonban jelentős életminőségromlással is társulhatnak. A tünetek miatt gyakran sérül a testkép, az énkép, a társas kapcsolatok és a mentális egészség, így az érintetteknek szükségük lehet a komplex ellátásra és a pszichológiai támogatásra is. Jelen tanulmány célja a betegség biopszichoszociális szempontú bemutatása, külön figyelmet szentelve a stressz potenciális szerepének, az életmódbeli faktoroknak és a lehetséges egészségpszichológiai intervencióknak.

Open access

Abstract

Associated with high-risk behavior, borderline personality disorder (BPD) remains one of the field's most misunderstood, misdiagnosed, and stigmatized conditions. Individuals with BPD are frequently labeled as treatment-resistant patients. Furthermore, 25–58% of BPD individuals have a comorbid diagnosis of post-traumatic stress disorder (PTSD), and BPD may be conceptualized as a trauma-spectrum disorder. In Phase 3 clinical trials for 3,4-methylenedioxymethamphetamine (MDMA) full-dose participants for treatment-resistant PTSD found that up to 71.2% no longer met the criteria for PTSD. While PTSD is quite different from BPD, a qualitative exploration on the overlap in etiology and conceptualization provided new perspectives by interviewing two clinicians who focus their treatment with BPD diagnosed individuals and two MDMA-assisted therapy clinicians. This research examines the etiological, conceptualization, and therapeutic mechanisms of MDMA-assisted therapists and dialectical behavioral therapists. Through eight qualitative interviews, perspectives of the four participants revealed the similarities and limitations of both treatments.

Open access

Abstract

Background

Studies have shown evidence for long-term effects of psychedelics on personality, but comprehensive models of psychedelic-mediated personality changes have yet to be explored.

Aims

The present study aims to investigate (1) perceptions of personality change in the general population, (2) moderators of perceived personality change including setting and drug type, and (3) whether personality predisposes individuals to use psychedelics.

Method

Paid participants with experience using psychedelic (N = 218), non-users with interest in using psychedelics (N = 104), and non-users without interest in using psychedelic (N = 104) completed an online survey following recruitment from Amazon Mechanical Turk. Psychedelic users were asked to complete written open-ended accounts of perceived personality changes that they attribute to their most intense psychedelic experience. Thematic and factor analyses were undertaken to identify themes of perceived psychedelic change and their organizational structure.

Results/Outcomes

Thematic analyses resulted in 52 unique personality change themes, and exploratory factor analyses yielded eight thematic factors (Unitive Spiritual, Gratitude Absorption, Purpose Freedom, Compassion Understanding, Emotional Stability, Openness Perspective, Connection to Self, and Neuroticism Caution). Interest in psychedelic use among non-users was associated with higher openness and neuroticism. Psychedelic users tended to be more open and extraverted, and less neurotic than non-users, and interested non-users tended to be higher in openness than uninterested non-users.

Conclusion/Interpretation

The present results inform a tentative model of how personality leads to psychedelic use, how psychedelic use leads to changes in personality, and how setting and drug moderate different types of changes in personality. Research and clinical implications are discussed, including (1) hypotheses for future prospective and experimental research, (2) the value of creating multi-faceted, holistic measures that reflect the diversity and organizational structure of possible psychedelic changes, and (3) the value of allowing such evidence to guide novel psychedelic-assisted therapeutics.

Open access