Browse
Abstract
Due to the spread of the communicative language teaching method language learners were often encouraged not to use a dictionary but rather infer the meaning of a word or phrase from its context. Proper dictionary use, however, is now seen as an important element of autonomous and life-long language learning. The present research used the quantitative research paradigm and a self-prepared questionnaire (n = 925) to investigate attitudes towards dictionary use in the case of university students studying languages for business. The study investigated participants' willingness to use and pay for dictionaries and their willingness to read usage guides in dictionaries. Our results show that participants typically use a dictionary if they do not know the meaning of a word or phrase, but are reluctant to buy a dictionary and are likewise unwilling to read the information guides in dictionaries. Our results also reveal that willingness to pay for dictionaries is positively influenced by willingness to use dictionaries, willingness to read usage guides in dictionaries and language learners' age.
Abstract
Background and Aims
Many individuals with substance use disorders (SUDs) present with co-occurring mental health disorders and other addictions, including behavioral addictions (BAs). Though several studies have investigated the relationship between SUDs and BAs, less research has focused specifically on compulsive sexual behaviour (CSB). Given that poly-addiction can hinder treatment outcomes, it is necessary to better understand the impact of co-occurring CSB and SUD. Therefore, the current study aimed to 1) determine the rate of CSB in a sample seeking treatment for SUDs, 2) identify demographic and clinical correlates of co-occurring CSB, and 3) to determine if co-occurring CSB impacts treatment outcomes for SUD.
Methods
Participants were 793 adults (71.1% men) ranging in age from 18–77 (M = 38.73) at an inpatient treatment facility for SUDs who were assessed for CSB upon admission into treatment. Participants completed a battery of questionnaires upon admission and at discharge to assess psychological and addiction symptoms.
Results
Rates of CSB were 24%. Younger age and being single were associated with greater CSB. Mental distress and addiction symptoms were higher in participants with CSB. Predictors of CSB severity included greater symptoms of traumatic stress and interpersonal dysfunction. Rates of treatment completion were similar between participants with and without CSB.
Discussion and Conclusions
These results highlight several clinical and demographic correlates of CSB amongst individuals in treatment for SUD. However, CSB was not associated with poorer treatment outcomes. Further identifying characteristics associated with CSB can help clinicians identify individuals who may be at higher risk.
Abstract
Objective
The present study aimed to evaluate the efficacy of a mindfulness-based cognitive therapy (MBCT) intervention in reducing problematic mobile phone use, depression, and sleep disorders among adolescents. Additionally, it sought to investigate whether the decrease in problematic mobile phone use acted as a mediator in the relationship between the MBCT intervention and adolescent depression and sleep disorders.
Methods
In a randomized controlled trial, a total of 104 adolescents were randomly assigned to the mindfulness group (n = 52) or the wait-list control group (n = 52). The mindfulness group students completed eight 45-min sessions of mindfulness training in four weeks. The outcomes were measured at baseline, postintervention, and at the 2-month follow-up.
Results
Compared with the control group, the mindfulness group had significantly greater levels of mindfulness and lower levels of problematic mobile phone use, depression, and sleep disorders postintervention. The intervention effects were maintained at the 2-month follow-up. In addition, decreased problematic mobile phone use significantly mediated the association between the MBCT intervention and decreased depression and decreased sleep disorders.
Conclusion
The findings suggest that MBCT could improve adolescent depression and sleep disorders and that decreasing problematic mobile phone use is an effective pathway accounting for the MBCT intervention effect on adolescent depression and sleep disorders.
Abstract
As the wider culture is experiencing what some call a “psychedelic renaissance,” various Christian voices are beginning to comment on this cultural moment in the press and social media. Some are curious, even open minded, about the developments; others are expressing concern about what they see as the inauthenticity and danger of psychedelics as a spiritual practice. In the academic literature, most work on the intersection of Christianity and psychedelic medicine treat either the historical question of psychedelics' possible role in the foundations of the religion or on the practical question of “should we or shouldn't we?” Absent, however, is discussion of how a Christian psychedelic practice might look. This article seeks to address this shortfall by showcasing three extant examples of what we term “psychedelic Christianity”: 1) hippies who converted to Christianity while still using psychedelic substances during the “Jesus movement”; 2) mid-twentieth-century Catholic intellectuals experimenting with the compounds for spiritual and therapeutic reasons; and 3) contemporary clergy who participated in the Johns Hopkins and NYU study with psychedelics and religious professionals. In all of this, we give special attention to the healing experienced by these Christians who undertook a psychedelic Christianity in their recourse to these substances.
Abstract
Background and aims
Psychedelics show promise for treatment of mental health conditions (MHCs). But there is relatively little research on indigenous psychedelics conducted in the Global South (GS). Much research is carried out in the Global North, where there are different cultural perceptions of mental health and psychedelics. Therefore, this paper appraises research on psychedelics for treatment or therapy where research was carried out in the GS.
Method
A systematic review of research literature was conducted from 1st January 2010 to 31st July 2023. Medline, PsychINFO and Global Health databases were searched for studies of patients undergoing treatment for MHCs with psychedelics.
Results
Data from 27 papers were extracted and narratively synthesized. A total of 984 participants were included suffering from depression, obsessive-compulsive disorder, substance use disorder, post-traumatic stress disorder and eating disorders. The studies investigated the feasibility of psychedelic treatments and presented evidence for their safety. There was preliminary efficacy data for ayahuasca, iboga, 5-MeO-DMT, psylocibin, and MDMA in the treatment of some MHCs. All studies were conducted in line with ethical and medical guidelines, and no serious adverse events were reported.
Conclusion
A renaissance of clinical psychedelic research on substances that have been used as traditional medicines in the GS presents promising evidence for treatment efficacy and safety across a range of MHCs. Psychedelics present an exciting new treatment approach for people in the GS, in a health area with considerable unmet need. Moreover, research demonstrated cost-effectiveness, while results suggested no significant safety concerns or side effects.
Felügyelt gépi tanulási módszerek alkalmazása a pszichológiai kutatásokban
Using supervised machine learning methods in psychological research
A pszichológiai kutatások számos területén hasznosítható a felügyelt gépi tanulás, amelynek alkalmazásával összetettebb adatok elemzése válik lehetségessé. Célunk, hogy bemutassuk a felügyelt gépi tanulás fajtáit, működését és használatát a pszichológiai kutatásokban. Áttekintjük a gépi tanulás előnyeit, valamint a túlillesztés, torzítási hiba és adatvariabilitás fogalmait, amelyek segítenek a modellválasztásban, és az eredmények robusztusságának biztosításában. Röviden bemutatjuk továbbá a legfontosabb felügyelt gépi tanulási algoritmusokat, és leírjuk a változók és adatok előkészítésének legfontosabb lépéseit. Egy példaelemzés keretében bemutatjuk, hogyan modellezhető egyetemi hallgatók lépcső és lift közötti választása felügyelt gépi tanulással. A cikk végén kitérünk a gépi tanulás korlátaira és annak helyére a pszichológusok oktatásában. Reméljük, hogy a bemutatott ismeretek segítenek a pszichológusoknak a gépi tanulás hatékonyabb és kreatívabb használatában.
A Munkakörformálás (Job Crafting) Skála magyar változata
Adapting the Job Crafting Scale to Hungarian
Háttér és célkitűzések: A kutatásban a Munkakörformálás (Job Crafting) Skála magyar nyelvre történő adaptálása és a munkakörformálás (job crafting) konstruktumának magyar kontextusban végzett tanulmányozása került célkitűzésre. A munkakörformálás (job crafting) jóllétre gyakorolt befolyása kedvezően hathat a munkahelyi elköteleződésre, az észlelt autonómiára, a munkahelyi kimaradásra, valamint javíthatja a teljesítményt. A jelenség munkahelyi elégedettséggel való együttjárása által továbbá javulhat a szervezetek hatékonysága és eredményessége, valamint csökkenhet a munkavállalók kiégésének bekövetkezési valószínűsége. A munkakörformálás (job crafting) által megtapasztalt értelmes munka pedig mérsékelheti a munkahelyelhagyási szándékot és a depresszív tüneteket, valamint növelheti a munkahelyi elköteleződést és a rezilienciára való képességet. Habár a szakirodalom nagy része a pozitív következményeket hangsúlyozza, a jelenség negatív hatásai is ismertek. Ezek alapján a kihívást kereső munkahelyi viselkedés kontraproduktív hozzáállással párosulhat, így a munkakörformálás (job crafting) vizsgálata munkahelyi környezetben mindenképp releváns lehet. Módszer: Az online adatfelvételben 645 dolgozó személy vett részt (67,29% nő), akik életkora 18 és 65 év között mozgott. A mintát többségében szellemi munkát végző, felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének alkották. A validitásvizsgálat a WHO Jóllét Kérdőívvel, a Munkával Való Elégedettség Kérdőívvel és a Munka Értelmessége Kérdőívvel történt. Eredmények: A vizsgálat során a Munkakörformálás (Job Crafting) Skála faktorstruktúrája megerősítő faktorelemzés által reprodukálásra került. Az érvényességi vizsgálat során a munkakörformálás (job crafting) a jólléttel, munkával való elégedettséggel és a munka értelmességével való pozitív együttjárása kimutatásra került, eredményeink alapján a kérdőív megfelelő érvényességgel és megfelelő reliabilitással alkalmazható. Következtetések: A kutatás megerősíti, hogy a munkakörformálás (job crafting) a jólléten, a munkával való elégedettségen és a munka értelmességén keresztül számos pozitív következményt hordoz magával. Feltételezhető, hogy a kérdőív ezen tényezőkön keresztül megfelelő eszközként szolgálhat a szervezetek optimális működésének elősegítésében.
Személyes célok és társas világ – a jóllét és önszabályozás társas ökológiája
Personal goals and the social world – the social ecology of well-being and self-regulation
Háttér: A tanulmányban egy olyan elméleti keretet mutatunk be, mely a boldogság és a pozitív érzelmi állapotok mögött elsősorban a dinamikus önszabályozási folyamatok jelentőségét feltételezi. A jóllét egy jó személy-környezet illeszkedést biztosító mikrovilág, a „személyes niche” megalkotása révén érhető el. Ennek a tranzakcionális folyamatnak fontos alapegységei a személyes célok, melyek alapvetőek a személy ágenciájának megvalósításában: ezek segítségével egyszerre tudjuk önmagunk komplex belső állapotait szabályozni, és tudunk alkotó módon válaszolni környezetünk kihívásaira. Eredmények: Áttekintjük azokat az empirikus kutatásainkat, melyek összekapcsolják a személyes célok tapasztalatait a személyes niche aspektusaival. Az életcélok fontossága és a személyes célok belső integráltsága (énkonkordanciája) a jóllét fontos előfeltételének bizonyult. Ugyanakkor a párkapcsolatban élők számára a partnerrel közös célok és a közös célokban megélt közös megküzdés ugyanilyen fontos jellemzői lehetnek a kapcsolati integrációnak. Újabban pedig a személyes és társas integráció mellett már a környezeti tranzakciók szerepét is vizsgáljuk a célok elérésében és így a személyes niche alakításában. Következtetések: A „személyes niche” ígéretes fogalom a niche különböző aspektusaiban zajló komplex, tranzakcionális folyamatok leírására. Ezeket képviselik a személyes célok és a jóllét összefüggéseinek kutatásai. A jóllét társas-ökológiai beágyazottságának feltérképezése tehát segíthet jobban megérteni a pozitív emberi működést.
Technoferencia: okoseszközök hatása a társas interakciókra
Technoference: The impact of smart devices on social interactions
Az okoseszközök jelenléte mindennapjaink szerves része. Használatuk gyakorta megzavarja szemtől szembeni társas érintkezéseinket, mely jelenséget McDaniel és Coyne (2016) találóan a magyarul is intuitíven jól értelmezhető technoferencia kifejezéssel írták le. Téma-összefoglaló tanulmányunk empirikus kutatások áttekintésén keresztül mutatja be a technoferencia fogalmát és relevanciáját. Az okoseszközök által megzavart társas interakciók jellegzetességeit kapcsolati, párkapcsolati, szülő-gyermek kapcsolati, valamint munka-magánélet kontextusában tárgyaljuk. Összességében megállapítható, hogy a technoferencia minden életkorban jelentős rizikófaktor a társas kapcsolatok minősége és a mentális egészség szempontjából. A felsorakoztatott munkákhoz kapcsolódóan kitérünk a téma gyakorlati relevanciáira, és áttekintjük a további lehetséges és szükséges kutatási irányokat.
