Browse
Abstract
As the wider culture is experiencing what some call a “psychedelic renaissance,” various Christian voices are beginning to comment on this cultural moment in the press and social media. Some are curious, even open minded, about the developments; others are expressing concern about what they see as the inauthenticity and danger of psychedelics as a spiritual practice. In the academic literature, most work on the intersection of Christianity and psychedelic medicine treat either the historical question of psychedelics' possible role in the foundations of the religion or on the practical question of “should we or shouldn't we?” Absent, however, is discussion of how a Christian psychedelic practice might look. This article seeks to address this shortfall by showcasing three extant examples of what we term “psychedelic Christianity”: 1) hippies who converted to Christianity while still using psychedelic substances during the “Jesus movement”; 2) mid-twentieth-century Catholic intellectuals experimenting with the compounds for spiritual and therapeutic reasons; and 3) contemporary clergy who participated in the Johns Hopkins and NYU study with psychedelics and religious professionals. In all of this, we give special attention to the healing experienced by these Christians who undertook a psychedelic Christianity in their recourse to these substances.
Abstract
Background and aims
Psychedelics show promise for treatment of mental health conditions (MHCs). But there is relatively little research on indigenous psychedelics conducted in the Global South (GS). Much research is carried out in the Global North, where there are different cultural perceptions of mental health and psychedelics. Therefore, this paper appraises research on psychedelics for treatment or therapy where research was carried out in the GS.
Method
A systematic review of research literature was conducted from 1st January 2010 to 31st July 2023. Medline, PsychINFO and Global Health databases were searched for studies of patients undergoing treatment for MHCs with psychedelics.
Results
Data from 27 papers were extracted and narratively synthesized. A total of 984 participants were included suffering from depression, obsessive-compulsive disorder, substance use disorder, post-traumatic stress disorder and eating disorders. The studies investigated the feasibility of psychedelic treatments and presented evidence for their safety. There was preliminary efficacy data for ayahuasca, iboga, 5-MeO-DMT, psylocibin, and MDMA in the treatment of some MHCs. All studies were conducted in line with ethical and medical guidelines, and no serious adverse events were reported.
Conclusion
A renaissance of clinical psychedelic research on substances that have been used as traditional medicines in the GS presents promising evidence for treatment efficacy and safety across a range of MHCs. Psychedelics present an exciting new treatment approach for people in the GS, in a health area with considerable unmet need. Moreover, research demonstrated cost-effectiveness, while results suggested no significant safety concerns or side effects.
Felügyelt gépi tanulási módszerek alkalmazása a pszichológiai kutatásokban
Using supervised machine learning methods in psychological research
A pszichológiai kutatások számos területén hasznosítható a felügyelt gépi tanulás, amelynek alkalmazásával összetettebb adatok elemzése válik lehetségessé. Célunk, hogy bemutassuk a felügyelt gépi tanulás fajtáit, működését és használatát a pszichológiai kutatásokban. Áttekintjük a gépi tanulás előnyeit, valamint a túlillesztés, torzítási hiba és adatvariabilitás fogalmait, amelyek segítenek a modellválasztásban, és az eredmények robusztusságának biztosításában. Röviden bemutatjuk továbbá a legfontosabb felügyelt gépi tanulási algoritmusokat, és leírjuk a változók és adatok előkészítésének legfontosabb lépéseit. Egy példaelemzés keretében bemutatjuk, hogyan modellezhető egyetemi hallgatók lépcső és lift közötti választása felügyelt gépi tanulással. A cikk végén kitérünk a gépi tanulás korlátaira és annak helyére a pszichológusok oktatásában. Reméljük, hogy a bemutatott ismeretek segítenek a pszichológusoknak a gépi tanulás hatékonyabb és kreatívabb használatában.
A Munkakörformálás (Job Crafting) Skála magyar változata
Adapting the Job Crafting Scale to Hungarian
Háttér és célkitűzések: A kutatásban a Munkakörformálás (Job Crafting) Skála magyar nyelvre történő adaptálása és a munkakörformálás (job crafting) konstruktumának magyar kontextusban végzett tanulmányozása került célkitűzésre. A munkakörformálás (job crafting) jóllétre gyakorolt befolyása kedvezően hathat a munkahelyi elköteleződésre, az észlelt autonómiára, a munkahelyi kimaradásra, valamint javíthatja a teljesítményt. A jelenség munkahelyi elégedettséggel való együttjárása által továbbá javulhat a szervezetek hatékonysága és eredményessége, valamint csökkenhet a munkavállalók kiégésének bekövetkezési valószínűsége. A munkakörformálás (job crafting) által megtapasztalt értelmes munka pedig mérsékelheti a munkahelyelhagyási szándékot és a depresszív tüneteket, valamint növelheti a munkahelyi elköteleződést és a rezilienciára való képességet. Habár a szakirodalom nagy része a pozitív következményeket hangsúlyozza, a jelenség negatív hatásai is ismertek. Ezek alapján a kihívást kereső munkahelyi viselkedés kontraproduktív hozzáállással párosulhat, így a munkakörformálás (job crafting) vizsgálata munkahelyi környezetben mindenképp releváns lehet. Módszer: Az online adatfelvételben 645 dolgozó személy vett részt (67,29% nő), akik életkora 18 és 65 év között mozgott. A mintát többségében szellemi munkát végző, felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének alkották. A validitásvizsgálat a WHO Jóllét Kérdőívvel, a Munkával Való Elégedettség Kérdőívvel és a Munka Értelmessége Kérdőívvel történt. Eredmények: A vizsgálat során a Munkakörformálás (Job Crafting) Skála faktorstruktúrája megerősítő faktorelemzés által reprodukálásra került. Az érvényességi vizsgálat során a munkakörformálás (job crafting) a jólléttel, munkával való elégedettséggel és a munka értelmességével való pozitív együttjárása kimutatásra került, eredményeink alapján a kérdőív megfelelő érvényességgel és megfelelő reliabilitással alkalmazható. Következtetések: A kutatás megerősíti, hogy a munkakörformálás (job crafting) a jólléten, a munkával való elégedettségen és a munka értelmességén keresztül számos pozitív következményt hordoz magával. Feltételezhető, hogy a kérdőív ezen tényezőkön keresztül megfelelő eszközként szolgálhat a szervezetek optimális működésének elősegítésében.
Személyes célok és társas világ – a jóllét és önszabályozás társas ökológiája
Personal goals and the social world – the social ecology of well-being and self-regulation
Háttér: A tanulmányban egy olyan elméleti keretet mutatunk be, mely a boldogság és a pozitív érzelmi állapotok mögött elsősorban a dinamikus önszabályozási folyamatok jelentőségét feltételezi. A jóllét egy jó személy-környezet illeszkedést biztosító mikrovilág, a „személyes niche” megalkotása révén érhető el. Ennek a tranzakcionális folyamatnak fontos alapegységei a személyes célok, melyek alapvetőek a személy ágenciájának megvalósításában: ezek segítségével egyszerre tudjuk önmagunk komplex belső állapotait szabályozni, és tudunk alkotó módon válaszolni környezetünk kihívásaira. Eredmények: Áttekintjük azokat az empirikus kutatásainkat, melyek összekapcsolják a személyes célok tapasztalatait a személyes niche aspektusaival. Az életcélok fontossága és a személyes célok belső integráltsága (énkonkordanciája) a jóllét fontos előfeltételének bizonyult. Ugyanakkor a párkapcsolatban élők számára a partnerrel közös célok és a közös célokban megélt közös megküzdés ugyanilyen fontos jellemzői lehetnek a kapcsolati integrációnak. Újabban pedig a személyes és társas integráció mellett már a környezeti tranzakciók szerepét is vizsgáljuk a célok elérésében és így a személyes niche alakításában. Következtetések: A „személyes niche” ígéretes fogalom a niche különböző aspektusaiban zajló komplex, tranzakcionális folyamatok leírására. Ezeket képviselik a személyes célok és a jóllét összefüggéseinek kutatásai. A jóllét társas-ökológiai beágyazottságának feltérképezése tehát segíthet jobban megérteni a pozitív emberi működést.
Technoferencia: okoseszközök hatása a társas interakciókra
Technoference: The impact of smart devices on social interactions
Az okoseszközök jelenléte mindennapjaink szerves része. Használatuk gyakorta megzavarja szemtől szembeni társas érintkezéseinket, mely jelenséget McDaniel és Coyne (2016) találóan a magyarul is intuitíven jól értelmezhető technoferencia kifejezéssel írták le. Téma-összefoglaló tanulmányunk empirikus kutatások áttekintésén keresztül mutatja be a technoferencia fogalmát és relevanciáját. Az okoseszközök által megzavart társas interakciók jellegzetességeit kapcsolati, párkapcsolati, szülő-gyermek kapcsolati, valamint munka-magánélet kontextusában tárgyaljuk. Összességében megállapítható, hogy a technoferencia minden életkorban jelentős rizikófaktor a társas kapcsolatok minősége és a mentális egészség szempontjából. A felsorakoztatott munkákhoz kapcsolódóan kitérünk a téma gyakorlati relevanciáira, és áttekintjük a további lehetséges és szükséges kutatási irányokat.
Abstract
Background and aims
The association between perceived stress (PS) and gaming addiction (GA) is well documented. However, the mechanism for explaining this association remains unclear. Using a genetically informative design, this study aims to distinguish between the diathesis-stress and bio-ecological models of gene by environment interaction (G x E) to explain the underlying mechanism of the relationship.
Methods
In total, 1,468 twins (mean age = 22.6 ± 2.8 years) completed an online survey including the GA and PS scales. Twin correlations for GA and PS were computed and univariate model-fitting analysis was conducted to determine genetic and environmental influences on GA and PS. The bivariate G x E model-fitting analysis was performed to determine the best G x E interaction model.
Results
Additive genetic, shared environmental, and non-shared environmental effects were 0.70 (95%CI = 0.61, 0.77), 0.00, and 0.30 (95%CI = 0.26, 0.33), and 0.38 (95%CI = 0.24, 0.55), 0.35 (95% CI = 0.18, 0.51), and 0.22 (95%CI = 0.20, 0.26) for GA and PS, respectively. Bivariate G x E model-fitting analysis supported the diathesis-stress model, where genetic influences on GA were greater in higher levels of PS, whereas environmental influences on GA were small and constant across levels of PS.
Discussion and conclusions
The evidence for the diathesis-stress model for GA is consistent with the etiological process of many forms of psychopathology. The findings should be incorporated in clinical settings to improve the treatment of GA, and used in developments of intervention and prevention methods for GA.
Abstract
Background and aims
Subjective confidence plays an important role in guiding behaviour, especially when objective feedback is unavailable. Systematic misjudgements in confidence can foster maladaptive behaviours and have been linked to various psychiatric disorders. In this study, we adopted a transdiagnostic approach to examine confidence biases in problem gamblers across three levels: local decision confidence, global task performance confidence, and overall self-esteem. The importance of taking a transdiagnostic perspective is increasingly recognised, as it captures the dimensional nature of psychiatric symptoms that often cut across diagnostic boundaries. Accordingly, we investigated if any observed confidence biases could be explained by transdiagnostic symptom dimensions of Anxiety-Depression and Compulsive Behaviour and Intrusive Thought. This approach allows us to gain a more comprehensive understanding of the role of metacognitive processes in problem gambling, beyond the constraints of traditional diagnostic categories.
Methods
Thirty-eight problem gamblers and 38 demographically matched control participants engaged in a gamified metacognition task and completed self-report questionnaires assessing transdiagnostic symptom dimensions.
Results
Compared to controls, problem gamblers displayed significantly elevated confidence at the local decision and global task levels, independent of their actual task performance. This elevated confidence was observed even after controlling for the heightened symptom levels of Anxiety-Depression and Compulsive Behaviour and Intrusive Thought among the problem gamblers.
Discussion
The results reveal a notable disparity in confidence levels between problem gamblers and control participants, not fully accounted for by the symptom dimensions Anxiety-Depression and Compulsive Behaviour and Intrusive Thought. This suggests the contribution of other factors, perhaps linked to gambling-specific cognitive distortions, to the observed confidence biases.
Conclusion
The findings highlight the intricate link between metacognitive confidence and psychiatric symptoms in the context of problem gambling. It underscores the need for further research into metacognitive biases, which could enhance therapeutic approaches for individuals with psychiatric conditions.
Abstract
Background
Exercise dependence (ED) is characterised by behavioural and psychological symptoms that resemble those of substance use disorders. However, it remains inconclusive whether ED is accompanied by similar brain alterations as seen in substance use disorders. Therefore, we investigated brain alterations in individuals with ED and inactive control participants.
Methods
In this cross-sectional neuroimaging investigation, 29 individuals with ED as assessed with the Exercise Dependence Scale (EDS) and 28 inactive control participants (max one hour exercising per week) underwent structural and functional resting-state magnetic resonance imaging (MRI). Group differences were explored using voxel-based morphometry and functional connectivity analyses. Analyses were restricted to the striatum, amygdala, and inferior frontal gyrus (IFG). Exploratory analyses tested whether relationships between brain structure and function were differently related to EDS subscales among groups.
Results
No structural differences were found between the two groups. However, right IFG and bilateral putamen volumes were differently related to the EDS subscales “time” and “tolerance”, respectively, between the two groups. Resting-state functional connectivity was increased from right IFG to right superior parietal lobule in individuals with ED compared to inactive control participants. Furthermore, functional connectivity of the angular gyrus to the left IFG and bilateral caudate showed divergent relationships to the EDS subscale “tolerance” among groups.
Discussion
The findings suggest that ED may be accompanied by alterations in cognition-related brain structures, but also functional changes that may drive compulsive habitual behaviour. Further prospective studies are needed to disentangle beneficial and detrimental brain effects of ED.
