Browse

You are looking at 81 - 90 of 920 items for :

  • Biology and Life Sciences x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Márta Birkás
,
István Balla
,
Csaba Gyuricza
,
Zoltán Kende
,
Gergő Péter Kovács
, and
Attila Percze

A magyar talajművelésben a kezdetektől az 1900-as évek közepéig a hagyományos szántásos rendszerek domináltak. Az ekék tökéletesedése révén a mélyebb szántások hozzájárultak a talajminőség romlásához.

Az 1900-as évek első évtizedeiben a külföldön kidolgozott művelési módszerek még kevesek érdeklődését keltették fel, azonban a szántásnál kedvezőbb körülmények létrehozása érdemi figyelmet keltett.

Az 1970-es évektől a talajvédő művelés Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. Kísérletekkel igazolódott, hogy a direktvetés előnyei – folyamatosság esetén – a hatodik-hetedik évtől észlelhetők. A mulcshagyó művelés kultivátor alkalmazása esetén rövidebb idő alatt nyújtotta a várt talajvédelmi előnyöket, ennek tudható be a gyorsabb terjedése. A kultivátoros művelés értékét a felszínvédő mulcshagyás, a talajminőség megóvás és a biológiailag aktív talaj erősítette meg.

Az időjáráshoz kapcsolható szélsőségek megjelenése az 1980-as évektől újabb művelési megoldások felé fordították a figyelmet. A talajlazítás a vízbefogadás és tárolás, a mulcshagyás, valamint a növények mélyebb gyökerezése révén került a korábbinál szélesebb körű alkalmazásra. A sávos művelési rendszer a nemzetközileg bizonyított eredmények hátterével számos magyar gazdálkodónál is sikeressé vált.

A magyar talajművelés előrehaladásában a talajközpontú szemlélet kiszélesedése, a növényközpontú szemlélet felváltása révén eredményezett kedvező változásokat a talajállapot javulásában.

Tekintettel a talajok sokféleségére és a talajállapot eltéréseire, jelenleg a termőhelyhez, talajhoz adaptált művelési rendszer alkalmazása látszik eredményesnek. Az időjárási szélsőségek fokozódása általában és adott termőhelyen is rangsorba állítja a lehetséges módszereket. A korábban jónak tartott megoldások, beleértve a szántást, ugyanis már egyre kevésbé biztonságosak.

A talajkímélő művelés iránti érdeklődés közel százhúsz évre tekint vissza Magyarországon. Sajátos, de az előrehaladás és a visszatartás tényezői a talajművelésben párhuzamosan jelentek meg az eltelt évek alatt. A művelési előrehaladást visszafogó tényezők között a sok évtized óta fennálló hiedelmek voltak a leginkább hátráltatók, mivel figyelmen kívül maradt a talajvédelem, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos veszélyek enyhítésének igénye. Az előrehaladást a talajvédelem felvállalása, a gazdálkodási színvonal emelésének esélye és a klímakár csökkentés kényszere mozdította elő. Az előrehaladást alátámasztó tényezők között legfontosabbak a talajállapot tartós javulása és a klíma eredetű károk enyhítése, továbbá a termés biztonság megtartása és javulása.

Open access
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Tünde Takács
,
Bettina Kelemen
,
István Parádi
,
Imre Cseresnyés
,
Péter Mikó
, and
Anna Füzy
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Péter Csontos
,
Júlia Tamás
,
Zsófia Kovács
,
Judit Schellenberger
, and
Tibor Kalapos
Restricted access

“Talaj – növény holobiont komplex – a megismeréstől az alkalmazásig”•

tudományos előadóülés (on-line), 2021. szeptember 16.

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Tibor Szili-Kovács
and
Károly Márialigeti
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Zoltán Szalai
,
Noémi Ujházy
,
Melinda Megyes
,
Gergely Jakab
,
Balázs Madarász
,
Dóra Zacháry
,
Tamás Árendás
,
Zoltán Barcza
, and
Andrea Borsodi
Restricted access
Restricted access

Abstract

As the world is facing numerous global ecological issues at once, the question arises of what will help mitigate and solve contemporary matters related to resource management or climate change without devastating the economies. Fortunately, the widespread application of the circular economy would help countries worldwide simultaneously ensure economic growth without significant environmental deterioration, essentially decoupling the two factors. While Hungary’s contribution to environmental problems is not significant in absolute terms, the economic sector’s circular transition could help the country decrease its impact in relative terms and pave the path for a green economy. Nevertheless, companies, especially SMEs, tend to struggle the most with the initial phases of the shift thus it is crucial to assess the factors that prevent and support their transition.

Open access