Browse

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • Arts and Humanities x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Műtrágyázás hatása a tavaszi árpára karbonátos homoktalajon

The effect of fertilisation on spring barley on calcareous sandy soil

Növénytermelés
Author:
Imre Kádár

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, az őrbottyáni kísérleti telepünkön beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 26. évében, 1996-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását az Orbit fajtájú tavaszi árpa fejlődésére, termésére és elemfelvételére. Termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen karbonátos, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A levonható főbb tanulságok:

1. A tavaszi árpa 3,5 hónapos tenyészideje alatt mindössze 132 mm csapadékot kapott. Száraz tavaszon az állomány gyengén fejlődött, nem bokrosodott és gyorsan szárbaszökött. A m2-enkénti kalászszám 130 db volt átlagosan, az ezermag tömege pedig 30 g. A 0,3 t/ha körüli szalma és szem tömegét a bőséges NPK-trágyázás megkétszerezte, így a maximális földfeletti légszáraz biomassza 1,5 t/ha mennyiséget ért.2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

2. A kontrollhoz viszonyítva az NP-trágyázás növelte a N és a Ca, Mg, Na, Sr kationok mennyiségét a szalmában, majd a pótlólagos K-trágyázással a kifejezett kationantagonizmus nyomán a Ca, Mg, Na, Sr elemek beépülése gátlást szenvedett. A K-Ba szinergizmust, míg a K-B elemek közötti kapcsolat antagonizmust jelzett. A kis termésben a legtöbb vizsgált elem feldúsult, az aszály töményedési effektust eredményezett a N, K, Ca, Mg, P esetében.

3. Az NP-trágyázás bizonyíthatóan serkentette a N, Ca, S, Sr, B akkumulációját a szemben. A javuló K-ellátottsággal itt is nőtt a Ba-tartalom, ill. visszaszorult az egyéb kationok felvétele. A töményedési effektus azonban nem jelentkezett a szemtermés összetételében, eltérően a szalmától.

4. A szem elsősorban a N, P, Zn, ill. részben a S és Cu elemekben dúsult. Szalma viszont 1,5–2,0-szor több K és Mg, 3–4-szer több Fe, Mn, Na, B; 10–13-szor több Ca, Ba, S, ill. 23-szor több Fe elemet halmozott fel szöveteiben a szemhez képest.

5. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma a kísérlet átlagában 35 kg N, 28 kg K, 12 kg Ca, 10 kg P (23 kg P2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

Restricted access