Browse

You are looking at 1 - 10 of 1,839 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Bűnügyi együttműködés a közel-keleti országokkal

International cooperation in criminal matters with Middle East and North African countries

Scientia et Securitas
Author:
Krisztina Karsai

Összefoglalás. A bűnügyi együttműködés joga jelentős fejlődésen ment keresztül az uniós tagállamok egymás közötti viszonyaiban az integráció utóbbi 25 évében. Legfőbb jellemzője e fejlődésnek az együttműködési formák „eljogiasodása” és formalizálása, valamint genuin, új uniós jogintézmények megszületése, amely a tagállamok kölcsönös bizalmán alapul. A közel-keleti országokkal való együttműködés szükségessége egyre nyilvánvalóbb, azonban az ezekre a viszonyokra vonatkozó jogszabályi háttér nem létezik, vagy legfeljebb minimális, ami az egyén – akit érinthet az államok közötti bűnügyi együttműködési eljárás – számára e lehető legnagyobb biztonsági kockázatot hordozza. A tanulmány feltérképezi azokat a hatásokat, amelyek az uniós fejlődésből a harmadik államokkal való együttműködésre vonatkoznak (extraterritoriális hatások), és kimutatja, hogy az uniós jog többletkövetelményeket támaszt a tagállamok felé még ilyen, az uniós jog hatálya alá (látszólag) nem tartozó kérdésekben. Kitér a munka arra is, hogy az Európa Tanács jogfejlesztő tevékenységének hol van a helye ezen a spektrumon, valamint arra is, hogy az ENSZ bűnözéskontroll egyezményei miként játszhatnak szerepet a jelen témakörben.

Open access

Science disinformation as a security threat and the role of science communication in the disinformation society

Tudományos dezinformáció mint biztonsági fenyegetés és a tudománykommunikáció szerepe a dezinformációs társadalomban

Scientia et Securitas
Author:
Nóra Falyuna

Summary. The danger of the spread of science disinformation was demonstrated by the coronavirus pandemic. This created a complex crisis, affecting economic, social, and public health security, so disinformation can be perceived as a security threat. Understanding characteristics, communication, and mechanisms of disinformation are particularly important. In this paper, I will elaborate on the concept of disinformation society based on the information society and the dangers of science disinformation, mainly using the example of the disinformation wave that accompanied the coronavirus epidemic. I present the main responses to the problem, highlighting the role of science communication. I will emphasize the need to change attitudes in science communication practices and show how understanding science disinformation can help to do this.

Összefoglalás. Az új kommunikációs és médiakörnyezet újítólag hat a dezinformáció megjelenésének és terjedésének módjára, formáira, a terjesztő aktorok számára, az alkalmazott új információmanipulációs technológiára és e tartalmak társadalmi hatásaira. Az információs társadalom koncepciójára reagálva, egyes szakértők már inkább dezinformációs társadalomról beszélnek. A dezinformáció, különösen a tudományos dezinformáció jelentőségét és terjedésének veszélyét a pandémia mutatta meg igazán, amely során a dezinformáció különböző formái, kiemelten az áltudományos és tudományellenes elméletek mennyisége, terjedésük sebessége és hálózatba szerveződése példátlan volt. A tudományos dezinformáció komoly veszélyt jelenthet akár az egyénre, a szélesebb közösségekre, vagy akár a társadalom egészére nézve is. Napjainkban a dezinformáció megjelenik a biztonságot, jelesül az információbiztonságot fenyegető veszélyek között is. A világjárvány komplex válsághelyzetet szült, amely a gazdasági, társadalmi és közegészségügyi biztonságot is meghatározza, ezért a dezinformáció felfogható nemzetbiztonsági fenyegetésként is. A tudományos dezinformáció működésének, kommunikációjának, hatásmechanizmusának megértése így különösen fontos, mivel közvetlenül biztonságot fenyegető tényezővé válhat. A tanulmányban bemutatom, hogyan épül az információs társadalom alapjaira a dezinformációs társadalom koncepciója, külön kiemelve a tudományos dezinformáció működését, hálózatosodását és veszélyeit, elsősorban a koronavírus köré épülő infodémia példáján. Ezután a problémára adható főbb válaszreakciókat tárgyalom, kiemelve a tudománykommunikáció szerepét. Amellett érvelek, hogy olyan tudománykommunikációs fejlesztésre van szükség, amely elsősorban nem a közösségimédia-platformok használatát, hanem a tudománykommunikációs gyakorlatok során megmutatkozó szemlélet változását helyezi fókuszba. Végül bemutatom, hogy ehhez a szemléletváltáshoz milyen támpontokat nyújthat a tudományos dezinformáció jellemzőinek vizsgálata.

Open access

An assessment of cyber volunteer groups in interstate conflicts and their impact on public policies

Az önkéntes kibercsoportok értékelése az államközi konfliktusokban és hatásuk a közpolitikákra

Scientia et Securitas
Authors:
Botond Feledy
and
Csaba Virág

Summary. The paper examines whether cyber volunteers are reshaping the modern conflicts. The case study serving as the proof-of-hypothesis for the paper is the Russian war against Ukraine. The hypothesis is that such groups will be part of future conflicts. We examine the conditions for group formation. We find that conditions will be present and such groups will become part of war and also of peacetime in the coming years. Hence, we advocate – de lege ferenda – that public policies and capabilities shall be adapted to this new reality accordingly, taking into account the capabilities, volatility and value-driven nature of these groups.

Open access

Az online platformok diskurzusának moderációja és biztonsági aggályai

Moderation and security concerns about discourses on online platforms

Scientia et Securitas
Author:
Melinda Pintér

Összefoglalás. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen biztonsági aggályokat jelent az, hogy az online platformok diskurzusát egyre nagyobb mértékben mesterséges intelligencia (MI) ellenőrzi. A kérdés megválaszolásához röviden bemutatja a téma szakirodalmának és a releváns empirikus kutatások eredményeit, valamint a legfontosabb értelmezési kereteket és fogalmakat. Megállapítja, hogy az online diskurzusok MI általi moderálásának vonatkozásában meghatározhatók egyrészt belülről kifelé, másrészt pedig kívülről befelé irányuló biztonsági aggályok és fenyegetések. A belülről kifelé irányuló fenyegetések az MI gyakorlati működése, így pedig a diskurzust befolyásoló szerepe okán jelentkeznek, a kívülről befelé irányuló fenyegetések pedig az MI mögött álló emberek döntéseiből adódnak.

Open access

Összefoglalás. Kutatásunk célja a női fogvatartottak oktatási szempontú profiljának felállítása. Arra a kutatói kérdésünkre kerestünk választ, hogy a jelenlegi börtönoktatás módszertana adekvátan illeszkedik-e a női fogvatartottak képességeihez, illetve hogyan járul hozzá a sikeres reintegrációs neveléshez. Kutatásunk ezáltal a társadalomba való visszailleszkedést támogató törekvések körébe jól illeszkedik, azt biztonsági aspektusból vizsgálja. Eredményeink alapján megerősítést nyert, hogy a többségi iskola mintáján szerveződő börtönoktatás módszertana kevéssé hatékony az összetett problémahálóval küzdő női elítéltek számára. A fogvatartottak képességstruktúráját tekintve a vizsgált csoport (N = 81) jelentős eltérést mutat a reintegrációt támogató életvezetési stratégia kialakításához szükséges kognitív területeken.

Open access

Buildings as embodiments and symbols of security and power

Az épület mint a biztonság és a hatalom megtestesítője és szimbóluma

Scientia et Securitas
Author:
Borbála Jász

Summary. In this paper I argue that based on the analysis of the relationship between security and representation, three different approaches can be distinguished in architecture: visible security; represented security; and functional security. In my analysis, I use a history-based approach, which I try to supplement at each point. These approaches are not able to cover all architectural functions because of the heteronomy, multifunctionality and regional-cultural dependence of architecture. I first give a general introduction to the close connection between architecture and security from the beginning. I then, following Nikolaus Pevsner, focus on the analysis of government buildings as a primary architectural task.

Összefoglalás. Tanulmányomban amellett érvelek, hogy a biztonság és a reprezentáció kapcsolatának elemzése alapján az építészetben három megközelítés különíthető el. Az első a látható biztonság, a második a reprezentált biztonság, a harmadik pedig a funkcionális biztonság. A három kategória azonban az építészet heteronómiája, multifunkcionalitása és regionális-kulturális függősége miatt nem képes lefedni a biztonsággal kapcsolatos összes építészeti funkciót. Bevezetésként bemutatom, hogy városlakóként hogyan találkozunk a biztonság kérdésével az épített környezetben. Ennek illusztrálására Jane Jacobs és Jan Gehl munkáira támaszkodom. A biztonság a kezdettől fogva alapvető emberi szükségletnek számított, pusztán az épített környezet változott, újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. A látható biztonság kérdése Vitruviusig nyúlik vissza, kinek a tanai az építészet alapvető kérdései szempontjából ma is aktuálisak. A reprezentált biztonság témáját a 19. századi kormányzati építkezések elemzéséhez kapcsolódóan magyar példákkal vizsgálom (Parlament, Nemzeti Bank). A példák elemzéséhez Nelson Goodman tipológiáját használom. Tanulmányom utolsó része a funkcionális biztonság kérdésével foglalkozik, amely a kortárs építészet egyik legnagyobb kihívása. A vastag falak helyett ma már különféle biztonsági berendezések állnak rendelkezésre a védelmi funkció ellátására. Amellett érvelek, hogy a hagyományos értelemben vett biztonság kérdésköre ma már az akadálymentesítés építészeti kérdésére is kiterjed.

Open access

Abstract

Court rulings and publications on constitutional identity have spread in a sort of viral way since the entry into force of the Lisbon Treaty in 2009. Accordingly, many scholars analyse the possible sources of the term and the risks associated with its use, including the fact that opponents of constitutional democracy can use it as a great weapon, as there is no objective standard in terms of its content. In this regard two different positions can be distinguished concerning the function of the constitutional identity clause and the determination of the content elements of the constitutional identity. The first perspective looks at the notion of identity as a manifestation of Euroscepticism, according to which the identity clause is in fact a possible form of derogation under obligations deriving from European integration. In contrast, the second perspective leads to a cooperative interpretation of the concept of identity, if you like, an integration-friendly dissolution of the concept of sovereignty in a sort of post-Westphalian meaning of identity, which can be linked to the concept of ‘unity in diversity’. Accordingly, Article 4 (2) TEU allows for the articulation of individual Member State specificities and establishes a mechanism in which different Member State and supranational perspectives can be harmoniously aligned with each other. This paper looks at Article 4 (2) TEU as an embodiment of the idea of ‘cooperative constitutionalism’ having the function of a ‘valve’ and presents all the relevant cases where constitutional identity as a legal standard has been raised in front of the Court of Justice of the European Union up to 2020.

Open access

Abstract

After canvassing the CJEU's return-related case-law and identifying the references to the ECHR and the Strasbourg case-law within it, based on empirical research of CJEU rulings, this article explores the possible reasons and motivations for the EU Court's more guarded approach towards ECHR and ECtHR case-law in interpreting and developing the EU's return acquis (as opposed to the EU asylum legislation). Potential explanations are manifold. Nonetheless, one might still argue that, substance-wise, quite a number of human rights protected under the ECHR and ECtHR case-law have been presented in the CJEU rulings as EU law standards. Hence, it is also arguable that ECtHR jurisprudence does play a role behind the scenes in the CJEU's deliberations but does not surface in the judgments themselves.

Open access

Abstract

Self-regulation in the governance of higher education systems is often assumed to improve institutional performance, accountability, and responsiveness. Although studies of higher education governance have addressed the extent of self-regulation across national systems, there has been less investigation of the links between self-regulation and quality and equity. Nevertheless, the universal adoption of the United Nations Sustainable Development Goals (SDGs) commits all countries to equal access to affordable and quality education, including higher education, by 2030. To assess the relationship between self-regulation, quality, and equity, this paper presents a novel higher education self-regulation index trialed using the cases of England, Finland, France, and Germany. The index compares self-regulation, based on the respective national legal and policy frameworks, in core higher education functions: control and evaluation, funding, strategy and structure, personnel, and teaching and research. Each area is analyzed using six conditions reflecting the level of autonomy of an institution which could be met in full, in part or not met and assigned to a proxy number ranging from 0, 0.5 and 1 respectively. Each of these areas is summarized with a level that is either High, Medium, or Low and these are the levels then shown in the composite index. The impact of varying levels of self-regulation in a higher education system on quality and equity is then analyzed. Whereas higher levels of self-regulation do appear to have some impact on quality, the study found that a mix of policy steering, and institutional initiatives are needed to improve equity. Further refinement and testing of the self-regulation index would improve its utility as a tool to support governments and institutions to enhance higher education governance in support of the SDGs.

Open access