Browse

You are looking at 1 - 10 of 840 items for :

  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Birkás Márta, Balla István, Gyuricza Csaba, Kende Zoltán, Kovács Gergő Péter, and Percze Attila

A magyar talajművelésben a kezdetektől az 1900-as évek közepéig a hagyományos szántásos rendszerek domináltak. Az ekék tökéletesedése révén a mélyebb szántások hozzájárultak a talajminőség romlásához.

Az 1900-as évek első évtizedeiben a külföldön kidolgozott művelési módszerek még kevesek érdeklődését keltették fel, azonban a szántásnál kedvezőbb körülmények létrehozása érdemi figyelmet keltett.

Az 1970-es évektől a talajvédő művelés Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. Kísérletekkel igazolódott, hogy a direktvetés előnyei – folyamatosság esetén – a hatodik-hetedik évtől észlelhetők. A mulcshagyó művelés kultivátor alkalmazása esetén rövidebb idő alatt nyújtotta a várt talajvédelmi előnyöket, ennek tudható be a gyorsabb terjedése. A kultivátoros művelés értékét a felszínvédő mulcshagyás, a talajminőség megóvás és a biológiailag aktív talaj erősítette meg.

Az időjáráshoz kapcsolható szélsőségek megjelenése az 1980-as évektől újabb művelési megoldások felé fordították a figyelmet. A talajlazítás a vízbefogadás és tárolás, a mulcshagyás, valamint a növények mélyebb gyökerezése révén került a korábbinál szélesebb körű alkalmazásra. A sávos művelési rendszer a nemzetközileg bizonyított eredmények hátterével számos magyar gazdálkodónál is sikeressé vált.

A magyar talajművelés előrehaladásában a talajközpontú szemlélet kiszélesedése, a növényközpontú szemlélet felváltása révén eredményezett kedvező változásokat a talajállapot javulásában.

Tekintettel a talajok sokféleségére és a talajállapot eltéréseire, jelenleg a termőhelyhez, talajhoz adaptált művelési rendszer alkalmazása látszik eredményesnek. Az időjárási szélsőségek fokozódása általában és adott termőhelyen is rangsorba állítja a lehetséges módszereket. A korábban jónak tartott megoldások, beleértve a szántást, ugyanis már egyre kevésbé biztonságosak.

A talajkímélő művelés iránti érdeklődés közel százhúsz évre tekint vissza Magyarországon. Sajátos, de az előrehaladás és a visszatartás tényezői a talajművelésben párhuzamosan jelentek meg az eltelt évek alatt. A művelési előrehaladást visszafogó tényezők között a sok évtized óta fennálló hiedelmek voltak a leginkább hátráltatók, mivel figyelmen kívül maradt a talajvédelem, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos veszélyek enyhítésének igénye. Az előrehaladást a talajvédelem felvállalása, a gazdálkodási színvonal emelésének esélye és a klímakár csökkentés kényszere mozdította elő. Az előrehaladást alátámasztó tényezők között legfontosabbak a talajállapot tartós javulása és a klíma eredetű károk enyhítése, továbbá a termés biztonság megtartása és javulása.

Open access
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Takács Tünde, Kelemen Bettina, Parádi István, Cseresnyés Imre, Mikó Péter, and Füzy Anna
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Csontos Péter, Tamás Júlia, Kovács Zsófia, Schellenberger Judit, and Kalapos Tibor
Restricted access

“Talaj – növény holobiont komplex – a megismeréstől az alkalmazásig”•

tudományos előadóülés (on-line), 2021. szeptember 16.

Agrokémia és Talajtan
Authors: Szili-Kovács Tibor and Márialigeti Károly
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Szalai Zoltán, Ujházy Noémi, Megyes Melinda, Jakab Gergely, Madarász Balázs, Zacháry Dóra, Árendás Tamás, Barcza Zoltán, and Borsodi Andrea
Restricted access
Restricted access