Browse

You are looking at 21 - 30 of 1,879 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • User-accessible content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Dóra Solymosi, Szilvia Molnár, Éva Csajbókné Csobod and Márta Veresné Bálint
Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anikó Lajtai, Ágnes Lakatos, Mónika Kuzma, Mátyás Mayer and Attila Miseta

Absztrakt:

Az őszi és téli meghűléses időszakban sokan vásárolnak különböző, vény nélkül kapható, megfázás elleni készítményeket, ezen belül is nagy számban paracetamol- (más néven acetaminofén-) tartalmú szereket. A paracetamol különböző típusú fájdalmak (fejfájás, migrén, meghűlés-láz okozta fájdalom, fogfájás, menstruációs fájdalom stb.) enyhítésére szolgáló, igen népszerű, a nemopioid típusú analgetikumok közé sorolható hatóanyag, amely többek között tabletta, kúp és oldat formájában is elérhető a gyógyszertárakban. Magyarországon 2020-ban 86, törzskönyvezett paracetamoltartalmú készítmény van forgalomban. A paracetamol alkalmazása biztonságos és hatékony, amennyiben az előírásnak megfelelően használják. Közleményünkben három olyan esetet mutatunk be, amelyben a beteg halála összefüggésbe hozható a paracetamol alkalmazásával. Mindhárom, krónikus alkoholizmusban szenvedő beteg (34, 42 és 51 évesek) rövid idővel a kórházba kerülés után elhunyt. Vizsgálataink során három betegből származó, összesen kilenc szérumminta került feldolgozásra. A paracetamolnak és metabolitjainak együttes meghatározása enzimatikus módszerrel (Roche assay) történt, míg a paracetamol specifikus mérésére tandem-tömegspektrométerrel kapcsolt szuperkritikus folyadékkromatográfot (SFC–MS/MS) alkalmaztunk. Enzimatikus meghatározással mindegyik mintában terápiás koncentrációt mutattunk ki. SFC–MS/MS módszerrel történt meghatározás esetén egy betegtől származó négy mintában a terápiás tartománynál alacsonyabb paracetamolkoncentrációkat mértünk. A paracetamolterápia alkalmazása krónikus alkoholizmusban szenvedő betegek esetén fokozott kockázatot jelent. A klinikai toxikológiai gyakorlatban a paracetamol meghatározására használt enzimatikus módszer eredményét a máj- és vesefunkciós paraméterekkel együttesen szükséges értékelni, mert krónikus alkoholizmusban szenvedő betegek esetén az enzimatikus módszerrel kapott terápiás tartományba eső koncentráció nem zárja ki a paracetamoltoxicitást. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1720–1723.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Fekete, Judit Pákó, Gergő Szőllősi, Krisztina Tóth, Mónika Szabó, Dorottya Horváth and János Tamás Varga

Absztrakt:

Bevezetés: COPD-ben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki a gyulladásos citokinek termelődése, valamint a beszűkült étrend miatt. Célkitűzés: A COPD-s betegek tápláltsági állapotának kombinált rizikószűrése, a testtömeg rendellenességének és kapcsolatának vizsgálata a légzőszervi és funkcionális paraméterekkel, valamint e rendellenességek életminőségre gyakorolt hatásának elemzése. Módszer: A tápláltsági rizikó kombinált szűrését végeztük MUST (Malnutrition Universal Screening Tool) kérdőívvel és a bioelektromosimpedancia-analízis elvén működő InBody 170 géppel, valamint OMRON BF511 testösszetétel-elemző mérőkészülékkel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésrehabilitációs Osztályán 2019. január 1. és december 31. között, 40 év feletti COPD-s betegek körében. Eredmények: A betegek medián életkora 66 (IQR 61–72) év, a medián BMI 24,5 (IQR 19,1–29,7) kg/m² volt; a 110 COPD-s beteg közül 32% (n = 35) alultáplált volt, és 45% (n = 49) akaratlanul fogyott az előző évben. Az alultáplált betegek gyengébb tüdőfunkcióval rendelkeztek (FEV1ref%: 36 [IQR 29–49]), mint a normál súlyú (FEV1ref%: 46 [IQR 35–52]) vagy túlsúllyal rendelkező (FEV1ref%: 46 [IQR 39–57]) betegek, életminőségük szignifikánsan gyengébb volt (65,63 vs. 56,59 vs. 47,23; p = 0,045). Szignifikáns korrelációt találtunk a BMI – FEV1ref% (ρ = 0,26; p = 0,007) és a BMI – exacerbatiók száma között (ρ = 0,37; p = 0,008). Következtetés: Megállapítottuk, hogy az alultáplált COPD-s betegek gyengébb tüdőfunkcióval és rosszabb életminőséggel rendelkeznek, valamint azt is, hogy a kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt COPD-s betegeknél javasoljuk a tápláltsági állapot rizikójának kombinált szűrését és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatát. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1711–1719.

Open access

Abstract

The faulty hormonal imprinting theory (published in 1980) and the DOHaD (Developmental Origin of Health and Disease theory (published in 1986) are twin-concepts: both justify the manifestation after long time (in adults) diseases which had been provoked in differentiating cells (e.g. during gestation). This was demonstrated using animal experiments as well, as comparative statistical methods (in human cases). However, there is no explanation for the tools of memorization (even after decades) of the early adversity and the tools of execution (manifestation) in adult age. It seems likely that immune memory is involved to the memorization of early adversity, up to the manifestation of the result (non-communicable diseases). Nevertheless, the relatively short timespan of adaptive immune memory makes this system insuitable for this function, however the newly recognized trained memory of the innate immune system seems to be theoretically suitable for the storage of the records and handling the sequalae, which is the epigenetic reprogramming in the time of provocation, without changes in base sequences (mutation). The flawed (damaged) program is manifested later, in adult age. Evidences are incomplete, so further animal experiments and human observations are needed for justifying the theory.

Open access

Abstract

The faulty hormonal imprinting theory (published in 1980) and the DOHaD (Developmental Origin of Health and Disease theory (published in 1986) are twin-concepts: both justify the manifestation after long time (in adults) diseases which had been provoked in differentiating cells (e.g. during gestation). This was demonstrated using animal experiments as well, as comparative statistical methods (in human cases). However, there is no explanation for the tools of memorization (even after decades) of the early adversity and the tools of execution (manifestation) in adult age. It seems likely that immune memory is involved to the memorization of early adversity, up to the manifestation of the result (non-communicable diseases). Nevertheless, the relatively short timespan of adaptive immune memory makes this system insuitable for this function, however the newly recognized trained memory of the innate immune system seems to be theoretically suitable for the storage of the records and handling the sequalae, which is the epigenetic reprogramming in the time of provocation, without changes in base sequences (mutation). The flawed (damaged) program is manifested later, in adult age. Evidences are incomplete, so further animal experiments and human observations are needed for justifying the theory.

Open access
Physiology International
Authors: M. Michalis, K.J. Finn, R. Podstawski, S. Gabnai, Á. Koller, A. Cziráki, M. Szántó, Z. Alföldi and F. Ihász

Abstract

Within recent years the popularity of sportive activities amongst older people, particularly competitive activities within certain age groups has increased. The purpose of this study was to assess the differences in the cardiorespiratory output at anaerobic threshold and at maximal power, output during an incremental exercise, among senior and young athletes. Ten elderly male subjects [mean (SD) age: 68.45 ± 9.32 years] and eight young male subjects [mean (SD) age: 25.87 ± 5.87 years] performed an incremental exercise test on a treadmill ergometer. No significant differences in body size were evident; however, the differences between the groups for peak power (451.62 ± 49 vs. 172.4 ± 32.2 W), aerobic capacity (57.97 ± 7.5 vs. 40.36 ± 8.6 mL kg−1 min−1), maximal heart rate (190.87 ± 9.2 vs. 158.5 ± 9.1 beats min−1), peak blood lactate (11 ± 1.7 vs. 7.3 ± 1.4 mmol L−1), and % VO2max at ventilatory thresholds (93.18 ± 4.3 vs. 79.29 ± 9.9%) were significantly lower in the senior athletes. The power output at anaerobic threshold was also higher (392 ± 48 vs. 151 ± 23 W) in the young athletes, explaining the significant difference in terms of performance between these groups. We have observed an evident deterioration in some of the cardiovascular parameters; however, the submaximal exercise economy seems to be preserved with aging. Exercise economy (i.e. metabolic cost of sustained submaximal exercise) was not different considerably with age in endurance-trained adults.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: János Horányi, Rezső Szlávik, Krisztina Fekete and Attila Szijártó
Open access