Browse
Vegyi háború Vietnámban: utóhatások
Chemical war in Vietnam: late effects
Abstract
The ectoparasitic copepod Lernaea cyprinacea (anchor worm) has more than 100 host species among teleost fishes and affects cyprinids both in fish farms and natural waters. In addition, while L. cyprinacea infection in amphibians has been recorded in Asia, North and South America, there is no data available in the literature on their presence in Europe. In this study, we first reported L. cf. cyprinacea parasitising an anuran tadpole in Europe. Specimens of L. cf. cyprinacea were observed attached to a tadpole of the agile frog (Rana dalmatina), which was caught during fishing of crucian carp fingerlings (Carassius carassius) from a small fish pond in Hungary during the summer of 2012. The infected tadpole was collected from a rearing pond, where juvenile crucian carps were kept. The tadpole was inspected in the laboratory, and digital photos were taken. The parasites were found attached to the body-tail junction and to the leg of the tadpole (at Gosner stage 41). The parasite species was identified as L. cf. cyprinacea based on morphological traits.
Abstract
Potential arrhythmias recorded by cardiac monitors using the built-in human algorithm are as follows: total number of episodes, ventricular tachycardia, asystole, bradycardia, atrial tachycardia, atrial fibrillation and the percentage of time spent in atrial tachycardia or atrial fibrillation. Long-term use of an insertable cardiac monitor (loop recorder) has been reported in one horse earlier, but its accurate role as a diagnostic tool is still unclear. The aim of the present study was to investigate the long-term applicability of the Reveal XT cardiac monitor for recording cardiac arrhythmias in adult horses. The Reveal XT cardiac monitor was implanted in 12 horses under sedation in standing position. Median duration of data recording calculated for the population was 1,169 days. The number of false positive detections of asystole and bradycardia was extremely high in all horses. For atrial fibrillation, false positive detection occurred in five and false negative detection occurred in one horse. The present study showed that the long-term use of the Reveal XT cardiac monitor is feasible, well-tolerated and the devices work reliably, without complications. The human algorithm could not be used for automatic detection of arrhythmic episodes in the study population. The device could detect atrial fibrillation in horses, but the recorded AF burden was inaccurate and the stored ECGs had to be manually interpreted. Because the human analyser algorithm of this cardiac monitor fails to identify bradyarrhythmias in horses based on our results, this instrument is not capable for accurately determining the aetiology of episodic collapse in this species.
Abstract
There is a developing dialogue between the psychoanalytic and psychedelic fields of psychotherapy. This paper contributes to this emerging collaboration by applying Winnicott's concept of transitional experience to psychedelic clinical work. By analyzing two Ketamine-Assisted Psychotherapy (KAP) cases, we explore in depth how transitional experience facilitates psychedelic transformation. We review clinical touch and introduce hand-holding as a transformational experience that can occur in the amplified relational field of the psychedelic space. Applying these ideas will deepen clinicians' theoretical understanding and experiential practice of KAP.
A diabétesz okozta distressz és az életminőség összefüggései 2-es típusú cukorbetegséggel élők körében – szisztematikus irodalmi áttekintés
Associations between diabetes distress and quality of life in type 2 diabetes patients – a systematic literature review
Háttér: Cukorbetegséggel élni megterhelő. Ezért, nem meglepő módon, ez a betegség nagyon gyakran érzelmi distresszt okoz, amelyet betegségre specifikusan diabétesz okozta distressznek hívunk. A cukorbetegséggel élők esetében a negatív érzelmi tünetek azonban nemcsak a pszichés jóllétre hatnak negatívan, hanem a magasabb distresszt megélő betegek alacsonyabb adherenciával jellemezhetőek, rosszabb glikémiás kontrollal rendelkeznek, és körükben magasabb a mortalitás is. A krónikus betegségek, így a cukorbetegség is nagymértékben rontja a szubjektív életminőséget, ráadásul a vonatkozó kutatások eredményei alapján a diabétesz okozta magasabb distressz rosszabb észlelt életminőséggel is együtt jár, és e két tényező külön-külön is, de együttesen is prediktora egyéb, a cukorbetegség önmenedzselésével kapcsolatos változóknak, mint amilyen például a glikémiás kontroll vagy az adherencia. Célkitűzés: Azonosítani néhány tényezőt és rizikófaktort amelyek a 2-es típusú cukorbetegséggel élő felnőttek körében befolyásolják a diabétesz okozta distresszt és az életminőséget. Módszerek: Tanulmányunkat a szisztematikus irodalomkutatás módszerével készítettük, angol nyelvű cikkeket keresve az EBSCO és az Embase adatbázisokban. Eredmények: A diabétesz distresszt és a betegséggel kapcsolatos életminőséget befolyásoló tényezők és rizikófaktorok egy része az ismertetett kutatások alapján beazonosítható, és általuk pontosabban meghatározhatók olyan beavatkozási pontok, amelyekkel a diabétesszel összefüggő distressz és annak következményei eredményesen csökkenthetőek.
A Harcolás, Menekülés, Lefagyás Kérdőív magyar változatának (FFFQ–HU) pszichometriai jellemzői
Psychometric properties of the Hungarian version of the Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ–HU)
Elméleti háttér: Akut vagy krónikusan elnyúló fenyegetések esetén veleszületett, automatikusan aktiválódó védekezési reakciók jelennek meg: ezek között kiemelhető a harcolás, a menekülés és a lefagyás védekezési mechanizmusa. Ennek ellenére korábban nem volt elérhető magyar nyelven olyan mérőeszköz, amely specifikusan ezeket a reakciókat vizsgálta volna. Cél: A jelen vizsgálat célja a Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ) magyarra történő adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban kevert klinikai (183 szorongásos vagy hangulatzavarral diagnosztizált személy) és non-klinikai (311 egyetemi hallgató kontrollcsoportja) mintán konfirmatív faktorelemzéssel (CFA) vizsgáltuk meg az FFFQ–HU faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitásának vizsgálata érdekében a résztvevők további, szorongást (Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skála), depressziót (9 itemes Beck Depresszió Kérdőív), impulzivitást (Barratt Impulzivitás Skála módosított, 21 itemes magyar változata), viselkedésgátlást és aktivációt (Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák), valamint megküzdési módokat (Konfliktusmegoldó Kérdőív) mérő validált skálákat töltöttek ki. Eredmények: A CFA megfelelő modellilleszkedés mellett (RMSEA = 0,06; CFI = 0,96; TLI = 0,95) erősítette meg az FFFQ–HU elméleti, háromfaktoros szerkezetét. A konvergens validitás tekintetében a harcolás elsősorban az impulzivitással [r S(417) = 0,32; p < 0,001], a viselkedésaktiváció szórakozáskeresés dimenziójával [r S(417) = 0,26; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [r S(417) = 0,46; p < 0,001] megküzdési módjával mutatott összefüggést. A menekülés elsődleges korrelátumai a depresszió [r S(417) = 0,64; p < 0,001], a viselkedésgátlás [r S(417) = 0,25; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [r S(417) = 0,32; p < 0,001] voltak. A lefagyás leginkább a szorongással [r S(417) = 0,47; p < 0,001], a viselkedésgátlással [r S(417) = 0,52; p < 0,001], és a passzív megküzdéssel [r S(417) = 0,23; p < 0,001] mutatott jelentősebb együttjárást. A lineáris regresszió elemzések eredményei alapján a harcolás egyedüli szignifikáns és negatív magyarázó változója az iskolai végzettség volt (β = –0,19; p < 0,001), míg a menekülés és a lefagyás esetén a klinikai csoporttagság pozitív (β = 0,27; p < 0,001; β = 0,28; p < 0,001), míg az életkor negatív (β = –0,15; p < 0,01; β = –0,10; p = 0,04) prediktora volt a magasabb faktorátlagoknak. Következtetések: Az FFFQ– HU megfelelő pszichometriai jellemzői lehetővé teszik a mérőeszköz alkalmazását mind a kutatás, mind a klinikai gyakorlat területén. Az FFFQ–HU által mért védekezési reakciók fontos, potenciálisan a terápiás folyamatot is meghatározó információkat hordoznak.
A kontrollhely, a stressz és egyes mentális zavarok összefüggései a Sötét és Világos Hármas esetén
The relationship between locus of control, stress and certain mental disorders in the Dark and Light Triad
Elméleti háttér: A kontrollhely és a stressz, valamint egyes mentális zavarok (depresszió, szorongás) összefüggéseit számos kutatásban vizsgálták, azonban a proszociális Világos Hármas (humanizmus, kantianizmus, hit az emberiségben) és a szociálisan averzív Sötét Hármas (machiavellizmus, szubklinikai narcizmus, szubklinikai pszichopátia) hatása a kontrollhelyelvárás és a depresszió, a szorongás, valamint a stressz közötti összefüggésre nézve kevésbé kutatott terület. Célkitűzések: Mivel egyelőre nem tisztázott a kontrollhelyelvárás kapcsolata az említett mentális zavarokkal és a stresszel a két Hármas esetén, kutatásunk ezen összefüggéseket igyekszik feltárni. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban használt kérdőíveket (Világos Hármas Kérdőív, Rövidített Sötét Hármas Kérdőív, Rövidített Kontrollhely Kérdőív, DASS-21 Depresszió, Szorongás és Stressz Skála) 194 fő töltötte ki (148 nő, 46 férfi, átlagéletkor = 37 év, SD = 13,2 év). Eredmények: Eredményeink szerint a belsőkontrollhely-elvárás szignifikáns, mérsékelt erősségű, negatív irányú együttjárást mutat a szorongás, a depresszió és a stressz összesített értékével (r = –0,41; p < 0,001), és sem a Világos Hármas [F (3, 190) = 17,25; R 2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,927], sem a Sötét Hármas [F (3, 190) = 18,737; R 2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,916] összesített skálái nem mutatnak szignifikáns moderációs hatást a kontrollhelyelvárás és a mentális zavarok, valamint a stressz közötti összefüggések mentén. A Világos Hármas összessége (r = – 0,22; p = 0,002) és annak hit az emberiségben (r = – 0,18; p = 0,013) és kantianizmus alskálái (r = – 0,22; p = 0,002) szignifikáns, de enyhe, negatív irányú kapcsolatban vannak a mentális zavarok és a stressz mutatóival. Következtetések: Eredményeink alapján a depresszió, a szorongás és a stressz kialakulásában meghatározó jelentőségű a kontrollhely szerepe a vizsgált változókat tekintve. Ugyan a Világos Hármas összessége, és annak hit az emberiségben és kantianizmus alskálái mutatnak némi védelmet a mentális zavarok és a stressz megjelenésével szemben, ekkor is a belsőkontrollhely-elvárás szerepe fontosabb, azaz minél inkább belső kontrollos egy személy, annál kevésbé valószínű a vizsgált mentális zavarok és a stressz megjelenése, függetlenül attól, hogy a Világos vagy a Sötét Hármas tulajdonságai jellemzőek rá hangsúlyosabban.
Párkapcsolat és a személyiség működésmintázatai: A boweni szelf-differenciáció nyomán
Relationship and personality functioning patterns: Following Bowen’s self–differentiation
Elméleti háttér: A párkapcsolati elégedettség a párok romantikus kapcsolataira vonatkozó átfogó és általános szubjektív értékelését foglalja magában. A különböző nézőpontokat képviselő vizsgálati eredmények mind ugyanabban szolgálnak megerősítésül: a párkapcsolati működés alkotóelemeinek egyediségét, változatosságát támasztják alá. Az elégedettség szempontjából ugyanakkor ritkán vizsgálnak olyan transzgenerációs folyamatok eredményeként kialakuló jellemzőket, mint amilyen a szülőkről való érzelmi leválás. A kapcsolatok szempontjából azonban ennek szerepe kulcsfontosságú, hiszen meghatározhatja azok minőségét, sikerességét és egyben stabilitását is. Módszerek: Jelen kutatás a magyar lakosság tizennyolc év feletti, önbevallása alapján elkötelezett párkapcsolatban élő személyeit (n = 533) vizsgálta meg. Magyar mintán elsőként került feltárásra, hogy olyan jellegzetes, együttesen ritkán vizsgált változók mentén, mint az érzelmi leválás (szelf-differenciáció), az önegyüttérzés, a hála és a párkapcsolati elégedettség, az egyének vajon milyen működésmintázati modellek felállítását teszik lehetővé. Méréseinket az Érzelmi Leválás Kérdőív, a Hála Kérdőív, az Önegyüttérzés Skála és a Kapcsolati Elégedettség Skála felhasználásával hajtottuk végre. A személyiségek elkülönítését és szisztematikus csoportosítását pedig hierarchikus klaszterelemzés eljárással végeztük el. Eredmények: Az elemzés következtében a „fiatal – magasan differenciálatlan”, „a fiatal – differenciált” és az „idős – differenciálatlan” párkapcsolati működésmódok leírására nyílt lehetőség. A legnagyobb mértékű differenciáltságot, önegyüttérzést és hálakészséget mutató „fiatal – differenciált” klaszter (Mdn = 37), szignifikánsan különbözött a fiatal – magasan differenciálatlan (Mdn = 36; U = 15648; Z = –3,118; p = 0,002; r = 0,16) és az idős – differenciálatlan (Mdn = 31; U = 5162; Z = –7,556; p < 0,001; r = 0,44) klasztertől is, így egyben a párkapcsolatával leginkább elégedett klaszternek minősült. Következtetések: A három profil összehasonlítása során megállapíthattuk, hogy a legmagasabb szintű elégedettséget a leválás, az önegyüttérzés, és a hálakészség együttes intenzitása biztosíthatja. Általános érvényűnek bizonyult továbbá az a vizsgálati tapasztalat, hogy a szelf differenciáltsági állapota és az önegyüttérzés a párkapcsolati kiegyensúlyozottság szempontjából egyformán meghatározó lehet.
A Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (PALMS) adaptációs vizsgálata magyar mintán
Validation of the Physical Activity and Leisure Motivation Scale (PALMS) on Hungarian sample
Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja a Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (Physical Activity and Leisure Motivation Scale, PALMS) magyar változatának (PALMS–H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: 893 fő vett részt a vizsgálatban (nférfi = 428, átlagéletkor = 33,7 év; SD = 11,79 év). A PALMS–H mellett a Sportmotivációs Skála II-t (SMS-II) alkalmaztuk. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis támogatta a PALMS–H nyolcdimenziós elméleti modelljét, megfelelő illeszkedési mutatókat kaptunk [χ 2(893) = 3427,77; p < 0,01; GFI = 0,95; TLI = 0,94; CFI = 0,94; RMSEA = 0,07]. Az alskálák belső konzisztenciája egy kivételével (Külső elvárások, Cronbach-α = 0,58) megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,85–0,91). A skála invariánsnak mutatkozott a nemeket tekintve. A konstruktumvaliditás vizsgálata során szignifikáns, mérsékelt, illetve erős kapcsolatot mutatott az Elsajátítási cél és az Örömérzet az SMS-II-vel mért intrinzik motivációjával (r = 0,53–0,70), integrált (r = 0,41–0,47), identifikált (r = 0,32–0,60) és introjektált szabályozásával (r = 0,36–0,37). Gyenge, illetve közepes erősségű (r = 0,20–0,47) kapcsolatot találtunk a PALMS–H kérdőív többi alsklálája és az SMS-II öndeterminált viselkedésre utaló skálái között. Következtetés: A PALMS magyar nyelvű változata megfelelő, megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a testmozgás motivációs hátterének mérésére.
Az orvosi kommunikáció oktatásának fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a „Szimulációs Beteg” program bevezetésével
Enhancing medical communication education through the implementation of the “Simulated Patient” program at the University Medical School of Pécs
Introduction: The use of simulated patients is a widely accepted method for effectively teaching medical communication skills. Simulated patients also contribute to the teaching and assessment of clinical skills. The first institutionalized “Simulated Patient” program in Hungary was launched at the University Medical School of Pécs in 2019 to support the education of medical students. The program provides training and education for lay simulated patients in Hungarian, English and German. Objective: We evaluated the perception of Hungarian and international students four years after implementing the program. In addition to presenting the research results, we briefly describe the theoretical and practical aspects of the program. Method: Research data were gathered with the help of an online cross-sectional questionnaire survey using convenience sampling in the spring semester of 2023. The three scales of the questionnaire consisted of a total of 20 questions. The closed question types included multiple choice questions and ranking. The open-ended questions focused on positive experiences and difficulties. The survey was conducted among Hungarian, English, and German program students. 128 students responded to the survey. Results: Significant differences were found between the students in the three language programs regarding the assessment of the simulated patient consultations and feedback and the method’s effectiveness. Analysis of responses to open-ended questions highlighted the opportunity to practice real-life situations, the importance of feedback, increased confidence, and professional development. Conclusion: Consistent with the results of other studies in the field, our students’ perceptions of the introduction of the new methodology were positive. However, our current study has pointed out that students learning in different languages of instruction weigh the significance and impact of some aspects of the simulation patient program differently on their overall learning process and professional development. Orv Hetil. 2024; 165(33): 1286–1294.
