Browse
Abstract
Background and objectives
Craving is one of the main criteria for the diagnosis of substance use disorder according to the DSM-5; however, it is not included in the main criteria for gambling disorder (GD). In the present systematic review, we aimed to evaluate the available body of knowledge regarding gambling craving to help step forward to a consensus regarding this topic.
Data sources
PsycINFO/PsycARTICLES and PubMed/Medline were used.
Study eligibility criteria, participants, and interventions
(1) individuals of both genders who had a clinical diagnosis of GD in which the presence of gambling craving were studied by means of tasks or self-report tools; (2) we included three types of studies: (a) validation articles of craving psychometric tools in which GD was assessed; (b) articles in which craving–GD association was explored; and (c) treatment articles for GD in which craving was assessed.
Results
n = 63 studies were finally included in the systematic review. Some studies described an association between craving- and gambling-related factors, and craving was also described as a predictor of GD severity, gambling episodes, chasing persistence and income-generating offenses. Gambling craving also seems to be associated with emotional states and negative urgency. Finally, some studies implemented specific interventions for GD and assessed its impact on reducing gambling craving.
Conclusions
There is a growing body of knowledge on the relevant role of craving in gambling behavior and GD. Further studies are needed to reach a consensus on the diagnostic criterion for GD.
A „másik” inkretin – a glükózdependens insulinotrop polipeptid terápiás újrafelfedezése
The “other” incretin − the therapeutic rediscovery of the glucose-dependent insulinotropic polypeptide
Az inzulinszekréciót erélyesen serkentő, élettani szabályozásában is részt vevő két inkretin közül a 2-es típusú diabetesben is megtartott – bár csökkent − secretagog természete folytán hosszú időn keresztül a glükagonszerű peptid-1 (GLP1) került az érdeklődés előterébe, kívülről bejuttatott receptoragonistái bekerültek az antidiabetikus kezelés eszköztárába is. Újabb vizsgálatok fényében a „másik” inkretin, a glükózdependens insulinotrop polipeptid (GIP) is más megvilágításba került. Kiderült, hogy a glükagon és az inzulintermelés vércukorszinthez igazodó szabályozásával bifunkcionális vércukor-stabilizáló tényezőként viselkedik 2-es típusú diabetesben is. A közlemény áttekinti a GIP élettanával kapcsolatos új adatokat, 2-es típusú diabetesben és elhízásban igazolható hatásait, a „twincretin” hatás, a GIP és a GLP1-receptor kettős stimulálásának előnyeit. Ismerteti az első, már terápiás ajánlásokban is megjelent duális receptoragonista, a tirzepatid farmakológiáját és az alkalmazásával kapcsolatos első klinikai vizsgálatokat. A molekula az eddigi adatok tükrében új távlatokat jelenthet a 2-es típusú diabetes és az elhízás kezelésében. Orv Hetil. 2023; 164(6): 210–218.
Primer szklerotizáló cholangitisben szenvedő, májtranszplantációra váró beteg sikeres várandóssága
Successful pregnancy of a patient with primary sclerosing cholangitis awaiting liver transplantation
A primer szklerotizáló cholangitis (PSC) nőkben különösen ritka, progrediáló, cholestasissal és gyakran colitis ulcerosával járó, súlyos formájában szervátültetést igénylő májbetegség. A teherbe esés esélyére és a várandósság kiviselésére gyakorolt hatását hazai közlemény eddig nem elemezte. Közleményünk célja a súlyos colitis ulcerosával és cholestasissal szövődött PSC mellett fogant várandósság lefolyásával foglalkozó irodalom áttekintése, egy fiatal, először várandós sikeres szülése, majd postpartum colectomiája kapcsán. A 37 éves, májátültetésre váró primigravida várandóssága spontán fogant, és súlyos májbetegsége mellett, a gyógyszeresen kezelhető magas vérnyomás ellenére, zavartalan lefolyású volt. A harmadik trimeszterben cholestasisa jelentősen fokozódott, a szérum-összepesavszint 100 μmol/l fölé emelkedett, de napi 8 g kolesztiramin adásával az érték rövid időn belül a normáltartományba csökkent. Késői koraszülése a fekélyes vastagbélgyulladás akut fellángolása következtében kialakult chorioamnionitis miatt indult meg. Császármetszéssel eutrófiás, jó általános állapotú gyermek született, aki azóta is egészséges. A korai gyermekágyban a colitis ulcerosa tovább súlyosbodott, gyógyszeres kezeléssel a beteg szeptikus állapota nem volt kezelhető. Góctalanítás érdekében subtotalis colectomiára került sor, amely után 12 nappal a beteg jó állapotban otthonába került. A műtét után 3 hónappal a tehermentesítő ileostoma zárásra került. A máj állapota miatt a gyermekágyas ismét májátültetésre vár. Esetünk az irodalmi adatokkal egyezően arra utal, hogy a colitis ulcerosával szövődött PSC mellett fogant várandósság – szoros belgyógyászati és szülészeti ellenőrzés mellett – vállalható, de a bél- és a májbetegség mind a várandósság alatt, mind a gyermekágyas időszakban progrediálhat. Kolesztiramin adása alkalmas lehet a magas összepesavszint gyors, jelentős és biztonságos csökkentésére. Orv Hetil. 2023; 164(6): 234–240.
Személyre szabott orvoslás és egészségügy: hol tartunk, merre menjünk?
Personalized medicine and healthcare: where are we now, where should we go?
A szerzők az orvostudomány különböző területeiről érkeztek, tapasztalt szakemberek. Vannak köztük gyakorló orvosok az alapellátásból és a kórházi/klinikai ellátásból, diagnosztikai szakemberek, egészségügyi szervezéssel, egészség-gazdaságtannal vagy betegjogokkal foglalkozó kutatók, betegszervezetek képviselői. Közös bennük, hogy valamennyien elkötelezettek a személyre szabott orvoslás és a személyre szabott egészségügyi ellátórendszer bevezetése mellett. Jelen – vitaindítónak is szánt – közleményükben azt a két téveszmét szeretnék eloszlatni, hogy a személyre szabott orvoslás ma még csak a jövő tervezőinek kísérleti terepe, azaz még nem a való világ része, illetve hogy a személyre szabott egészségügyi ellátórendszer hazai bevezetését csak (vagy főképpen) anyagi okok akadályozzák. Orv Hetil. 2023; 164(6): 202–209.
Veleszületett szívbetegségek 60 éves kor felett.
Eredmények a CSONGRAD Regiszterből
Congenital heart diseases in patients above the age of 60 years.
Results from the CSONGRAD Registry
Bevezetés: A gyermekkardiológia, az intervenciós kardiológia és a szívsebészet fejlődésével a felnőtt congenitalis szívbetegek száma és a populáció átlagéletkora is nő. A populáció átlagéletkorának növekedésével azonban gyakoribb a társbetegségek megjelenése, amelyek új diagnosztikai és kezelésbeli nehézségeket jelentenek ebben a komplex betegcsoportban. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja a fontosabb klinikai és echokardiográfiás paraméterek összehasonlítása volt az általunk gondozott 40 év alatti, 40 és 59 éves kor közötti és a 60. életévüket betöltött felnőtt congenitalis szívbetegek esetén. Módszer: Összesen 346 beteg adatait dolgoztuk fel, közülük 154 beteg volt 40 év alatti, 133 beteg volt 40 és 59 éves kor közötti, és 59 beteg töltötte be a 60. életévét. A vizsgálatba minden olyan felnőtt congenitalis szívbeteget bevontunk, akinél ambuláns vizsgálat történt. A fizikális vizsgálat részeként meghatároztuk a szívelégtelenség New York Heart Association (NYHA) szerinti funkcionális stádiumát, elektrokardiográfia, echokardiográfia és 6 perces sétateszt is történt. Eredmények: 40 éves kor felett szignifikánsan nagyobb arányban fordultak elő NYHA III–IV. funkcionális stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegek, szignifikánsan nagyobb volt azoknak a betegeknek az aránya, akik bal kamrai ejekciós frakciója 55%-nál alacsonyabb volt, és a társbetegségek gyakorisága is nagyobb volt ebben a csoportban. A ritmuszavarok előfordulási aránya hasonló volt minden korcsoportban, de emelkedő tendenciát lehetett látni az életkor előrehaladtával. Következtetés: A felnőtt korú, congenitalis szívbetegséggel élő betegeknél az életkor növekedésével társbetegségek jelenhetnek meg, amelyek hatással vannak az alapbetegségükre, prognózisukra. A betegek utánkövetésére jelenleg alkalmazott vizsgálómódszerek mellett egyéb vizsgálatok bevezetésére lehet szükség a reoperáció, az intervenció vagy az esetleges szívtranszplantáció idejének kiválasztásában. Orv Hetil. 2023; 164(6): 219–226.
Abstract
Background
Existing research has demonstrated that problematic smartphone use (PSU) may reflect a composition of heterogeneous symptoms, with individual PSU symptoms uniquely related to predisposing variables. The Big Five personality traits represent one of the most frequently examined predisposing variables in relation to PSU. However, no studies to date have examined the trait-to-symptom association between the Big Five personality traits and PSU. Using a network analysis approach, we aimed to understand: 1) specific pathways linking each of the Big Five personality traits to PSU symptoms and 2) the bridging effects of each Big Five personality trait on the PSU symptom cluster.
Methods
A regularised graphical Gaussian model was estimated among 1,849 Chinese university students. PSU symptoms were assessed with items from the Problematic Smartphone Use Scale. Facets of the Big Five personality traits were assessed with the subscales of the Chinese Big Five Personality Inventory-15. An empirical index (i.e., bridge expected influence) was used to quantify bridge nodes.
Results
Results revealed specific and distinct pathways between the Big Five personality traits and PSU symptoms (e.g., Neuroticism-Escapism/Avoidance, Conscientiousness-Preoccupation and Extraversion-Escapism/Avoidance). Further, Neuroticism showed the highest positive bridge centrality among the Big Five personality traits, while Conscientiousness had the highest negative bridge centrality.
Discussion and conclusions
The current study provided direct empirical evidence concerning specific pathways between the Big Five personality traits and PSU symptoms and highlighted the influential role of Neuroticism and Conscientiousness as potential targets for early detection and treatment of PSU.
Abstract
Background and aims
Online gaming motives have proven to be useful in differentiating problematic engagement in online gaming. However, the mixture modeling approach for classifying problematic subtypes based on gaming motives remains limited. This study attempted to differentiate heterogeneous online gamers into more homogenous subtypes based on gaming motives using latent profile analysis (LPA). We also compared various psychological and gaming/leisure related variables across the derived profiles.
Methods
A total of 674 Korean online game users (mean age = 21.81 years, male = 76%) completed self-report questionnaires, including the Korean version of the Motives for Online Gaming Questionnaire (K-MOGQ). After the LPA, the relationships between latent profile membership and auxiliary variables were explored.
Results
Four latent profiles were identified, that were further classified into one problematic (highly motivated-dissatisfied gamer), one highly engaged (highly motivated-satisfied gamer), and two casual (moderately-motivated casual gamer and lowly-motivated casual gamer) gamer profiles. Inter-profile comparisons revealed that highly motivated-dissatisfied gamer had the most pathological profile, characterized by high Internet gaming disorder (IGD) tendency, neuroticism, and impulsivity, but the lowest recreation motive. While highly motivated-satisfied gamer also demonstrated a heightened IGD tendency, they showed positive patterns of psychological and gaming/leisure-related variables, which indicated they could be better considered as high engaged instead of problematic gamers.
Discussion and conclusions
These results indicate that the recreation motive, in addition to fantasy or escape motives, is an important factor in differentiating maladaptive online gamers. Classifying online gamers based on gaming motives can contribute to a clearer conceptualization of heterogeneous gamers, paving the way for individualized assessment and treatment planning.
Abstract
Background
Contrast enhanced ultrasound (CEUS) is increasingly used in the evaluation of renal lesions, however, its availability remains limited. Thus, sensitive noncontrast ultrasound evaluation of renal lesion vascularity is an unmet need.
Methods
In this single-center, retrospective study we assessed microvascular flow imaging (MV-flow) compared to CEUS in the evaluation of complex renal cysts and solid lesions. Out of 92 patients 28 were evaluated with both CEUS and MV-flow. Color Doppler, CEUS, and MV-flow was performed in 13 cases, whilst MV-flow, CEUS, and contrast-enhanced MV-flow (CE-MV-flow) was done in 16 cases. The CEUS diagnosis was considered gold standard.
Results
MV-flow showed a substantial agreement with the CEUS diagnosis (weighted Kappa = 0.806), excluding equivocal lesions (Bosniak 2F). MV-flow substantially outperformed color Doppler (weighted Kappa = 0.77 vs. 0.133). The agreement of CE-MV-flow and MV-flow was comparable (weighted Kappa = 0.79 vs. 0.69).
Conclusion
MV-flow significantly improves evaluation of renal lesion vascularity compared to conventional techniques. However, the sensitivity is limited for equivocal lesions (e.g. Bosniak 2F cysts). Thus, MV-flow should be used as an ancillary technique, not as a substitute to CEUS. Current MV-flow presets are ill-suited for postcontrast imaging, therefore specific presets optimized for this purpose are needed to establish its potential.
Abstract
Purpose
According to current protocol, the separation of pancreatic head and body is performed at the level of superior mesenteric vein (SMV). Previous data indicate that the resection plane should be modified in portal annular pancreas. We presumed that the optimal line of pancreatic resections could also be different in other cases. Our aim is to simulate pancreatic resections in different planes and find the optimal resection line with the minimum number of cut vessels.
Main methods
25 abdominal vascular corrosion casts were prepared, the aorta and the portal vein were cannulated. CT scans were taken on the casts, and specific planes were reconstructed simulating different resection lines. The total amount of cross sections of vessels were calculated in the different planes.
Results
In our series, the optimal plane is the SMV in 11/25, 2 cm left in 10/25, 1 cm left in 4/25, 1 cm right in 1/25 and 2 cm right in none of our cases. The group of left sided extension contain more than half of the cases. With left sided resections, the cut surface of the vessels may be lowered to even 29% compared to the SMV plane.
Conclusion
Our study revealed that pancreatic resections should be extended to the left side of the SMV in more than half of our cases. Therefore, the resection plane should be determined by preoperative imaging methods. Using DICOM viewer with multiplanar reconstruction, the resection planes can be simulated in clinical practice, which would reduce the risk of postoperative bleeding.
Abstract
The high demand for COVID-19 diagnosis overwhelmed reference hospitals. Regional laboratories had to incorporate molecular technology to respond to the emergency. This work described the implementation of molecular diagnostic tools and the detection of SARS-CoV-2, in a regional hospital with no previous experience, from October 2020 to March 2022. The laboratory structure was significantly modified. The staff grew from 3 to 4 clinical microbiologists, and from 7 to 17 laboratory technicians to provide 24/7 coverage. A total of 144,442 samples were processed during the period of study. The highest peaks were reached in July 2021 with 25,285 samples processed, and between December 2021 and January 2022, with 32,245. COVID-19 pandemic has represented not only the challenge, but the opportunity to introduce Nucleic Acid Amplification Techniques (NAAT) in inexperienced laboratories. These secondary settings have shown an extraordinary ability to adapt and cannot be left behind in the progress of diagnostic techniques.
