Browse

You are looking at 61 - 70 of 733 items for :

  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Abstract

Composite materials are granted first choice in the present manufacturing scenario due to their compatibility with tolerances up to 0.001 mm and lower weight. The research design works on the composites of the metal matrix, which are used primarily for aeronautical and industrial applications. Metal matrix composites are being used extensively in structural engineering. Silicon carbide and fly shell ash were used as compliance in aluminium alloys for the manufacture of metal matrix composites (LM13). The composite metal matrix is created employing Stir Casting method. When compared to open moulding, closed moulding, and cast polymer moulding, it is a less expensive and more effective method. The composites produced were then examined for mechanical properties, from the results it was found that the presence of ash and ceramic grains can adversely impact the properties of the composites and even make them brittle. It is time to change the mechanical properties of aluminium by creating hybrid composites with double and often triple-reinforced sections. Hybrid composites have greater performance, better tolerance to tear, low density, resistance to corrosion and strong rigidity over metal matrix composites. In this research an Al-Sic-fly ash composite is proposed and the mechanical properties of hardness, tensile strength, corrosion strength, micro structure analysis are investigated.

Open access

Abstract

The aim of the thesis is the geometric design, CAD modelling and TCA of spur gear pairs having normal teeth based on the modification of the pressure angle. The first task is the geometric design and CAD modelling of the gear pairs (5 pairs are designed) where only the pressure angle is modified beside the constancy of the other initial parameters. The second task is to analyse the comparison possibility and the accuracy similarity of the 2D and the 3D models by the Hertz (equivalent) stress analysis. Finally, I give analysis of the maximum equivalent stress, normal stress and contact pressure for each pair while three teeth are rolling down on each other.

Open access

Abstract

This work aimed to evaluate the effect of ethylene treatment on ripening of 1-MCP treated pear after 6 months of cold storage. Pear treated with gaseous 1-MCP at 625–650 ppb for 24 h at 0 °C was stored at 0 °C for 6 months with normal air, and treated groups were exposed to 100 ppm ethylene at 20 °C for 24 h. After that, samples were kept at 0, 10, and 15 °C for 2 weeks. Stiffness, chlorophyll fluorescence, ethylene and CO2 production of fruit were investigated during 2 weeks. Application of ethylene resumed the ripening of pear after long term storage. The results showed that fruit treated with ethylene achieved more homogeneous surface colour in comparison with non ethylene treated pears. In addition, the ethylene and carbon dioxide production of ethylene treated pears had higher values than that of control. The ethylene treatment could accelerate the softening of pear. Temperature also has significant effect on ripening during storage. This study found that ethylene treatment could accelerate the normal ripening of 1-MCP treated pears.

Open access

The potential of the Visegrad Cooperation (V4) for the safe restarting of tourism in the region following the COVID-19 epidemic

A Visegrádi Együttműködésben (V4) rejlő potenciál a régió turizmusának Covid-19 járványt követő biztonságos újraindításában

Scientia et Securitas
Authors: Gábor Michalkó, József Németh, Panna Tokodi, Tamás Kamal Abboud, and Zoltán Birkner

Summary. The paradisiac boom that tourism meant for nation states came to an abrupt end by the spring of 2020, due to the emergence of a globally spread pathogen. Integrations across nation states have all played a role in addressing the epidemic and mitigating its negative effects on tourism. The most important aim of this study is to explore the extent to which V4 countries can build on each other’s tourist flows during the Covid-19 relaunch. After a thorough elaboration of the literature, the number of bednights was analysed using the tourism statistical databases of the World Tourism Organization (UNWTO), EuroStat and the European Travel Commission (ETC). The countries belonging to the Visegrád Cooperation are in a privileged position, as they had meaningful and safe tourism traffic with each other even before the epidemic, so all market participants have significant experience of “friendly” tourism in the region.

Összefoglalás. A turizmus 2010 óta töretlen globális konjunktúrája 2020 tavaszán a COVID–19 világjárvány miatt megszakadt és a legoptimistább becslések szerint sem tér egyhamar vissza. A járványhelyzet kezelésében és a turizmusra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében a nemzetállamok feletti integrációk, a különböző regionális együttműködések, valamint a kormányközi megállapodások egyaránt szerepet játszottak. A Visegrádi Együttműködés (V4), a kelet-közép-európai régió együttműködését, gazdasági-társadalmi felzárkózását elősegítő, 1991-ben létrehozott integráció kiemelt figyelmet szentel a COVID–19 járvány gazdasági-társadalmi következményeinek kooperatív orvoslására, kitüntetetten a biztonságos turistaáramlás feltételeinek megteremtésére. A jelen tanulmány célja kettős, egyrészt annak feltárása, hogy a V4 országok a COVID–19 járványt követő újraindítás során milyen mértékben építhetnek az egymás között megvalósuló turistaáramlásokra, másrészt a turizmusbiztonság és a geopolitika határmezsgyéjén húzódó elméleti tudás bővítése. Ennek érdekében a szakirodalom, valamint a téma napi szinten változó aktualitásaira való tekintettel a szaksajtó feldolgozását követően a World Tourism Organization (UNWTO), az EuroStat és a European Travel Commission (ETC) turizmusstatisztikai adatbázisának felhasználásával elemezzük az érintett országokban realizálódó vendégéjszakák számát és a kölcsönös vendégforgalomban rejlő kibontakozási potenciált. A V4 országok együttműködése már a járványt megelőzően is a gazdaságfejlesztés területén bontakozott ki a legintenzívebben, így a normalitáshoz való visszatérés során is várható, hogy a tagállamok kihasználják a kelet-közép-európai integrációban rejlő előnyöket. A COVID–19 járvány miatt súlyos válságba került turizmus a gazdaságfejlesztés azon területe, ahol a Visegrádi Együttműködés több évtizedes tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezik, így a földrajzi és kulturális közelség, az országok közötti turistaforgalom rendszerváltás előtti időkre visszanyúló tradíciói, a turisztikai szolgáltatások kedvező ár-érték aránya tekinthetők azon versenyelőnyöknek, amelyekre az újraindítás eredményesen építhető. A közelséget akár a távolság, akár az idő dimenziójában értékeljük a V4 országok feltétlenül profitálhatnak a közelség nyújtotta előnyökből. A térség közbiztonsága kielégítő, a V4 országok állampolgárai – a „helyismeretük” okán is – a kevésbé veszélyeztetett utazók közé tartoznak. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 2019. évi mutatóit figyelembe véve kölcsönös érdeklődés mutatkozik egymás országainak turisztikai desztinációi és attrakciói iránt, amely potenciálra a normalitásba való visszatérés során, illetve azt követően is biztosan építhet a térség.

Open access

The effect of the Danube diversion on the soil moisture conditions in Csallóköz and Szigetköz

A Duna-elterelés hatása a Csallóköz és a Szigetköz talajnedvesség-viszonyaira

Scientia et Securitas
Authors: Gábor Koltai, Zsolt Giczi, Viliam Nagy, Gábor Illés, and Kálmán Rajkai

Summary. Following the commissioning of the Gabčíkovo (Bős) hydroelectric power plant in 1992, a monitoring program was launched to assess the agricultural and forestry consequences of the diversion of the Danube into a newly built derivation channel in the Žitný ostrov (Csallóköz) and Szigetköz areas. Prior to the Danube diversion, groundwater played a significant role in the water supply of plants, therefore it is of primary importance to monitor the changes in groundwater levels and soil moisture. Correlation between the groundwater depth and soil moisture time series taken at four measurement points of Szigetköz (T-03, T-04, T-09, T-16) between 1995 and 2012 was analysed. Average and extreme water levels (quartiles 1 and 4) were examined for the 18-year time series, in which 2nd and 3rd quartiles of the groundwater levels were treated together as characteristic water level. It was found that groundwater significantly correlated with soil moisture storage below the rooting zone of field crops.

Összefoglalás. A Gabčíkovo (Bős) vízerőművet 1992-ben helyezték üzembe. A dunacsúnyi duzzasztó vize a bősi erőművön átfolyva a Szlovákiában épített vízlevezető csatornából 40 km után tért vissza a korábbi Duna főmederbe. A régi Duna főmederbe emiatt az elterelt szakaszon a korábbi vízmennyiség ötöde került. Minthogy mind a szlovákiai, mind a magyarországi mezőgazdasági és erdőterületek vízellátásában a talajvíz és a dunai árhullámok jelentős szerepet játszottak, 1995-től a Duna-elterelés hatásának felmérésére talajvízszint és talajnedvesség monitoring program indult a Csallóközben és a Szigetközben. A szlovák megfigyelések publikált anyagainak megállapításait és a Szigetközből két szántóföld, egy kaszálórét és egy nyárfaültetvény 1995 és 2012 közötti mérési adatait dolgoztuk fel. A talajvízmélység és a 10 cm-es talajrétegek mért térfogatszázalékos (v.%) nedvességtartalmából számított talajvízkészletek közötti korrelációt számítottuk. A 18 éves idősoron külön vizsgáltuk a jellemző, illetve a szélsőséges vízszintek (1. és 4. kvartilisek) hatását. A jellemző vízszintek hatásának vizsgálatához a talajvízszint értékek 2. és 3. kvartilisét egyben kezeltük. Megállapítottuk, hogy szignifikáns, ill. közel szignifikáns összefüggés csupán az átlagosnál a talajfelszínhez közelebbi (Q1) talajvízmélység esetén volt kimutatható mind a mély (T-03), mind a sekély talajrétegű (T-09) szántóföld 210–300 cm-es, illetve 120–140 cm-es talajszintjében. Vagyis a szántóföldi kultúrák számára az átlagos talajvízmélység nem jelentett vízpótlást. A régi Duna főmederhez közeli kaszálóréten (T-04) a talajvízmélység helyett a dunaremetei medervízszint adatok és a talajnedvességkészlet között még a 140 cm-es mélységben található kavicsos alapkőzet fölötti 20 cm-es talajrétegben sem volt jelentős kapcsolat. A mély talajrétegű (300 cm) erdészeti mérőhely (T-16) talajvízmélység és talajnedvességkészlet korrelációja csupán a 210–300 cm-es talajréteg esetében volt közel szignifikáns. A nyárültetvények fejlődéséhez szükséges éves 700–900 mm vízigény biztosítására emiatt a régi Duna főmederbe engedett többletvízre lenne szükség. A szántóföldi kultúrák terméshozama is elsősorban az adott év csapadékmennyisége és eloszlása szerint alakul. Amennyiben az időjárási feltételek kedvezőtlenek, megoldásként öntözni szükséges.

Beszámoltunk továbbá arról, hogy két éve négy mérőhely üzemel, ami a naponta óránként mért 6 órás átlag talajnedvesség-adatokat gyűjti. A folyamatos talajnedvesség-adatgyűjtés célja az időjárás, a növényi vízfelhasználás és a talajvízből történő nedvesítés nyomon követése és a talajvízforgalom-modell leírásának a kontrollja. A közeljövő feladata az évente 12-14 alkalommal az ezeken a mérőhelyeken is gyűjtött kapacitívszondás és a folyamatos nedvességmérési eredmények megfeleltetése, minthogy a bemutatott közel azonos példa mellett több helyen és mélységben időben párhuzamos módon változik ugyan a kétféle érték, azonban akár több, mint 5 v.% különbséggel.

Open access

Experiences of soil physical measurements with laser diffractometer and their application possibilities in soil water management research

A lézerdiffraktometriás talajfizikai mérések tapasztalatai és ezek alkalmazása a talaj vízgazdálkodási kutatásban

Scientia et Securitas
Authors: András Makó, Magdalena Ryżak, Gyöngyi Barna, Cezary Polakowski, Kálmán Rajkai, Zsófia Bakacsi, Hilda Hernádi, Michał Beczek, Agata Sochan, Rafał Mazur, Mihály Kocsis, and Andrzej Bieganowski

Summary. In this study, we presented the experience of two high-speed laser diffractometry methods for measuring particle size distribution (PSD) and microaggregate stability (MiAS%) of soils, which parameters have a significant influence on the soil water management properties. PSD results obtained with sieve-pipette and laser diffractometry method were compared on a continental (LUCAS), a national (HunSSD) and a regional (TOKAJ) database. We found significant differences between the results of the two methods at all three scales. When the clay/silt boundary was modified to 7 µm for the LDM, significantly better results were obtained. The LDM was also suitable for the determination of the MiAS% of soils, which was influenced mainly by organic matter, pH and exchangeable Na+ content of soils.

Összefoglalás. Tanulmányunkban a lézerdiffraktométerrel végzett talajfizikai mérések tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk a vízgazdálkodási kutatásokban. A talajok mechanikai összetétele, azaz az elemi talajrészecskék méret szerinti százalékos eloszlása, az egyik legfontosabb talajfizikai paraméter, mely számos egyéb tulajdonságot, így a talajok szerkezetét, vízgazdálkodását befolyásolja. Meghatározása több módon történhet: pl. a hagyományos szitás-pipettás ülepítéses módszerrel (SZPM), vagy az egyik legmodernebbnek számító lézerdiffraktométeres (LDM) eljárással. Kutatásunk során e kétféle módszerrel kapott mechanikai összetétel eredményeket három nagyobb adatbázison hasonlítottuk össze: egy kontinentális (LUCAS), egy hazai (HunSSD) és egy regionális (TOKAJ) adatállományon. Azt tapasztaltuk mindhárom adatbázis esetében, hogy a lézerdiffrakciós vizsgálatok az agyagtartalmat alulbecslik a pipettás módszerrel kapott eredményekhez képest, míg a portartalmat felülbecslik (az adatsorok eltérését jellemző RMSE értékek az agyagfrakciókra: 16,30; 19,29 és 24,97; a porfrakciókra: 15,68; 19,82 és 26,95. A homoktartalmak közt lényegesen kisebb eltéréseket tapasztaltunk (RMSE: 7,26; 9,25 és 5,25 a három adatbázis esetében). Ha azonban az LDM vizsgálati eredményeknél módosítottuk az agyag és a por frakció mérethatárát 2 µm-ről 7 µm-re, szignifikánsan jobb eredményeket kaptunk az összehasonlítás során mind az agyagtartalom (RMSE: 8,99; 6,77 és 6,54), mind a portartalom esetében (RMSE: 8,87; 7,46 és 5,74). A különböző módszerekkel mért és számított PSD eredményeket textúra háromszög diagramokon is ábrázoltunk.

A lézerdiffrakciós eljárás alkalmas a talajok mikroaggregátum stabilitásának (MiAS%) meghatározására is, melyet a HunSSD hazai adatbázis talajain mutattunk be. Megállapítottuk, hogy erős, szignifikánsan pozitív kapcsolat van a MiAS% és a talaj szervesanyag-tartalma között; és erős, szignifikánsan negatív kapcsolat a mikroaggregátumok stabilitása és a pH, a mésztartalom, a sótartalom és a kicserélhető nátriumtartalom között.

A tanulmányban vizsgált talajfizikai tulajdonságok szorosan összefüggnek a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaival. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző hidrofizikai paraméterek (víztartó képesség, vízvezető képesség) becslése általában a mechanikai összetétel adatok felhasználásával történik. A becslési módszerek (pedotranszfer függvények) pontosítására egyre gyakrabban figyelembe veszik a talaj szerkezeti tulajdonságait is. Amennyiben gyorsan és megbízhatóan tudjuk mérni a talajok mechanikai összetételét és aggregátum-stabilitását lézerdiffrakciós módszerekkel, akkor a hidrofizikai tulajdonságok becsléséhez szükséges input adatokat is gyorsan, nagyobb számban tudjuk előállítani, így a talajok vízgazdálkodását is több minta alapján, nagyobb részletességgel, megbízhatóbban tudjuk jellemezni.

Open access

Geographical location and geopolitical situation of the V4 countries

A visegrádi országok földrajzi fekvése és geopolitikai helyzete

Scientia et Securitas
Authors: Károly Kocsis and Dávid Karácsonyi

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic and integrated region based on its natural and social attributes and its historical development. We are using both the concept of traditional and new (reorganised) regional geography to provide insights into that question.

Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.

Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az Európai Unió tagjaivá.

Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió, amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi királytalálkozó.

A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása, szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia között?

Open access

Risks of agricultural water management and opportunities to reduce them in V4 countries

Mezőgazdasági vízgazdálkodás kockázatai és azok csökkentési lehetőségei a V4-ek országaiban

Scientia et Securitas
Authors: János Tamás, Attila Nagy, and Tamás Németh

Summary. The food security with good and excellent nutrition quality and food safety with food quantity in the V4 countries is a strategic issue, where society is less tolerant of the risk that can be caused by a short-term disruption of supply chain. Climate change is leading to more extreme weather anomalies, with increasing frequency and intensive amplitudes of drought, floods and excess waters and serious agricultural damages. Agricultural water management problems overlap more national borders, so an agricultural geopolitical risk assessment is justified that would allow for a more coherent cross-border integrated territorial water management decision-making process. In this study, the authors review climatic, hydrological, and crop production risks based on the major river basins in the V4 countries.

Összefoglalás. A V4-ek országaiban a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer folyamatos biztosítása stratégiai kérdés, amelynek rövid idejű zavara is jelentős kockázatokat és társadalmi feszültségeket okozhat. A klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási anomáliák előfordulásával jár, aminek következtében nő az aszály, árvíz és a belvizek mezőgazdasági kártétele. A mezőgazdasági termelés az egyik legnagyobb vízfelhasználó gazdasági tevékenység a világon, így annak térben és időben történő optimalizálása a klímaadaptáció kulcsterülete. A mezőgazdasági vízgazdálkodási problémák túlnyúlnak az országok határain, így indokolt egy olyan mezőgazdasági geopolitikai értékelése a kockázatoknak, amely lehetővé tenné egy egységesebb határokon átnyúló integrált területi vízgazdálkodási döntéshozatal megalapozottságát. A publikációban a szerzők áttekintik a V4 országainak főbb vízgyűjtői alapján a klimatikus, hidrológiai és termesztéstechnológiai kockázatokat.

Az öntözési lehetőség és a tényleges öntözés kulcsszerepet játszik a termés mennyiségének és minőségének stabilitásában. A fokozott vízigényű időszakban fellépő aszály rontja a terméshozamot, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A termésbiztonság érdekében feltételesen öntözhető északi területeken 4-5 évente (Lengyelország), a V4 országok dél-magyarországi területein 2-3 évente szükséges öntözni. Ennek hiányában akár 50-70%-os terméskieséssel is számolhatunk.

Mivel a V4-ek messze elmaradnak Nyugat-Európa és a mediterrán térség öntözési kapacitásától, így ha a jövőben az öntözési lehetőség nem bővül a V4 országokban, a társadalomnak egyre inkább az öntözés nélküli termesztés veszélyével kell szembenéznie. Ugyanakkor különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés megköveteli az öntözhetőséget. A legelőterületek és a tömegtakarmányok lehetséges csökkenő mennyisége és minősége súlyosan befolyásolni fogja az állati termékek árát, különösen a vízigényes marha- és sertéshús, valamint a tejtermékek esetében.

Az emelkedő fogyasztói árak azonban egyre kevésbé megfizethetőek a társadalom szegényebb része számára. A felszíni víztározásban és a vízgazdálkodásban nagy lehetőségek rejlenek, amelyeknek a rendelkezésre álló pénzügyi források szabnak határt. A felszíni víztestek minősége gyakran nem felel meg az öntözővíz minőségi követelményének, így egyre nagyobb a nyomás a felszín alatti vízbázisokra, ami veszélyezteti az ivóvíz minőségét. A közeljövőben ezért fokozni kell a kapacitásépítést és a rendelkezésre álló jó gyakorlatok megosztását a határokon átnyúló fenntartható területi vízgazdálkodás szereplői között.

Open access

The security of energy supply in the 21st century

V4 collaboration in the field of nuclear reactor development

Az energiaellátás biztonsága a 21. században

V4 együttműködés a nukleáris reaktor fejlesztése területén
Scientia et Securitas
Authors: Ákos Horváth and János Gadó

Summary. The European goal to achieve climate neutrality by 2050 has serious implications for our energy system. All studied scenarios in the frame of this roadmap include a contribution of the nuclear energy in various ranges (up to 21%) depending on several hypotheses. In order to attract leading edge technology development into the Central European region and to share the common responsibility of EU member states in achieving sustainable energy production and contributing to the fight against climate change, the idea emerged that the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia could host a major European nuclear facility as part of R&D efforts aiming at the development of the next generation of nuclear reactors. The paper introduces the ALLEGRO project and the international collaboration organized for developing the scientific and legal background for the licensing of a fourth generation nuclear reactor demonstrator.

Összefoglalás. A 2050-re kitűzött klímacélok elérése érdekében az európai országok csökkenteni fogják a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, és a megújuló energiaforrások növekvő felhasználása mellett a nukleárisenergia-termelésre is támaszkodni fognak. A jövő nukleárisenergia-termelésének meg kell oldania hosszú távon a friss üzemanyag utánpótlását, és a kiégett üzemanyag elhelyezését, illetve újrafelhasználását. Az évszázad második felében várható azoknak a negyedik generációs gyorsreaktor típusoknak a megjelenése, amelyek képesek az üzemanyag takarékos felhasználását évszázadokig biztosítani. A visegrádi országok nukleáris kutatóintézetei között indult tudományos együttműködés a 2010-es években azt a célt tűzte ki, hogy egy negyedik generációs gázhűtésű gyorsreaktor demonstrátor berendezést (ALLEGRO) építsenek a régióban. A reaktor megvalósításához szükséges tevékenységek összehangolása érdekében 2013-ban megalapították a V4G4 Kiválósági Központot. Az ALLEGRO demonstrátor fejlesztése során megoldott technikai kérdéseken túl megoldandó kérdés maradt a megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, amely kielégíti a jogi követelményeket, ugyanakkor biztosítja az európai nukleáris ipari vállalatok versenyképességét.

Open access

Water resources management and its homeland security aspect in Hungary

Vízbiztonság mint belbiztonság Magyarországon

Scientia et Securitas
Authors: László Balatonyi, Krisztina Ligetvári, László Tóth, and Ádám Berger

Summary. As a consequence of climate change, extreme weather events will have a profound impact on water resources, environmental security and long-term social compatibility. This is particularly true in the Danube river basin countries. Declining water resources and increasing foreign water use due to climate change could pose a serious security challenge for Hungary in the future. This is because our water resources are significant, but also vulnerable, as more than 95 percent of the water in our watercourses comes from across the border. This case study summarises the floods in the DRB over the last two decades and provides a more detailed analysis of Hungary. It also assesses water-related risks as a domestic security issue, based on national and international literature.

Összefoglalás. A szélsőséges időjárási körülmények, mint az éghajlatváltozás következményei, negatívan hatnak a vízkészletekre, a környezet biztonságára és egyes közép-európai országok, mint például Magyarország, társadalmi viszonyaira is. A szélsőséges események, mint az árvizek és az aszályok fokozódása, jelentős hatással van a közgazdasági mutatókra is. Emellett a mindennapi életünk részévé váltak a korábban extrémnek minősített időjárási események, de negatívan hatnak a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, az iparra, valamint az épített környezetre és az infrastruktúrára is. Az éghajlatváltozás miatt csökkenő vízkészletek és a növekvő külföldi vízfelhasználás Magyarország számára komoly biztonságpolitikai kihívást jelenthet a jövőben. Ennek oka, hogy bár a hazai vízkészletek jelentősek, ugyanakkor nagyon sérülékenyek is, hiszen vízfolyásaink vízkészleteinek több mint 95 százaléka a határon túlról származik. Az alvízi helyzetből való kitettségünk magas, ezért a vízkészletek tekintetében függünk a felvízi országoktól. Különösen igaz ez vízhiány idején. A 19 országot érintő Duna-vízgyűjtő területe a világ „legnemzetközibb” vízgyűjtőjének tekinthető, így számos kihívás éri a területén fekvő országokat. Egymástól való függőségük jelentős, ezért különösen fontosak a vízgyűjtő szintű együttműködések. Ilyen például az EU Duna Régió Stratégiája, amely integrált keretet biztosít a nemzetek közötti együttműködés megerősítéséhez. Ennek keretében 12 prioritási területen, 115 millió embert fog össze és teszi számukra a környezetet biztonságosabbá azáltal, hogy a célkitűzések között szerepel többek között az árvízkockázat csökkentése, valamint a vízhiányból fakadó kihívások kezelése. Ezekre a kihívásokra csak együtt lehet hatékony választ adni, európai, illetve regionális szinten történő összefogás keretében. A vízzel és éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák közül Európában jelenleg az árvíz a legkockázatosabb esemény. Az elmúlt évszázadok során a Duna-medence országai számos katasztrofális árvízi eseményt szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a tanulmány ismerteti a Dunán az utóbbi két évtizedben levonult árvizek hatásait, különös tekintettel Magyarországra. Az elmúlt 20 év áradásai egyértelművé tették, hogy Magyarországon rendkívüli árvizekkel kell számolni a jövőben is. Hazánk szükségszerűen és helyesen ismerte fel az ár- és belvízi védekezés, valamint az árvízi kockázat csökkentésének belbiztonsági jelentőségét. Jelen cikk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárgyalja a Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén felmerülő, az előzőekben említett vízgazdálkodási témakörökkel összefüggő biztonságpolitikai kihívásokat és kockázatokat.

Open access