Browse
Abstract
True aneurysms involving the branches of the subclavian arteries are rare clinical entities and often manifest with vague symptoms or incidental findings. Early diagnosis and treatment are imperative to prevent aneurysm rupture, which could result in life-threatening bleeding. Definitive diagnosis is established through computed tomography angiography or magnetic resonance angiography. In this case report, we present two cases: a right internal thoracic artery aneurysm and a right costocervical trunk aneurysm, both of which were successfully treated with endovascular procedures using vascular plugs via transradial access. Transradial access is notable for its lower rate of access-site complications compared to the traditionally used transfemoral access. Consequently, it allows for quicker patient mobilization and discharge. These cases underscore the feasibility and efficacy of endovascular treatment for such aneurysms, providing a safe alternative to surgical intervention. Individualized therapy and adequate follow-up are essential due to the rarity of these conditions.
Az intervertebralis porckorong degenerációja és diagnosztikai megközelítése – a kvantitatív MRI által kínált lehetőségek
Degeneration of the intervertebral disc and its diagnostic approach – the possibilities offered by quantitative MRI
Az ágyéki derékfájdalom világszerte a munkaképes korú populáció fogyatékosságának egyik fő oka, jelentős költségeket róva az egészségügyi rendszerekre. A fájdalom eredete a leggyakrabban az intervertebralis discus degenerációjára vezethető vissza. Ennek ellenére a fájdalom eredetének meghatározása az egyik legnagyobb kihívás a mindennapi orvosi gyakorlatban. Az intervertebralis porckorong morfológiája pontos jellemzésének képességével a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) a leggyakrabban javallt és legfontosabb képalkotó diagnosztikai vizsgálat a derékfájásban szenvedő betegeknél. A derékfájás okának meghatározása azonban bonyolult. Számos különböző képi jellemző társulhat a derékfájáshoz, melyek gyakran derékfájás nélkül is jelen lehetnek. Az elmúlt években több MRI-szekvenciát fejlesztettek ki a deréktáji fájdalom eredetének diagnosztizálására. Közleményünkben áttekintjük a legújabb MRI-módszereket, amelyek képesek az intervertebralis discusok összetételében bekövetkező biokémiai változások jellemzésére. Ezek az eljárások segítséget jelenthetnek a discus degenerációjának és az ágyéki gerincfájdalom kapcsolatának pontos felderítésében. Orv Hetil. 2024; 165(32): 1227–1236.
Mesterséges intelligencia alkalmazása fogászati cone-beam számítógépes tomográfiás felvételek automatikus szegmentációjára
Automatic segmentation of dental cone-beam computed tomography scans using a deep learning framework
Bevezetés: A ’cone-beam’ (kúpsugaras) számítógépes tomográfiás (CBCT) felvételek szegmentációja során a síkbeli képekből álló adatokat három dimenzióban (3D) rekonstruáljuk. A szájsebészetben és a parodontológiában a digitális adatfeldolgozás lehetővé teszi a műtéti beavatkozások 3D tervezését. A leggyakrabban alkalmazott határérték-alapú szegmentáció gyors, de pontatlan, míg a félautomatikus módszerek megfelelő pontosságúak, de rendkívül időigényesek. Az utóbbi években a mesterséges intelligencián alapuló technológiák elterjedésével azonban mostanra lehetőség van a CBCT-felvételek automatikus szegmentációjára. Célkitűzés: A klinikai gyakorlatból vett CBCT-felvételeken betanított mélytanulási szegmentációs modell bemutatása és hatékonyságának vizsgálata. Módszer: A vizsgálat három fő fázisa volt: a tanuló adatbázis felállítása, a mélytanulási modell betanítása és ezen architektúra pontosságának tesztelése. A tanuló adatbázis felállításához 70, részlegesen fogatlan páciens CBCT-felvételeit alkalmaztuk. A SegResNet hálózati architektúrára épülő szegmentációs modellt a MONAI rendszer segítségével fejlesztettük ki. A mélytanulási modell pontosságának ellenőrzéséhez 15 CBCT-felvételt használtunk. Ezeket a felvételeket a mélytanulási modell segítségével, valamint félautomatikus szegmentációval is feldolgoztuk, és összehasonlítottuk a két szegmentáció eredményét. Eredmények: A mélytanulásos szegmentáció és a félautomatikus szegmentáció közötti hasonlóság a Jaccard-index szerint átlagosan 0,91 ± 0,02, a Dice hasonlósági együttható átlagos értéke 0,95 ± 0,01, míg a két modell közötti átlagos Hausdorff- (95%) távolság 0,67 mm ± 0,22 mm volt. A mélytanulásos architektúra által szegmentált és a félautomatikus szegmentációval létrehozott 3D modellek térfogata nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget (p = 0,31). Megbeszélés: A vizsgálatunkban használt mélytanulási modell az irodalomban található mesterségesintelligencia-rendszerekhez hasonló pontossággal végezte el a CBCT-felvételek szegmentációját, és mivel a CBCT-felvételek a rutin klinikai gyakorlatból származtak, a mélytanulási modell relatíve nagy megbízhatósággal szegmentálta a parodontalis csonttopográfiát és az alveolaris gerincdefektusokat. Következtetés: A mélytanulási modell nagy pontossággal szegmentálta az alsó állcsontot dentális CBCT-felvételeken. Ezek alapján megállapítható, hogy a mélytanulásos szegmentációval előállított 3D modell alkalmas lehet rekonstruktív szájsebészeti és parodontalis sebészeti beavatkozások digitális tervezésére. Orv Hetil. 2024; 165(32): 1242–1251.
Terápiás kihívások nehezen kezelhető, penetráló Crohn-betegségben – multidiszciplináris megoldás
Therapeutic challenges in difficult-to-treat, penetrating Crohn’s disease – a multidisciplinary approach
A rectovaginalis fistula a penetráló Crohn-betegség ritka szövődménye, jelenléte esetén a gyógyszeres kezelés és a sebészeti beavatkozás együttes alkalmazása javasolt. Habár perianalis sipollyal szövődött Crohn-betegség esetén a TNFα-blokkolók hatékonyak lehetnek, rectovaginalis fistula esetén kisebb hatékonyság mutatkozik, feltehetően anatómiai okok, valamint a gyulladás talaján megváltozott szövetekbe történő csökkent penetrációs készség miatt. Az újabb biologikumok és kis molekulájú szerek hatékonyságáról és biztonságosságáról penetráló Crohn-betegségben kevés adat áll rendelkezésünkre. Esetünk egy fiatal penetráló Crohn-beteg nőről szól, aki közepesen súlyos/súlyos betegségaktivitás és kiújuló rectovaginalis fistula miatt több vonalbeli biológiai kezelésben részesült. Ultimum refugiumként deviáló ileostoma képzése történt, illetve upadacitinib indult ötödik terápiás vonalként. 12 hetes indukciót követően a rectovaginalis sipoly teljes bezáródását, valamint a vastagbél teljes szakaszán komplett nyálkahártya-gyógyulást tapasztaltunk. Az ileostoma zárását aktivitásfokozódás vagy fistulakiújulás nem követte. A szelektív JAK1-gátló upadacitinib hatékonynak mutatkozott stomaképzést követően, nehezen kezelhető, közepesen súlyos-súlyos luminalis aktivitást mutató, recidív rectovaginalis fistulával szövődött Crohn-betegségben. Orv Hetil. 2024; 165(32): 1252–1257.
Egy pohár tiszta víz – A húgyhólyagfájdalom-szindróma kivizsgálásának és kezelésének útmutatója
A glass of clean water – A guide to diagnosing and treating bladder pain syndrome
A húgyhólyagfájdalom-szindróma (latin nevén cystitis interstitialis) kivizsgálásának és kezelésének számos elismert és tudományosan alátámasztott, ugyanakkor sok alternatív, kevesebb evidenciával rendelkező megoldása és módozata ismert. Munkánkban összegyűjtöttük a kórállapotra vonatkozó hazai és nemzetközi irányvonalakat és útmutatásokat, hogy tisztázzuk, melyek azok a nagy evidenciájú módszerek, amelyek a legnagyobb biztonsággal és bizonyossággal segítenek a helyes diagnózis megállapításában, és vezetnek a krónikus hólyagfájdalomtól szenvedő személyek panaszainak enyhítéséhez. Orv Hetil. 2024; 165(31): 1191–1196.
Palliatív mobil team ellátás mint integrált betegellátási modell
Palliative mobile care service as an integrated care model
A palliatív ellátás a krónikus, progresszív betegségben szenvedő, előrehaladott stádiumú betegek gondozási formája, melynek célja az életminőség javítása. Ezen ellátási forma feladata a komplex tüneti terhek csökkentése, a túlkezelések elkerülésének biztosítása, valamint az ellátás előzetes tervezésének segítése. A palliatív ellátás alkalmazása nemcsak a daganatos, hanem a súlyos szervelégtelenségben vagy dementiában szenvedő betegek esetében is szükséges. A be gyógyászati fekvőbetegosztályok nagyszámú idős, súlyos állapotú, jelentős komorbiditásokkal bíró betegeinek terápiájában ennek megfelelően a szokványos kezelésekkel együtt történő alkalmazása kiemelt fontosságú. Munkánkban a pécsi integrált palliatív betegellátási rendszer részeként működő Klinikai Palliatív Mobil Team rövid ismertetését követően bemutatjuk a palliatív ellátási rendszer kialakításának folyamatát belgyógyászati osztályunkon. A rendszer létrehozásához az ellátási forma kiépítésére nyitott intézetvezetés, a szakápolók és az orvosok oktatása, a speciális gyógyszerek naprakész hozzáférésének megteremtése, valamint a betegvizitek folyamatának kidolgozása is rendkívüli fontosságú. Közleményünk célja, hogy a folyamat ismertetésével segítsük hasonló palliatív ellátórendszerek kialakítását a fekvőbeteg-ellátás súlyos állapotú betegeinek kezeléséhez. Az ellátási forma a betegek életminőségének javításán túl a kezelés költségét is csökkenti. Orv Hetil. 2024; 165(31): 1186–1190.
A toxikus epidermalis necrolysis szemészeti vonatkozásai
Ocular aspects of toxic epidermal necrolysis
A Stevens–Johnson-szindróma és a toxikus epidermalis necrolysis ritka, ugyanakkor igen súlyos bőr- és nyálkahártya-megbetegedést okozó hiperszenzitivitási reakció, amelyet elsősorban gyógyszer, illetve fertőző ágens vált ki. Bár ezek a kórképek potenciálisan életet veszélyeztető állapotot idéznek elő, nem szabad megfeledkezni a szemészeti következményekről sem, amelyek hosszú távon jelentősen befolyásolják az egyén életminőségét. Esetismertetésünk célja felhívni a figyelmet a fenti kórképek szemészeti szövődményeire és a mielőbb megkezdett terápia fontosságára. Az akut fázisban a betegek 50%-ában jelentkezik szemészeti érintettség, ebben az időszakban a nagy mortalitás miatt elveszhet a fókusz a szemészeti intervencióról. Az alábbiakban egy 17 éves beteg esetét ismertetjük, akinél az epilepszia kezelésére alkalmazott lamotrigin toxikus epidermalis necrolysist indukált. Az égési intenzív osztályon töltött, összesen 54 nap első 4 hete rendkívül kritikus volt. A teljes testfelszínre kiterjedő, epidermolysishez társuló szisztémás szövődményeket – mint hypothermia, akut respiratorikus distressz szindróma, szepszis, akut tubularis elhalás, vérszegénység és az elektrolit-egyensúly súlyos zavara – sikeresen kezelték. A betegség szemészeti tüneteit kezdettől fogva jól kontrolláltuk. Két év elteltével a szem elülső szegmentumában nem volt jelentős szövődmény, a látóélesség teljes maradt. Orv Hetil. 2024; 165(31): 1206–1212.
Abstract
Background and aims
Previous evidence has indicated that problematic social media use (PSMU) is characterized by an attentional bias to social media icons (such as Facebook icons), but not to social webpages (such as Facebook webpages). They suggest that there may be other factors influencing attentional bias like fear of missing out (FoMO). But it remains unclear how FoMO moderates attentional bias in PSMU. This study aims to investigate whether PSMU show attentional bias for stimuli associated with social media, and how FoMO moderates on attentional bias among PSMU through experimental methods.
Methods
Based on the Interaction of Person-Affect-Cognition-Execution (I-PACE) model, this study explored mechanisms of attentional bias to social media icons (such as WeChat) related to PSMU and further examined the role of FoMO in this relationship. Specifically, attentional bias patterns to social media icons of 62 participants (31 PSMU and 31 control group) were explored during a dot-probe paradigm combined with eye-tracking in Experiment 1, and attentional bias patterns to social media icons of another 61 individuals with PSMU with different FoMO levels was explored during a dot-probe paradigm combined with eye-tracking in Experiment 2.
Results
Results revealed that individuals with PSMU had an attentional bias toward social media icons, demonstrated by attentional maintenance, and such bias such bias was moderated by FoMO negatively, demonstrated by attentional vigilance and maintenance in PSMU/high FoMO.
Conclusion
These results suggest that attentional bias is a common mechanism associated with PSMU, and FoMO is a key factor on the development of PSMU.
Abstract
Background
Gaming Disorder was included as an addictive disorder in the latest version of the International Classification of Diseases (ICD-11), published in 2022. The present study aimed to develop a screening tool for Gaming Disorder, the Gaming Disorder Identification Test (GADIT), based on the four ICD-11 diagnostic criteria: impaired control, increasing priority, continued gaming despite harm, and functional impairment.
Method
We reviewed 297 questionnaire items from 48 existing gaming addiction scales and selected 68 items based on content validity. Two datasets were collected: 1) an online panel (N = 803) from Australia, United States, United Kingdom and Canada, split into a development set (N = 589) and a validation dataset (N = 214); and 2) a university sample (N = 408) from Australia. Item response theory and confirmatory factor analyses were conducted to select eight items to form the GADIT. Validity was established by regressing the GADIT against known correlates of Gaming Disorder.
Results
Confirmatory factor analyses of the GADIT showed good model fit (RMSEA=<0.001–0.108; CFI = 0.98–1.00), and internal consistency was excellent (Cronbach's alphas = 0.77–0.92). GADIT scores were strongly associated with the Internet Gaming Disorder Test (IGDT-10), and significantly associated with gaming intensity, eye fatigue, hand pain, wrist pain, back or neck pain, and excessive in-game purchases, in both the validation and the university sample datasets.
Conclusion
The GADIT has strong psychometric properties in two independent samples from four English-speaking countries collected through different channels, and shown validity against existing scales and variables that are associated with Gaming Disorder. A cut-off of 5 is tentatively recommended for screening for Gaming Disorder.
Abstract
Individuals with a history of psychotic experiences and disorders such as schizophrenia, and mood disorders with psychotic features tend to be excluded from psychedelic-assisted therapy research and treatment programs, despite minimal research demonstrating heightened risk of adverse effects for this group. Participants (n = 100) were asked to complete an online, retrospective survey that asked about psychotic experiences and/or diagnoses and one memorable psychedelic experience, along with mental health histories, dose used, set and setting, and other relevant variables including whether they mixed their psychedelic with other substances. Respondents also completed pertinent psychometric questionnaires and answered questions regarding the impact of their psychedelic experience on their well-being, mental health, relationships, spiritual beliefs, and aspects of their life. Thematic inductive analysis was used to identify recurring themes. Most respondents (n = 88) stated that their psychedelic experience resulted in some degree of personal growth. Many also described mystical-type experiences, increased levels of contemplation and spirituality, improved insight, symptomatic improvements, and feelings of love and appreciation following the experience. Most described overall positive experiences, however, 11% (n = 11) described overall negative experiences, which included symptom exacerbation, dysphoria, and terror, and a slightly larger portion described mixed-type experiences.
