Browse
A stratégiai gyógyszerlista szerepe a gyógyszerhiányok megelőzésében és kezelésében hazánkban
The potential impact of a critical medicines list on preventing and mitigating drug shortages in Hungary
Introduction: The impact of the stockpiling obligation of medicinal products imposed by Decree no. 16/2024. (III. 11.) of the Ministry of Interior on publishing the list of critical medicines on drug shortages has not been investigated. Objective: The aim of our study was to evaluate the appropriateness of this policy measure on tackling drug shortages by the partial use of quantitative methods. Method: The active pharmaceutical ingredients appearing on the list of critical medicines was compared to the ones identified using the public list of drug shortages covering the past year before the publication of the list of critical medicines. This was enriched with pharmaceutical consumption data, duration of the shortage, price increases and the availability of substitutional medicinal products to observe self-regulation mechanisms. Results: 605 active ingredients were reported to have a shortage in the time frame of our study; the number of active ingredients appearing on the list of critical medicines was 312; the number of active ingredients in both sets were 190. 415 active ingredients only appeared on the list of reported shortages; 99 active ingredients only appeared on the list of critical medicines. The median duration of shortages was 10 months and 11 months, respectively. Among those active ingredients reported to have a shortage and also appearing on the list of critical medicines, a substitutional medicine was authorized in 17.4% of the cases; a price increase was initiated for 5.3% of all cases; contingency arrangements were made in 7.4% of the cases. Discussion: Stockpiling obligations for wholesalers are common policy measures in the European Union. However, other member states use multiple policy tools (such as easing administrative and pricing procedures, maintaining a stakeholder forum) in parallel to mitigate drug shortages. Conclusion: The list of critical medicines might reduce the frequency of short-term drug shortages for a limited scope of medicinal products. Without appropriate self-regulation mechanisms, further policy interventions are needed to tackle shortages in a broader range of medicines, as well as to mitigate the risk of long-term drug shortages. Orv Hetil. 2024; 165(34): 1325–1331.
A tünetmentes hasiaorta-aneurysma szűrővizsgálata az alapellátásban
Screening of abdominal aortic aneurysm in primary care
Introduction: The prevalence of abdominal aortic aneurysm in Hungary is not precisely known, but given the similar (or slightly worse) prevalence of cardiovascular disease comparing to the Western countries, the estimated prevalence in the population over 65 years of age is expected to be between 1.3–3.3%, with a male predominance of 4 : 1. The gold standard screening method for this condition is the B-mode ‘abdominal’ ultrasound scan. In our country, there is currently no institutionalized screening program for this disease, which is most probably due to the scarce human resources in the outpatient care. Despite the theoretical availability of the skill base and equipment, the nearly 400,000 people in this risk group can not be screened. Objective: Due to the governmental procurement to improve primary care, B-mode ultrasound machines are now available in one-sixth of general practices in Hungary (1,000 ultrasound machines). Hopefully in the near future further 500 machines will be made available resulting in ultrasound machines in one quarter of the practices, or one third of practice groups. Using a prospective observational approach, we aim to investigate whether abdominal aortic aneurysm screening of men over 65 years of age can be safely incorporated into the daily adult care. Our model is based on the premise that the population of over 65 attending at the general practice surgeries has a significant overlap with the risk group for abdominal aneurysm. Method: Based on the consensus of the Hungarian Society of Radiology and the College of General Practitioners, we have prepared/conducted a bedside ultrasound educational course. Following accreditation, we trained 150 general practitioners and organized a skills test for the participants. A two-month pilot project was designed for 10 general practitioners who have passed the proficiency test and have a validated ultrasound machine. Examiners will perform focused abdominal aortic aneurysm screening of patients who meet the inclusion criteria in all morning/afternoon general practice surgeries in a crossover manner. Five practices would perform POCUS scans for one month either on a call-in basis (classical screening model) while in five practices only the ‘drop-in’ patients will be screened. The practices will swap in the next month. As a primary endpoint, we would look at the time spent in care, and thus patient safety, and as a secondary endpoint we would also measure provider’s resilience and patient satisfaction. Given the relatively low number of participants, the secondary endpoints will not include prevalence of the abdominal aortic aneurysm. Results: Our research is novel, no previous studies compared call-in and drop-in screening models of abdominal aneurysm in primary care. Discussion: If in our model the organized screening does not result in significantly higher adherence (higher number of examinations) than the so-called ‘drop-in’ model can easily be incorporated into the routine of practice without compromising patient safety. Furthermore, we can investigate the effects of general practitioners based abdominal aorta screening on provider resilience and patient satisfaction, too. Conclusions: We hope that the national economic gains of the potentially screened/saved lives, the obvious improvement of general practitioner skill sets and the expected positive patient experience can justify the resources invested. Orv Hetil. 2024; 165(34): 1332–1339.
Vegyi háború Vietnámban: utóhatások
Chemical war in Vietnam: late effects
Abstract
The ectoparasitic copepod Lernaea cyprinacea (anchor worm) has more than 100 host species among teleost fishes and affects cyprinids both in fish farms and natural waters. In addition, while L. cyprinacea infection in amphibians has been recorded in Asia, North and South America, there is no data available in the literature on their presence in Europe. In this study, we first reported L. cf. cyprinacea parasitising an anuran tadpole in Europe. Specimens of L. cf. cyprinacea were observed attached to a tadpole of the agile frog (Rana dalmatina), which was caught during fishing of crucian carp fingerlings (Carassius carassius) from a small fish pond in Hungary during the summer of 2012. The infected tadpole was collected from a rearing pond, where juvenile crucian carps were kept. The tadpole was inspected in the laboratory, and digital photos were taken. The parasites were found attached to the body-tail junction and to the leg of the tadpole (at Gosner stage 41). The parasite species was identified as L. cf. cyprinacea based on morphological traits.
Abstract
Potential arrhythmias recorded by cardiac monitors using the built-in human algorithm are as follows: total number of episodes, ventricular tachycardia, asystole, bradycardia, atrial tachycardia, atrial fibrillation and the percentage of time spent in atrial tachycardia or atrial fibrillation. Long-term use of an insertable cardiac monitor (loop recorder) has been reported in one horse earlier, but its accurate role as a diagnostic tool is still unclear. The aim of the present study was to investigate the long-term applicability of the Reveal XT cardiac monitor for recording cardiac arrhythmias in adult horses. The Reveal XT cardiac monitor was implanted in 12 horses under sedation in standing position. Median duration of data recording calculated for the population was 1,169 days. The number of false positive detections of asystole and bradycardia was extremely high in all horses. For atrial fibrillation, false positive detection occurred in five and false negative detection occurred in one horse. The present study showed that the long-term use of the Reveal XT cardiac monitor is feasible, well-tolerated and the devices work reliably, without complications. The human algorithm could not be used for automatic detection of arrhythmic episodes in the study population. The device could detect atrial fibrillation in horses, but the recorded AF burden was inaccurate and the stored ECGs had to be manually interpreted. Because the human analyser algorithm of this cardiac monitor fails to identify bradyarrhythmias in horses based on our results, this instrument is not capable for accurately determining the aetiology of episodic collapse in this species.
Abstract
There is a developing dialogue between the psychoanalytic and psychedelic fields of psychotherapy. This paper contributes to this emerging collaboration by applying Winnicott's concept of transitional experience to psychedelic clinical work. By analyzing two Ketamine-Assisted Psychotherapy (KAP) cases, we explore in depth how transitional experience facilitates psychedelic transformation. We review clinical touch and introduce hand-holding as a transformational experience that can occur in the amplified relational field of the psychedelic space. Applying these ideas will deepen clinicians' theoretical understanding and experiential practice of KAP.
A diabétesz okozta distressz és az életminőség összefüggései 2-es típusú cukorbetegséggel élők körében – szisztematikus irodalmi áttekintés
Associations between diabetes distress and quality of life in type 2 diabetes patients – a systematic literature review
Háttér: Cukorbetegséggel élni megterhelő. Ezért, nem meglepő módon, ez a betegség nagyon gyakran érzelmi distresszt okoz, amelyet betegségre specifikusan diabétesz okozta distressznek hívunk. A cukorbetegséggel élők esetében a negatív érzelmi tünetek azonban nemcsak a pszichés jóllétre hatnak negatívan, hanem a magasabb distresszt megélő betegek alacsonyabb adherenciával jellemezhetőek, rosszabb glikémiás kontrollal rendelkeznek, és körükben magasabb a mortalitás is. A krónikus betegségek, így a cukorbetegség is nagymértékben rontja a szubjektív életminőséget, ráadásul a vonatkozó kutatások eredményei alapján a diabétesz okozta magasabb distressz rosszabb észlelt életminőséggel is együtt jár, és e két tényező külön-külön is, de együttesen is prediktora egyéb, a cukorbetegség önmenedzselésével kapcsolatos változóknak, mint amilyen például a glikémiás kontroll vagy az adherencia. Célkitűzés: Azonosítani néhány tényezőt és rizikófaktort amelyek a 2-es típusú cukorbetegséggel élő felnőttek körében befolyásolják a diabétesz okozta distresszt és az életminőséget. Módszerek: Tanulmányunkat a szisztematikus irodalomkutatás módszerével készítettük, angol nyelvű cikkeket keresve az EBSCO és az Embase adatbázisokban. Eredmények: A diabétesz distresszt és a betegséggel kapcsolatos életminőséget befolyásoló tényezők és rizikófaktorok egy része az ismertetett kutatások alapján beazonosítható, és általuk pontosabban meghatározhatók olyan beavatkozási pontok, amelyekkel a diabétesszel összefüggő distressz és annak következményei eredményesen csökkenthetőek.
A Harcolás, Menekülés, Lefagyás Kérdőív magyar változatának (FFFQ–HU) pszichometriai jellemzői
Psychometric properties of the Hungarian version of the Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ–HU)
Elméleti háttér: Akut vagy krónikusan elnyúló fenyegetések esetén veleszületett, automatikusan aktiválódó védekezési reakciók jelennek meg: ezek között kiemelhető a harcolás, a menekülés és a lefagyás védekezési mechanizmusa. Ennek ellenére korábban nem volt elérhető magyar nyelven olyan mérőeszköz, amely specifikusan ezeket a reakciókat vizsgálta volna. Cél: A jelen vizsgálat célja a Fight, Flight, Freeze Questionnaire (FFFQ) magyarra történő adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Módszerek: A vizsgálatban kevert klinikai (183 szorongásos vagy hangulatzavarral diagnosztizált személy) és non-klinikai (311 egyetemi hallgató kontrollcsoportja) mintán konfirmatív faktorelemzéssel (CFA) vizsgáltuk meg az FFFQ–HU faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitásának vizsgálata érdekében a résztvevők további, szorongást (Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skála), depressziót (9 itemes Beck Depresszió Kérdőív), impulzivitást (Barratt Impulzivitás Skála módosított, 21 itemes magyar változata), viselkedésgátlást és aktivációt (Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák), valamint megküzdési módokat (Konfliktusmegoldó Kérdőív) mérő validált skálákat töltöttek ki. Eredmények: A CFA megfelelő modellilleszkedés mellett (RMSEA = 0,06; CFI = 0,96; TLI = 0,95) erősítette meg az FFFQ–HU elméleti, háromfaktoros szerkezetét. A konvergens validitás tekintetében a harcolás elsősorban az impulzivitással [r S(417) = 0,32; p < 0,001], a viselkedésaktiváció szórakozáskeresés dimenziójával [r S(417) = 0,26; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [r S(417) = 0,46; p < 0,001] megküzdési módjával mutatott összefüggést. A menekülés elsődleges korrelátumai a depresszió [r S(417) = 0,64; p < 0,001], a viselkedésgátlás [r S(417) = 0,25; p < 0,001], valamint a feszültségredukció [r S(417) = 0,32; p < 0,001] voltak. A lefagyás leginkább a szorongással [r S(417) = 0,47; p < 0,001], a viselkedésgátlással [r S(417) = 0,52; p < 0,001], és a passzív megküzdéssel [r S(417) = 0,23; p < 0,001] mutatott jelentősebb együttjárást. A lineáris regresszió elemzések eredményei alapján a harcolás egyedüli szignifikáns és negatív magyarázó változója az iskolai végzettség volt (β = –0,19; p < 0,001), míg a menekülés és a lefagyás esetén a klinikai csoporttagság pozitív (β = 0,27; p < 0,001; β = 0,28; p < 0,001), míg az életkor negatív (β = –0,15; p < 0,01; β = –0,10; p = 0,04) prediktora volt a magasabb faktorátlagoknak. Következtetések: Az FFFQ– HU megfelelő pszichometriai jellemzői lehetővé teszik a mérőeszköz alkalmazását mind a kutatás, mind a klinikai gyakorlat területén. Az FFFQ–HU által mért védekezési reakciók fontos, potenciálisan a terápiás folyamatot is meghatározó információkat hordoznak.
A kontrollhely, a stressz és egyes mentális zavarok összefüggései a Sötét és Világos Hármas esetén
The relationship between locus of control, stress and certain mental disorders in the Dark and Light Triad
Elméleti háttér: A kontrollhely és a stressz, valamint egyes mentális zavarok (depresszió, szorongás) összefüggéseit számos kutatásban vizsgálták, azonban a proszociális Világos Hármas (humanizmus, kantianizmus, hit az emberiségben) és a szociálisan averzív Sötét Hármas (machiavellizmus, szubklinikai narcizmus, szubklinikai pszichopátia) hatása a kontrollhelyelvárás és a depresszió, a szorongás, valamint a stressz közötti összefüggésre nézve kevésbé kutatott terület. Célkitűzések: Mivel egyelőre nem tisztázott a kontrollhelyelvárás kapcsolata az említett mentális zavarokkal és a stresszel a két Hármas esetén, kutatásunk ezen összefüggéseket igyekszik feltárni. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban használt kérdőíveket (Világos Hármas Kérdőív, Rövidített Sötét Hármas Kérdőív, Rövidített Kontrollhely Kérdőív, DASS-21 Depresszió, Szorongás és Stressz Skála) 194 fő töltötte ki (148 nő, 46 férfi, átlagéletkor = 37 év, SD = 13,2 év). Eredmények: Eredményeink szerint a belsőkontrollhely-elvárás szignifikáns, mérsékelt erősségű, negatív irányú együttjárást mutat a szorongás, a depresszió és a stressz összesített értékével (r = –0,41; p < 0,001), és sem a Világos Hármas [F (3, 190) = 17,25; R 2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,927], sem a Sötét Hármas [F (3, 190) = 18,737; R 2 = 0,227; p < 0,001; B = 0,001; p = 0,916] összesített skálái nem mutatnak szignifikáns moderációs hatást a kontrollhelyelvárás és a mentális zavarok, valamint a stressz közötti összefüggések mentén. A Világos Hármas összessége (r = – 0,22; p = 0,002) és annak hit az emberiségben (r = – 0,18; p = 0,013) és kantianizmus alskálái (r = – 0,22; p = 0,002) szignifikáns, de enyhe, negatív irányú kapcsolatban vannak a mentális zavarok és a stressz mutatóival. Következtetések: Eredményeink alapján a depresszió, a szorongás és a stressz kialakulásában meghatározó jelentőségű a kontrollhely szerepe a vizsgált változókat tekintve. Ugyan a Világos Hármas összessége, és annak hit az emberiségben és kantianizmus alskálái mutatnak némi védelmet a mentális zavarok és a stressz megjelenésével szemben, ekkor is a belsőkontrollhely-elvárás szerepe fontosabb, azaz minél inkább belső kontrollos egy személy, annál kevésbé valószínű a vizsgált mentális zavarok és a stressz megjelenése, függetlenül attól, hogy a Világos vagy a Sötét Hármas tulajdonságai jellemzőek rá hangsúlyosabban.
Párkapcsolat és a személyiség működésmintázatai: A boweni szelf-differenciáció nyomán
Relationship and personality functioning patterns: Following Bowen’s self–differentiation
Elméleti háttér: A párkapcsolati elégedettség a párok romantikus kapcsolataira vonatkozó átfogó és általános szubjektív értékelését foglalja magában. A különböző nézőpontokat képviselő vizsgálati eredmények mind ugyanabban szolgálnak megerősítésül: a párkapcsolati működés alkotóelemeinek egyediségét, változatosságát támasztják alá. Az elégedettség szempontjából ugyanakkor ritkán vizsgálnak olyan transzgenerációs folyamatok eredményeként kialakuló jellemzőket, mint amilyen a szülőkről való érzelmi leválás. A kapcsolatok szempontjából azonban ennek szerepe kulcsfontosságú, hiszen meghatározhatja azok minőségét, sikerességét és egyben stabilitását is. Módszerek: Jelen kutatás a magyar lakosság tizennyolc év feletti, önbevallása alapján elkötelezett párkapcsolatban élő személyeit (n = 533) vizsgálta meg. Magyar mintán elsőként került feltárásra, hogy olyan jellegzetes, együttesen ritkán vizsgált változók mentén, mint az érzelmi leválás (szelf-differenciáció), az önegyüttérzés, a hála és a párkapcsolati elégedettség, az egyének vajon milyen működésmintázati modellek felállítását teszik lehetővé. Méréseinket az Érzelmi Leválás Kérdőív, a Hála Kérdőív, az Önegyüttérzés Skála és a Kapcsolati Elégedettség Skála felhasználásával hajtottuk végre. A személyiségek elkülönítését és szisztematikus csoportosítását pedig hierarchikus klaszterelemzés eljárással végeztük el. Eredmények: Az elemzés következtében a „fiatal – magasan differenciálatlan”, „a fiatal – differenciált” és az „idős – differenciálatlan” párkapcsolati működésmódok leírására nyílt lehetőség. A legnagyobb mértékű differenciáltságot, önegyüttérzést és hálakészséget mutató „fiatal – differenciált” klaszter (Mdn = 37), szignifikánsan különbözött a fiatal – magasan differenciálatlan (Mdn = 36; U = 15648; Z = –3,118; p = 0,002; r = 0,16) és az idős – differenciálatlan (Mdn = 31; U = 5162; Z = –7,556; p < 0,001; r = 0,44) klasztertől is, így egyben a párkapcsolatával leginkább elégedett klaszternek minősült. Következtetések: A három profil összehasonlítása során megállapíthattuk, hogy a legmagasabb szintű elégedettséget a leválás, az önegyüttérzés, és a hálakészség együttes intenzitása biztosíthatja. Általános érvényűnek bizonyult továbbá az a vizsgálati tapasztalat, hogy a szelf differenciáltsági állapota és az önegyüttérzés a párkapcsolati kiegyensúlyozottság szempontjából egyformán meghatározó lehet.