Browse
Abstract
The present paper provides an overview of the possible risks, harms, and challenges that might arise with the development of the esports field and pose a threat to professional esports players, spectators, bettors and videogame players, including underage players. These include physical and mental health issues, gambling and gambling-like elements associated with videogames and esports, the challenges arising from pursuing a career in esports, the unique difficulties women face, and a need for supporting professional esports players. It briefly discusses possible responses and suggestions regarding how to address and mitigate these negative consequences. It emphasizes the need for cooperation and collaboration between various stakeholders: researchers, policymakers, regulators, the gaming industry, esports organizations, healthcare and treatment providers, educational institutes and the need for further evidence-based information.
Abstract
Background and aims
Negative/positive urgency (NU/PU) refers to the proneness to act rashly under negative/positive emotions. These traits are proxies to generalized emotion dysregulation, and are well-established predictors of gambling-related problems. We aimed to replicate a previous work (Quintero et al., 2020) showing NU to be related to faulty extinction of conditioned stimuli in an emotional conditioning task, to extend these findings to PU, and to clarify the role of urgency in the development of gambling-related craving and problems.
Methods
81 gamblers performed an acquisition-extinction task in which neutral, disgusting, erotic and gambling-related images were used as unconditioned stimuli (US), and color patches as conditioned stimuli (CS). Trial-by-trial predictive responses were analyzed using generalized linear mixed-effects models (GLME).
Results
PU was more strongly related than NU to craving and severity of gambling problems. PU did not influence acquisition in the associative task, whereas NU slightly slowed it. Extinction was hampered in individuals with high PU, and a follow-up analysis showed this effect to depend on relative preference for skill-based and casino games.
Discussion and conclusions
Results suggest that resistance to extinction of emotionally conditioned cues is a sign of malfunctioning emotion regulation in problematic gambling. In our work, the key effect was driven by PU (instead of NU), and gambling craving and symptoms were also more closely predicted by it. Future research should compare the involvement of PU and NU in emotion regulation and gambling problems, for gamblers with preference for different gambling modalities (e.g., pure chance vs skill games).
Abstract
Background and aims
It has been argued that it is important to consider underlying mechanisms of mental health problems. Previous studies have shown that executive deficits, delay aversion, and emotion dysregulation are related to Internet Gaming Disorder (IGD) and Social Media Disorder (SMD). However, the present study is the first to investigate whether these neuropsychological deficits show additive effects or if they interact. The present study also investigated whether these deficits mediate the association between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Methods
The study involved 995 university students who completed a survey measuring IGD/SMD symptom severity, neuropsychological functions, and psychosocial outcomes. Both dimensional and categorical analyses were used to assess the associations between neuropsychological functions and IGD/SMD. Simple and multiple mediation analyses were conducted to examine if neuropsychological functioning mediates the association between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Results
All neuropsychological functions were significantly associated with both IGD and SMD symptom severity. However, only inhibition and emotion regulation, as well as delay aversion for SMD, remained significant when controlling for the overlap between different functions. Associations were significantly stronger for men compared to women for IGD. In the categorical analyses, individuals with IGD/SMD were more likely to have neuropsychological deficits (odds ratios between 3.33 and 8.81). Finally, all neuropsychological functions, except inhibition, were significant mediators in the link between IGD/SMD and psychosocial outcomes.
Discussion and conclusions
These results shed light on the neuropsychological underpinnings of IGD/SMD, which can be used to identify more homogenous subgroups and provide more individualized treatment options.
Abstract
Background and aims
Compulsive sexual behavior disorder (CSBD) has been included as an impulse control disorder in the International Classification of Diseases (ICD-11). However, the neurobiological mechanisms underlying CSBD remain largely unknown, and given previous indications of addiction-like mechanisms at play, the aim of the present study was to investigate if CSBD is associated with structural brain differences in regions involved in reward processing.
Methods
We analyzed structural MRI data of 22 male CSBD patients (mean = 38.7 years, SD = 11.7) and 20 matched healthy controls (HC; mean = 37.6 years, SD = 8.5). Main outcome measures were regional cortical thickness and surface area. We also tested for case-control differences in subcortical structures and the effects of demographic and clinical variables, such as CSBD symptom severity, on neuroimaging outcomes. Moreover, we explored case-control differences in regions outside our hypothesis including white matter.
Results
CSBD patients had significantly lower cortical surface area in right posterior cingulate cortex than HC. We found negative correlations between right posterior cingulate area and CSBD symptoms scores. There were no group differences in subcortical volume.
Conclusions
Our findings suggest that CSBD is associated with structural brain differences, which contributes to a better understanding of CSBD and encourages further clarifications of the neurobiological mechanisms underlying the disorder.
Abstract
Background and aims
About 1/3 of youth spend more than four hours/day engaged in screen media activity (SMA). This investigation utilized longitudinal brain imaging and mediation analyses to examine relationships among SMA, brain patterns, and internalizing problems.
Methods
Data from Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) participants with baseline and two-year follow-up structural imaging data that passed quality control (N = 5,166; 2,385 girls) were analyzed. Joint and Individual Variation Explained (JIVE) identified a brain co-development pattern among 221 brain features (i.e., differences in surface area, thickness, or cortical and subcortical gray-matter volume between baseline and two-year-follow-up data). Generalized linear mixed-effect models investigated associations between baseline SMA, structural co-development and internalizing and externalizing psychopathology at two-year follow-up.
Results
SMA at baseline was related to internalizing psychopathology at year 2 (
Discussion and conclusions
Greater youth engagement in SMA at ages 9–10 years statistically predicted higher levels of internalizing two years later. This association was mediated by cortical-brainstem circuitry, albeit with relatively small effect sizes. The findings may help delineate processes contributing to internalizing behaviors and assist in identifying individuals at greater risk for such problems.
Hodgkin-lymphomás betegek kezelésével szerzett tapasztalataink
Our experience with the treatment of Hodgkin lymphoma patients
Már a 2000-es évek elejétől jelentősen javult a Hodgkin-lymphomás betegek teljes és betegségmentes túlélése, köszönhetően az ABVD- (adriamicin, bleomicin, vinblasztin, dakarbazin) polikemoterápia elterjedésének és a modern sugárkezelésnek. Az utóbbi években további diagnosztikus és terápiás változásoknak lehettünk tanúi, melyek a betegek túlélését tovább javítják. A legutóbbi évtizedben észlelt javulásban jelentős szerepe van a diagnosztikai fejlődésnek, így a ma már rutinszerűen, a kezelés során ismételten alkalmazott 18FDG-PET/CT vizsgálatnak, az ezen alapuló válaszadaptált kezelés(ek)nek. Az ABVD-kezelés uralkodó szerepe az első vonalbeli terápiában még mindig egyértelmű, de nagyobb rizikójú betegeknél már célzott kezelésként az anti-CD30 monoklonális antitest (a brentuximab-vedotin) és az AVD (adriamicin, vinblasztin, dakarbazin) kombinációja is elérhető. A nagy rizikójú, relabáló/refrakter betegek meggyógyításában az autológ haemopoeticus őssejtek transzplantációjának szerepe változatlanul egyértelmű, az ezt megelőző ’salvage’ kezelésekben viszont már helye lehet/van az új, célzott innovatív szereknek (brentuximab-vedotin, pembrolizumab) is. Az új terápiás lehetőségek új mellékhatásokkal is járnak, amire e betegek ellátása során fel kell készülni. Összefoglalónkban ezen új diagnosztikus és terápiás megközelítéseket mutatjuk be, saját gyakorlatunk és tapasztalataink alapján. Orv Hetil. 2023; 164(11): 403–410.
Komplex endovascularis rekonstrukciók az aortaíven.
Műtéti esetbemutatások
Complex endovascular repairs of the aortic arch.
Surgical case presentations
Az aortaívet érintő aortabetegségek miatt végzett endovascularis rekonstrukciók (thoracic endovascular aneurysm repair – TEVAR) során a sztentgraft proximalis rögzítése az ívben vagy az aorta ascendensen van. Ilyen esetben hagyományosan nyitott műtéttel előzetesen biztosítjuk a lefedésre kerülő supraaorticus ágak keringését (ún. ’debranching’ műtétek). Nyitott műtétre nem alkalmas betegek esetén azonban az ágak endovascularis módszerekkel történő megtartására kényszerülünk. Tanulmányunkban ezen komplex endovascularis aortaív-rekonstrukciók lehetőségeit mutatjuk be. A párhuzamos graftokat jellemzően sürgősségi körülmények között alkalmazzuk. Az ascendensen történő proximalis rögzítés esetén a jobb arteria (a.) carotisról indított ’debranching’ és a truncus brachiocephalicus párhuzamos grafttal történő biztosításával kombinált hibrid műtétet végeztünk. Létfontosságú ér véletlen lefedésével járó TEVAR esetén sürgősséggel végezhetünk konverziót például a bal a. carotis communis keringésének gyors helyreállítására. A bal a. subclavia előzetes revascularisatiója nélkül végzett sürgősségi TEVAR után ritkán jelentkező bal felső végtagi ischaemia esetén utólagos konverziót végezhetünk a bal a. subclavia lumenének helyreállítására ugyancsak párhuzamos grafttal. A kisgörbületen elhelyezkedő, saccularis morfológiájú penetráló aortafekélyek sikeres kirekesztését segítheti egyedi gyártású graft alkalmazása, melyen a nagygörbületen lévő supraaorticus érszájadék köré kivágást, ún. ’scallop’-ot helyezünk a graft proximalis végéhez, megnövelve így a proximalis nyak hosszát. Elektív körülmények között ugyancsak egyedileg gyártott elágazó graftot is alkalmazhatunk, melynek során akár mindhárom ág megtartható az ascendensről induló proximalis rögzítés mellett, így arra alkalmas anatómia esetén endovascularis ívcserére is lehetőségünk van. Orv Hetil. 2023; 164(11): 426–431.
A sugárkezelés okozta cardiotoxicitas kockázatának csökkentése bal oldali emlőtumoros betegek kezelése során
Reducing the risk of radiation-induced cardiotoxicity in patients with left breast tumor
Bevezetés: Az emlődaganat a nőket érintő egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. A kezelés során alkalmazott gyógyszeres és sugárterápiás eljárások növelik a késői cardiovascularis megbetegedések előfordulását. Ezért különösen fontos a szív sugárterheléssel szembeni védelme. Módszer: 45 bal oldali emlődaganatos beteg besugárzási tervét készítettük el mély belégzéses és normál légzéses technika alkalmazásával. Az elkészült terveket összehasonlítottuk, elemeztük. A besugárzási tervek a Philips Pinnacle v. 16 tervezőrendszerben készültek. Eredmények: Azonos céltérfogat-lefedettség mellett a mély belégzéses technika alkalmazása a szív és a bal elülső leszálló coronariaág dózisterhelésének csökkenéséhez vezet, mérsékelve így a késői cardiovascularis szövődmények előfordulását. Megbeszélés: A kapott eredmények azt mutatják, hogy a mély belégzéses technika alkalmazása bal oldali emlődaganatos betegek adjuváns sugárkezelése során kedvezően hat a szív sugárterhelésére. Eredményeink jól illeszkednek a hazai centrumok hasonló adataihoz. A céltérfogat lefedettségét nemcsak, hogy meg tudtuk őrizni, hanem még 1%-os javulást is sikerült elérni. Szignifikáns különbség a szívet és a coronariát ért dózisban van. Mély belégzéses technikával közel a felére sikerült csökkenteni az átlagszívdózist (mély belégzés: 2,87 Gy, normállégzés: 5,4 Gy). A coronaria sugárterhelését 19,5 Gy-ről 10,98 Gy-re redukáltuk. Következtetés: A kezelés pontossága légzéskapuzó rendszerrel, felületvezérelt sugárterápiás rendszerrel tovább javítható. A mély belégzéses technika sikeres alkalmazásához szükséges a kezelőszemélyzet szakmai felkészültsége, a beteg jó kooperációja. Kevésbé eszközigényes, mint a légzésvezérelt rendszer. A mély belégzéses technika már nem számít a legkorszerűbb módszernek a légzéskapuzás korában, mégis érdemesnek tartottuk ismertetni az osztályunkon szerzett tapasztalatokat onkokardiológiai aktualitásuk miatt. Orv Hetil. 2023; 164(11): 420–425.
A szív- és érrendszeri betegségek és a pszichoszociális tényezők kapcsolata, valamint a beavatkozás lehetőségei
Associations between cardiovascular diseases and psychosocial factors and options for intervention
A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a koszorúér-betegség. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a koszorúér-betegség és a különböző pszichoszociális tényezők közötti összefüggés megértésével. A coronariabypassgraft-műtét a koszorúér-betegség kezelésének gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai javulást eredményez. A szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai eltérések a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív kohorsztanulmány foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú kimenetelét befolyásoló tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a klinikai jellemzők, mint például a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az intraoperatív tényezők befolyásolják a műtét kimenetelét. A pszichoszociális tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati tényezőkkel (magas vérnyomás, LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás, elhízás és fizikai inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor a pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a betegek pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás beavatkozás alkalmazása emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb ismeretek birtokában sokkal pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve lehetővé válik a pszichológiai kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek alapján a szívműtétre kerülő betegek pszichológiai jellemzőinek szakember által történő szűrése és adott esetben kezelése ajánlott. Orv Hetil. 2023; 164(11): 411–419.
