Browse

You are looking at 1 - 10 of 82 items for :

  • Materials and Applied Sciences x
  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Bűnügyi együttműködés a közel-keleti országokkal

International cooperation in criminal matters with Middle East and North African countries

Scientia et Securitas
Author: Krisztina Karsai

Összefoglalás. A bűnügyi együttműködés joga jelentős fejlődésen ment keresztül az uniós tagállamok egymás közötti viszonyaiban az integráció utóbbi 25 évében. Legfőbb jellemzője e fejlődésnek az együttműködési formák „eljogiasodása” és formalizálása, valamint genuin, új uniós jogintézmények megszületése, amely a tagállamok kölcsönös bizalmán alapul. A közel-keleti országokkal való együttműködés szükségessége egyre nyilvánvalóbb, azonban az ezekre a viszonyokra vonatkozó jogszabályi háttér nem létezik, vagy legfeljebb minimális, ami az egyén – akit érinthet az államok közötti bűnügyi együttműködési eljárás – számára e lehető legnagyobb biztonsági kockázatot hordozza. A tanulmány feltérképezi azokat a hatásokat, amelyek az uniós fejlődésből a harmadik államokkal való együttműködésre vonatkoznak (extraterritoriális hatások), és kimutatja, hogy az uniós jog többletkövetelményeket támaszt a tagállamok felé még ilyen, az uniós jog hatálya alá (látszólag) nem tartozó kérdésekben. Kitér a munka arra is, hogy az Európa Tanács jogfejlesztő tevékenységének hol van a helye ezen a spektrumon, valamint arra is, hogy az ENSZ bűnözéskontroll egyezményei miként játszhatnak szerepet a jelen témakörben.

Open access

Science disinformation as a security threat and the role of science communication in the disinformation society

Tudományos dezinformáció mint biztonsági fenyegetés és a tudománykommunikáció szerepe a dezinformációs társadalomban

Scientia et Securitas
Author: Nóra Falyuna

Summary. The danger of the spread of science disinformation was demonstrated by the coronavirus pandemic. This created a complex crisis, affecting economic, social, and public health security, so disinformation can be perceived as a security threat. Understanding characteristics, communication, and mechanisms of disinformation are particularly important. In this paper, I will elaborate on the concept of disinformation society based on the information society and the dangers of science disinformation, mainly using the example of the disinformation wave that accompanied the coronavirus epidemic. I present the main responses to the problem, highlighting the role of science communication. I will emphasize the need to change attitudes in science communication practices and show how understanding science disinformation can help to do this.

Összefoglalás. Az új kommunikációs és médiakörnyezet újítólag hat a dezinformáció megjelenésének és terjedésének módjára, formáira, a terjesztő aktorok számára, az alkalmazott új információmanipulációs technológiára és e tartalmak társadalmi hatásaira. Az információs társadalom koncepciójára reagálva, egyes szakértők már inkább dezinformációs társadalomról beszélnek. A dezinformáció, különösen a tudományos dezinformáció jelentőségét és terjedésének veszélyét a pandémia mutatta meg igazán, amely során a dezinformáció különböző formái, kiemelten az áltudományos és tudományellenes elméletek mennyisége, terjedésük sebessége és hálózatba szerveződése példátlan volt. A tudományos dezinformáció komoly veszélyt jelenthet akár az egyénre, a szélesebb közösségekre, vagy akár a társadalom egészére nézve is. Napjainkban a dezinformáció megjelenik a biztonságot, jelesül az információbiztonságot fenyegető veszélyek között is. A világjárvány komplex válsághelyzetet szült, amely a gazdasági, társadalmi és közegészségügyi biztonságot is meghatározza, ezért a dezinformáció felfogható nemzetbiztonsági fenyegetésként is. A tudományos dezinformáció működésének, kommunikációjának, hatásmechanizmusának megértése így különösen fontos, mivel közvetlenül biztonságot fenyegető tényezővé válhat. A tanulmányban bemutatom, hogyan épül az információs társadalom alapjaira a dezinformációs társadalom koncepciója, külön kiemelve a tudományos dezinformáció működését, hálózatosodását és veszélyeit, elsősorban a koronavírus köré épülő infodémia példáján. Ezután a problémára adható főbb válaszreakciókat tárgyalom, kiemelve a tudománykommunikáció szerepét. Amellett érvelek, hogy olyan tudománykommunikációs fejlesztésre van szükség, amely elsősorban nem a közösségimédia-platformok használatát, hanem a tudománykommunikációs gyakorlatok során megmutatkozó szemlélet változását helyezi fókuszba. Végül bemutatom, hogy ehhez a szemléletváltáshoz milyen támpontokat nyújthat a tudományos dezinformáció jellemzőinek vizsgálata.

Open access

An assessment of cyber volunteer groups in interstate conflicts and their impact on public policies

Az önkéntes kibercsoportok értékelése az államközi konfliktusokban és hatásuk a közpolitikákra

Scientia et Securitas
Authors: Botond Feledy and Csaba Virág

Summary. The paper examines whether cyber volunteers are reshaping the modern conflicts. The case study serving as the proof-of-hypothesis for the paper is the Russian war against Ukraine. The hypothesis is that such groups will be part of future conflicts. We examine the conditions for group formation. We find that conditions will be present and such groups will become part of war and also of peacetime in the coming years. Hence, we advocate – de lege ferenda – that public policies and capabilities shall be adapted to this new reality accordingly, taking into account the capabilities, volatility and value-driven nature of these groups.

Open access

Az online platformok diskurzusának moderációja és biztonsági aggályai

Moderation and security concerns about discourses on online platforms

Scientia et Securitas
Author: Melinda Pintér

Összefoglalás. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen biztonsági aggályokat jelent az, hogy az online platformok diskurzusát egyre nagyobb mértékben mesterséges intelligencia (MI) ellenőrzi. A kérdés megválaszolásához röviden bemutatja a téma szakirodalmának és a releváns empirikus kutatások eredményeit, valamint a legfontosabb értelmezési kereteket és fogalmakat. Megállapítja, hogy az online diskurzusok MI általi moderálásának vonatkozásában meghatározhatók egyrészt belülről kifelé, másrészt pedig kívülről befelé irányuló biztonsági aggályok és fenyegetések. A belülről kifelé irányuló fenyegetések az MI gyakorlati működése, így pedig a diskurzust befolyásoló szerepe okán jelentkeznek, a kívülről befelé irányuló fenyegetések pedig az MI mögött álló emberek döntéseiből adódnak.

Open access

Összefoglalás. Kutatásunk célja a női fogvatartottak oktatási szempontú profiljának felállítása. Arra a kutatói kérdésünkre kerestünk választ, hogy a jelenlegi börtönoktatás módszertana adekvátan illeszkedik-e a női fogvatartottak képességeihez, illetve hogyan járul hozzá a sikeres reintegrációs neveléshez. Kutatásunk ezáltal a társadalomba való visszailleszkedést támogató törekvések körébe jól illeszkedik, azt biztonsági aspektusból vizsgálja. Eredményeink alapján megerősítést nyert, hogy a többségi iskola mintáján szerveződő börtönoktatás módszertana kevéssé hatékony az összetett problémahálóval küzdő női elítéltek számára. A fogvatartottak képességstruktúráját tekintve a vizsgált csoport (N = 81) jelentős eltérést mutat a reintegrációt támogató életvezetési stratégia kialakításához szükséges kognitív területeken.

Open access

Buildings as embodiments and symbols of security and power

Az épület mint a biztonság és a hatalom megtestesítője és szimbóluma

Scientia et Securitas
Author: Borbála Jász

Summary. In this paper I argue that based on the analysis of the relationship between security and representation, three different approaches can be distinguished in architecture: visible security; represented security; and functional security. In my analysis, I use a history-based approach, which I try to supplement at each point. These approaches are not able to cover all architectural functions because of the heteronomy, multifunctionality and regional-cultural dependence of architecture. I first give a general introduction to the close connection between architecture and security from the beginning. I then, following Nikolaus Pevsner, focus on the analysis of government buildings as a primary architectural task.

Összefoglalás. Tanulmányomban amellett érvelek, hogy a biztonság és a reprezentáció kapcsolatának elemzése alapján az építészetben három megközelítés különíthető el. Az első a látható biztonság, a második a reprezentált biztonság, a harmadik pedig a funkcionális biztonság. A három kategória azonban az építészet heteronómiája, multifunkcionalitása és regionális-kulturális függősége miatt nem képes lefedni a biztonsággal kapcsolatos összes építészeti funkciót. Bevezetésként bemutatom, hogy városlakóként hogyan találkozunk a biztonság kérdésével az épített környezetben. Ennek illusztrálására Jane Jacobs és Jan Gehl munkáira támaszkodom. A biztonság a kezdettől fogva alapvető emberi szükségletnek számított, pusztán az épített környezet változott, újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. A látható biztonság kérdése Vitruviusig nyúlik vissza, kinek a tanai az építészet alapvető kérdései szempontjából ma is aktuálisak. A reprezentált biztonság témáját a 19. századi kormányzati építkezések elemzéséhez kapcsolódóan magyar példákkal vizsgálom (Parlament, Nemzeti Bank). A példák elemzéséhez Nelson Goodman tipológiáját használom. Tanulmányom utolsó része a funkcionális biztonság kérdésével foglalkozik, amely a kortárs építészet egyik legnagyobb kihívása. A vastag falak helyett ma már különféle biztonsági berendezések állnak rendelkezésre a védelmi funkció ellátására. Amellett érvelek, hogy a hagyományos értelemben vett biztonság kérdésköre ma már az akadálymentesítés építészeti kérdésére is kiterjed.

Open access

Common fate of the Visegrád peoples.

Resemblances of tradition and mentality

Visegrádi sorsközösség.

Hasonló hagyományok és mentalitás
Scientia et Securitas
Author: Gy. Csaba Kiss

Summary. The study is a comparative overview of the mental traditions of the Visegrad nations. Based on the circumstances of modern nationhood, there is a wide zone on our continent, roughly between the Baltic Sea, the Adriatic and the Black Sea, where this modernisation process has taken place in a similar way. Here, the goals of the nation-state could be formulated in terms of dynastic empires. Cultural nation-building played a particular role in our region. In an area made up of a colourful mosaic of languages and religions, the sense of threat was predominant, as can be seen from the national self-images expressed in the national anthems. The prejudice with which competing nationalisms viewed each other is instructive. In the 20th century, our region had to live through two periods of totalitarianism, which is a significant difference compared to the western countries of the continent.

Összefoglalás. 2021. február 15-én emlékezhettünk meg a visegrádi együttműködés 30. évfordulójáról. Azon a napon írták alá az egyezményt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői az akkori három ország szorosabb kapcsolatáról. Azon a történelmi helyen, ahol 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar király egyeztette külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit. A szovjet befolyási övezetből kikerülve a demokratikus átmenet során magától értetődő volt, hogy az új geopolitikai helyzetnek megfelelően országaink kísérletet tesznek politikájuk összehangolására. A tanulmány a visegrádi nemzetek mentális hagyományainak összehasonlító bemutatására tesz kísérletet. Sok évszázados tapasztalataink szerint ez az a térség, melyet a történelem a Nyugat keleti határvidékére helyezett. A modern nemzetté válás körülményeit figyelembe véve pedig létezik kontinensünkön egy széles zóna, nagyjából a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között, ahol hasonló módon ment végbe ez a modernizációs folyamat. A nemzetállami célokat itt azonban állami függetlenség hiányában, dinasztikus birodalmak keretében lehetett megfogalmazni. Különös szerepe volt térségünkben a kulturális nemzetépítésnek. A nyelvek, felekezetek színes mozaikjaiból álló területen meghatározó volt a veszélyeztetettség tudata, jól láthatjuk ezt a himnuszokban megfogalmazott nemzeti önképekből. Tanulságos, hogy milyen előítéletekkel szemlélték egymást a vetélkedő nacionalizmusok. Ami a közösségi emlékezetet illeti, lényeges mozzanat, hogy a XX. században két totalitarizmust kellett térségünkben átélni, ez pedig jelentős különbség a kontinens nyugati országaihoz képest. Öt fejezetben kívánjuk bemutatni sorsközösségünk hagyományait, mentalitásunk hasonló vonásait. Először a himnuszok tükrében: érzékeltetve a nemzeti önképnek drámaira festett vonásait. Akkor érthető ez, ha ismerjük a nemzetté válás sajátos útjának közép-európai sajátosságait, hiszen a körülményeknek, a gyakran kedvezőtlen adottságoknak meghatározó szerepük volt a nemzeti identitás jellegének kialakításában. Miután egymással versengő nemzeti mozgalmakról volt szó, gyakran előítéletek is kialakultak közöttünk, ezek hátterét, fölépítésük logikáját föltétlenül érdemes megismerni, csak így lehet ugyanis fölszámolni az együttműködést akadályozó tényezőket. A négy visegrádi országban mindmáig jelentős a közösségi emlékezet szerepe, erősebb a történeti tudat, mint kontinensünk nyugati felén. Önazonosságunk fontos alapját jelenti a klasszikus (XIX. századi) nemzeti irodalom. Benne születtek meg a történeti események és személyek mítoszai, az irodalom alkotóinak nemegyszer meghatározó szerepük volt a történelemben, beleértve a kommunista korszakot, valamint az 1989–1990-es demokratikus átmenetet.

Open access

COVID Vaccine Sentiment Dashboard based on Twitter Data

COVID vakcina szentiment dashboard Twitter adatok alapján

Scientia et Securitas
Authors: Ferenc Béres, Rita Csoma, Tamás Michaletzky, and András Benczúr

Summary. We developed an interactive dashboard that collects Twitter information relevant to COVID vaccines and analyzes their sentiment based on time, geolocation and type of the information source. Vaccine skepticism is a controversial topic with a long history that became more important than ever with the Covid-19 pandemic. Only a year after the first international cases were registered, multiple vaccines were developed and passed clinical testing. Besides the challenges of development, testing and logistics, another factor in the fight against the pandemic are people who are hesitant to get vaccinated, or even state that they will refuse any vaccine offered to them. In the paper, we demonstrate the use of the dashboard to assess changes in sentiment towards vaccination and identify possible events that affect the public view.

Összefoglalás. Kidolgoztunk egy interaktív dashboard alkalmazást, amely összegyűjti a COVID vakcinákkal kapcsolatos Twitter-kommunikációt, és elemzi a vakcinákkal kapcsolatos attitűd időbeli változását, a földrajzi hely és az információforrás típusa alapján. A vakcina-szkepticizmus régóta megosztó téma. Az oltások népszerűsítése, az oltásellenes hangok hatásának csökkentése minden eddiginél fontosabbá vált a COVID–19 világjárvánnyal. Alig egy évvel az első nemzetközi esetek regisztrálása után több oltóanyagot fejlesztettek ki, amelyek klinikai teszteken mentek keresztül. A fejlesztés, a tesztelés és a logisztika kihívásai mellett a járvány elleni küzdelem legfontosabb tényezője azon emberek meggyőzése lett, akik haboznak az oltás felvételével kapcsolatban, vagy akár kijelentik, hogy megtagadják a számukra felajánlott vakcinákat. A cikkben bemutatjuk a közösségimédia-elemzés használatát az oltással kapcsolatos érzések változásának felmérésére és a nyilvánosságot befolyásoló lehetséges események azonosítására.

2021. január 24. és július 31. között a Twitter publikus interfészén elérhető adatokat gyűjtöttünk a „vaccine”, „vaccination”, „vaccinated”, „vaxxer”, „vaxxers”, „#CovidVaccine”, „covid denier”, „pfizer”, „moderna”, „astra” és „zeneca”, „sinopharm”, „szputnyik” kulcsszavak használatával, néhány negatív szűrő mellett, hogy csökkentsük a témához nem illő tartalmak mennyiségét. A közvélemény felmérésének fő technikai eszköze a hangulatelemzés volt, amelyet egy nyílt forráskódú eszköztárral végeztünk, amely hat nyelven előre betanított modelleket tartalmazott. A tartalmakat földrajzi hely és a Twitter-fiók típusa alapján is megkülönböztettük.

A hangulatelemzés során egy adott szöveg szerzőjének véleményét természetes nyelvet feldolgozó eszközök segítségével a negatívtól a pozitív véleményig terjedő hangulatpontszámmal értékeltük.

Összességében a Modernával kapcsolatban találtuk a legpozitívabb, a Sinopharmmal a legnegatívabb véleményeket, bár ezek között nagy a földrajzi különbség. Például Európa a legnegatívabb az AstraZenecával és az (angol nyelvű) Ázsia a Sinopharmmal szemben. Az orvosszakértők véleménye a legpozitívabb, a nem a fősodorba tartozó médiaszerzők pedig a legnegatívabbak az összes vakcinával kapcsolatban. A különböző vakcinák tevékenységének földrajzi megoszlása szorosan követi a vakcinák megoszlását, például a keleti vakcinák esetében több a spanyol nyelvű és ázsiai tartalom.

Eszközünket az AstraZeneca és a Pfizer-BioNTech vakcinákhoz kapcsolódó események követésével is bemutattuk, a kommunikáció mennyisége és hangulata alapján. Sikerült azonosítani azokat az eseményeket, amelyek az üzenetek számának csúcspontját vagy a hangulatváltozást okozták.

Open access

Data-based agriculture in the V4 countries – sustainability, efficiency and safety

Adatalapú mezőgazdaság a V4 országokban – fenntarthatóság, hatékonyság, biztonság

Scientia et Securitas
Authors: Gábor Milics, Igor Matečný, Ferenc Magyar, and Péter Miklós Varga

Summary. The role of agricultural data has significantly increased, and is now seen as an input with a similar weight as land, seed or applied nutrients. The specificity of agricultural data lies in the fact that data appear on several levels, since there is a considerable amount of public data available, such as meteorological, satellite, or agricultural data recorded in spatial data structures that register field borders, and with the development of the digitalisation of agriculture, more and more private data are being generated that help agricultural holding owners’ work when integrated into the decision-making process. The aim of this paper is to investigate the data required for agricultural practices, as well as to identify risks that the agricultural data handling is facing.

Összefoglalás. Az agrárium adatainak szerepe felértékelődött, az agráradatra jelenleg hasonló súlyú inputként tekintenek, mint a termőföld, a vetőmag, vagy a kijuttatott tápanyag. Az agráradatok sajátossága abban rejlik, hogy az adatok több szinten is megjelennek, hiszen egyrészt számottevő mennyiségű közadat áll rendelkezésre, ilyenek például a meteorológiai adatok, a műholdas adatok, vagy a táblahatárokat nyilvántartó téradatstruktúrában nyilvántartott agrár-térinformatikai adatok, másrészt az agrárium digitalizációjának fejlődésével egyre több helyen keletkezik olyan magánadat, amely a döntéshozatali folyamatba kerülve segíti a gazdálkodók munkáját. A 2004-ben EU tagságot nyert kelet-közép-európai országok – közöttük a Visegrádi 4-ekhez tartozó Magyarország, Szlovákia és Csehország – a történelmi fejlődés eltérő útjain érkeztek az Európai Unióba, így agráradat rendszereik is eltérő módon alakultak. Annak azonban, hogy az agrárium számára oly fontos adatintegráció megszülessen, mindhárom országban az egyik sajátos akadálya, hogy az adatokat – amelyek komplex felhasználása a modern agrárium kulcsa – eltérő szervezetek eltérő struktúrában kezelik.

Az adatstruktúra rendszerezése, az adatok gyűjtésének helyszínei, az adatfeldolgozás és az adathasználat nemcsak versenyképességi tényező a magyar agráriumban, hanem egyben biztonsági kérdéseket is felvető vagyontárgy is. Az agráradatok kockázati tényezőit a szerzők három csoportba sorolják: 1. Az eszköz- és technológiai kockázatok, amelyek hálózatokhoz köthető kockázatok, a távoli vezérlés és a blokkolás lehetőségével, de ebben az esetben a hagyományos, mindennapi eszközeinkhez hasonló a kockázati szint. 2. Az adat- és felhőszolgáltatási kockázatok, amelyek nem megfelelő szakmai felügyelet hiányában jelentős befolyással bírhatnak a mezőgazdasági döntéshozatali folyamatokra. 3. Az erőfölényből adódó kockázatok, amelyek a multinacionális szereplők számára átadott adatok révén nemcsak az egyes gazdálkodók, de akár a nemzeti kormányok számára is hátrányokat jelenthetnek.

Az adatok védelme, illetve az adattulajdonosok védelme tehát fontos szempont, azonban ahhoz, hogy az adatok alapján információ keletkezzen, további kockázatot jelent, ha az adatok szétszórtan, egymástól független szervezetek tulajdonában, nem összevethető és nem integrálható módon érhetőek el. Jelen tanulmány az agráradatok kezelőinek feldolgozásával ezekre a biztonsági problémákra hívja fel a figyelmet.

Open access