Browse

You are looking at 1 - 10 of 7,956 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Abstract

Flavonoids are the most abundant components in Salvia plebeia, with significant pharmacological antioxidant and hepatoprotective properties. Hispidulin and homoplantaginin are the main flavonoid components in S. Plebeia. In this study, we established an ultra-high performance liquid chromatography-tandem mass spectrometry (UPLC-MS/MS) to determine hispidulin and homoplantaginin in rat plasma samples, which were precipitated using acetonitrile-methanol (9:1, v/v). We used a UPLC HSS T3 (100 mm × 2.1 mm, 1.7 μm diameter) chromatographic column, an acetonitrile-water (containing 0.1% formic acid) mobile phase, and a gradient elution flow rate of 0.4 mL min−1 in an elution time of 4 min. We used electrospray ionization (ESI) detection in positive ion mode, and multiple reaction monitoring mode (MRM) for quantitative analysis: m/z 301 → 286 for hispidulin, m/z 463 → 301 for homoplantaginin, and m/z 465 → 303 for internal standard (IS). In pharmacokinetic studies, 24 rats were orally administered hispidulin and homoplantaginin (5 mg kg−1) and received sublingual intravenous injections (1 mg kg−1) at two different doses, four groups with six rats/group. Differences in hispidulin and homoplantaginin pharmacokinetics in rat plasma were evaluated. The calibration curve showed good linearity in the 0.5–1,000 ng mL−1 range, with r > 0.99. Precision, accuracy, recovery, matrix effects, and stability results all met standard biological sample detection requirements. Our pharmacokinetic studies showed hispidulin bioavailability was much higher than homoplantaginin at 17.8% and 0.1%, respectively.

Open access

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége a szakemberek szemszögéből

Idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF) – from the viewpoint of the specialists

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsanna Dömötör
,
Ferenc Köteles
, and
Renáta Szemerszky

Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használatakor, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az IEI-EMF nem diagnosztikus kategória, megállapításához jelenleg sem orvosi teszt, sem valid protokoll nem áll rendelkezésre. Jellemző az állapotra a nagyfokú distressz, gyakran vezet szociális izolációhoz, valamint a munkaképesség elvesztéséhez. Gyakoriak a különböző komorbid mentális zavarok, mint a szorongás, depresszió, szomatizáció. Az elektromágneses túlérzékenység etiológiájával kapcsolatos elméletek két fő irányvonalat képviselnek: míg a biofizikai megközelítés szerint a tüneteket elektromágneses mezők által aktivált fiziológiai folyamatok idézik elő, addig a pszichogén elméletet propagáló szerzők a tünetképzés jelenségét pszichológiai folyamatokkal magyarázzák (például torzult figyelmi és attribúciós folyamatok, nocebohatás, asszociatív tanulás). Számos kutató hangsúlyozza azonban, hogy a jelenség teljes megértéséhez a két megközelítés integrálására és interdiszciplináris kutatócsoportok felállítására van szükség. Jelen írásunkban a jelenséggel kapcsolatos jellemzőket kutatói és orvosi szemszögből járjuk körül: az etiológiával kapcsolatos elméletek bemutatásán túl kitérünk a vizsgálati, módszertani nehézségekre, a definíciós és diagnosztikus problémákra és a terápiás lehetőségekre.

Open access

Az orvostanhallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők és a beavatkozások lehetséges pontjai hallgatói szemszögből

Understanding students’ perspectives on mental health determinants of medical students and interventions to improve mental health in medical school: a qualitative study

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Barnabás Oláh
,
Bence Márk Rádi
, and
Karolina Kósa

Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók kedvezőtlen mentális egészségi állapotára kutatások széle köre mutat rá világszerte. A háttérben álló tényezők és a szükséges beavatkozások megismerése azonban már kevesebb vizsgálatnak került a fókuszába, és különösen kevés a kvalitatív módszert alkalmazó kutatás. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem magyar és angol nyelvű orvosképzésében részt vevő hallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló egyetemi és egyéni szinten megjelenő tényezők azonosítása, a hallgatók által javasolt beavatkozások megismerése. Módszerek: 26 fő (13 magyar és 13 angol nyelven tanuló), I–VI. éves orvostanhallgatóval készítettünk fókuszcsoportos interjúkat, amelyeket hang-felvételen rögzítettünk. Az interjúk átírását követően az összesen 46 874 szószám terjedelmű anyagon tartalomelemzést végeztünk az NVivo szoftver segítségével, azt manuálisan ellenőrizve. Eredmények: Legfőbb stresszorokként a tananyag mennyiségét, a vizsgáztatás sajátosságait (tisztázatlan követelmények, vizsgáztatói szubjektivitás, észlelt igazságtalanság), az oktatási segédanyagok, valamint a gyakorlati képzés hiányosságait, illetve az egyetemen belüli információáramlás problémáit fogalmazták meg a hallgatók. A magyarok körében kiemelt stresszforrásként jelent meg az évismétlés és az önköltséges képzési formába való átsorolás veszélye. A tananyag nagy mennyisége miatt a hallgatók tanulásmódszertani, időbeosztási készségek fejlesztését célzó intervenciókat szeretnének, továbbá igényük lenne a stresszkezelési és kudarctűrési képességük fejlesztését célzó segítségre is. Sokak szakmai jövőképe bizonytalan, amelyet a hatékony karrier-tanácsadás tudna enyhíteni. Következtetés: Az orvostanhallgatók mentális egészségére számos szervezeti és egyéni tényező jelent kockázatot, amelyeket az egyetem elsősorban rendszerszintű beavatkozásokkal tudna csökkenteni.

Open access

Abstract

As a result of rainfall in large quantities, the leachate generated under the municipal solid waste (MSW) is increased, which leaks to the groundwater aquifers and pollutes it. Accurate evaluation of leachate leaks levels has long been regarded as a problem in Iraq due to a lack of reliable data and costly measuring costs. This work proposes a novel fuzzy expert system to predict the pollution status of the underground water in sandy soils. The expert system consists of two subsystems; fuzzy logic system and crisp logic system. The expert system is trained using a data set developed by finite element analysis of sandy soil subjected to contamination materials.

Open access

Abstract

Before the Coronavirus pandemic, the fitness industry was a growing sector globally, both in terms of the number of members and clubs; even prior to the global pandemic there were online workouts and technological innovations. With COVID-19, revenues plummeted, and many gyms went out of business. Consumers bought equipment for home use and switched to different types of online or outdoor workouts. This paper aims to investigate how the pandemic affected the fitness sector, and the consumer behavior of former gym members. Our assumption was that the preferences of gym-members had changed, and gyms would have prospered if they had changed their business models and moved to a hybrid model. We conducted in depth-interviews with Hungarian club owners and used an online questionnaire survey to collect data from members of gyms in Hungary. We asked them about exercise habits, home exercise methods, planned future exercise locations, the expectations of customers, safety measures, and service quality. Our assumptions were confirmed. The results may represent useful input for Hungarian fitness centers.

Open access

Krónikus légzőszervi betegek élményvilágának vizsgálata a COVID–19-világjárvány idején interpretatív fenomenológiai analízissel

Exploring the experiences of chronic respiratory patients during the COVID-19 pandemic using interpretative phenomenological analysis

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Edina Tomán
,
Judit Nóra Pintér
, and
Rita Hargitai

Elméleti háttér: A koronavírus világjárvány idején a krónikus légzőszervi betegek fizikai sérülékenységük mellett a mentális problémákra is fokozottan érzékenyek lehetnek. Betegségük sajátosságaiból kifolyólag nagyobb valószínűséggel rendelkeznek már meglévő tapasztalattal krízishelyzetek, súlyos egzisztenciális kérdések és az ezekkel való megküzdés területén. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak szerepe lehet a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos veszélyeztetettség megélése szempontjából. Az egyre nagyobb számú kvantitatív kutatáson alapuló szakirodalom ellenére az érintettek szubjektív tapasztalatainak megismerése továbbra is hiányzik. Cél: Kutatásunk célja a krónikus légzőszervi betegek COVID–19-világjárvány általi veszélyeztetettségélményének, tapasztalatainak feltárása és mélyebb megértése volt kvalitatív, idiográfiás módszerrel. Az alábbi kutatási kérdésekre kívántunk választ kapni: 1. Hogyan viszonyulnak az interjúalanyok a légzőszervi alap- betegségükhöz? 2. Mit jelent a számukra a veszélyeztetettség megélése? 3. Hogyan hatnak az alapbetegséggel kapcsolatos eredeti tapasztalatok a világjárvánnyal járó sérülékenység megélésére? Módszerek: Vizsgálatunkhoz az interpretatív fenomenológiai analízis módszerét használtuk. A kutatásban 8 fő vett részt: 7 nő és 1 férfi, 29–60 évesek, a következő diagnózisok valamelyikével: asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis. Eredmények: A félig strukturált interjúk elemzése során három főtéma bontakozott ki: 1. légzőszervi betegség mint a mindennapokat meghatározó tapasztalat, 2. a koronavírus világjárvány hatása az énre és az identitásszerveződésre, illetve 3. a veszélyeztetettség megéléséhez való alkalmazkodás. A levegőtlenség a progresszív tüdőbetegségek legnehezebben tolerálható, leginkább félelmetes velejárója, amely élmény különböző módokon kapcsolódhat a félelemmel és a szorongással. A COVID–19 potenciális fertőző volta éles határvonalat húz a veszélyeztetett Én és a veszélyes Másik; vagyis az én és a világ közé, továbbá kritikus élethelyzetet jelent a társas szükségletek és vágyak kielégíthetősége szempontjából. Adaptációjukban alapvetően énvédő mechanizmusok, illetve érzelem- fókuszú stratégiák bontakoztak ki. Következtetések: A jelenlegi világjárvány jelentős hatást gyakorol az érintett betegek életére. A koronavírus elsősorban légutakat érintő természete miatt az érintettek veszélyeztetettként tekintenek önmagukra, a veszélyeztetettség megélése pedig alapvetően meghatározza életüket; döntéseiket, a világhoz való kapcsolódásukat, identitásszerveződésüket, megküzdésüket, s megkérdőjelezi a világ biztonságosságába vetett hitüket. A krónikus légzőszervi betegek tapasztalatainak feltárása kiemelt jelentőséggel bír a járvány pszichoszociális hatásait mérséklő stratégiák kidolgozásában.

Open access

Mi van a maszk mögött? A maszkviselés szociális reprezentációja

What is behind the mask? Social representation of mask wearing

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Judit Borszéki
,
Martin Farkas
,
Andrea Turner
,
Gabriella Vonyik
,
Gábor Simonyi
, and
Ervin Finta

Elméleti háttér: A COVID–19-pandémia idején a járványügyi intézkedések meghatározó részévé vált az arcmaszkok viselésének preventív és széles körű alkalmazása. Az arcmaszkok az arcfelület mintegy 60–70%-át lefedve jelentősen befolyásolják a szociális interakciókat – különösen az érzelemfelismerést, érzelemkifejezést és mentalizálást. A kommunikációban fellépő nehézségek a gyógyító munka hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőségűvé válnak az orvos–beteg kapcsolatban. Ennek még kritikusabb esetei azok a helyzetek, amikor a páciens mentalizációs deficittel jellemezhető zavarban szenved. Tanulmányunkban a szociális reprezentációk elméletét használjuk annak vizsgálatára, hogy a maszkviselés milyen tartalmakkal vált a közös tudás részévé. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a maszkviselés szociális reprezentációjának feltérképezését tűztük ki célul, figyelembe véve annak interperszonális kommunikációra gyakorolt hatását, olyan csoportokban, ahol a kölcsönös megértés hatékonysága kiemelt jelentőséggel bír. Módszerek: Kutatásunkban a koronavírus-járvány második és harmadik magyarországi hulláma idején, orvos, szomatikus és pszichiátriai beteg csoportban, valamint kontrollcsoportban (összesen 81 fő, átlagéletkor 43,1 [SD = 13,83] év) szabad asszociációs feladatot adtunk a „maszkviselés” hívószóra. A nyert adatokból szemantikus kategóriákat képeztünk, majd ranggyakoriság-eljárással feltérképeztük a szociális reprezentációk szerkezetét az egyes csoportokon belül. Eredmények: A vizsgálati csoportok maszkhasználathoz kapcsolódó szociális reprezentációjában egységesen központi elemként jelent meg a maszkviselés által nyújtott biztonságélmény, valamint a maszk zavaró testérzetet keltő hatása. Különbséget találtunk az egyes csoportok között elaboratív kategóriák megjelenése, illetve szorongás, agresszió, tehetetlenség, sérült dependenciaszükséglet, valamint a kényszerű alkalmazkodás tekintetében. Következtetések: A maszkviselés szociális reprezentációjának elemzése alapján a maszkviselés ambivalens jelentéstartalmakat hordoz. Bár a maszkviseléshez kapcsolódó szociális reprezentációk struktúrájában számottevő különbségek is mutatkoztak, ugyanakkor a legtöbb vizsgált csoportban a maszk a vírusvédelem szempontjából „kényelmetlen, de szükséges” eszközként került felismerésre. Az eredmények alapján az egyes csoportok sajátos reprezentációik alapján eltérő módokon lehetnek veszélyeztetettek, illetve küzdhetnek meg a pandémia idején kialakult helyzettel.

Open access

Abstract

Several Mycoplasma species can form biofilm, facilitating their survival in the environment, and shielding them from therapeutic agents. The aim of this study was to examine the biofilm-forming ability and its potential effects on environmental survival and antibiotic resistance in Mycoplasma anserisalpingitidis, the clinically and economically most important waterfowl Mycoplasma species. The biofilm-forming ability of 32 M. anserisalpingitidis strains was examined by crystal violet assay. Biofilms and planktonic cultures of the selected strains were exposed to a temperature of 50 °C (20 and 30 min), to desiccation at room temperature (16 and 24 h), or to various concentrations of eight different antibiotics. Crystal violet staining revealed great diversity in the biofilm-forming ability of the 32 tested M. anserisalpingitidis strains, with positive staining in more than half of them. Biofilms were found to be more resistant to heat and desiccation than planktonic cultures, while no correlation was shown between biofilm formation and antibiotic susceptibility. Our results indicate that M. anserisalpingitidis biofilms may contribute to the persistence of the organisms in the environment, which should be taken into account for proper management. Antibiotic susceptibility was not affected by biofilm formation; however, it is important to note that correlations were examined only in vitro.

Open access

Abstract

Géza Alföldy (1935–2011) is considered as one of the most important epigraphists and historians of the Roman civilization of the late 20th century, known also as “Mommsen of our ages”. His contribution is indispensable not only for the discipline of Roman epigraphy and social history, but also for the study of Roman religion. His intellectual roots in Hungary and the influence of the Hungarian scholarly tradition of the 1950’s marked his interest in the study of Roman religion for a long period. In this study, the authors discuss the formation of Géza Alföldy and his contribution to the discipline through a wider academic and socio-historical context.

Open access