Browse

You are looking at 1 - 10 of 930 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • User-accessible content x
Clear All

Abstract

Background and aims

Parental depressive symptoms may aggravate the effects of children’s emotional problems on risks for Internet gaming disorder (IGD). Here we examined the joint effects of children’s emotional problems and parents’ depressive symptoms on the incidence of IGD.

Methods

A large prospective, population-based cohort tested potential interactions between children’s emotional problems, parents’ depressive symptoms, and incidence of high risk of IGD (HRIGD). Family dyads (n=2,031) that included children who were non-HRIGD at baseline completed assessments of childhood and parental affective symptomatology. HRIGD was assessed at baseline and 12 months. Relative excess risk due to interaction (RERI) estimated the magnitudes of interactions.

Results

In terms of risk for the development of IGD, parental depression was 1.8 times greater, children’s emotional problems were 2.9 times greater, and both risk factors together were 6.1 times greater than the background risk, with the last two findings reaching statistical significance. The expected risk for the development of HRIGD was RR=3.7.

Discussion and conclusions

Children’s emotional problems demonstrated a particularly strong relationship with HRIGD. Joint effects of children’s emotional problems and depressive symptoms in parents on the incidence of HRIGD were stronger than the sum of the independent effects of each factor. The findings suggest that combining interventions for the treatment of children’s emotional problems and parents’ depressive symptoms may have extra risk reduction effects on preventing IGD in children and adolescents.

Open access

Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata

Exploratrory Research of Motivattional Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katalin, and Dávid Mária

Cél

A Hewitt–Flett Multidimenzionális Perfekcionizmus Kérdőív validálása, a tehetség-tanácsadásban felhasználható magyar verzió kialakítása. Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltérképezése, továbbá a perfekcionizmus dimenzióinak feltáró vizsgálata különböző oktatási szinteken, illetve tehetséggondozó tagozaton tanuló és normál középiskolai populáció között.

Módszer

önbeszámolós kérdőívek, megerősítő faktoranalízis, nonparaméteres eljárások.

Minta

A vizsgálatban összesen 446 fő vett részt. A 16–19 éves középiskolás tanulók száma: 265 fő (59,4%); a felsőoktatásban tanulók létszáma: 181 fő (40,6%). A középiskolai tanulók közül 123 f\xC5\x91 (a teljes minta 27,6%-a) tehetséggondozó tagozaton tanul.

Eszközök

Kérdőíves eljárásokat alkalmaztunk, melyek a következők: Hewitt–Flett-féle (1991) Multidimenzionális perfekcionizmus skála, Lang és Fries-féle (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőív, illetve a Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív (Dávid, 2011).

Eredmények

A magyar mintán kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi standardokkal. A tehetségesek szignifikánsan magasabb perfekcionizmussal jellemezhetők, s nemi különbségek is igazolhatók. A társas előírásként megélt (maladaptív) perfekcionizmus együtt jár a kudarckerüléssel, negatívan korrelál az akarat, kitartás, általános aktivitás faktorokkal. A szelforientált (adaptív) perfekcionizmus pozitívan korrelál a magas igényszinttel, a sikerkereséssel, továbbá a szándék/akarat, kitartás, érdeklődés/tudásvágy, valamint általános aktivitás faktorokkal. Igazoltuk a motivációs korrelátumok eltérő mintázatát, illetve a perfekcionizmus skálákban kimutatható különbségek létét almintánként és oktatási szintenként egyaránt.

Aims

To validate Hewitt and Flett’s Multidimensional Perfectionism Scale and to develop its Hungarian version for the purpose of talent counselling. To map motivational patterns attached to adaptive and mal-adaptive perfectionism, moreover, to uncover dimensions of perfectionism among pupils studying in different educational levels and with a regular or gifted and talented curriculum.

Method

self-report questionnaire study, confirmatory factor analysis, non-parametric statistical tests. Sample: 446 subjects participated in the study. Number of students aged between 16 and 19: 265 (59,4%), from which 123 (27,6% of the total sample) were studying with gifted and talented curriculum; number of higher education students: 181 (40,6%).

Instruments

We used the following self-report questionnaires: Hewitt and Flett’s (1991) Multidimensional Perfectionism Scale, Lang and Fries’s (2006) Revised Achievement Motives Scale and Gifted and Talented Self-Definition Motivation Scale (David et al., 2010).

Results

Results of the Hungarian sample are congruent with international standards. Gifted and talented students are characterized by significantly higher level of perfectionism, and gender differences are verified, too. Socially prescribed (maladaptive) perfectionism correlated positively with failure-avoidance and negatively with motivational factors will, persistence and general activity. Self-oriented (adaptive) perfectionism positively correlated with high demand level, success-seeking, and in addition, with motivational factors will, persistence, interest and general activity. Therefore, we verified the different patterns of motivational correlates and differences regarding subscales of perfectionism between subgroups and educational levels as well.

Open access

Az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelvei a Magyar Templeton Program beválogatási folyamatában

Principles of Strength-Focused Talent Identification in the Hungarian Templeton Program

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Fodor Szilvia and Klein Balázs

Háttér, célkitűzés

A kiemelkedő kognitív képességű fiatalok támogatását célzó, 2015–17 között futó Magyar Templeton Program egyik fontos eredménye volt egy egyedi, a program céljaihoz szorosan kapcsolódó komplex tehetségazonosítási rendszer kialakítása. A tanulmány célja, hogy ezt a folyamatot részletesen ismertetve bemutassa az erősségközpontú tehetségazonosítás alapelveit és azok gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.

Módszer

A beválogatás első fordulójában 17 007 10–19 éves fiatal kognitív képességeit vizsgáltuk négy online teszt használatával: a fluid intelligencia mérésére a Mensa Hungariqa adaptív intelligenciatesztjét, a szókincs mérésére az adaptív NoVo tesztet, a munkamemória vizsgálatára az n-vissza teszt online verzióját használtuk, míg a problémamegoldást egy komplex problémamegoldó gondolkodást mérő eszközzel vizsgáltuk. A vizsgálati rész első felében azt elemezzük, hogy a Templeton program beválogatási folyamatában hogyan jelennek meg az elméletben bemutatott erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei. A második részben a teszteredmények alapján mutatunk rá néhány érdekes, a tehetségazonosítás szempontjából kiemelten fontos összefüggésre.

Eredmények

A beválogatási folyamatban érvényesülnek az erősségközpontú tehetségvizsgálatok alapelvei, az adatok alapján pedig kiderül, hogy a tesztek felső képességtartományban történő differenciálása kritikus pont, az életkor előrehaladtával, illetve a magasabb képességtartományokban gyengül a kognitív képességek közötti korreláció, valamint indokoltnak tűnik, hogy a beválogatási algoritmus során csak a kiemelkedő képességeket vegyük figyelembe.

Következtetések

A Templeton Program beválogatási folyamata egyedi, komplex és erősségorientált módon vizsgált nagy létszámú tanulói populációt, a folyamat elemzése alapján levonható tanulságok pedig elősegítik a hatékony és komplex tehetségazonosító rendszerek kialakítását.

Backround and goals

One of the main achievements of the Hungarian Templeton Program (2015-17) was to develop a complex and unique talent identificational system. The goal of this study is to introduce this methodology, through which the principles of a strength-focused talent identificational approach are presented.

Methodology

In the first round of the identificational process of the Program four cognitive abilities were assessed by online tests in 17.007 10-19 year-old students: fluid intelligence (adaptive test of intelligence by Mensa Hungariqa), vocabulary (adaptive NoVo test), working memory (n-back) and complex problem solving. In the study the selectional process is analysed acccording to the principles of strength-focused identification, then some test result are shown to illustrate these principles.

Results

The principles of strength-focused identification show up int the identificational process of the Templeton program. Differentiation in the higher ranges of cognitive abilities seems to be crucial, the correlation between ability domains is decreasing by age and in the higher ability ranges. In addition it seems to be reasonable to take only outstanding abilities and test scores into account in the evaluational algorithm.

Conclusion

In the selectional process of the Hungarian Templeton Program, test results of a high number of students were analysed in a unique, complex and strength-focused way. The detailed investigation of the process itself allows to draw general conclusions about effective identification.

Open access

Globális tendenciák a tehetségnevelésben - Tehetséggondozó programok

Global Tendencies in Gifted Education: Gifted Development Programs

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Gordon Győri János

A tehetségnevelés mára univerzálisan elterjedt eszközei a tehetséggondozó programok, illetve a vegyes tehetséggondozó tevékenységek (Gagné, 2018). Míg az előbbiek hosszú távú, a tanulók fejlesztését akár több életkori és fejlettségi szakaszon keresztül komplexen támogató tehetségnevelési tevékenységek, amelyek jellegzetesen egy vagy néhány alapvető tehetségpedagógiai alapkoncepció köré szerveződnek, az utóbbiak rövid távú, egy-egy kisebb téma vagy tevékenységelem köré épülő fejlesztések, amelyeket a tanulók tipikusan mozaikosan válogatnak össze maguknak. Jelen tanulmány a tehetséggondozó programokra fókuszál. A szerző négy területen mutat be két-két tehetséggondozó programot, a vezetői tehetség fejlesztésére, a közoktatási és felsőoktatási tehetségnevelésre, az offline és online tehetséggondozásra, valamint a kisebbségi tanulók tehetséggondozására hozva példákat. Noha a cikk egyik példája azt mutatja meg, milyen változások történnek a tehetséggondozásban a globalizáció hatására, ahogyan azt manapság értjük, általában is az mondható, hogy a mai tehetséggondozás nemzetközi szinten az egyre globálisabbá válás irányába igyekszik haladni: arra törekszik, hogy egyetlen potenciális tehetségterület, egyetlen megfelelő tehetségazonosítási lehetőség, egyetlen oda való személy, egyetlen társadalmi csoport, egyetlen képzési lehetőség se maradjon ki a tehetséggondozás lehetőségeiből, elvetve a korábbi, nem kevéssé elitista irányvonalak számos jellemzőjét. Az új fejleményeket elemezve a tanulmány végén a szerző megfogalmazza azt a véleményét, miszerint a tehetséggondozás terén lezajló jelenlegi gyors fejlődés után a mesterséges intelligencia megjelenése hoz majd igazán kopernikuszi fordulatot a tehetséggondozásban.

According to Gagné (2018), talent development programs and mixed talent development activities (provisions) are universally used tools in talent education. While the former are long-term talent development activities that comprehensively support the development of learners through several age and developmental stages, typically organized around one or a few basic concepts in talent development, the latter are short-term developmental activities, based on a smaller theme or activity element, and they are mosaically selected by the students. The present study focuses on talent development programs. The author presents two-two talent development programs in each of four areas, giving examples of leadership talent development, public and higher education talent education, offline and online talent management, and talent management for minority students. Although one example of the article shows the changes that are taking place in talent management as a result of globalization, as we understand it today, it can be said in general that today’s talent management is moving towards becoming increasingly global at the international level: no suitable opportunity for talent identification, no person there, no social group, no training opportunity should be left out of the possibilities of talent management, rejecting many features of the previous, rather elitist lines. Analyzing the new developments, at the end of the study, the author formulates his opinion that after the current rapid development in the field of talent management, the emergence of artificial intelligence will bring a truly Copernican turn in talent management.

Open access

A tanórán és iskolán kívüli tanulási elfoglaltságok motivációjának kvalitatív vizsgálata kiemelkedő kognitív képességű tanulóknál

Qualitative Analysis of the Motivation of Extracurricular and Outside School Learning Activities in Students with High Cognitive Abilities

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Fodor Szilvia, Páskuné Kiss Judit, Máth János, and Fehér Ágota

Háttér és célkitűzések

A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az alapvető hajtóerejét jelenti. A motivációs háttér kvalitatív vizsgálata ezért különösen érdekes, ugyanakkor kevéssé alkalmazott módszer a tehetségkutatásban. Célunk, hogy kutatásunkkal a motiváció eddig kevésbé feltárt aspektusait vizsgáljuk, az eredményekkel pedig elősegítsük a tehetségfejlődés optimális támogatását. Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó „Miért szereted?” kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk.

Eredmények

Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fiatalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifikáció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is.

Következtetések

Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.

Background and goals

Learning and mastery motivation are basic drives of talent development. Therefore qualitative analysis of motivation is essential, although rarely used methodology in talent research. Our goal is to explore the understressed subjective aspects of learning motivation and to support optimal talent development.

Method

During the identificational phase of the Hungarian Templeton Program, motivation of students with high cognitive abilities (N=2132) was assessed by several tools, including a semi-structured written interview focusing on the motivational aspects of students’ extracurricular and outside school activities. The question ’Why do you like it?’ was asked to explore their characteristic personal motivational dispositions behind the choices. These answers we examined by content analysis.

Results

Studying the number and content of extracurricular and outside school activities it was revealed that even among cognitively outstandig students there is a significant number of outside school activites that are not related to academic fields: the most frequent answer was doing sport. Content analysis showed that competence and interest are the main motives for these activites, and the role of identification and interest decreases, while competence and ego-related goals grow with age. Concerning the invested time, success and affiliation seems to be the most relevant motivational factors, however the characteristics of the learning environment are also significant.

Discussion

It can be stated that the individual motivational patterns cannot be seperated from the permanent characterisitcs of the learning context (eg. challenging tasks, creative climate, social inspiration), and autonomy, eagerness to grow and the need for relation are determining elements of the intrinsic motivation in extracurricular learning activities.

Open access

Tehetség a munkahelyen 1. A tehetség elméleti megközelítése munkahelyi kontextusban

Talent at Work 1. A Theoretical Approach to Talent in a Workplace Context

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klajkó Dóra, Bakurecz Bonnie, Csapó Gyöngyvér, Fejes Nikoletta, Kázmér-Mayer Szilvia, and Czibor Andrea

Háttér és célkitűzés

A tehetségmenedzsment (TM) nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Ugyanakkor a tehetség fogalmának szervezetpszichológiai, munkahelyi kontextusban történő konceptualizálása lényeges lépés a megfelelő gyakorlati alkalmazás tekintetében, és ezáltal a hatékony tehetségmenedzsment kialakítása szempontjából. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a tehetség(ek)ről való gondolkodás szervezeti sajátosságait, a párhuzamosan futó elméleti megközelítéseket, a munkahelyi TM történeti gyökereit, kialakulásának körülményeit.

Módszer

Hazai és nemzetközi szakirodami forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.

Eredmények és következtetések

A nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához.

Background and objective

The field of Talent Management (TM) is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the organizational features of thinking about talent(s), theoretical approaches running in parallel and the historical roots of TM at work.

Method

We processed and synthesized Hungarian and international pieces of literature.

Results and conclusions

Based on the international literature review we considered that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run.

Open access

Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai

Talent at Work 2. Practical Aspects of Talent Management

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klajkó Dóra, Kázmér-Mayer Szilvia, Fejes Nikoletta, Csapó Gyöngyvér, Bakurecz Bonnie, and Czibor Andrea

Háttér és célkitűzés

A tehetségmenedzsment (TM) a digitalizáció, a demográfiai változások és a COVID –19 munkavállalókra gyakorolt és gazdasági hatásai kapcsán egyre aktuálisabbá válik mind regionális, mind szervezeti szinten. A „tehetségfüggés” fokozottan érvényesül az innováció-és tudásorientált fejlett társadalmakban, valamint recesszió idején, amikor erősödik annak az esélye, hogy a legtehetségesebb szakemberek kiáramlanak egy adott országból. A TM nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a szervezeti TM jellemző eszköztárát és az elmúlt évtizedekben történt legfőbb változásokat, a jövőre irányuló tendenciákat.

Módszer

Hazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.

Eredmények és következtetések

A nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához. Bemutatjuk a szervezeti TM hatékony módszereit, jó gyakorlatait, hatásait a szervezetre és az egyénre nézve, valamint az esetleges pszichológiai kockázati tényezőket.

Background and objective

Talent management (TM) is becoming increasingly relevant in the context of digitalization, demographic change and the economic and economic impact of COVID-19, both at a regional and organizational level. “Talent dependency” is increasingly prevalent in innovation-and knowledge-oriented advanced societies and in times of recession. In such a situation, the chances of the turnover of most talented professionals increase. TM is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the standard toolkit of organizational TM and the main changes and future trends of the last decades.

Method

We processed and synthesized domestic and international pieces of literature.

Results and conclusions

We considered based on the international literature review, that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run. We present the effective methods, acceptable practices, effects of the organization TM on the organization and the individual, as well as possible psychological risk factors.

Open access

Tehetség és idegtudomány: Adatok a kreativitás és a matematika területéről

Giftedness and Brain Research: Creativity and Mathematics

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Czigler István, Csizmadia Petra, Nagy Boglárka, and Gaál Zsófia Anna

A tanulmány a tehetséghez kapcsolódó két terület, a kreativitás és a matematikai tehetség idegtudományi kutatásait foglalja össze. Mind a két területen az első megközelítések a két agyfélteke feltételezett eltérő működését hangsúlyozták, és alapvető módszerként az elektroenkefalogram frekvencia-összetevőinek változását elemezték az éppen előtérben lévő elméleti általánosítások függvényében. Fokozatosan dominálóvá váltak a hálózati elemzéseken alapuló munkák, melyek egyaránt támaszkodtak elektrofiziológiai és képalkotási eredményekre. A kreativitás témakörében a legnagyobb problémát az idegtudományi kutatásokban is a kreativitást körülvevő bizonytalanság jellemzi. A matematikai tehetség esetében a résztvevők teljesítménye könnyebben hozzáférhető, azonban a kiemelkedő tehetségek sajátságait vizsgáló kutatások ezen a területen is a kezdeteknél tartanak. Közös a két területben, hogy alapvetőnek tartja a frontális területek, a parietális és esetenként a szenzoros területek hatékony kapcsolatát. Ugyanakkor naivitásnak tűnik, hogy akár a kreativitás, akár a matematikai tehetség esetében specifikus strukturális elrendezéseket vagy mechanizmusokat találjunk.

We reviewed neuroscience-oriented research on two subfields of giftedness: creativity and mathematical giftedness. In both fields the early studies focused on hemisphere differences, using methods of frequency analysis of electroencephalography. However, gradually the analysis of network activity became the main issue of research. These investigations applied various methods of electrophysiology and brain imaging. A central theoretical problem of the field is the ill-defined concept of creativity. In the field of mathematical giftedness performance measurement is available, but studies using highly gifted participants are rather rare.

Open access

A tehetség változó koncepciói

Changing Concepts Of Giftedness

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Jávor Rebeka, Révész György, Séra László, and Szabó János

Tanulmányunk a tehetség és az azt befolyásoló, különböző tényezők koncepcióját járja körül társadalmi-történelmi és aktuális keretek között, az ősi kultúráktól napjainkig követve a jelenség definiálását, meglétének következményeit, mérésének lehetőségeit és fejlődését. Kifejtjük az intelligencia, a kreativitás, a motiváció, a teljesítményigény és egyéb, más tényezők hatását, azt, hogy e folyamatok, képességek hogyan, miben járulnak hozzá (vagy nem) a tehetség kibontakozásához. Végezetül pedig szót ejtünk egy olyan tehetségcsoportról – kétszeresen kivételesek –, akik különösen nagy segítséget igényelnek abban, hogy képességeik a leghatékonyabb módon jöjjenek felszínre és szilárduljanak meg.

Our study revolves around the concept of giftedness and the various factors that influence it, in a socio– historical and current context, following the definition of the phenomenon from ancient cultures to the present day, the consequences of its existence, its measurement possibilities and development. We explain the impact of intelligence, creativity, motivation, performance needs and other factors, how these processes and skills contribute (or not) to the development of giftedness. In the end, we will talk about a group of talents -the twice-exceptional talents -who need a great deal of help in getting their skills to the surface and consolidating in the most effective way.

Open access

Abstract

Background and aims

This article presents a mixed methods study of challenging psychedelic experiences or “bad trips”, with the aim of exploring the nature and characteristics of such experiences. While challenging psychedelic experiences have been studied in previous research, the article posits that the focus of this research has been overly narrow in terms of the characteristics and etiology of these experiences, and that it would be helpful to broaden our understanding of what a challenging psychedelic trip might be and how it affects users.

Methods

In the first study, respondents (N = 38) were recruited at various online fora for individual anonymous interviews via private messaging. The Cannabis and Psychedelics User Survey used for the second study was constructed on the basis of the knowledge obtained from interviews, and recruited 319 participants (median age 33; 81% male) from seven different online communities. Respondents were asked to characterize both a typical and their worst psychedelic experience, allowing for comparisons between the two and for regression analyses of associations between challenging experiences and other factors.

Results

Both in interviews and in the survey, respondents reported a broader range of characteristics for challenging psychedelic experiences than what has previously been recognized in the research literature. Despite the often dramatic narratives, they were convinced that the experience had positive long-term consequences.

Conclusions

The two studies found that challenging psychedelic experiences have a greater thematic range than what has previously been identified. Besides the near ubiquity of fear in these experiences, confusion was also identified as an important aspect. Meditation practice had paradoxical effects on challenging psychedelic experiences, appearing as a fruitful area for further research.

Open access