Browse
Az anafilaxia egy generalizált súlyos, életveszélyes reakció. A legtöbb esetben allergiás eredetre vezethető vissza. A kiváltó okok között a legtöbbször gyógyszerek, csípés, mérgek, élelmiszer, kontrasztanyag szerepel. A hízósejtekből, basophil granulocytákból felszabaduló különböző mediátorok (hisztamin, prosztaglandinok, leukotriének, triptáz, vérlemezke-aktiváló faktor, citokinek, kemokinek) okozzák. Létrejöttében a hisztamin központi szerepet játszik. A súlyos anafilaxia azonnali felismerése, késlekedés nélküli specifikus kezelése elengedhetetlen a sikeres ellátáshoz. A súlyos tünetekkel járó anafilaxiában a klinikai jellemzők nagyon hasonlóak, allergiás vagy nem allergiás eredetétől függetlenül. A perioperatív anafilaxia előfordulása különböző lehet, időben és betegpopulációk között változhat. Előfordulási gyakorisága rendkívül változó, megközelítőleg 1/10 000 érzéstelenítés. A legtöbb tanulmány a neuromuscularis blokkolószereket említi meg a leggyakoribb oki tényezőként. A Royal College of Anaesthetists (Anglia) által elvégzett „6th National Audit Project” prospektív felmérés a perioperatív anafilaxia leggyakoribb okai között az antibiotikumok (1/26 845), a neuromuscularis junctiót blokkoló gyógyszerek (1/19 070) a klórhexidin (1/127 698) és a „Patent Blue” festék (1/6863) használatát teszi felelőssé. Kialakulása az esetek 66%-ában 5 percen belül, 17%-ában 6–10 perc, 5%-ában 11–15 perc, 2%-ában 16–30 perc között mutatkozik, de a legtöbbször általában 30 percen belül. Az antibiotikumallergia egyre nagyobb probléma, különösen a teikoplaninnal (16,4/100 000) és az amoxicillin/klavulánsavval (8,7/100 000) szemben. Ha korábbi anafilaxiás sokk előfordulása nem ismert, az izomrelaxáns típusának megválasztása nem meghatározó tényező. A betegek anesztéziabesorolása, fizikai állapota, az elhízás, a béta-blokkolók és az ACE-gátlók alkalmazása befolyásolja a perioperatív anafilaxia klinikai jellemzőit. A kezdeti tünetek rendkívül változatosak lehetnek, a kezelés hatékonyságához a korai felismerés és terápiakezdés a siker kulcsa. A preoperatív allergiatörténet kikérdezése csökkentheti az anafilaxiás reakciók kockázatát és előfordulását. Orv Hetil. 2023; 164(22): 871–877.
Candidaoesophagitis mint indikátorbetegség
Esophageal candidiasis as an indicator condition
A nyelőcső gombás megbetegedése a leggyakoribb fertőző betegsége a nyelőcsőnek. A diagnózis felállításához gasztroszkópia és sok esetben szövettani mintavétel szükséges. Amennyiben egyértelmű hajlamosító tényező nem lelhető fel, a beteget kezelő orvosok közös felelőssége a betegséget kiváltó krónikus kórállapotok felismerése vagy kizárása, hogy ne csak a következményes betegséget kezeljük, hanem az esetleges súlyosabb alapbetegséget is. Ezen ismeret hiányában sok esetben dokumentálhatóan hónapokat, éveket késhet a helyes diagnózis, ami az eredményes kezelést is veszélyeztetheti. A jelen esetben egy 58 éves, krónikus betegségben nem szenvedő nőbeteget mutatunk be, aki nyelési nehezítettség miatt jelentkezett gasztroenterológiai kivizsgálásra. A panaszok miatt gasztroszkópiát végeztünk, melynek során súlyos candidaoesophagitis igazolódott, és per os szisztémás antifungális kezelést kezdtünk. A betegnél immunszuppresszív tényezőt keresve, bár rizikót nem sikerült explorálni, többek között HIV-szerológiát kértünk, mely pozitív lett. Esetünk tanulsága, hogy a nyelőcső gombás megbetegedésének esetén immunszuppressziót okozó tényezőt kell keresni, amelynek egyik alapvizsgálata a HIV-szerológia. A gyors, helyes diagnózis felállítása lehetővé tette az alapbetegség adekvát kezelésének megkezdését. Orv Hetil. 2023; 164(22): 878–880.
Good-szindróma: egy ritka, szokatlan immunhiányos állapot
Good syndrome: a rare, unusual immunodeficiency condition
A Good-szindróma igen ritka és szokatlan immunhiányos állapot, melyre a thymoma és a hypogammaglobulinaemia társulása jellegzetes. A közel 70 éve leírt, alapvetően rossz prognózisú betegségben szenvedők különösen fogékonyak visszatérő invazív bakteriális és opportunista fertőzésekre, emellett autoimmun és malignus megbetegedések is gyakrabban manifesztálódnak. Elsősorban középkorúakat érint. A legjellemzőbb immunológiai eltérésként a hypogammaglobulinaemia és a csökkent/hiányzó B-sejt-szám említhető. Napjainkban a betegséget szerzett kombinált (T, B) immunhiányos állapotként, fenokópiaként osztályozzák. A komplex immunkompromittált kórállapot klinikailag rendkívül heterogén fenotípusos megjelenésre vezethet, így felismerése valódi kihívás. A thymoma többnyire benignus, és általában véletlenszerűen kerül felfedésre. Mivel a thymus kulcsszerepet játszik az immunrendszer fejlődésében, thymoma esetén a megváltozott szöveti struktúra és mikrokörnyezet egyaránt hajlamosíthat immundeficientia és autoimmunitás kialakulására. A betegség kialakulásának oka máig tisztázatlan. Feltételezik, hogy főként epigenetikai faktorok és szerzett genetikai tényezők együttesen tehetők felelőssé a kórkép megjelenéséért. A Good-szindrómának jelenleg nincs specifikus kezelése. A thymectomia mellett alapvető az infekciók gyógyszeres kontrollja, esetleg szekunder prevenciója és a rendszeres immunglobulin-pótlás. Orv Hetil. 2023; 164(22): 859–863.
A májbetegségek súlyosságának és prognózisának nem invazív vizsgálómódszerei
Non-invasive tests for evaluation of the severity and prognosis of liver diseases
A májfibrosis a krónikus májbetegségeknek olyan strukturális és funkcionális elváltozása, amely a cirrhosis és a májjal kapcsolatos mortalitás kockázatának legfontosabb prognosztikai tényezője. Bár a májbiopszia hagyományosan a fibrosisértékelés „arany standardja”, annak invazív sajátossága, mintavételi problémái és az általa nyújtott információ statikus volta miatt az utolsó két évtizedben a nem invazív fibrosismarkerek a májbetegség súlyosságának és kimenetelének megítélésében a biopszia alternatívái lettek. Ezek a szérum biokémiai próbák, az elasztográfiák és a képalkotó eljárások, amelyek a klinikai képpel együtt értékelve hasznosak lehetnek a fibrosis diagnosztikájában és stádiumának megállapításában. A dolgozat a klinikai tapasztalatok és a legújabb nemzetközi ajánlások alapján áttekinti a nem invazív fibrosismutatók előnyeit és hátrányait különböző etiológiájú hepatológiai kórképekben és kompenzált előrehaladott krónikus májbetegségben. Orv Hetil. 2023; 164(22): 847–858.
A mellkas és a tüdő ultrahangvizsgálatának szerepe az általános érzéstelenítés során
Use of thoracic and lung ultrasound in general anesthesia
Az ultrahang alkalmazása az aneszteziológiai és intenzív terápiás eszköztár mára elengedhetetlen feltétele mind az invazív beavatkozások pontos kivitelezése, mind az ágy melletti diagnosztika során. A mellkas és a tüdő vizsgálatai a képalkotás nehézségei ellenére gyorsan fejlődő területet jelentenek, a COVID–19-világjárvány kihívásai és a közelmúlt eseményei pedig nagyobb lendületet adtak a terület kutatásának. Az intenzív terápia egyre nagyobb tapasztalattal alkalmazza e módszereket differenciáldiagnosztikára, az állapotsúlyosság felmérésére és a terápia optimalizálására. A műtői anesztézia és a perioperatív ellátás kis módosításokkal, de szintén képes hasznosítani ezeket az eredményeket. A jelen összefoglalóban a szerzők sorra veszik a tüdő ultrahangvizsgálatának diagnosztikus jelentőségű műtermékeit, valamint a kvantitatív vizsgálatok alapjait, illetve azokat az eljárásokat, amelyek általános anesztézia során kellő irodalmi megalapozottsággal bírhatnak a betegbiztonság fokozásában a légútbiztosítás, az intraoperatív lélegeztetés finomhangolása, műtét alatti légzészavarok, posztoperatív prognosztika terén. Irodalmi összefoglalónk célja egyúttal az is, hogy rávilágítsunk azokra a területekre, amelyeken a közeljövőben technológiai vagy tudományos jelentőségű újítások várhatók. Orv Hetil. 2023; 164(22): 864–870.
A műtéti érzéstelenítés hatása a daganatkiújulásra.
Áttekintő tanulmány
Effect of anesthesia on tumor recurrence.
Review study
A daganatos betegségek okozzák a magyarországi halálesetek közel egynegyedét. A tumorreszekciós műtétek hosszú távú sikerességét, vagyis a kiújulás- és áttételmentességet, valamint a túlélést az anesztéziai módszerek is befolyásolják. Ezt igazolták a sejttenyészeteken és az állatmodelleken végzett kísérletek. Kiderült, hogy a propofol és a helyi érzéstelenítőszerek – az inhalációs anesztetikumokhoz és az opioidokhoz képest – csökkentik a daganatsejtek életképességét és áttételképző potenciáljukat. A betegcsoportokon végzett vizsgálatok azonban csak a propofol előnyét igazolták az inhalációs anesztetikumokhoz képest. Sajnos az általános anesztéziához a helyi érzéstelenítőszerek epiduralis, kiegészítő jellegű alkalmazása nem csökkentette a betegek kiújulásmentességi és túlélési idejét. További klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy a jövőben kiderüljön, az egyes ráktípusokban milyen a műtéti érzéstelenítés tényleges hatása. Orv Hetil. 2023; 164(22): 843–846.
Abstract
Background and aims
The Pavlovian-to-instrumental transfer (PIT) effect is a phenomenon that Pavlovian conditioned cues that could influence one's instrumental behavior. In several substance and behavioral addictions, such as tobacco use disorder and gambling disorder, addiction-related cues could promote independently trained instrumental drug-seeking/drug-taking behaviors, indicating a specific PIT effect. However, it is unclear whether Internet gaming disorder (IGD) would show a similar change in PIT effects as other addictions. The study aimed to explore the specific PIT effects in IGD.
Methods
We administrated a PIT task to individuals with IGD (n = 40) and matched health controls (HCs, n = 50), and compared the magnitude of specific PIT effects between the two groups. The severity of the IGD symptoms was assessed by the Chinese version 9-item Internet Gaming Disorder Scale (IGDS) and the Internet Addiction Test (IAT).
Results
We found that: (1) related to the HCs group, the IGD group showed enhanced specific PITgame effects, where gaming-related cues lead to an increased choice rate of gaming-related responses; (2) in the IGD group, the magnitude of specific PITgame effects were positively correlated with IAT scores (rho = 0.39, p = 0.014).
Discussion and Conclusions
Individuals with IGD showed enhanced specific PIT effects related to HCs, which were associated with the severity of addictive symptoms. Our results highlighted the incentive salience of gaming-related cues in IGD.
Abstract
Cardiovascular involvement has been described in acute and recovered COVID-19 patients. Here, we present a case of symptomatic pericarditis with persistent symptoms for at least six months after the acute infection and report 66 published cases of pericarditis in discharged COVID patients. Patient mean age ± SD was 49.7 ± 13.3 years, ranging from 15 to 75 years and 57.6% were female. A proportion of 89.4% patients reported at least one comorbidity, with autoimmune and allergic disorders, hypertension and dyslipidaemia, as the most frequent. Only 8.3% of patients experienced severe symptoms of acute COVID-19. The time between acute COVID and pericarditis symptoms varied from 14 to 255 days. Chest pain (90.9%), tachycardia (60.0%) and dyspnoea (38.2%) were the most frequent symptoms in post-acute pericarditis. A proportion of 45.5% and 87% of patients had an abnormal electrocardiogram and abnormal transthoracic ultrasound, respectively. Colchicine combined with non-steroidal anti-inflammatory drug (NSAID) or acetylsalicylic acid (aspirin) were prescribed to 39/54 (72%) patients. Of them, 12 were switched to corticosteroid therapy due to non-response to the first-line treatment. Only 6 patients had persisting symptoms and were considered as non-respondent to therapy.
Our report highlights that pericarditis should be suspected in COVID-19 patients with persistent chest pain and dyspnoea when pulmonary function is normal. Treatment with non-steroidal anti-inflammatory and colchicine is usually effective but corticosteroids are sometimes required.
Abstract
Background and aims
Gaming disorder (GD) is a mental health concern that has been heavily contested by experts. This scoping review synthesizes the literature to identify the structural features of video game design that can contribute to GD. Furthermore, a taxonomy of the structural features implicated with GD is proposed, revised from earlier work.
Methods
Seven databases, in addition to Google Scholar, were searched. Peer-reviewed studies were included if they assessed a link between gaming structural characteristics and GD or a proxy. The final pool included 105 articles.
Results
Avatar creation and customizability, multiplayer characteristics, and reward and punishment features were highly represented in the literature. There was no evidence for three categories in the original taxonomy: support network features, sexual content, and explicit language. Furthermore, structural feature sub-categories emerged that were absent from the previous taxonomy, such as general socialization features, type of virtual world, and in-game currency. Manipulation and control features and presentation features were less represented than social features, narrative and identity features, and reward and punishment features. The reviewers propose two broad classes of addictive gaming structural features: ‘features enhancing in-game immersion and realism’ and ‘gambling-like features’.
Discussion and conclusions
Numerous studies found a relationship between social, narrative and identity, and reward and punishment structural characteristics with GD. Two broad classes of gaming structural features were associated with addiction. The first, ‘features enhancing in-game immersion and realism,’ including social gameplay, avatar creation, storytelling, and graphics/sound. The second, ‘gambling-like features,’ included different mechanisms of rewards-and-punishment.
Az érzékeny kutatási adatok megosztása a személyre szabott orvoslás gyakorlatában
Sharing sensitive research data in the practice of personalised medicine
Az egészségügyi és az orvosbiológiai kutatások adatainak széttagoltsága az adatvezérelt döntéseken alapuló, személyre szabott orvoslás egyik akadálya. A fejlődéshez a méretben és komplexitásban is rendkívüli, ám töredezett egészségügyi adatkincs hatékony kiaknázását, illetve az intézményeken vagy akár határokon is átívelő adatmegosztást biztosító technológiák szükségesek. A biobankok nemcsak a minták archívumai, hanem adatintegrációs központok is egyúttal. A biobankok adatainak együttműködésben történő elemzése értékesebb következtetéseket ígér. Az adatok megosztásának előfeltétele a harmonizáció, azaz a minták egyedi klinikai és molekuláris jellemzőinek egységes adatmodellben és standard kódokkal történő leképezése. Az egészségügyben keletkezett információk ezekben a közös sémára illesztett adatbázisokban válnak elérhetővé a gépi tanulás számára, így a módszer az együttműködés során a személyes adatokat tiszteletben tartó felhasználásra is lehetőséget ad. Az érzékeny egészségügyi adatok újraértékelése elképzelhetetlen a személyes adatok védelme nélkül, amelynek jogi és koncepcionális kereteit a GDPR- (General Data Protection Regulation) és a FAIR- (findable, accessible, interoperable, reusable) elvek jelölik ki. Az Európában működő biobankok számára a BBMRI-ERIC (Biobanking and Biomolecular Research Infrastructure – European Research Infrastructure Consortium) kutatási infrastruktúra fejleszt közös irányelveket, amelyhez hazánk 2021-ben mint Magyar BBMRI Csomópont csatlakozott. Első lépésben a biobankok szövetségében kapcsolódhatnak össze a széttagolt adathalmok, ahol sokrétű kutatási cél által motivált, igényesen összerendezett adatkészletek válnak hozzáférhetővé. Ezt követően, a betegellátás valós környezetében keletkezett adatok magasabb szinten történő értékelése is lehetővé válik, így a klinikai vizsgálatok szigorú keretek között generált bizonyítékai új szintre kerülhetnek. Közleményünkben a „federált” adatmegosztásban rejlő lehetőségeket mutatjuk be a Semmelweis Egyetem biobankjainak közös projektje kapcsán. Orv Hetil. 2023; 164(21): 811–819.
