Browse

You are looking at 1 - 10 of 83,483 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Plant-based proteins are being rapidly explored in the food industry to produce healthy and nutritious foods. Herein, the effects of soy protein isolate (SPI) ratio to oat germ powder (OGP) (0:0, 3.7: 6.3, 5:5, 0:10, 10:0, and 6.3:3.7%) were studied on the physicochemical, colour, rheological, microbial, antioxidant, and sensory properties of wheyless cheese. The results showed that by increasing SPI and OGP levels, ash, white index value, elastic modulus, and complex viscosity decreased, while pH, fat in dry matter, Chroma, and total colour (ΔE) increased. Also, syneresis was only observed in the control sample and was not observed in other samples. Control sample together with sample containing 10% of OGP showed the highest microbial count (i.e., mesophilic bacteria and yeasts-moulds), while samples containing 10% of SPI showed the lowest microbial count. Furthermore, the growth of both coliform and psychrophilic bacteria in all samples was negligible. Based on the results of sensory evaluation, with increasing SPI and OGP, the sensory evaluation score of samples decreased but they were within the acceptable range. According to the results obtained in this study, the combinations of 5% SPI and 5% OGP or 3.7% SPI and 6.3% OGP are recommended to be used in wheyless cheese production.

Restricted access

Abstract

This study investigates the potential of utilising oleosomes extracted from hazelnuts in the formulation of liquid margarines. Aqueous extraction methods were employed to isolate oleosomes from hazelnuts, revealing approximately 83.07% fat and 2.48% protein content in hazelnut oleosomes. The stability of oleosomes at various pH levels (3–10) was examined, showing stability at pH 7 but instability at extreme pH values. Evaluation at pH 7 indicated small particle size (D3,2 ≈ 3.58 μm) and a ζ-potential of approximately −33.8 mV for isolated oleosomes. Subsequently, double emulsions were formulated by substituting traditional oil with varying oleosome concentrations (0–30%) in liquid margarine. Rheological and oxidative analyses of these margarines demonstrated decreased elastic and viscous moduli, hardness, and spreadability, alongside enhanced oxidative stability with increasing oleosome concentration. These findings suggest hazelnut-derived oleosomes offer significant stability advantages over conventional liquid margarine, presenting a promising avenue for functionally enhanced food products in the food industry.

Open access
European Journal of Microbiology and Immunology
Authors:
Verner N. Orish
,
Sylvester Y. Lokpo
,
Precious K. Kwadzokpui
,
Rufai Safianu
,
Aleksandra Marinkovic
,
Stephanie Prakash
,
Chuku Okorie
,
Ricardo Izurieta
,
Rajashree Pandit
, and
Adekunle Sanyaolu

Abstract

Background

Although, several studies have reported abnormal Mean Corpuscular Volume (MCV) values and anaemia associated with malaria infections with a focus on Plasmodium falciparum among patients with complicated and uncomplicated malaria, none has looked at the association with asymptomatic malaria. This study aimed to assess this association.

Methods

We conducted a cross-sectional study using 3 mL of blood samples from 549 children aged 5–17 years attending 5 schools selected in the Volta Region. Semi-structured questionnaires were administered to the children to obtain demographic data. Blood samples were collected to estimate the children's full blood count (FBC) and malaria status. Data obtained were analysed using STATA 15 software. P-values of less than 0.05 were considered statistically significant.

Results

Most of the children in this study (49.9%) had normal MCV (81.3–91.3 fL) with an overall malaria prevalence of 55.6 % (95% CI: 51.3–59.8) and anaemia prevalence of 48.6% (95% CI 44.4–52.9). Most anaemic children had normal MCV (81.3–91.3 fL) (49.8, 95% CI 43.7–56.0). The predicted probability of malaria was highly likely among children with normal MCV (81.3–91.3 fL) but with high variability and uncertainty among those with low MCV (<81.3 fL) and high MCV (>91.3 fL).

Conclusion

This study shows a reduced predicted probability of malaria among children with low and high MCV, playing a protective function against malaria. Further studies are required to elucidate the interaction.

Open access

Abstract

This article presents an analysis of the impact of blanching and Ginkgo biloba extract (GBE) on the volatile organic compounds (VOCs) in Cantonese bacon using gas chromatography-ion mobility spectrometry (GC-IMS). The study aims to investigate how different processing techniques influence the composition of volatile compounds in meat products, thereby contributing to the understanding of flavour release patterns.

The experiment involved dividing pork belly into six groups: conventional (C), heat treatment (H, 50 °C, 15 s), high-temperature treatment (S, 80 °C, 5 s), conventional treatment with GBE (CG, 0.5% GBE), heat composite treatment with GBE (HG, 50 °C, 15 s, 0.5% GBE), and high-temperature heat composite treatment with GBE (SG, 80 °C, 15 s, 0.5% GBE). The researchers identified a total of 36 compounds in the GC-IMS spectrum. The results showed that the ethanol content decreased in the H group samples after blanching treatment, while it increased in the S group samples. The CG, H, HG, and SG groups exhibited more significant changes compared to the C group. The H group had the highest number of VOCs among all the groups. Additionally, the flavour of the H, CG, and HG group products was notably enhanced.

In conclusion, GC-IMS allows for real-time visual analysis of VOCs, and both blanching treatment and the addition of GBE significantly affect the composition of VOCs in the samples.

Restricted access

Abstract

Venetoclax is the first oral Bcl-2 inhibitor with high affinity targeting tumor cell apoptosis mechanism. In this study we developed a simple, sensitive and reliable LC–MS/MS method to determine venetoclax in children's hemolytic or lipemic samples. The method utilized an electrospray ion source and operated in multiple reaction monitoring mode. Venetoclax-d8 was used as an internal standard. Plasma samples were precipitated by acetonitrile containing 10% dimethyl sulfoxide and were separated by a Hypersil GOLD column (2.1 mm × 150 mm, 5 μm). The mobile phase consisted of acetonitrile-2 mM ammonium acetate (30:70, v/v) containing 0.4% formic acid. The quantification for venetoclax and venetoclax-d8 were m/z 868.1 → 636.1, m/z 876.1 → 644.1, respectively. The linear range was 10–2,000 ng mL−1 for venetoclax. The matrix in normal plasma, hemolytic or lipemic plasma had no significant effect on the detection results. The specificity, recovery and stability also met the acceptance criteria of guiding principles for the validation of biological sample quantitative analysis presented in the Chinese Pharmacopoeia (2015). As a result, this method is particularly suitable for determining venetoclax in hemolytic or lipemic samples from children with acute myeloid leukemia. The method, with the application of monitoring drug concentrations in pediatric patients, was successful.

Open access

A jó orvos ismérvei és a pszichoszomatikus szemlélet csírái Kolozsvárott 1824-ben

Qualities of a good physician and the dawn of psychosomatic medicine in Kolozsvár/Cluj/Klausenburg in 1824

Orvosi Hetilap
Author:
László Kiss
Restricted access

Microchimaerismus kimutatása nagy érzékenységű droplet digitális PCR technikával és szerepe a vérképzőőssejt-transzplantált betegek monitorozásában

Detection of microchimerism with high sensitivity droplet digital PCR technique and its significance in monitoring of hematopoietic stem cell transplanted patients

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Őrfi
,
Nóra Meggyesi
,
Lívia Varga
,
András Bors
,
László Gopcsa
,
Melinda Paksi
,
Viktor Lakatos
,
Krisztián Kállay
,
Gergely Kriván
,
Alexa Jónás
,
Attila Tordai
,
István Vályi-Nagy
,
Péter Reményi
, and
Hajnalka Andrikovics

Bevezetés: Az allogén haemopoeticusőssejt-transzplantáción átesett betegek esetében betegségspecifikus biomarker nem mindig áll rendelkezésre, ekkor a beteg állapota chimaerismusvizsgálattal monitorozható, amely tájékoztatást ad a relapsusról, a vérképző sejtek megtapadásáról és a recipienseredetű vérképzésről. A klinikai chimaerismus, vagyis két vagy több különböző egyén sejtjeinek egymás melletti jelenléte, többféle módszerrel mutatható ki. A „short tandem repeat”-ek (STR) detektálásán alapuló fragmensanalízis-módszerrel legkevesebb 1–5% recipiensarány, ezzel szemben az érzékenyebb és pontosabb módszerekkel már a microchimaerismus (<1%) is kimutatható. Célkitűzés: A microchimaerismus detektálására alkalmas deletiós insertiós polimorfizmusok (DIP) jelenlétén alapuló módszer bevezetése és beállítása droplet digitális PCR (ddPCR-) technikával, illetve az STR- és a DIP módszerrel mért eredmények összehasonlítása. Módszer: A beállítás önkéntesek (n = 6) genomiális DNS-éből, mesterséges, kevert chimaeraminták előállításával történt, melyek során vakpróba és kimutathatósági határértékeket (LoB, LoD) számítottunk. Az STR- és a DIP-módszer mérési eredményeit korreláltattuk egymással (n = 48 recipiens, 146 minta), és informativitási értéket számítottunk 403 transzplantációs esetet felhasználva. A rutinvizsgálatok elvégzéséhez és a számításokhoz 8 DIP- és egy további, Y-kromoszóma-specifikus markert használtunk. A relapsus korai kimutatására retrospektív vizsgálatot végeztünk. Eredmények: A bevezetett ddPCR-módszer megbízható, és kifejezett korrelációt mutatott az STR-vizsgálat eredményeivel az 1–100% kevert chimaerismustartományban (R2 = 0,988; n = 146 minta). A gyakorlati alkalmazhatóságot jellemző informativitási érték egy donorral történt transzplantáció esetében 96%-os, vagyis igen nagy valószínűséggel, legalább 1 markerrel detektálni tudtuk a kevert chimaeraállapotot. Az új módszerrel lerövidült a mintaátfordulási idő, és 1–1,5 nagyságrenddel javult a kimutathatósági határ az STR-technikához képest. Következtetés: Rendszeres ddPCR-monitorozással bizonyos esetekben még a klinikai relapsus megjelenése előtt, korai szakaszban előre jelezhető a betegség kiújulása. A ddPCR-rel végzett, nagy érzékenységű chimaerismusvizsgálat lehetséges alkalmazási területei: haemopoeticusőssejt-mikrotranszplantáció, szolidszerv-transzplantáció után a graftkilökődés korai kimutatása, illetve autoimmun betegségek és várandósság alatt előforduló microchimaerismust célzó kutatások. Orv Hetil. 2024; 165(8): 297–308.

Restricted access

Problematikus evési magatartások és evészavarok az élsportban

Disordered eating and eating disorders among professional athletes

Orvosi Hetilap
Authors:
Réka Erika Kovács
and
Szilvia Boros

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019. évi jelentése szerint a problematikus evési magatartások és/vagy evészavarok aránya a sportolónők körében 6–45%, a férfi sportolóknál 0–19% között volt. Az arány folyamatosan nő, és a problematikus evési magatartások és/vagy evészavarok gyakrabban fordulnak elő a sportolók között, összehasonlítva a nem sportoló populációval. Bármely sportágban megjelenhetnek, de bizonyos sportolók kiemelt rizikócsoportba sorolhatók, főként az esztétikai, súlycsoportos és állóképességi sportágakban. A mérési módszerek nagy diverzitást mutatnak, a legtöbbször kérdőíveket alkalmaznak, amelyek csak a rizikócsoportok szűréséhez alkalmazhatók. A diagnózis felállításához multidiszciplináris szemléletben sportorvos, csapatorvos, sportpszichológus és sportdietetikus együttműködésére van szükség. A problémás evési viselkedések kiindulópontja gyakran a fogyókúra, amikor a sportolók különböző okok miatt (például teljesítményfokozás, a fizikai megjelenés javítása, súlycsoport elérése stb.) befolyásolni szeretnék súlyukat, testösszetételüket, s ezek kivitelezéséhez szakember felügyelete nélküli, szakmailag megalapozatlan alkalmaznak. Az evészavarok optimális táplálkozással kezdődnek, amelyek problematikus evési magatartásokba, majd klinikai evészavarokba alakulnak át. Jelenleg kevés olyan longitudinális kutatás áll rendelkezésre, amely kifejezetten a problémás evési viselkedések és evészavarok kontinuitását vizsgálja, jóllehet az eddigi kutatási eredmények felhívják a figyelmet a problémás evési magatartás kiszűrésére és az orvos-pszichológus-dietetikus együttműködésének szükségességére már az evészavar kialakulása előtt. Hiánypótló lehet a folyamat feltérképezése minél több sportágban. Orv Hetil. 2024; 165(8): 291–296.

Open access