Browse

You are looking at 1 - 10 of 77,442 items for

Absztrakt:

Bevezetés: Kórházi betegek körében a betegség okozta változások miatt a társas kapcsolatok átrendeződhetnek, erősödhetnek, de akár gyengülhetnek is. Ezen változások mérése, a szubjektíve megélt társas támogatás mértékének, elérhetőségének vagy akár az észlelt izolációnak a kimutatása fontos feladat, ugyanis ezen dimenziók összefüggnek a gyógyulási mutatókkal. Célkitűzés: A kutatás célja annak bemutatása, hogy az általunk fejlesztett PRISM-D rajzteszt hogyan alkalmazható az észlelt társas támogatás mérésére. További célkitűzés a teszten mért társas támogatás mutatóinak és a depresszió-, valamint a szorongásszint közötti kapcsolatnak a vizsgálata súlyos betegek esetében. Módszer: 194 súlyos, kórházi kezelés alatt álló beteg (daganatos, műtéti beavatkozást igénylő gyomor-bél rendszeri betegségben és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek) esetében a PRISM-D rajzteszt, a STAI- és BDI-tesztek felvétele kórházi osztályokon. Eredmények: A vizsgálati személyek többsége megjelenítette a rajzteszten a társas támogatást (95,7%), jelentős hányaduk több körrel (64,0%) és nagyobbnak, mint a betegséget szimbolizáló kör (71,2%). Azok a személyek, akik nem jelenítettek meg egyetlen társas támogató személyt sem, szignifikánsan magasabb szorongásszintet éltek meg (STAI-S: p = 0,040, df = 181; STAI-T: p = 0,005, df = 153). A térbeli elhelyezkedést tekintve azok a betegek, akik az Ént és a betegséget szimbolizáló kör közé helyezték el a társas támogatást, alacsonyabb szintű szorongást és depresszív tüneteket éltek meg, mint akik a betegséget rajzolták közelebb, a társas támogatást távolabb (STAI-S: p = 0,016, df = 91; BDI: p = 0,027, df = 142). Következtetés: Eredményeink szerint a PRISM-D rajzteszt alkalmas az észlelt társas támogatás vizsgálatára, az Énhez és a betegséghez viszonyított szubjektív jelentőségének és észlelt közelségének mérésére, továbbá az észlelt szociális izoláció detektálására. Gyors, egyszerű mérőeszközként nagymértékben segítheti kórházi osztályokon a szűrést és a terápiás munkát. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1688–1696.

Open access

Absztrakt:

Az innováció és a találmány szabadalmaztatása manapság majdnem olyan fontos, mint egy eredeti kísérleti eredményt vagy klinikai megfigyelést jó folyóiratban közölni. Ez főleg olyan országokban fontos, mint Magyarország, amelynek „innovációs indexe” messze az EU-átlag alatt van. Ezért kutatóintézetek, oktató kórházak és kutatók is felelősek, mert még nem általános szokás egy új gyógyszerhatást vagy alkalmazható alapkutatási eredményt szabadalmaztatni a kongresszusi előadás vagy szaklapi közlés előtt. Ezt az innovációs folyamatot kutatólaboratóriumunk öt példájával illusztrálom, amelyek közül négyet sikerült szabadalmaztatni. A dopaminagonisták (például bromokriptin, L-deprenil) gyomor- és nyombélfekély-ellenes hatása bármennyire meglepő és újszerű volt is, a gyógyszereket gyártó vállalatok nem szabadalmaztatták, mert ezeket a molekulákat más klinikai alkalmazásra hozták eredetileg forgalomba. A pirazolszármazékok hosszan tartó (például 12–24 órás) gasztroprotektív hatása, valamint a vérlemezke-eredetű növekedési faktor és más, angiogenikus növekedési faktorok és az új angiogenikus szteroidok fekélygyógyulást serkentő hatása könnyen szabadalmaztatható volt, mint a szomatosztatinnak a szeptikus shock ellen védő hatása állatmodellekben, de ez még klinikai megerősítésre vár. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1658–1667.

Restricted access
Authors: Ádám Kocsis, Noémi Mezőlaki, Dorottya Porkoláb, Gábor Mohos, Erika Kis, János Varga, Eszter Baltás, Henriette Ócsai, Irma Korom, Erika Varga, István Balázs Németh, Lajos Kemény and Judit Oláh

Absztrakt:

Bevezetés: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia (SNB) jelentősége az előrehaladott – 4 mm-nél vastagabb – melanomák kezelésében eddig vitatott volt a szakirodalomban. Manapság azonban az adjuváns terápiák alkalmazásának előfeltétele a regionális nyirokcsomók érintettségének szövettani igazolása. Ugyanakkor az SNB szükségességének kritériumai Magyarországon sem egységesek, van, ahol jelenleg a vastag melanomák esetén nem végzik el ezt a beavatkozást. Célkitűzés: Klinikánkon az elmúlt években konzekvensen elvégeztük az őrszemnyirokcsomók vizsgálatát 4 mm-nél vastagabb melanomák esetén is, így érdemesnek tartottuk értékelni, hogy ebben a betegcsoportban milyen arányban fordul elő a tájéki nyirokcsomók klinikailag nem, szövettanilag viszont detektálható áttéte. Módszer: A klinikánkon 2007 és 2011 között melanomával diagnosztizált 1133 beteg közül kiválasztottuk azokat a pácienseket, akiknek 4 mm-nél vastagabb primer tumoruk volt, és retrospektíven értékeltük a betegek demográfiai adatait, primer daganatuk klinikai, valamint szövettani jellegzetességeit az őrszemnyirokcsomó szövettani paramétereinek függvényében. Eredmények: Az 5 éves időszakban 116 olyan, melanomában szenvedő beteget diagnosztizáltunk, akinél vastag melanoma került sebészi kimetszésre. 78 páciensnél történt SNB, mely 50 esetben szövettanilag pozitívnak bizonyult. A betegek átlagos életkora közel 58 év volt. Következtetés: Klinikánkon évente tíz olyan, vastag melanomás beteget kezelünk, akinél az őrszemnyirokcsomó szövettani pozitivitása alapján igazoltuk a betegség metastaticus stádiumát. Eredményeink és a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján akár 100 körülire becsülhető azoknak a pácienseknek a száma Magyarországon, akiknél ezzel a patológiai stádiumot meghatározó módszerrel az adjuváns kezelés szükségessége megállapítható. A betegcsoport fiatal életkorát figyelembe véve, hatékony target/immunterápia adjuváns alkalmazásával eredményesebben csökkenthető lehet az elvesztett életévek száma, mint a belszervi metastaticus stádiumban megkezdett kezelésekkel. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1675–1680.

Open access
Authors: József Szász, Szabolcs Szatmári, Viorelia Constantin, István Mihály, Attila Rácz, Imola Török, Előd Nagy, Krisztina Kelemen, Timea Forró, Beáta Baróti and Károly Orbán-Kis

Absztrakt:

Bevezetés: Parkinson-kórban gastrointestinalis zavarok a betegség minden stádiumában előfordulnak, gyakran évekkel a diagnózis felállítása előtt. Jelentőségük előrehaladott Parkinson-kórban nagy, mert az életminőséget tovább rontják, és korlátozhatják mind a hagyományos, mind az eszközös terápiás lehetőségeket. Célkitűzés: Előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegeknél jelentkező gastrointestinalis zavarok felmérése. Módszer: Retrospektív tanulmányunkban 6 éves periódusban minden olyan, levodopára reagáló Parkinson-kóros beteg adatait elemeztük, akinél legalább napi 2 óra off állapot bizonyítható, az on állapot súlyossága a Hoehn–Yahr-skálán mérve legalább 3 pont, és legalább napi négyszer kapott levodopát különböző kombinációkban. A gastrointestinalis panaszokat a következő célzott kérdésekre adott igen-nem válaszok segítségével azonosítottuk: volt-e nyelészavar, étvágytalanság, gyomortáji diszkomfort, puffadás, korai jóllakottság, émelygés, hányás, székrekedés. Eredmények: A 286 beteget két csoportra osztottuk a gastrointestinalis panaszok jelenléte, illetve hiánya szerint. A legalább egy gastrointestinalis tünetre panaszkodó 181 beteg esetében szignifikánsan hosszabb volt a kórtartam (10,13 ± 4,03 vs. 7,4 ± 2,42 év), illetve súlyosabb a klinikai kép (hosszabb off periódusok: 4,03 ± 1,32 vs. 2,91 ± 1,02 óra, tartósabbak a dyskinesisek: 2,76 ± 0,91 vs. 1,83 ± 0,61 óra, magasabb a Hoehn–Yahr-pontszám). Ezek a betegek nagyobb levodopaadagokat kaptak nagyobb adagolási frekvenciával. A gastrointestinalis panaszok közül a székrekedés (59%) és a meteorismus (32,5%) volt a leggyakoribb. A panaszok nagy többsége szignifikánsan gyakrabban fordult elő a dyskinesises betegeknél. Következtetés: A tápcsatorna működésére vonatkozó panaszok gyakoriak előrehaladott Parkinson-kórban. Ezek felmérése a rutinvizsgálat szerves része kell, hogy legyen. Meg kellene határozni a betegek gastrointestinalis profilját, interdiszciplináris megközelítésben, a megfelelő klinikai és paraklinikai módszerekkel. A gastroparesis és a dyskinesisek közötti kapcsolat fontos láncszem lehet az előrehaladott Parkinson-kór patomechanizmusában, ennek tisztázására további vizsgálatok szükségesek. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1681–1687.

Restricted access
Authors: Gábor Xantus, Allen Penny, Sharon E. Norman and Péter László Kanizsai

Absztrakt:

Az angliai Committee for Quality Improvement anyagi támogatást nyújt azon sürgősségi osztályoknak, ahol a felnőtt, szeptikusnak véleményezett betegek a beérkezéstől számított 1 órán belül kapnak széles spektrumú antibiotikumot és 30 ml/kg-os krisztalloidbolus-infúziót. A fentihez hasonló egyórás célkitűzés számos más európai országban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is meghatározó minőségi mutatóvá vált, ugyanakkor szinte megjelenésének pillanatában éles támadások kereszttüzébe került, ugyanis az ajánlást alátámasztó bizonyítékok egyrészt nem feltétlenül vonatkoztathatók a sürgősségi ellátásra, másrészt valószínűleg idejétmúltak. A jelen cikk szerzői szisztematikus áttekintést terveztek annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy az 1 órán belül beadott, 30 ml/kg intravénás bolus krisztalloidinfúzió valóban jelent-e klinikai előnyt (a mortalitás vagy a kórházi ápolási idő tekintetében) felnőtt, sürgősségi osztályon diagnosztizált szeptikus betegek kezelése esetén. A kutatási protokollt a szerzők prospektív módon regisztrálták a PROSPERO-n. Két párhuzamos lépésben 5 elsődleges (Embase, CINAHL, Medline, PubMed és Cochrane Library) és több másodlagos adatbázist vettünk górcső alá a 2012 és 2019 közötti időszakban teljes szöveggel megjelent cikkek vonatkozásában. Amennyiben a kutatásnak sikerül minimum 15, az előre lefektetett beválogatási kritériumoknak megfelelő cikket azonosítani, a szerzők megkísérelnek egy fix- vagy randomeffektus-metaanalízist. Amennyiben ez nem lehetséges, Fisher-féle kombinált p-érték kerül kiszámításra, és narratív szintézis kerül közlésre. A sürgősségi keretek között végzett, magas szintű evidenciát produkáló kutatás segíthet annak a felnőtt szeptikus betegcsoportnak (valamint a pontos klinikai előnyöknek és/vagy iatrogén ártalmaknak) a beazonosításához, akiknek a kezelésében a 30 ml/kg bolus krisztalloidinfúzió klinikailag igazolt előnyöket eredményezhet. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1668–1674.

Restricted access

Abstract

Background and aims

The current study aimed to assess how sports bettors respond to advertised bets on social media and whether this differs dependent upon bet complexity and social media account type.

Methods

Employing a 3 × 2 repeated measures design, 145 regular football bettors were recruited to take part in an online study requiring them to rate bets advertised upon social media, providing indications of their likelihood to bet, confidence in the bet and how much they would stake on the bet. Advertised bets differed in terms of complexity (low, medium and high) and each bet was presented separately on both an operator account and an affiliate account.

Results

Data analysis highlighted a significant interaction between bet complexity and account type, with bettors rating themselves as being more likely to bet and more confident in bets which were presented on an affiliate account for medium complexity bets but not for low or high complexity bets.

Discussion and conclusions

This study provides initial evidence that affiliate marketing of sports betting increases bettor's confidence in certain types of bets. This heightens previously addressed concerns around affiliate marketing, given that affiliates are financially incentivised to attract custom toward gambling operators. Future research should explore risk factors for increased uptake of affiliate marketing, and the impact on gambling behaviour.

Open access
Authors: Anja DÖrschug, Julian Schwanbeck, Andreas Hahn, Anke Hillebrecht, Sabine Blaschke, Uwe Groß, Markus M. Heimesaat, Hagen Frickmann and Andreas E. Zautner

Abstract

Introduction

To efficiently monitor the COVID-19 pandemic for surveillance purposes, reliable serological rapid diagnostic tests (RDTs) are desirable for settings where well-established high-throughput bench-top solutions are not available. Here, we have evaluated such an RDT.

Methods

We have assessed the Xiamen AmonMed Biotechnology COVID-19 IgM/IgG test kit (Colloidal gold) and the EUROIMMUN benchtop assay with serum samples from patients with polymerase chain reaction (PCR)-confirmed COVID-19 disease. Samples from patients with Epstein-Barr-virus (EBV) infection and blood donors were used for specificity testing.

Results

For the colloid gold rapid test and the EUROIMMUN assay, the study indicated overall sensitivity of 15.2% and 67.4%, respectively, while specificity of 99.0% and 97.9% with the blood donor sera, as well as 100% and 96.8% with the EBV-patients, were observed, respectively. An association of the time period between positive PCR results and serum acquisition with serological test positivity could be observed for the immunologlobulin G subclass of the EUROIMMUN assay only.

Conclusions

In spite of acceptable specificity of the assessed RDT, the detected poor sensitivity leaves room for improvement. The test results remain difficult to interpret and therefore the RDT can currently not be recommended for routine diagnostic or surveillance use.

Open access

Abstract

Urinary tract infections are one of the most common bacterial infections and rapid diagnosis of the infection is essential for appropriate antibiotic therapy. The goal of our study was to identify urinary pathogens directly by MALDI-TOF MS and to perform antibiotic susceptibility tests in order to shorten the period spent for culturing.

Urine samples submitted for culture to the Clinical Microbiology Laboratory were enrolled in this study. Urine samples were screened for leukocyte and bacteria amount by flow cytometry. Samples with bacterial load of 106–107/mL were tested directly by MALDI-TOF MS and antibiotic susceptibility tests (AST) were performed.

In total, 538 positive urine samples were evaluated in our study. MALDI-TOF MS identified the microorganism directly from the urine sample in 91.8% of these samples and the concordance rate of conventional identification and direct detection was 95.8% for Gram-negatives at the genus and species level. Escherichia coli (n:401) was the most frequently isolated microorganism, followed by Klebsiella pneumoniae (n:57). AST results were generated for 111 of these urine samples and the concordance was 90% and 87% for E. coli and K. pneumoniae, respectively.

Our results showed that screening of urine samples with flow cytometry to detect positive samples and identification of uropathogens directly by MALDI-TOF MS with an accuracy of over 90% can be a suitable method particularly for Gram-negative bacteria in clinical microbiology laboratories.

Restricted access
Authors: Valentin Flaudias, Sylvain Iceta, Oulmann Zerhouni, Rachel F Rodgers, JoËl Billieux, Pierre-Michel Llorca, Jordane Boudesseul, Ingrid de Chazeron, Lucia Romo, Pierre Maurage, Ludovic Samalin, Laurent BÈgue, Mickael Naassila, Georges Brousse and Sébastien Guillaume

Abstract

Background and aims

Since mid-March 2020, over 3 billion people have been confined as a result of the COVID-19 pandemic. Problematic eating behaviors are likely to be impacted by the pandemic through multiple pathways. This study examined the relationships between stress related to lockdown measures and binge eating and dietary restriction in a population of French students during the first week of confinement.

Methods

A sample of undergraduate students (N = 5,738) completed an online questionnaire 7 days after lockdown measures were introduced. The survey comprised variables related to lockdown measures and the COVID-19-pandemic, mood, stress, body image, binge eating and dietary restriction during the past 7 days, as well as intent to binge eat and restrict in the following 15 days.

Results

Stress related to the lockdown was associated with greater likelihood of binge eating and dietary restriction over the past week and intentions to binge eat and restrict over the next 15 days. Greater exposure to COVID-19-related media was associated with increased eating restriction over the past week. Binge eating and restriction (past and intentions) were associated with established risk factors, including female gender, low impulse regulation, high body dissatisfaction, and having a concurrent probable eating disorder.

Discussion and conclusion

The higher the stress related to the first week of confinement, the higher the risk of problematic eating behaviors among students, particularly those characterized by eating-related concerns. Screening for risk factors and providing targeted interventions might help decrease problematic eating behaviors among those who are most vulnerable.

Open access

Abstract

Background and aims

Problematic internet use (PIU) is a highly prevalent condition with severe adverse effects. The literature suggests that parent-child bonding and parental behavioral control exert protective effects against PIU. However, the most relevant studies rely on simplistic measurement of parenting, cross-sectional designs and mixed-aged samples. Our study analyzed the effect of maternal and paternal parenting on PIU by using a prospective design and a cohort sample of same-aged children.

Methods

Data from 1,019 Czech 12-year-old sixth-graders who were followed until ninth grade were used. Maternal and paternal responsiveness and strictness were reported by children using the Parental Acceptance-Rejection Questionnaire (PARQ) and the Parental Control Scale (PCS). PIU was measured by the Excessive Internet Use Scale (EIUS).

Results

The self-reported PIU prevalence in nine-graders (15-year-old) was 8.1%. Parenting, reported by adolescents 18 months before PIU screening, showed significant relationships with PIU: parental responsiveness was negatively and moderately associated, while maternal strictness showed a weak positive association; the authoritative parenting style in both parents decreased PIU, with a PIU probability of 3.21%, while a combination of maternal authoritarian and paternal neglectful parenting was associated with PIU probability as high as 20.9%.

Discussion and conclusions

The self-reported prevalence of PIU in Czech adolescents was found to be high. The effects of parenting on PIU were similar to the effects of parenting on other problematic behavior among adolescents. Our findings showed the need for interventions to prevent PIU by helping parents to apply optimal parenting styles.

Open access