Browse

You are looking at 1 - 10 of 77,484 items for

Authors: Adebayo Surajudeen Adekunle, Adekunle Akanni Adeleke, Peter Pelumi Ikubanni, Peter Olorunleke Omoniyi, Tajudeen Adelani Gbadamosi and Jamiu Kolawole Odusote

Abstract

Heat treatment industries require various quenching media to improve the properties of the materials to be quenched. Petroleum based mineral (PBM) oil, a non-biodegradable oil, is popular amongst others quenchants in heat treatment processes. Recently, biodegradable oils mostly in their raw, unblended and unbleached forms have been employed for quenching of various engineering materials. Therefore, the present study examined the effects of some selected bio-quenchants in blended raw (BR) and blended bleached (BB) forms on the mechanical properties and microstructure of solution heat treated aluminum (Al)-alloy. Edible vegetable oil (70% by volume) was blended with 30% by volume of jatropha oil to form the bio-quenchant oils. Another set of bio-quenchants were formed by bleaching the raw oils before mixing so as to reduce the oxidation level and contaminations in the oil. The Al-alloy is solution heat treated at 500 °C and soaked for 15 min in an electric muffle furnace before quenching in the various established bio-quenchants. Results showed that samples treated in blended raw melon (BRM) oil have higher tensile strength of 151.76 N/mm2 while samples quenched in blended bleached melon (BBM) oil have higher hardness value of 61.00 HRC. In accordance to the results obtained the bio-quenchants were found to be effective replacement to the PBM oil.

Open access

Abstract

The faulty hormonal imprinting theory (published in 1980) and the DOHaD (Developmental Origin of Health and Disease theory (published in 1986) are twin-concepts: both justify the manifestation after long time (in adults) diseases which had been provoked in differentiating cells (e.g. during gestation). This was demonstrated using animal experiments as well, as comparative statistical methods (in human cases). However, there is no explanation for the tools of memorization (even after decades) of the early adversity and the tools of execution (manifestation) in adult age. It seems likely that immune memory is involved to the memorization of early adversity, up to the manifestation of the result (non-communicable diseases). Nevertheless, the relatively short timespan of adaptive immune memory makes this system insuitable for this function, however the newly recognized trained memory of the innate immune system seems to be theoretically suitable for the storage of the records and handling the sequalae, which is the epigenetic reprogramming in the time of provocation, without changes in base sequences (mutation). The flawed (damaged) program is manifested later, in adult age. Evidences are incomplete, so further animal experiments and human observations are needed for justifying the theory.

Open access

Abstract

The article highlights the worldwide dissemination of precision agriculture scientific researches published from the period of 1996–2018, data gathered in the Scopus citation database, using the science mapping method. The findings show that there is a constant rise in the number of publications in precision agriculture. The USA is not only leading in the adoption of precision agriculture technologies but also in the publication of papers, accompanied by China placed in second place. The most frequent keywords highlighted the main topics authors concentrated on more, and the national affiliation of most cited papers was the USA. The main prominence and contributions of the results present scientific research trends in precision agriculture in the last two decades, and demonstrate the main countries, authors and organizations who have contributed, and were more productive in this area.

Open access
Authors: M. Michalis, K.J. Finn, R. Podstawski, S. Gabnai, Á. Koller, A. Cziráki, M. Szántó, Z. Alföldi and F. Ihász

Abstract

Within recent years the popularity of sportive activities amongst older people, particularly competitive activities within certain age groups has increased. The purpose of this study was to assess the differences in the cardiorespiratory output at anaerobic threshold and at maximal power, output during an incremental exercise, among senior and young athletes. Ten elderly male subjects [mean (SD) age: 68.45 ± 9.32 years] and eight young male subjects [mean (SD) age: 25.87 ± 5.87 years] performed an incremental exercise test on a treadmill ergometer. No significant differences in body size were evident; however, the differences between the groups for peak power (451.62 ± 49 vs. 172.4 ± 32.2 W), aerobic capacity (57.97 ± 7.5 vs. 40.36 ± 8.6 mL kg−1 min−1), maximal heart rate (190.87 ± 9.2 vs. 158.5 ± 9.1 beats min−1), peak blood lactate (11 ± 1.7 vs. 7.3 ± 1.4 mmol L−1), and % VO2max at ventilatory thresholds (93.18 ± 4.3 vs. 79.29 ± 9.9%) were significantly lower in the senior athletes. The power output at anaerobic threshold was also higher (392 ± 48 vs. 151 ± 23 W) in the young athletes, explaining the significant difference in terms of performance between these groups. We have observed an evident deterioration in some of the cardiovascular parameters; however, the submaximal exercise economy seems to be preserved with aging. Exercise economy (i.e. metabolic cost of sustained submaximal exercise) was not different considerably with age in endurance-trained adults.

Open access
Authors: Veronika Mészáros, Szabolcs Takács, Zsuzsanna Kövi, Máté Smohai, Zoltán Gergely Csigás, Zsuzsanna Tanyi, Edit Jakubovits, Dóra Kovács, Ilona Szili, Andrea Ferenczi and Szilvia Ádám

Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ2= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI90:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.

Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ2 = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI90:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.

Open access

Abstract

Objective

Prior research has evaluated the effects of acute exercise on episodic memory function. These studies have, on occasion, demonstrated that acute exercise may enhance both short- and long-term memory. It is uncertain as to whether the acute exercise improvements in long-term memory are a result of acute exercise attenuating declines in long-term memory, or rather, are driven by the enhancement effects of acute exercise on short-term memory. The present empirical study evaluates whether the decline from short- to long-term is influenced by acute exercise. This relationship is plausible as exercise has been shown to activate neurophysiological pathways (e.g., RAC1) that are involved in the mechanisms of forgetting.

Methods

To evaluate the effects of acute exercise on forgetting, we used data from 12 of our laboratory's prior experiments (N = 538). Across these 12 experiments, acute exercise ranged from 10 to 15 mins in duration (moderate-to-vigorous intensity). Episodic memory was assessed from word-list or paragraph-based assessments. Short-term memory was assessed immediately after encoding, with long-term memory assessed approximately 20-min later. Forgetting was calculated as the difference in short- and long-term memory performance.

Results

Acute exercise (vs. seated control) was not associated with an attenuated forgetting effect (d = 0.10; 95% CI: −0.04, 0.25, P = 0.17). We observed no evidence of a significant moderation effect (Q = 6.16, df = 17, P = 0.17, I 2 = 0.00) for any of the evaluated parameters, including study design, exercise intensity and delay period.

Conclusion

Across our 12 experimental studies, acute exercise was not associated with an attenuated forgetting effect. We discuss these implications for future research that evaluates the effects of acute exercise on long-term memory function.

Restricted access
Authors: Vargha András, Zábó Virág, Török Regina and Oláh Attila

Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.

Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.

Open access

Háttér és célkitűzések: Önkéntes beteglátogatóként és a kórházakban gyógyuló felnőtt betegek mentálhigiénés gondozásával foglalkozó szakemberként gyakran foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet a kórházakban kezelt betegek mentális állapotán javítani, a kórházban eltöltött heteket mentálisan segíteni. Egyre többet hallani az „empatikusabb gyógyításról", vagyis a betegekkel szembeni megértőbb hozzáállásról, de az empatikus magatartás rendkívül nagy energiát igényel. Meglátásom szerint a kedvesség, a másokkal szembeni kedves hozzáállás és cselekedet már önmagában nagyon sokat tehet a betegek mentális egészségének megőrzésében. Módszer: A vizsgálat során a klinikán dolgozó betegkísérők közül négy fővel készítettem félig strukturált interjút. Az interjúk mellett a retrospekció, továbbá extrospekció módszerét alkalmaztam. Eredmények: A betegkísérőkkel készült interjúk összegzése és saját tapasztalataim alapján a kedvességnek öt olyan alappillérét határoztam meg (a bemutatkozás, a mosoly, az együttérző érintés, a figyelmesség, valamint a biztatás és beszélgetés), amelyek sokat jelenthetnek a betegek gyógyulása során, és amelyeket bárki elsajátíthat a betegek mentális egészégének megőrzése vagy javítása érdekében. Következtetések: A betegek iránti tisztelet és törődés nemcsak a segítségnyújtás különböző formáiban, de a kedvesség gyakorlásában is megmutatkozhat. Sokszor nem tudhatjuk, hogy egy beteg ember mit él át, hogyan éli meg az adott élethelyzetet, milyen érzései vannak, de egy kedves cselekedet már az egész napját meghatározhatja, erősítheti a gyógyulásba vetett hitét, a beteg és a gyógyító személyzet tagjai között pedig elősegítheti a bizalmi kapcsolatot. A betegekkel való jó kapcsolat kialakítása nemcsak a betegek mentális egészségére van jó hatással, de az egészségügyi dolgozókat is védheti a kiégéstől.

Background and aims: As a voluntary patient visitor and a specialist working for the mental health of hospital-treated adult patients, I frequently dwell on the question how the mental state of hospitalized patients could be improved, and how the weeks spent in a hospital could be supported mentally. Although the healing power of empathy, thus a more emphatic attitude towards patients is recognized today, emphatic behaviour requires a lot of energy. In my view, kindness, and a kind attitude or action can greatly improve the mental health of patients. Methodology: In the course of the analysis, I have done semi- structured interviews with four patient escorts working at the clinic. Besides the interviews, I have also applied the methods of retrospection and extrospection. Results: Based on the summary of the interviews with the patient escorts and my own experiences, I distinguished five basic elements of kindness (introduction, smile, compassionate touch, thoughtfulness, and encouragement) that may greatly contribute to the healing of the patients, and are easily adaptable for the sake of the preservation or improvement of their mental health. Conclusions: The respect and concern for patients can not only be manifested in the various forms of medical assistance, but also in the practice of kindness. In many cases we might not even suspect what a sick person experiences, and what she/he goes through in a certain situation. There is no doubt, however, that a kind act can determine a person's whole day, strengthen one's faith in healing, and promote trust between patients and healthcare providers. Maintaining a good relation is not only beneficial for the mental health of the patients, but it could also prevent healthcare professionals from burnout.

Restricted access

A témában megjelenő friss kutatási eredmények összefoglalásával arra kerestük a választ, hogy a pozitív élmények feldolgozása (savoring) milyen jelentőséggel bír a daganatos megbetegedések komplex terápiájában. Az eredmények azt mutatják, hogy a savoring nem csak a boldog élet egyik nélkülözhetetlen összetevője. Azokban a stresszel teli időszakokban is fontos erőforrásként szolgálhat - mind a páciens, mind pedig az őt ápoló hozzátartozók életében is -, mint amilyet az életet veszélyeztető, daganatos betegségek is jelentenek. A pozitív tapasztalások „ízlelgetése" képes csökkenteni a megbetegedéssel kapcsolatos szorongásos és depresszív tüneteket, az érzelmi distresszt, valamint növelni a pozitív érzelmi állapotot, és az élettel és párkapcsolattal való elégedettséget is. Az említésre kerülő eredmények, valamint savoring intervenciós lehetőségek akár a hazai onkopszichológiai ellátás területén is új színfoltot jelenthetnek.

By reviewing the results of recent researches we aimed to highlight the importance of savoring in the complex therapy of cancer. These results show that savoring is not only an essential component of a happy life, but it can also be an important resource in stressful periods and serious illness as the life-threatening cancer, both for the patient and for his relatives and caregivers. Savoring can reduce, among others, illness-related anxiety, depression, emotional distress and increase positive emotional and life satisfaction as well as relationship satisfaction. The mentioned results, as well as the potential of savoring interventions, may represent a new approach in the field of Hungarian oncopsychological care as well.

Open access