Browse

You are looking at 1 - 10 of 81,256 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

With distributed computing and mobile applications becoming ever more prevalent, synchronizing diverging replicas of the same data is a common problem. Reconciliation – bringing two replicas of the same data structure as close as possible without overriding local changes – is investigated in an algebraic model. Our approach is to consider two sequences of simple commands that describe the changes in the replicas compared to the original structure, and then determine the maximal subsequences of each that can be propagated to the other. The proposed command set is shown to be functionally complete, and an update detection algorithm is presented which produces a command sequence transforming the original data structure into the replica while traversing both simultaneously. Syntactical characterization is provided in terms of a rewriting system for semantically equivalent command sequences. Algebraic properties of sequence pairs that are applicable to the same data structure are investigated. Based on these results the reconciliation problem is shown to have a unique maximal solution. In addition, syntactical properties of the maximal solution allow for an efficient algorithm that produces it.

Restricted access

Revisiting the Geometry of the Transition Zone Using Filposh Squinches in Ardeshir Palace

A kupola és a kupoladob geometriájának vizsgálata az Ardesir palotában

Építés - Építészettudomány
Authors:
Elaheh Golzari
and
Péter Rabb

Iranians invented squinches to cover a square-plan space with a dome. Filposh, a type of squinch first found in Sasanian architecture, is a conical vault constructed in the transition zone’s corners to transmit the dome’s forces and weight. This technique can be seen in three halls of the Sasanian palace of Ardeshir. In this paper, the geometry of the transition zone using filposh squinches between a spherical dome and the square supporting walls in Ardeshir Palace was re-examined. A historical descriptive method was employed to analyse the main drawings of the halls from the nineteenth century to the present, and two hypotheses concerning the geometry of the transition zone were modelled and evaluated. As a result, the hypothesis that the dome’s cross-section intersects the chamber’s square plan is rejected. Furthermore, the claim that the transition zone’s square plan circumscribes the dome’s cross-section was discussed and proven.

Open access

Aortoiliacalis stenoocclusiv betegség fedett sztentekkel végzett endovascularis ellátásával szerzett kezdeti tapasztalataink

Initial experiences with the use of covered stents in endovascular treatment of aortoiliac stenoocclusive diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
László Hidi
,
Balázs Lengyel
,
Péter Legeza
, and
Zoltán Szeberin

Bevezetés: A komplex aortoiliacalis stenoocclusiv betegségek kezelésének megoldását hagyományosan a nyitott műtéti technikák jelentik. Napjainkban azonban a kisebb perioperatív megterheléssel járó endovascularis vagy hibrid beavatkozások – mint például a fedettsztent-implantáció – is megoldásként szolgálhatnak, amelyekkel akár aortobiiliacalis, akár aortobifemoralis áthidalások kiválthatók. Célkitűzés: A vascularis centrumunkban végzett aortoiliacalis fedett sztent implantációk korai eredményeinek elemzése. Módszer: A 2019. november 1. és 2021. szeptember 30. között prospektíven regisztrált, konszekutív, aortoiliacalis fedett sztent implantációján átesett betegek adatainak retrospektív elemzését végeztük. Rögzítettük a betegek demográfiai és preoperatív egészségügyi adatait, a perioperatív szövődményeket, emellett a pre- és posztoperatívan megállapított Rutherford-stádiumot és boka-kar indexet. Vizsgálatunk elsődleges végpontja a perioperatív mortalitás, illetve az egyéves túlélés és elsődleges nyitva maradás, míg másodlagos végpontja a boka-kar index, illetve a Rutherford-stádium változásának és az amputációs rátának a megállapítása volt. Elemzésünkhöz Kaplan–Meier-analízist és Wilcoxon-féle ’signed-ranked’ tesztet használtunk. Eredmények: Vizsgálatunkba 36 beteget vontunk be. Az átlagos utánkövetési idő 12 ± 6,9 hónap volt. 72,2%-ban (n = 26) TASC C–D klasszifikációjú aortoiliacalis elváltozás miatt végeztünk beavatkozást, 44%-ban (n = 16) kritikus alsó végtagi ischaemia miatt, 64%-ban (n = 23) percutan punkcióból. A kórházban töltött napok száma átlagosan 5 ± 7 nap volt. Perioperatív vérzéses szövődmény 4 (11,1%), reoperáció 6 (16,6%) esetben fordult elő. Perioperatív halálozás nem történt. Az egyéves túlélés 94,3%, az elsődleges nyitva maradás 91,4% volt. A betegek posztoperatív Rutherford-stádiuma (3. [2.] vs. 1. [1.]; p<0,001) és boka-kar indexe (0,4 [0,55] vs. 1 [0,4]; p<0,001) szignifikánsan javult a preoperatívhoz képest. Nem tervezett major amputációt nem végeztünk. Következtetés: Az aortoiliacalis stenoocclusiv betegségek kezelésében fedett sztentek használatával jelentős klinikai javulás mellett kedvező perioperatív mortalitás, egyéves túlélés és elsődleges nyitva maradás, illetve elfogadható perioperatív morbiditás érhető el. Ez az eljárás megfelelő alternatívája lehet a nyitott műtéti megoldásoknak. Orv Hetil. 2022; 163(39): 1553–1558.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Mezei
,
Dominik Németh
,
Erzsébet Temesvári
, and
Györgyi Pónyai

Bevezetés: A propolisz méhek által gyűjtött gyantás anyag, melynek különféle termékekben történő külső és belső alkalmazása jótékony hatásai miatt széles körben elterjedt. Ismert allergén, a növekvő expozíciós lehetőségek szenzibilizáló hatását is előtérbe hozták. Célkitűzés: A szerzők 30 éves periódusban epicutan tesztelt, propoliszérzékeny betegek adatait dolgozták fel az irodalmi adatok tükrében. Módszer: A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának Allergológiai Laboratóriumában 1992 és 2021 között epicutan tesztelt 17 784 beteg közül annak a 464 betegnek az eredményeit elemeztük retrospektíven, akiknél propolisz-túlérzékenység igazolódott. Vizsgáltuk a szenzibilizációs gyakoriságok változását, a jellemző diagnózisokat, a betegek életkori megoszlását, a klinikai tünetek leggyakoribb lokalizációit és a társult allergénérzékenységeket. Eredmények: A 30 éves periódusban a propolisz szenzibilizációs gyakorisága átlagosan 2,6% volt, 2019–2021-ben a vizsgált periódusban korábban nem észlelt jelentős emelkedés mutatkozott (6,2%, 8,4%, 6,9%). Jellemző volt a női dominancia (70,7%). A propolisz-túlérzékenység az 51–60 évesek körében fordult elő a leggyakrabban (24,6%), a betegek átlagéletkora 52,5 év volt. A legtöbb tünet kezeken (34,2%), lábakon (18,4%), arcon (17,5%) jelent meg. A társult érzékenységek közül az illatanyagok, a fragrance mix I (27,7%), a perubalzsam (26,8%) és a fakátrány (23,0%) emelhető ki. Következtetés: Az alternatív gyógyászati antibakteriális és antivirális készítmények, valamint a biotermékek iránti nagy kereslet növeli a propoliszexpozíciós lehetőségek számát. A szenzibilizáció esélyét fokozza, hogy a propolisztartalmú termékeket sokszor ellenőrizetlen mennyiségben és formában, a bőrön gyulladt, fokozott allergénpenetrációt biztosító területeken alkalmazzák. Eredményeink alapján a propolisz – jótékony hatásai mellett – jelentős környezeti allergén, elsősorban az idősebb nők körében. Expozícióinak ismerete hasznos, szenzibilizációja és társult allergénjei epicutan tesztsor segítségével kimutathatók. Orv Hetil. 2022; 163(39): 1559–1567.

Open access

A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai.

Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete

The transgenerational impact of child abuse.

Health professionals’ social perceptions and values
Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Tománé Mészáros
,
Fruzsina Egeresi
, and
István Vingender

Bevezetés: A gyermekbántalmazás hazánkban és világviszonylatban is aggasztó tendenciát mutat. A közlemény az Egészségügyi Világszervezet által is népegészségügyi problémának minősített gyermekbántalmazás, az ártalmas gyermekkori tapasztalatok hosszú távú káros következményeit mutatja be. Az alapellátásban dolgozók viszonyulása a bántalmazás megelőzéséhez alapvetően befolyásolja a prevenciós tevékenység minőségét. Célkitűzés: Felmérni az alapellátásban és a szakellátásban dolgozó gyermekorvosok, védőnők, szülésznők és gyermekápolók ismereteit és véleményét a gyermekbántalmazás témaköréről. A tanulmány kontextusba helyezi a gyermekbántalmazással kapcsolatos értékítéleteket és a társadalmi felfogást a transzgenerációs hatások érdekében. Módszer: 49 strukturált kérdést tartalmazó önkitöltős, online kérdőíves felmérést végeztünk, mely kitekintéssel volt a válaszadók szocioökonómiai státuszára, a bántalmazás kérdésköréhez való viszonyulásukra, a téma súlyosságának megítélésére, valamint a törvény által szabályozott jelzőrendszeri kötelezettségükre. Eredmények: Elemzéseink alapján a 195 fős mintán elvégzett kutatás eredményeként megállapítható, hogy az egészségügyi dolgozók a bántalmazást egyértelműen ártalmasnak találják, mégis gyakori jelenségnek érzékelik hazánkban. A válaszadók közel egyötöde szerint a társadalom elfogadó, és enyhén ítéli meg a jelenséget. A bántalmazás megítélésében iskolai végzettség szerint szignifikáns különbséget találtunk a magasan és az alacsonyabban iskolázottak között (p = 195), valamint szignifikáns különbséget találtunk a jelzőrendszeri működés tekintetében a munkahely településtípusa (p = 0,020) és a munkakör (p = 0,044) kategóriáiban. Következtetés: A kapott eredmények rávilágítottak arra, hogy az egészségügyi dolgozók preventív tevékenysége a transzgenerációs hatások megtörésében kulcsfontosságú. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az ellátás minőségének javulása jelentősen függ a szakdolgozók tudásától. A folyamatos alap- és továbbképzések, valamint mélyreható ismeretek bővítése szükséges az alapellátásban dolgozók körében. Orv Hetil. 2022; 163(39): 1544–1552.

Open access

Onkodiabetológia I.

Metabolikus és molekuláris összefüggések a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség között

Oncodiabetology I.

Metabolic and molecular relationships between cancer and diabetes
Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert János Bánhegyi
,
Andrea Gazdag
,
Beatrix Rácz
,
Szilvia Beke
, and
Norbert Fülöp

Az utóbbi évtizedek orvosi kutatásainak egyik tartósan kiemelt területe a szénhidrátháztartás zavarai és a rosszindulatú daganatok közti metabolikus és molekuláris kapcsolatok részletes elemzése, amely folyamatosan újabb és újabb daganatellenes terápiák kifejlesztésének és bevezetésének lehetőségét vetíti előre. Epidemiológiai, preklinikai és klinikai vizsgálatok alapján ma már biztosan tudjuk, hogy az előrehaladott cukorbetegség számos daganat képződésében önálló rizikótényezőként szerepelhet, sőt a tumorkockázat növekedése akár már praediabeteses kórállapotokban jelentkezhet. Napjainkban ugyanakkor azt is teljes bizonyossággal kimondhatjuk, hogy a kétfajta kórkép közti kapcsolat fordított irányban is fennáll. Közismert tény, hogy a malignus daganatok a gazdaszervezetben olyan metabolikus és molekuláris változásokat idéznek elő, amelyek egy idő után a korai diabetesre jellemző inzulinrezisztens állapotot okoznak. Ez a tumor által generált inzulinrezisztencia a betegek egy részénél akár másodlagos cukorbetegség kialakulásához is elvezethet, amelyet a jelenleg alkalmazott antineoplasztikus terápiák esetleges diabetogén effektusa csak tovább súlyosbíthat. Az utóbbi években a rosszindulatú daganatos megbetegedések és a 2-es típusú diabetes mellitus szoros kapcsolatának molekuláris okait feltárni kívánó kutatások a figyelmet a RAS és a PI3K jelátviteli utak központi szerepére irányították. Ezek megváltozott működése ugyanis a teljes sejtciklust, a komplett celluláris metabolizmust, a sejtek növekedését és proliferációját, vagyis a sejtek túlélését jelentősen befolyásolja, részben a tumorképződés és tumorprogresszió, részben pedig az inzulinrezisztencia létrejötte felé tolja. Ma már tudjuk, hogy a molekuláris ok-okozati viszonyok aligha érthetők meg az IGF-receptorok, valamint a RAS és a PI3K jelátviteli utak működésének és kapcsolódási pontjainak megismerése nélkül. Éppen ezért munkánkban a legfontosabb metabolikus összefüggések felvázolását követően a közös molekuláris háttér részleteire fókuszálunk. Orv Hetil. 2022; 163(39): 1535–1543.

Open access

Válogatás az első Csehszlovák Köztársaság (1918–1938) egészségügyi rendszerének alapjait érintő, Habsburg Monarchia-beli törvényekből

A selection from Habsburg Monarchy laws affecting the foundations of the health system of the first Czechoslovak Republic (1918–1938)

Orvosi Hetilap
Authors:
Martin Červený
,
Valérie Tóthová
,
Lukáš Novotný
, and
Andrej Tóth
Restricted access

Abstract

Due to the increasing application of antibiotics not only in healthcare settings but also in conventional agriculture and farming, multidrug-resistant (MDR) bacterial pathogens are rising worldwide. Given the increasing prevalence of infections caused by MDR bacteria such as Enterococcus faecium, Staphylococcus aureus, Klebsiella pneumoniae, Acinetobacter baumannii, Pseudomonas aeruginosa and Enterobacter species (ESKAPE pathogen complex), it is pivotal to explore novel alternative or adjunct treatment options such as phytochemicals with antibiotic properties. Vanillin and vanillin acid represent biologically active ingredients in vanilla that has been known for long for its health-beneficial including antimicrobial effects besides its role as flavoring agent. Therefore, we performed a literature search from the past 10 years summarizing the knowledge regarding the effects of vanilla constituents against bacterial including MDR pathogens. Our survey revealed that vanillin and vanillic acid exerted potent effects directed against distinct Gram-positive and Gram-negative bacteria by inhibiting growth, viability, biofilm formation, quorum sensing and virulence. Remarkably, when combining vanillin or vanillic acid with defined synthetic antibiotics pronounced synergistic effects directed against distinct pathogenic including ESCAPE strains could be observed. In conclusion, vanilla ingredients constitute promising alternative or adjunct options in the combat of infections caused by MDR bacterial pathogens.

Open access
Acta Chromatographica
Authors:
Waqar Siddique
,
Rai Muhammad Sarfraz
,
Muhammad Zaman
,
Riffat Khan
,
Maria Gul
,
Farhan Asghar
,
Tangina Malik
,
Asiya Saif
,
Qurat-Ul-Ain Shamim
,
Ahmad Salawi
,
Meshal Alshamrani
,
Yosif Almoshari
, and
Fahad Y. Sabei

Abstract

One of the most effective, rapid, and simple methods reversed-phase high-performance liquid chromatography (RP-HPLC) was used for simultaneous development and validation of Eletriptan hydrobromide (ELE HBR) and Itopride hydrochloride (ITP HCL) in combination. The method was validated based on the regulations of United States Pharmacopeia (USP) and International Conference on Harmonization (ICH) guidelines. Separation of both drugs was achieved within approximately 5 min by using a mobile phase made up of a 70:30 ratio of phosphate buffer and acetonitrile having a flow rate of 1 mL min−1. Furthermore, a comprehensive study was conducted on precision, accuracy, linearity, inter-day, intra-day studies, an assay of formulated films, and stability studies of combined prepared film. Co-efficient of correlation ranged between 0.9993, and 0.9965 for ELE HBR and ITP HCL respectively. The accuracy of the developed method was accurate as drug recoveries in both cases of ITP HCL, and ELE HBR falls between (99.87, 99.96, and 99.84%) to (99.81, 99.12, and 98.44%) respectively having a concentration range of solutions between 10, 30 and 50 μg mL−1 dilution. Films developed by using both drugs in combination were then validated for assay studies, and it was found that substantial results of 99.05%, and 99.87% were found in the case of ITP HCL and ELE HBR respectively. The stability of the solution and mobile phase showed the method's accuracy as the results were 97% for ITP HCL and 99% for ELE HBR. The proposed method developed for simultaneous determination of ITP HCL and ELE HBR was developed and validation and no interaction of any excipient were found.

Open access