Browse

You are looking at 91 - 100 of 2,053 items for :

  • Behavioral Sciences x
Clear All
Authors: Tiringer István, Nagy Alexandra, Teleki Szidalisz, Žilinski Nikolett and Szabados Eszter

Műhelytanulmányunkban egy olyan új szemléletmódot mutatunk be, amelyet az elmúlt években egy kardiológiai rehabilitációs osztályon működtetett standard, manualizált betegedukációs program használata során sajátítottunk el. Az edukáció új szemléletében a betegek képessé tevése alapozza meg azt, hogy mindennapi életükben meg tudják oldani a betegségükhöz kapcsolódó problémákat. Ennek kiindulópontja, hogy a betegek az igényeiknek megfelelő információkat kapnak betegségükről és kezelésükről. A betegséggel kapcsolatos reális attitűdök és adekvát készségek megtanulása olyan edukációs módszereket igényel, amelyek célja a betegek aktív részvételének ösztönzése, a betegséggel kapcsolatos saját elképzelések és tapasztalatok megosztása és megbeszélése. Az aktív részvétel segíti a betegek felelősségvállalását és a megtanult képességek átültetését a mindennapi életükbe. A tanulmány további részében ismertetjük „A koszorúér-betegség oktatási programjá“-t, amely saját betegedukációs gyakorlatunk alapjául szolgált. A program öt egymásra épülő modulból áll. Kialakítása multidiszciplináris együttműködés keretében történt, a kockázati tényezők csökkentésével és az életmód-változtatással foglalkozó részei az egészségmagatartás társas-kognitív folyamatmodelljén alapulnak. Saját tapasztalataink szerint a betegedukációs program működtetését nagymértékben segíti strukturáltsága és részletes kidolgozottsága. Ezek nemcsak fontos feltételei az edukáció minőségének, hanem segítséget adnak az egyes témák megbeszélése során kialakuló csoportdinamikai folyamatok kezeléséhez is. A betegedukációs program standardizált alkalmazása elősegítheti eredményességének és mechanizmusainak empirikus kutatását.

Open access

Elméleti háttér: A flow a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet, aktivitáselméletként a viselkedés pozitív következményeire, növekedéshez való hozzájárulására épít. Cél: A társas helyzetben tapasztalt áramlat-élmény összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival – élettel való elégedettség és pszichológiai jóllét – ezidáig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétet növelő szerepét több koncepció hangsúlyozza. Jelen kutatás célja ezen összefüggés igazolása. A társas flow gyakoriságát, intenzitását, valamint a flow szinkronizáció tényezőinek hatását vizsgáljuk. Módszerek: 1060 fő, 18 éven felüli vizsgálati személy, életkor: M(SD) = 26,67(10,76) év, vett részt az online kérdőíves módszerrel lebonyolított keresztmetszeti kutatásunkban. A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála és Pszichológiai Jóllét Skálák. Eredmények: A hierarchikus lineáris regresszióanalízis alapján elmondható, hogy a társas helyzetben átélt flow-élmény gyakorisága (ß = 0,07; p = 0,038) és intenzitása (ß = 0,08; p = 0,039) az élettel való elégedettség szignifikáns, kismértékű magyarázó tényezője. Az egyéni helyzetben átélt flow gyakorisága (ß = 0,10; p = 0,002) és a társas helyzetben tapasztalt optimális élményhez kapcsolódó szinkronizációs tényezők (az együttműködő, flow-t indukáló helyzet interakciós jellemzői) (ß = 0,15; p < 0,001) szintén szignifikáns meghatározói a pszichológiai jóllétnek. Köuetkeztetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben hozzájárul a jóllét különböző aspektusaihoz, átélési gyakorisága, intenzitása, valamint az interakcióból fakadó szinkronizációs dimenziók támogatják a jóllét magasabb szintjének elérését.

Open access
Authors: Mi Ran Choi, Hyun Cho, Ji-Won Chun, Jae Hyun Yoo and Dai-Jin Kim

Background and aims

Overindulgence in Internet gaming, which is related to rapid development of the online game industry, can cause a psychiatric disorder known as Internet gaming disorder (IGD). The number of adolescents with IGD is on the rise in countries with developed Internet technologies, such as South Korea. Therefore, it is important to develop biomarkers to detect patients at high risk of IGD. This study investigated expression levels of proteins in the blood of adolescents to provide insight into the development of biomarkers.

Methods

We collected blood samples from 73 subjects [40 healthy adolescents (Internet gaming control, IGC) and 33 adolescents with IGD] between 13:00 and 15:00. We analyzed the expression levels of orexin A, oxytocin, cortisol, melatonin, BDNF, sICAM-1, RANTES, and NCAM using multiplex assay kits.

Results

Orexin A was significantly (p = .016) elevated in the IGD group and the expression levels of melatonin tended to be higher (p = .055) in the IGD group. On the other hand, increased Internet gaming time in the IGD group was negatively correlated (p = .041) with expression of BDNF. On the contrary, sICAM-1 associated with inflammation exhibited the tendency of the positive correlation (p = .073) with Internet gaming time in the IGD group.

Discussion and conclusions

We identified elevation of orexin A in the peripheral blood of adolescents with IGD and a negative correlation between Internet gaming time and BDNF in adolescents with IGD. Our results provide useful information to understand the pathophysiology of IGD in adolescents.

Open access
Authors: Melissa M. Norberg, Jonathan David, Cassandra Crone, Vani Kakar, Cathy Kwok, Jake Olivier and Jessica R. Grisham

Background and aims

Individuals who meet criteria for compulsive buying–shopping disorder (i.e., acquiring problems only) or hoarding disorder (i.e., acquiring and discarding problems) may acquire possessions to compensate for unmet belonging needs, but may do so in different ways. Those with compulsive buying–shopping disorder may acquire objects that they believe will relieve the distress associated with unmet belonging needs (e.g., objects that distract or comfort), whereas those with hoarding disorder may acquire objects that they believe achieve belonging needs (e.g., objects that have interpersonal connotations). Accordingly, this study examined whether a belongingness threat would drive individuals who excessively acquire possessions to choose a human-like object (person-shaped tea holder) or a comfort item (box of chamomile tea).

Methods

One hundred seventy-five participants (57 self-reported excessive acquiring only; 118 self-reported excessive acquiring and difficulty discarding) recalled a time when they either felt supported or unsupported by a significant other before choosing an object to take home with them. Participants rated how anthropomorphic and comforting the objects were as well as how attached they became to their chosen object.

Results

Unsupported individuals were more likely to acquire the comfort item than supported individuals; however, individuals with both acquiring and discarding problems were more likely to acquire the human-like item than those with an acquiring problem only. Comfort and anthropomorphism ratings predicted object choice and attachment.

Discussions and conclusion

The current findings extend the Compensatory Consumer Behavior Model to include what factors determine strategy choice and object attachment.

Open access
Authors: Nathan D. Sepeda, John M. Clifton, Laura Y. Doyle, Rafael Lancelotta, Roland R. Griffiths and Alan K. Davis

Background and aims

5-Methoxy-N,N-dimethyltryptamine (5-MeO-DMT) is a potent, short-acting psychedelic that produces strong hallucinogenic effects. The association between the context (i.e., set and setting) of 5-MeO-DMT use and the acute and enduring effects of the substance is unknown. Therefore, this study examined these associations using secondary data from two cross-sectional survey studies.

Methods

The acute and enduring effects of inhaled synthetic 5-MeO-DMT were compared between individuals who used 5-MeO-DMT in a non-structured context (NSC; n = 216, female = 10%, M age = 35.5, SD = 11.8) and those who used in a structured context (SC; n = 362, female = 45%, M age = 47.7, SD = 13.3). Questionnaires were administered online and responses were anonymized for privacy purposes. Respondents were asked to retrospectively rate their first experience with synthesized 5-MeO-DMT on measures of mystical experience, challenging experience, and enduring effects.

Results

Both groups endorsed high ratings on the Mystical Experience Questionnaire; however, mean scores were significantly higher in the SC group compared to the NSC group. Similarly, the proportion of respondents who had a complete mystical experience was significantly larger in the SC group (83%) compared to the NSC group (54%). Ratings of enduring effects (i.e., meaningfulness, spirituality, and well-being) were also significantly higher, and the intensity of challenging experiences was significantly lower, in the SC group compared to the NSC group.

Conclusions

5-MeO-DMT appears to occasion mystical-type experiences with enduring positive effects, which are more intense when 5-MeO-DMT is administered in a safe and supportive context. Future prospective experimental studies should examine the effects of 5-MeO-DMT and its interactive relationship with supportive contextual factors.

Open access

Elméleti háttér

A reziliencia azon tényezőket foglalja magában, amelyek a potenciálisan traumatizáló, veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást elősegítik, a stressz negatív hatásait enyhítik, és a változásokkal szembeni adaptív megküzdést lehetővé teszik. A Szülői Reziliencia Skála (Parenting Resilience Elements Questionnaire – PREQ) a szülők lelki ellenálló képességének mérésére kidolgozott eszköz.

Célkitűzések

A kutatás célja a 16 itemes PREQ magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt.

Módszerek

Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban összesen 249 szülő vett részt – 65 fős vulnerábilis csoport (átlagéletkor:42,3 év; szórás: 5,66 év) és 184 fős kontrollcsoport (átlagéletkor: 40,7 év; szórás: 6,01 év) – , akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: 16 itemes Szülői Reziliencia Kérdőív (PREQ16), a Connor–Davidson Reziliencia Skála 10 itemes változata (CD-RISC 10), General Health Questionnaire 12itemes változata (GHQ12), Beck Depresszió Kérdőív 21 itemes változata (BDI21), Szülői Stressz Kérdőív (PASS), Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ).

Eredmények

A konfirmatív faktorelemzés igazolta magyar mintán az eredeti Szülői Reziliencia Kérdőív 3 faktoros struktúráját, a kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,842) volt. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú együtt járást mutatott a validáláshoz alkalmazott konstruktumokkal, a konvergens, divergens, diszkrimináló és inkrementális validitás egyaránt megegyezett a nemzetközi irodalomban tapasztaltakkal.

Következtetések

Összességében elmondhatjuk, hogy a 16 itemes PREQ magyar változatának (PREQ-H) pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a szülői reziliencia mérésére.

Open access
Restricted access
Authors: MAKAI GÁBOR, BANDI SZABOLCS and KISS ENIKŐ CSILLA

Háttér és célok

Az amputáció egy olyan átélt trauma, amely gyökeresen átalakítja az egyén önmagáról és a külvilágról alkotott képét. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, az amputáción átesett betegek milyen pszichés, szociális és fizikai nehézségekkel találják szembe magukat a műtétet követően, valamint hogyan igyekeznek megküzdeni a kritikus élethelyzettel. A reziliencia nézőpontjából azt kerestük, melyek azok a protektív és rizikótényezők, amelyek szerepet játszanak az alkalmazkodóképesség és a betegek mentális egészségének megőrzésében.

Módszer

Alsóvégtag-amputált diabetes mellitusban szenvedő betegeket (n = 46) vizsgáltunk utánkövetéssel az amputációt követő első, illetve hatodik hónapban, a kutatócsoportunk által összeállított kérdőívcsomag segítségével. Kontrollcsoportként egészséges vizsgálati személyeket vontunk be (n = 63), valamint 2-es típusú cukorbetegeket (n = 54). A kérdőívcsomag tartalmazta a Beck Depresszió Kérdőívet (BDI-R), a Connor–Davidson Reziliencia Skálát (CD-RISC), a Társas Támogatás Kérdőívet (MOS-SSS), a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS), valamint a Folkman és Lazarus-féle Konfl iktusmegoldó Kérdőívet (WOC).

Eredmények

Az amputációt követő hatodik hónapban a depresszió, valamint a negatív érzelmek mértéke szignifikáns csökkenést mutat, de a depresszió és a negatív érzelmek jelenléte az alkalmazkodás sikerességét veszélyezteti. Ezzel együtt a reziliencia és a pozitív érzelmek dominanciája növekszik. A társas támogatás keresése, különösképpen a betegek pozitív szociális interakción alapuló támasz iránti igénye nő az idő előrehaladtával, mindez pozitív kapcsolatban áll a rezilienciával. Továbbá protektív tényezőként van jelen a céltudatos cselekvés és az alkalmazkodás mint megküzdési stratégiák, de a negatív érzelmek jelenléte gyengíti a betegek adaptív megküzdését.

Következtetések

A magasabb rezilienciával rendelkező betegek alkalmazkodása sikeresebb, mint azoké, akik negatív alkalmazkodási stratégiákat alkalmaznak.

Open access

Are more generous altruists more likely to signal their altruism? According to the theory of costly signaling, altruists signal their altruism in order to enhance their reputations; this theory predicts that above-average altruists will be most likely to signal their altruism. However, previous empirical research has found that average altruists are more likely to signal their altruism than above- and below-average altruists, suggesting adherence to an egalitarian norm. Studies of real-life of altruism, reputation management, and signaling are rare. Here, we examined a sport charity database to look at the behavior of donors and fundraising runners. We observed that average donors are the most likely to publish both their names and the amount, whereas below-average donors are more likely to publish only their name (and hide the amount), and extremely generous donors are more likely to publish only the amount (and hide their name) than less generous donors. We also found that runners who targeted a higher sum or a longer distance garnered larger sums through larger individual donations. These results support egalitarian theories of signaling and show that humans actively manipulate the information about their altruistic act to maximize their reputation.

Open access

Background and aims

Evidence from the field of addictive disorders suggests that attentional bias for stimuli related to a substance or activity of abuse (e.g., gambling) exacerbates the addictive behavior. However, evidence regarding attentional bias in PIU is sparse. This study aims to investigate whether individuals who express problematic tendencies toward social networking sites (SNS), a subtype of PIU, show attentional bias for stimuli associated with social media.

Methods

Sixty-five participants performed Visual Dot-Probe and Pleasantness Rating Tasks containing SNS-related and matched control images during eye movements were recorded, providing a direct measure of attention. Participants were assessed on their levels of SNS Internet use (ranging from problematic to non-problematic) and their levels of urges to be online (high vs. low).

Results

Problematic SNS users and, in particular, a subgroup expressing higher levels of urges to be online showed an attentional bias for SNS-related images compared to control images.

Conclusion

These results suggest that attentional bias is a common mechanism associated with problematic Internet use as well as other addictive disorders.

Open access